Néhány hete írtam a blogomon arról, hogy elérhetővé tette az MVM Paks II. környezeti hatástanulmányát és egy sor kisebb Paks környéki település után május 4-én lakossági fórumot tartott Pakson is, ahol sokkoló híreket közöltek a többnyire inkább a helyi sportért aggódó paksiakkal. Jávor Benedek - az Együtt-PM közös listáján mandátumot szerzett - EP képviselő újabb bizonyítékot túrt elő azzal kapcsolatban, hogy Paks2 nem csak elkapkodott és felesleges, de a Duna élővilágára is veszélyes, és teljesen megalapozatlan beruházás.

L. Simon László parlamenti államtitkár és Dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos által fémjelzett paksi lakossági fórumon sem rejtették véka alá, hogy a paksi beruházás kapcsán felmerült elvi problémákon kívül lehetnek komolyabb nehézségek is, ugyanis - ahogy a környezeti hatástanulmány is fogalmaz - "a Duna ökológiai állapotára a felmelegedett hűtővíz kibocsátása jelenti a legjelentősebb környezeti hatást. Ez a hatás a 2030-2032 közötti időszakban lesz a legerősebb. Az alapállapoti értékelés során meghatározott három érintett taxonon (fitobenton, makrozoobenton, halak) kívül feltételezhetően ebben az időszakban sem kell számolni további közvetlen hatásviselő élőlénycsoporttal. A hőterhelés okozta hatás hosszú távú, erős és nagy jelentőségű." 

A hatástanulmány szerint a Duna paksi 11 kilométeres szakasznak hőmérséklete akár 8 °C-ot is emelkedhet, de úgy kell majd az atomerőművet üzemeltetni, hogy a maximális 30 °C hőterhelést ne lépjék túl. Ezt Aszódi professzor a paksi lakossági fórumon valahogy úgy kommentálta, hogy lesznek vízi élőlények, amelyek kedvelni fogják ezt a magasabb hőmérsékletet és lesznek olyan halak, amelyek majd máshol fognak úszkálni. Nekem meg valahogy ez úgy jött le, hogy Paks2 beüzemelése után el lehet felejteni a hagyományos paksi halászlét.

Paks2 hatására több vízi élőlény elpusztulhat (kép forrása: http://szegedma.hu)

A meleg húgyfolyó 

A blogomra hivatkozva a cink.hu is foglalkozott a Duna felmelegedésével és Szily László azt írta, hogy átnyálazta a határtanulmány több fejezetét. Érdekes látni, hogy amikor a “hűtőtornyok vagy Dunába engedés” kérdéskört elemezték, a magas hűtőtornyok látványa negatívumnak számított, a Duna élővilágának esetleges átalakulása pedig nem is szerepelt a szempontok között. A tanulmány más fejezeteiben igen. Ezekből kiderül, hogy az őshonos halállomány nagy része nyaranta a határértéken fog táncolni. Ha el nem költözik hidegebb éghajlatra.

A Dunában gyakori fajok általában ún. mezosztenoterm halfajok, melyek optimális hőmérséklet-tartománya 14-28 fok, felső letális hőmérséklet-tartományuk pedig 28-34 között van [18-47]. Ilyen fajok a paksi szakaszon is előforduló csuka, jász, bodorka, dévér, karikakeszeg. Akadnak más csoportosítások is, melyek részletesebben (finomabb skálán) csoportosítják a Dunában is előforduló halfajokat hőmérsékleti igényeik szerint. E szerint kifejezetten melegebb vizet kedvelő halfajnak sorolható a dévér, a karikakeszeg, a compó, a vöröszárnyú keszeg, a harcsa és például az inváziós, idegen honos fekete törpeharcsa [18-27]. E fajok optimális növekedési hőmérséklete (azaz amikor a halfaj a legintenzívebben növekszik megfelelő táplálékmennyiség esetén) 20-28 fok között van, míg a letális hőmérséklet számukra 34 felett található. A magasabb hőmérsékletet közepes mértékben tűrő fajnak tekinthető a küsz, a márna, a bodorka és a szivárványos ökle, melyek optimális növekedési hőmérséklete 14-23 fok között, míg a letális hőmérséklet 28- 34 fok között van. Végül a magas vízhőmérsékletet kevéssé tűrő fajok közé sorolható a csuka, a sügér, a fenékjáró küllő, a paduc és a nyúldomolykó.

A tanulmány egyes táblázataiból az derül ki, hogy a hűtővíz miatt a Duna nyaranta, meleg időben tartósan a 28-29 fokos tartományban lehet. Ami egyes halfajoknak halálos, de egyiknek sem kellemes, így elképzelhető, hogy alapvetően átrendeződik az élővilág. És nemcsak Paks település közvetlen közelében! Az adatsorokból kiviláglik, hogy a hatás innen 93 kilométerre, az országhatárnál is érezhető lesz, a gemenci erdő természetvédelmi területének magasságában pedig kifejezetten markáns. A modellszámítások szerint Gemencnél majdnem 2 fokkal nőhet a vízhőmérséklet, éppen az eleve oxigénszegényebb nyári időszakban.

Jávor Bence a blogjában még súlyosabb összefüggéseket tárt fel Paks2 kapcsán a hozzá "eljutott néhány dokumentum alapján":

"A tanulmány elemi hibákat, hiányosságokat tartalmaz és rég idejétmúlt előfeltevésekből indul ki. Nincs megfelelően modellezve az új erőmű rendszerbe illeszthetősége, így nagy valószínűséggel Paks1-et szorítja ki a termelésből, súlyosan veszélyeztetve annak jövedelmezőségét. A költségek durván alulbecsültek (számos járulékos beruházás költségeit nem tartalmazzák), illetve nem foglalkoznak az uniós jognak való megfelelőség kérdésével."

"A hűtővízellátás lehetőségeiről készült tanulmány szerint az új erőmű tervezésekor megismétlik a korábbi hibákat, a várható hőterhelés komoly élővilágvédelmi problémákat vethet fel, emiatt rendszeresen szükség lehet mindkét erőmű visszaterhelésére (részleges leállítására). Ez Paks2 tervezett magas (95%-os) kihasználtságát akadályozza, így viszont az időszakos leállások miatt a pénzügyi megtérülés lesz rosszabb még annál is, amilyennek most látszik."

"Paks2 jórészt Paks1-et fogja kiszorítani a termelésből, ezáltal súlyos veszteségbe fordítja majd a jelenlegi erőművet. Szükségessé válhat egy szivattyús energiatározó létesítése a hatások tompítására, ennek költségei azonban sehol sem jelennek meg a tervekben. Ezeket a hatásokat azonban a megvalósíthatósági tanulmány sehol sem modellezi, így mindaz, amire az új két blokkos erőművet alapozzák, teljesen légből kapott, semmilyen ok nincs, hogy valósnak fogadjuk el."

Paks2 Lázár és Orbán lelkén fog száradni (kép forrása: MTI/index.hu)

Az atomtemető kérdésében is erős a sunnyogás

Lázár János minisztert Paks2 és a mecseki atomtemető kapcsán "Atomtemető: pávatánc vagy pálfordulás?" című levelében kérdezte Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője. Lázár kissé pikírt hangvételű levélében válaszolgatott, amiből sok megnyugtató dolog nem derül ki, annyit viszont indirekt módon megtudhatunk, hogy a kormány nem kalkulál Paks2 a megtérülésénél a hulladékkezelés költségeivel, mondván: "sem az Alapba történő befizetések, sem a kiadások nem egy összegben, egy időben jelentkeznek!"

Azt tudjuk, hogy kinek a felelőssége, de kinek az érdekében áll ez az egész elkapkodott, előkészítetlen, káros beruházás? 

A fenti információk birtokában vált ismét érdekessé, hogy Lázár János, a paksi beruházásért felelős kormánytag két hete azt mondta: "Nehogy azt gondolják, hogy ez a jogszabály tömeg, amiben élünk az véletlenül jött létre. Én azt tanultam meg egy év alatt, amióta miniszter vagyok, hogy ezeken a jogszabályokon keresztül érdekcsoportok érvényesítik a saját maguk szempontjait. Most nem a törvényekről beszélek csak, hanem ott is kézzel fogható, és a törvények talán a legtranszparensebbek ebből a szempontból, hanem egy kormányrendelet vagy végrehajtási rendelet az. (...) Pontosan ezen a jogszabályi szinten történnek izgalmas dolgok adott esetben, amire már mindenki legyint, mert a miniszter sohasem olvassa el, amikor aláírja, félreértés ne essék, mert ez nem az ő szintje." És Lázár azt is mondta, hogy "Ma Magyarországon annál nagyobb kárt okozni, mint hogy nem az épül, amit akarnánk, hanem az épül, amit az európai uniós források lehetővé tesznek, ennél nagyobb kárt okozni nem is nagyon lehetne. (...) De még egyelőre senki nem tudja, hogy a most összecsapott beruházásoknak mi lesz majd a következménye a következő 2-3 évben, mennyit kell majd javítani, mennyi helytállási kötelezettség lesz, stb., stb." (Most Lázár uniós utalását helyettesítsük be Oroszországra, a következményekre számolt 2-3 évet pedig évtizedekre illetve évszázadokra.)

Felteszem Lázár János sem vette a fáradtságot arra, hogy elolvassa a "hatástanulmányokat" azért, hogy megtudja milyen veszélyekkel járhat Paks2, mert ha elolvasta, akkor azt kell feltételezzem, hogy az oroszokkal kötött üzlet talán fontosabb a számára, mint az a tényleges veszély, amelyet Paks2 megvalósulása jelenthet. Mivel mind a két eshetőség azt feltételezi, hogy Lázár valamit nagyon nem csinál jól, ezért azt javaslom, hogy mondjon le még ma és erre bíztatnám ezt a fideszes kuplerájt vezető Orbán Viktort is.

Orbán szerint akkora májer ma Magyarország, hogy az ideológusok keresik a legjobb jelzőt arra, hogy mi a pokol ez. A felcsúti háztulajdonos szerint ez olyan, mint a pornó, senki nem tudja mi az, addig amíg nem látod. Orbán a múlt hétvégén a "Dynamic Visegrad: Energy, Growth, Competitiveness" címmel Pozsonyban megrendezett biztonságpolitikai konferencián azt is mondta, hogy Magyarország nem egy jóléti társadalom, de egy munkaalapú "workfare" társadalom, ahol a teljes foglalkoztatás a cél. Nyomott egy gazdasági mutatókat és adószabályozási ügyeket elnagyoltan puffogtató lózungot is, és úgy tűnt nagyon elégedett azzal, amit az elmúlt öt évben csináltak.

Orbán a magyar gazdaság teljesítményét méri (kép forrása: civilhetes.net)

Mindeközben Lázár János szerint riasztó állapotban van az állam, még a kormány tagjai sem képesek egymással jól együttműködni, rossz az adószabályozás, az állam túlszabályozott, nem tudja az ország megtartani a fiataljait, nem kalandvágyból, hanem megélhetésért mennek tömegesen külföldre a fiatalok, korrupt a jogszabályalkotás, a frekventált budapesti kerületi önkormányzatok pedig nyomulnak az építéshatósági jogokért (mert az gazdasági konzekvenciákkal járó kérdés, egy befolyásolási pont, az egy szívességi faktor), és főnökével, Orbán Viktorral gyökeres strukturális és további mélyreható kulturális változásokat terveznek a hazai társadalomban, Magyarország egészében.

Úgy tűnik Orbán és Lázár is egyetért abban, hogy a pokolnak és a pornónak van köze a hazai közállapotokhoz. Ez egyáltalán nem megnyugtató, de a kérdés az, hogy ennek a tudásnak a birtokában egyetértenek-e a probléma megoldásának lehetséges irányaival, rá tudja-e bírni a miniszterelnök és a kancelláriaminiszter a saját kormányuk tagjait, hogy tegyenek valamit az ügyek jobbá tétele érdekében?

A választ az elmúlt öt év tapasztalatai alapján már sejthetjük: széles társadalmi rétegeket segítő kérdésekben impotensek az orbáni "pornóstúdió" munkásai, csak akkor találják meg a micsodájukat, ha olyan réseket kell betömni, ahol nekik is jól esik a munka. Erre utal számtalan simlis előzmény mellett a Népszabadság által feltárt újabb ügy is, miszerint "Habony Árpád londoni cégének ügyvezetőjével erősített a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. A Századvég vezető elemzőjeként is ismert Lánczi Tamás márciusban lett felügyelőbizottsági tag a multi magyar leányában. E cég a múlt héten nyilvános pályáztatás nélkül, nevetségesen csekély koncessziós díjért kapta meg a dohány-nagykereskedelem milliárdokat hozó monopoljogát."

Nagyon úgy fest, hogy ezt az újabb "pornográf" üzletet sokan fogják élvezni a haveri körben, de vajon mit szól ehhez az elmúlt napokban őszinteségi rohamot kapott Lázár János?

Közleményt adott ki az engem is tagjai között tudó Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöksége. Azt írják, hogy elfogadhatatlannak és méltatlannak tartják azt, hogy a június 8-án megtartott Dél-dunántúli Építészeti Fórumot a szakmai egyeztetés kereteiből kiragadva saját politikai tevékenységemhez használtam fel. Azt is fontosnak tartotta megjegyezni a MÉK elnöksége, hogy elhatárolódnak a politikai nyilatkozataimtól, mert az építész hivatással és a társadalmi szerepvállalással összeegyeztethetetlennek tartják, hogy bárki önös, pártpolitikai céljai érdekében használjon fel egy - a Magyar Építész Kamara tagjai, az építész szakma és a Miniszterelnökség között - a szakterület megújítása érdekében létrejött hasznos és eredményes egyeztetést, együttműködést, fórumot. Hűha... 

Tisztelem és személyes ismeretség okán kedvelem is a Magyar Építész Kamara elnökségének számos tagját, és nem értem, hogy miért tartották fontosnak, hogy ebben a politikai ügyben megnyilvánuljanak, de könnyen el tudom képzelni, hogy némi nyomás nehezedik rájuk egyes vakmerő, nagypályás politikusok részéről. És persze az is lehet, hogy manapság már nyomás sem kell, mert ebben az érdekkijáró, posztkádári kultúrában mindenki igyekszik megfelelni az elvárásoknak. És azt sem zárom ki, hogy ebben a túlpolitizált rendszerben ez egy nettó biztonsági intézkedés volt. A MÉK alapszabálya a politikáról csak annyit mond, hogy "1.3.3 A Magyar Építész Kamara politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, tőlük anyagi támogatást nem fogad el", tehát ebből nem következik a nagy elhatárolódás. Na, mindegy is.

Mindenesetre már aggódva kérdezték tőlem kollégák, hogy szerintem kizárnak-e? Attól azért nem tartok, hogy a MÉK ki akarna zárni a tagjai közül (informálisan úgy tudom, hogy ez nincs is napirenden), mert ezzel megfosztanának a szakmagyakorlás lehetőségétől, és ezt azért nehéz lenne nem egy befolyásolási ponton történt szívességi faktor hatásaként, a hatalomgyakorlás szoft eszközeként, Lázár posztkádári sítulsú bosszújaként értékelni. Persze miért is mozgatná ezeket a szálakat a "szuperminiszter", ha már egy ilyen kispályás játékost - mint én - felemelt "15 percre" a "nagypályások" közé azzal, hogy először egy kis bajnaizás keretében lepitiánerezett, majd nyilvánosan megköszönte, hogy kiszivárogtattam az őszödi szekszárdi beszédét?

Lázár egyébként az ominózus szekszárdi építészeti fórumon a főépítészi rendszer átszervezéséről is beszélt (de ennek részleteiről ezúttal tájékoztasson a MÉK, abból talán nem lesz baj), és nagyon bízom abban, hogy amikor esetleg Lázárék hozzányúlnak az önkormányzati főépítészek jogköreihez, akkor ő és a kollégái el tudnak majd vonatkoztatni a személyemtől és nem az lesz a cél, hogy miattam jól kibabráljanak szegény főépítész kollégákkal.

Lázár János fórumot tart (kép forrása: 444.hu)

Bármi is legyen a kamara elhatárolódásának oka, illett a MÉK közleményére válaszolnom, amit ma meg is tettem és itt is közreadom:

"Berkecz Balázs reagálása a Magyar Építész Kamara közleményére

Szigetvár város főépítészeként, szakmája iránt elkötelezett területfejlesztőként nagy örömmel vettem részt a Dél-dunántúli Építészeti Fórumon, melyet a Miniszterelnökség szervezett.

Magam is meglepődtem, amikor Lázár János kancelláriaminiszter úr olyan aktuális belpolitikai témákról kezdett el mélységében beszélni, melyek a rendezvény témáján és keretein messze túlmutatnak. A miniszter által elmondottak megdöbbentettek, ezért úgy döntöttem, hogy a nyilvánosság elé tárom azokat. Az elmúlt hét történései vissza is igazolták e döntésem helyességét.

Lázár János a nagy nyilvánosság előtt maga is hasznosnak ítélte és megköszönte, hogy beszéde nyilvánosságot kapott. Meggyőződésem, hogy ezzel az üggyel nem csupán pártpolitikai célt szolgáltam, hanem össztársadalmi érdeket. Továbbá hozzájárultam ahhoz, hogy fontos szakmai kérdések, melyek évek óta megoldatlanok – így az uniós projektek, a kéményezés vagy az elsőfokú építészhatóságok problémái –, közelebb kerüljenek a megnyugtató megoldáshoz. Döntéseimet továbbra is helyesnek tartom."

Lázár János szekszárdi őszinteségi rohama után, az ott elhangzottakat feldolgozva írtam egy blogbejegyzést, majd egy nyílt levelet, amelyben az alábbiakra kérdeztem rá Lázárnál:

Tisztelettel kérdezem, hogy hol van, és mit tartalmaz az a „mesterterv“, amelyről évekkel ezelőtt Orbán Viktor beszélt, ha Ön sem bízik abban, hogy a következő húsz évben fel tudnánk zárkózni Nyugat-Európához?

Az Orbán-kormány éppen szétverni készül az Ön által erősnek tartott középiskolai rendszert, de árulja el: mi lehet a kormányzat célja ezzel?

Örömmel jelentem, hogy ma kaptam egy választ. Ha úgy tetszik válaszfélét. De inkább bullshitet.

Lázár nem válaszolt a konkrét kérdéseimre, tehát Lázár visszaállt az önkritikusról a normál ügymenetre. Ha úgy tetszik terelt. Vagyis visszatért a normál fideszes ügymenet.

Lázár nem írt sem az ország felzárkózását elhozó fideszes "mestertervről", sem a középiskolai rendszer szétveréséről, ehelyett viszont támadó hangnemben ekézte az Együtt és a magam politikai szereplését. Ha úgy tetszik személyeskedett. Vagyis ennyire gyenge kis revanskára tellett a "szupeminisztertől".

Néhány napja osztottam meg itt a blogomon az első feljegyzést Lázár János június 8-i szekszárdi beszédéről, amely bejárta szinte az egész hazai sajtót és több vitát generált például abban a kérdésben, hogy mekkora a súlya a Szekszárdon elhangzottaknak. Minden Fidesz-közeli okoskodás ellenére tartom, hogy Lázár mondandója súlyosságát és tartalmát tekintve simán felér Gyurcsány Ferenc őszödi beszédével, még akkor is, ha nem egy miniszterelnök mondta és szóhasználatában kevesebb trágárságot tartalmaz, mint Gyurcsány elhíresült beszéde. Lázár Gyurcsányhoz hasonlóan, önkritikusan ismerte el, hogy riasztó állapotban van az állam, sőt, még 20 évig esélyünk sincs a Fidesz által sokat szapult nyugathoz való felzárkózásra, ráadásul felkészületlen és kapkod a kormányzat. Lázár szerint a miniszternek nem dolga egy miniszteri rendeletet elolvasni, az állam és a kormány oldaláról nincs meg az együttműködési készség a szakmák felé, miközben helyenként szándékosan, üzleti érdekek mentén alakul a jogszabályalkotás. Lázár szerint az uniós pénzek felhasználása rosszul áll: kapkodva, összecsapva készülnek a beruházások és úgy ítéli meg, hogy ezzel lehet a legnagyobb kárt okozni az országnak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter mellékesen azt is elmondta, hogy puccsra készül a bürokrácia csökkentés érdekében és az ipar- és kereskedelmi kamara naprendszerének áttekintése kapcsán. Lázár szekszárdi beszédében elhangzott aggasztó ügyek miatt már egy nyílt levelet is írtam Orbán jobbkezének, melyben azt kérdeztem tőle, hogy mit tartalmaz az a „mesterterv“, amelyről évekkel ezelőtt Orbán Viktor beszélt, ha Lázár sem bízik abban, hogy a következő húsz évben fel tudnánk zárkózni Nyugat-Európához. Válasz eddig még nem jött.

Alább olvashatóak Lázár János "őszödi" beszédének további érdekes, eddig publikálatlan részei.

Lázár: a pofámról égett le a bőr (kép forrása: nol.hu)

Lázár puccsot szervez

"Azért állok itt, mert kínomban nem tudtam mást kitalálni. (...) Az államapparátusból egy értelmes gondolat nem jött ki, hogy mit kellene csinálni. Nem erről a három fiatalemberről beszélek, aki segíti a munkámat, hanem az állami bürokráciáról, aminek rengeteg olyan pontja lett volna, kijöhetett volna rengeteg dolog, ami segíthette volna a munkámat. De nem jött ki semmi sem. Én tulajdonképpen egy puccs szervezésében vagyok, amiben az építész kamarával, a mérnök kamarával, a nagyvárosi polgármesterekkel, még ráadásul egy külső- a big fourból egy nagy - tanácsadó céget is megbíztunk a bürokrácia áttekintése, az iparkereskedelmi kamara naprendszerének áttekintése kapcsán, mert enélkül ez nem születik meg. Mert azt kell, hogy lássák, hogy a közegellenállás nem akármi. (...) Nem csak az a kérdés, hogy van-e jó szöveg, - mert egyelőre abban még álljuk a versenyképességet úgy gondolom, vagy legalábbis igyekszünk -, hanem az a kérdés, hogy ebből mi lesz? Lesz-e ebből megvalósulás? Én azt tudom mondani, hogy igen, lesz."

Senki nem tudja, hogy a most összecsapott beruházásoknak mi lesz majd a következménye

"Ma Magyarországon annál nagyobb kárt okozni, mint hogy nem az épül, amit akarnánk, hanem az épül, amit az európai uniós források lehetővé tesznek, ennél nagyobb kárt okozni nem is nagyon lehetne. Most részben magam ellen beszélek, mert ezeknek a forrásoknak a kiosztása nálam van. Most képzeljék el, azt a lehetetlen helyzetet, 8200 milliárd forintot kellett volna 2007 és 2013 között kiosztani. 8200 milliárd forintból 2007 és 11 között kiment 980, csak az elmúlt évben kiment 1800, előtte 1700, idén kiment 2400. Tehát az utolsó két évben kell a forrásnak majdnem felét kitolni, hogy ne vesszen kárba. Ez nyilvánvalóan kapkodáshoz vezet. Kérdezem én, hogy az a csatornázás, amit még el sem kezdtek, de október 31-re befejeznek - valószínűleg vízelvezetés - én nem nagyon értek hozzá, de azért távolról vannak kételyeim, hogy hogyan fog majd megvalósulni és utána mi lesz, hogyan lehet majd az utakat helyreállítani ilyen visszatömörítéssel, vagy nem tudom a szakkifejezéseket használni, csak egyszerű paraszti logikával azért ez nem megnyugtató szerintem. De még egyelőre senki nem tudja, hogy a most összecsapott beruházásoknak mi lesz majd a következménye a következő 2-3 évben, mennyit kell majd javítani, mennyi helytállási kötelezettség lesz, stb., stb. Ezt most nagyon elkapkodtuk. Most az volt a legfontosabb feladat, hogy a pénz ki legyen tolva, de a következő 7 évben nem ezt szeretnénk."

Óriási problémákat okozott a felkészületlenség

"Az Európai Unió elveinek helyi implementációja, valamint az idő szűke, és a beruházónak a fölkészületlensége meg időnként fantáziátlansága, hogy mit kezdjen a saját településével, vagy saját államával - most a közösségi beruházásokról beszélek - ez óriási problémákat okozott. És van egy másik kérdés, ami Magyarországon a köztudatba nem épül be - és ez valószínű, hogy alapvetően kulturális probléma - az pedig a fönntarthatóságnak a kérdése."

Mindenre van pénz, csak arra nem, amit meg akarunk csinálni

"Meghatározta az állam, hogy 15%-ot lehet terület kisajátításra, vagy terület megszerzésére fordítani az EU-s forrásból. Most kérdezzék meg, hogy az autópálya építésnél vajon, hogy ha ez volt benn a kiírásban, hogy 15%-ot lehet erre fordítani, akkor vajon hány helyen vettek 8%-ért földet? Hát, sehol se. Mindenütt a 15%-ra mentek az ügyvédek, meg annak a megmanipulálására. És ez mindenütt az autópálya minőségéből vett el adott esetben, vagy az építésből, de ugyanabból a kasszából ment. Mindenre van pénz, csak arra nem, amit meg akarunk csinálni, nem az előkészítésére, nem a kivitelezésére, hanem a pénznek a beszerzésére, vagy a pénznek a lenyúlására, beszéljünk világosan. Szerintem ezen a rendszeren érdemben és nagyságrendjében jelentősen kell korrigálni." 

Nincs meg az együttműködési kultúra az állam és a kormány oldaláról

"Nincs meg Magyarországon az a fajta együttműködési kultúra az állam és a kormány oldaláról, amely arról szólna, hogy a különböző szakmáknak a szempontjait hogyan lehet horizontális együttműködésben, nem alá-fölé rendeltségben, nem kiszolgáltatottságban megvalósítani. Ez egy nagyon nagy hiányosság."  

A pofámról égett le a bőr, a föld kinyílt a lábam alatt, hogy ilyen pofátlanságra képesek vagyunk

"Nehogy azt gondolják, hogy ez a jogszabály tömeg, amiben élünk az véletlenül jött létre. Én azt tanultam meg egy év alatt, amióta miniszter vagyok, hogy ezeken a jogszabályokon keresztül érdekcsoportok érvényesítik a saját maguk szempontjait. Most nem a törvényekről beszélek csak, hanem ott is kézzel fogható, és a törvények talán a legtranszparensebbek ebből a szempontból, hanem egy kormányrendelet vagy végrehajtási rendelet az, amikor föláll egy építész Kecskemétről, és megkérdezi tőlem, hogy - és a pofámról égett le a bőr és kinyílt alattam a talaj - mondjam már meg azt, hogy kistéglából miért nem lehet kéményt építeni, három éve miért hozott a Fidesz-kormány olyan szabályt, hogy csak két meghatározott típusból lehet kéményt építeni ebben az országban? Hogy ez miért van? És két napi nyomozás után megtudtam, hogy ki volt az a két külföldi cég, akik ezt a jogalkotásban elérte. A pofámról égett le a bőr, a föld kinyílt a lábam alatt, hogy ilyen pofátlanságra képesek vagyunk. Ez valamikor 2011-12-ben történt. Pontosan ezen a jogszabályi szinten történnek izgalmas dolgok adott esetben, amire már mindenki legyint, mert a miniszter sohasem olvassa el, amikor aláírja, félreértés ne essék, mert ez nem az ő szintje."

A szavak mögött nagyon komoly szándékok rejlenek

"Katalogizálni kell a fogalmakat, egyértelmű fogalomrendszer legyen, egyszerűsíteni kell a fogalmakat, borzasztó nyelvezete van a jogszabályoknak: érthetetlen mondatstruktúrák, érthetetlen szövegek, amelyek emberi fogyasztásra teljességgel alkalmatlanok. Ez részben az európai unió nyelve, azért van így, hogy minél kevesebben értsék, részben a magyar jogalkotóknak, a magyar törvényhozóknak is megvan az a trükkje, hogy a nyelvbonyolultság az önmagában szakmákat hoz létre. A törvény értelmezésére főosztályokat kell alkalmazni a minisztériumban, hogy mit ír a törvény a törvényhozóknak, ez önmagában katasztrófa. Valami egészen megdöbbentő vadhajtások születnek ebből. Ennek a nyelvi egyszerűsítés és a nyelvi törődés volna az értelmes eszköze, ami az életben zajlik, de a jogszabályok világában ez lehetetlen. Ez is részben az említett kapkodásnak az eredménye, de van szándékoltság is: tehát a szavak mögött nagyon komoly szándékok rejlenek."

Nyílt levelet írtam Lázár Jánosnak, melyben azt kérdezem tőle, hogy mit tartalmaz az a „mesterterv“, amelyről évekkel ezelőtt Orbán Viktor beszélt, ha Orbán jobbkeze sem bízik abban, hogy a következő húsz évben fel tudnánk zárkózni Nyugat-Európához. Az Orbán-kormány éppen szétverni készül a Lázár által erősnek tartott középiskolai rendszert, de árulja el a Miniszterelnökséget vezető miniszter: mi lehet a kormányzat célja ezzel? Csak nem úgy akarják az ország népességmegtartó képességét növelni, hogy eztán csak olyan „szakembereket“ képeznek, akik gyenge nyelvtudással és versenyképes tudás híján Nyugat-Európában már nem kellenek?

Íme a levél:

Lázár János,

Miniszterelnökséget vezető miniszter

titkarsag@me.gov.hu

Tisztelt Miniszter Úr! 

Június 8-án, a Szekszárdon megrendezésre került Dél-dunántúli Építészeti Fórumon Ön több érdekes - nem kizárólag az építészeti tevékenységhez kapcsolódó - témát is felvetett, melyek közül az egyik legjelentősebb társadalmi-gazdasági hatású ügy az ország népességmegtartó képessége, illetve ennek alacsony szintje és az ebből fakadó kivándorlás ügye.

Ön úgy fogalmazott, hogy mi magyarok nem tudunk a következő 20 esztendőben a szakmát szerzett fiatalok számára olyan bérajánlatot tenni, ami képes lenne versenyezni a felkészültségüknek megfelelő nyugat-európai bérrel. Az Ön beszédében az is elhangzott, hogy mi Nyugat-Európához viszonyítva még erős középiskolai rendszerrel és erős reáltanítási rendszerrel rendelkezünk. 

Az Önök kormányzása alatt számtalanszor vizionálták már a kormány és a Fidesz különböző vezető arcai a nyugat bukását és dicsekedtek el azzal, hogy Magyarország – szemben az „individualizált nyugattal“ jobban teljesít.

Az Ön főnöke, Orbán Viktor 2013-ban még egy olyan „mestertervről“ beszélt, amely révén „magyar családok életszínvonala meghaladja majd az európai átlagot“ és „ezt a jövőképet precízen kidolgozott tervekkel, egy újjászervezett állammal, elkötelezett szakemberekkel és egy dolgozni akaró és dolgozni képes társadalommal váltjuk valóra“.

Az Önök kormányzásából már eltelt öt év, és amint az az Ön szekszárdi beszédéből is kiderült: az állam riasztó állapotban van, nagyságát, mozgásképtelenségét és az elnehezültségét tekintve, még a kormány tagjai sem képesek egymással jól együttműködni, rossz az adószabályozás, az állam túlszabályozott, nem tudja az ország megtartani a fiataljait, és Ön is elismerte, hogy nem kalandvágyból, hanem megélhetésért mennek külföldre a fiatalok.

Tisztelettel kérdezem, hogy hol van, és mit tartalmaz az a „mesterterv“, amelyről évekkel ezelőtt Orbán Viktor beszélt, ha Ön sem bízik abban, hogy a következő húsz évben fel tudnánk zárkózni Nyugat-Európához?

Az Orbán-kormány éppen szétverni készül az Ön által erősnek tartott középiskolai rendszert, de árulja el: mi lehet a kormányzat célja ezzel? Csak nem úgy akarják az ország népességmegtartó képességét növelni, hogy eztán olyan „szakembereket“ képezzenek, akik gyenge nyelvtudással és versenyképes tudás híján Nyugat-Európában már nem kellenek?

Szigetvár, 2015. június 14.

Tisztelettel, 

Berkecz Balázs

Az Együtt elnökségének tagja

UPDATE: A NÉPSZAVA IDŐKÖZBEN MEGSZELLŐZTETTE A HANGFELVÉTELT IS, AMELYEN LÁZÁR ELMONDJA A SZEKSZÁRDI BESZÉDET

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett a június 8-án, hétfőn Szekszárdon megrendezett Dél-dunántúli Építészeti Fórumon, ahol meglepő nyíltsággal sztendápolt a főleg építészekből álló közönségnek. Mivel településtervezőként - vélhetően valamilyen véletlen folytán - engem is meghívott a Miniszterelnökség, ezért megragadtam a kínálkozó alkalmat és én is elmentem meghallgatni, hogy miben gondolkozik a kormányzat a szakmámat illetően. Az építész szakmát érintő kérdésekkel nem terhelném a többségében nem építész olvasókat, de lejegyeztem néhány érdekes, felháborító vagy aggasztó kijelentést Lázár szekszárdi "őszödi" beszédéből. Nem kommentálom részeiben a szöveget, mert szerintem Lázár mondatai magukért beszélnek: Orbán jobbkeze nagy nyilvánosság előtt ismerte el, hogy még a kormány tagjai sem képesek egymással jól együttműködni, rossz az adószabályozás, az állam túlszabályozott, nem tudja az ország megtartani a fiataljait, nem kalandvágyból, hanem megélhetésért mennek külföldre a fiatalok, szerinte a "fehér magyarok" jobban keresnek Spanyolországban, mint a románok, nyomulnak a frekventált budapesti kerületi önkormányzatok az építéshatósági jogokért (mert az gazdasági konzekvenciákkal járó kérdés, egy befolyásolási pont, az egy szívességi faktor), és gyökeres strukturális és további mélyreható kulturális változásokat terveznek a hazai társadalomban, Magyarország egészében. Szerintem durva. 

Söralátéttől a sörgyárig

"Riasztó állapotban van az állam, nagyságát, mozgásképtelenségét és az elnehezültségét - a magyar szó, hogy elnehezült valaki vagy elnehezült valami jól adja vissza - és azt mondják a mi munkatársaink, illetve azt tanácsolják nekünk, hogy három-négy dologhoz próbáljunk hozzányúlni: az egyik az adóeljárásrend, nem az, hogy mennyi adót kell fizetni, hanem hogyan kell adózni: ugye a söralátéttől most már egy sörgyárig jutottunk, ami szükséges, mert a söralátét olyan messze van, hogy inkább egy sörgyár nagyságú egy alátét adóbevallás. De hát messze vagyunk ettől. Ilyen az európai uniós pénzekhez való hozzáférés, általában az államépítkezés kultúrája és az építésügyet is abban a körben szokták emlegetni, ami az ember előtt az átlagnál több akadályt állít, hogy akár magán, akár közösségi, akár ügynökségi, akár privát vagy vállalkozói beruházást vagy építkezést valósítson meg. Én ennek a megítélésére nem voltam képes, és igazából a minisztériumi kollégákat kértem meg nem a saját minisztériumomban, hanem más minisztériumokban, hogy ehhez segítsenek hozzá és ez nem történt meg. Engem azzal bízott meg a miniszterelnök úr, hogy a rám jellemző hát ööö... vakmerőség - fogalmazzunk egy szalonképes szóval - a rám jellemző vakmerőséggel próbáljak a bürokráciának nekiesni és majdnem már az elhalás állapotába jutottam, mert a minisztériumok semmiféle segítséget nem adtak arra, hogy a rájuk vonatkozó szabályokat hogyan lehetne megváltoztatni, hiszen az a létezésük alapjait veszélyeztetné, hiszen minél nagyobb a bürokrácia, annál nagyobb a minisztérium, annál nagyobb államapparátus, annál nagyobb az államigazgatás és ha kevesebb a szabály, akkor nem kell annyi munkavállaló és nem kell ekkora irányítási struktúra."

(Kép forrása: 444.hu)

Posztkádári kultúrában élünk 30 éve

"Nagyon tanulságos volt az, hogy miután a kormány kevesebb minisztériumból és kevesebb miniszterből áll - ez a miniszterelnöknek néha még túl sok, a szakmáknak meg igen kevés - és miután Magyarország tulajdonképpen 40 éve egy ilyen nagyon izgalmasnak nem nevezhető klasszikus gondolkodásban halad: csak annak az ügynek mehet jól, aminek van minisztériuma. Láttam olyan televíziós beszélgetést, ahol azt mondták, hogy az olimpia sikere azon múlik, hogy van-e sportminisztérium ennél nagyobb marhaságot még nem mondtak a világon szerintem. Tehát egy ilyen érdekkijáró, posztkádári kultúrában élünk 30 éve."

A "fehér magyarok" többet keresnek, mint a románok

"Mi a nyugat-európai bérekkel versenyezni a következő 20 esztendőben nem tudunk, tehát mi nem tudunk az egyetemet végzett vagy jó szakmunkás iskolát végzett fiatalok számára olyan bérajánlatot tenni, ami képes lenne versenyezni a felkészültségüknek megfelelő nyugat-európai bérrel. Mi Nyugat-Európához viszonyítva még erős középiskolai rendszerrel rendelkezünk, erős reáltanítási rendszerrel rendelkezünk, ami sokkal rosszabb, mint 20 éve volt - teszem hozzá -, de ez még messze erősebb, mint az individualizált társadalmak nagy részében. És akiket kiküldünk mondjuk a műszaki egyetemről vagy az orvosi egyetemről, azok bárhol el tudnak ezzel a diplomával helyezkedni, és általában a magyar képzés jó munkaerőt teremt, ráadásul miután titkolt és látens idegengyűlölet tombol tulajdonképpen mindenhol a világban, ezért szívesebben alkalmaznak fehér magyarokat, mint bárki mást. Az onnan látható, hogy ha valaki magyar útlevéllel vállal Spanyolországban munkát, akkor 100 euróval eleve, vagy 200 euróval eleve többet kap a román állampolgárhoz képest - csak az útlevél alapján - és akkor még nem is fogtak rá jelzőt és nem is nézték meg, tehát más a besorolása, automatikusan."

Az individualizált nyugaton rossz az élet, de nálunk komfortos

"Nem tudjuk megállítani Nyugat-Európa elszívó hatását, mint ahogy Nyugat-Európa nem tudja megállítani Amerika elszívó hatását, ami óriási mondjuk a német vagy az angolszász fiatalok körében. Amivel tudunk versenyezni és amiről nem szabad lemondani - hogy lehet, hogy Nyugat-Európában többet keresnek, de élni itt jobban tudnak. Azzal a valósággal mindenkinek szembesülnie kell, hogy ha valaki nem kiemelt prémium kategóriájú szakmában dolgozik, mondjuk nem orvos és nem mérnökember, hanem elmegy Londonba munkásnak, akkor csak a maga kizsákmányolás mellett tud csak megtakarítani, rossz körülmények között él, tulajdonképpen az emberi élethez méltó élés küszöbén tengődik annak érdekében, hogy amikor hazajön akkor maradjon pénze. Azok a társadalmak úgy vannak kitalálva, hogy amit keresel, azt be is szedjék tőled, tehát abban vagy érdekelt, hogy elköltsd amit kerestél, bármennyit keresel. Ezért szerintem nekünk az a mozgásterünk van, hogy világosan lássuk, hogy a saját szülőhelyeinket, közösségeinket, élőhelyünket megpróbáljuk komfortosabbá tenni, mert lehet, hogy itthon kevesebbet keresek, de itthon egyébként biztonságban van a gyerek az óvodában, az iskolában és egy nagyon rendezett, nagyon kulturált, értelmes helyen élem le az életemet és szeretek itt élni. És ha elmegyek, akkor is visszajövök, illetve inkább nem megyek el, mert itthon jobban élek, jobb körülmények között élek. Nem a fizetés a versenyképes, a hely a versenyképes." 

"Mi egy olyan nemzet vagyunk méretünknél, adottságainknál és gondolkodásunknál fogva, hogy van egy ezeréves múltunk, ami biztos. A  jövőről részben nem vehetjük méretünknél fogva a bátorságot, hogy mi van, részben meg nem is tudjuk."

Önkormányzati lobbi egy budapesti frekventált kerületben?

"Én elfogadtam azt a kompromisszumot, hogy a városoknál van az elsőfokú építéshatóság, mert nagyon sok polgármester kollégám azért ragaszkodik ehhez, mert ez egy befolyásolási pont, az egy szívességi faktor az ő vélelmük szerint, hogy kié az elsőfokú építési hatóság. A jegyző az elsőfokú építési hatóság vagy pedig a járási hivatal vezetője, az adott esetben - nem biztos, hogy Szekszárdon, és nem biztos, hogy hasonló méretű megyei jogú városoknál, de mondjuk egy budapesti kerületben, egy frekventált kerületben - egy fontos, netán gazdasági konzekvenciákkal járó kérdés, ezért egy nagyon erős önkormányzati lobbi a hatóság elsőfokú eljárási szintjét az önkormányzati világban tartotta. Nincs esélye annak, hogy onnan kiszedjük, még akkor is, ha emellett sok érv szólna."

Túlszabályozás, értelmetlen és öncélú bürokrácia van Magyarországon

"Talán a dolgok most abban az állapotban vannak, hogy a változásnak megértek a feltételei, amihez szerintem segítség, hogy egy hozzá nem értő orvos és egy hozzá nem értő jogász vezeti a minisztériumnak ez irányú csapatát. Így tulajdonképpen meggyőzhetőek és megtéveszthetőek vagyunk, de naiv jóindulattal állunk a dolgokhoz, elhisszük, amit az építészek mondanak, mert most mondjuk, ha a Belügyminisztérium kollégái állnának itt, akkor nem így lenne, azt tudnám mondani: rendőri gyanakvással tekintenének a kezdeményezésekre."

"Részben túlszabályozás, részben értelmetlen bürokrácia, részben öncélú bürokrácia van Magyarországon, ehhez csak egyetlen megjegyzés: ugye egységes kormányhivatal jött létre, ebbe betereltünk mindent, minden hatóságot, vagy próbálkozunk ezzel legalábbis, a 20 kormányhivatalban 3400 informatikai rendszer működik."

"Nem az a lényeg, hogy erről az újságok most írjanak, hanem az, hogy ez most megvalósuljon. Ezért mondtam, hogy egy választási év után, három lezárt választás után az embernek talán értelmes munkára, sziszifuszi munkára van szüksége, mert ezek olyan dolgok, amelyek részcsoportokat érintő, részérdekeket érintő sziszifuszi dolgok, de 30-40 éves kultúráknak a megtörését kell elérni régi kultúrák visszahonosítása és új kultúrák meghonosítása a feladat, ami sokkal nehezebb dolog bármi másnál: ez az élet hétköznapi rendjének megváltozását jelenti."

Sokkal mélyebb változásokra van szükség az országban ahhoz, hogy jobb dolgok történjenek, vagy jobb dolgok legyenek, mint az, hogy most jön egy kormány, aztán jön egy másik

"Nagyon fontos felelősségem van abban, hogy az állammal szemben azokat a fórumokat létrehozzam akár a kormányhivatalokon keresztül, akár az önkormányzatok segítségével, akár a szabályozás eszközeivel, hogy meglegyen a bizalom az együttműködésre. (...) Ez nincs meg Magyarországon, mert az állam begyűjti az ötleteket, és aztán nem történik semmi, ha egyáltalán megkérdezik a résztvevőket időnként. Sokkal macerásabb ezeknek a dolgoknak a megvalósítása, ezeknek a kritikáknak a lenyelése, ezeknek a kezdeményezéseknek az utánajárása, mint, hogy össze sem hívjuk magukat. Az állam oldaláról legegyszerűbb az, hogy megválasztottak bennünket, birtokában vagyunk a kizárólagos tudásnak és meg is csináljuk, esetleg néhány  befolyásos véleményformálóval megegyezünk fönt Budapesten, és a dolgokat meg megcsináljuk. Én ehelyett azt gondolom, hogy a következő időszakban nagyon fontos, hogy megpróbáljunk minél több embert érdekeltté tenni a változásban, mert szerintem öt év kormányzás után olyan változásokat kell csinálni, amik strukturális és kulturális változásokat jelentenek. Tehát sokkal mélyebb változásokra van szükség az országban ahhoz, hogy jobb dolgok történjenek, vagy jobb dolgok legyenek, mint az, hogy most jön egy kormány, aztán jön egy másik." 

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) június 8-án, hétfőn délután közleményben igyekezett megnyugtatni a gimnáziumi szakok tervezett megszüntetése miatt egyre paprikásabb közvéleményt.

Nyilatkozatukban többek között azt írják, hogy a fenntartásukba került "iskolák között valóban vannak olyanok is, melyekben egy intézményen belül folyik a szakmai és a gimnáziumi képzés, illetve 44 olyan is, amelyekben már korábban döntött a KLIK arról, hogy megszüntetik a gimnáziumot és csak szakképző osztályokat iskoláznak be. Az NGM fenntartásába kerülés ugyanakkor pusztán fenntartóváltást jelent: ebből nem következik sem a gimnáziumi képzések azonnali megszüntetése és az sem, hogy ezekben a vegyes profilú iskolákban jövő évtől minden esetben szükségszerűen fel kellene számolni a gimnáziumi képzést. A Köznevelési Törvény múlt héten megjelent módosítása ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a Szakképzési Centrumok gimnáziumi képzést - a sajtóban megjelentekkel ellentétben - ne csak kifutó rendszerben, hanem hosszú távon is folytassanak. Annál is kevésbé valósak a médiában megjelent hírek, mivel minden járásban meg kell teremteni a gimnáziumi képzés feltételeit".

Orbán és Czomba: visszavonulót fújtak?

Azért érdekes, amit az NGM ír, mert a Népszabadság tudósítása szerint Orbán Viktor tavaly szeptember végén még azt mondta: „Nekünk be kell bizonyítani, hogy egy közepesen elvégzett gimnázium és gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával. A gimnáziumot is csak akkor érdemes elvégezni, ha onnan egyetemre fogunk menni. A valóságnak úgy kellene festenie Magyarországon, hogy egy jó szakmunkásképző intézetben megszerzett szakma biztosabb megélhetést nyújt, mint egy csak általános műveltséget nyújtó, de konkrét szaktudást a mellé nem adó oktatási intézményben elvégzett időszak”.

Orbán 2014 októberben már ennél is tovább ment, azt mondta a Kossuth rádiónak, hogy "A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő. (...) Most kell gyorsítanunk, most kell átállnunk a duális képzésre, az inas rendszerre, ha szabad így fogalmaznom, ami Németországban kiválóan működik, Ausztriában jó, és nekünk is volt egyébként a kommunista időkben egy elég jó hagyományunk e tekintetben, amit nem mondom, hogy hibátlan, de egy jó hagyományunk." 

Czomba Sándor államtitkár szintén tavaly októberben ezt még megfejelte azzal is, hogy a kormány terveit ismertetve elejtette: "távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése, a gimnáziumi létszám korlátozása".

És a fenti nyilatkozatoknak megfelelően a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény idén áprilisban kelt módosítási javaslata, amelyet Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter jegyzett még ezt tartalmazta a gimnáziumok megszüntetése ügyében: "15. § (4) A szakképzési centrum az állami intézményfenntartó központtól átvett gimnáziumi intézményegységekben 2015. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel gimnáziumi alapfeladatot is elláthat."

Majd május 21-én jelent meg a  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szóló 120/2015. (V. 21.) kormányrendelet, amelynek fő része meglehetősen rövidke, mindössze két paragrafusból áll, de melléklete annál súlyosabb, nem csak amiatt, hogy közel száz oldalon sorolja, hogy mely oktatási intézmények maradnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) és/vagy a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (NGM) fenntartásában; a már május 22-én hatályba lépett jogszabály eredményeként ugyanis azt lehet(ett) feltételezni, hogy több mint 80 intézményben szűnik meg a gimnáziumi képzés, de ezek közül 31 olyan térségközpontban is, ahol ezzel elvész a helybeni gimnáziumi oktatás lehetősége is, lévén, hogy nincs másik gimnázium a térségben.

Vissza a babaruhát

Május 22-től számos helyen fogalmaztam meg az aggályaimat a kormány középiskolai és szakképzési reformja kapcsán, Szigetváron és Nagyatádon több ezer - a gimnázium megmaradása mellett - tüntető aláírás gyűlt össze, majd június 4-én megjelent a Magyar Közlönyben, hogy vissza a babaruhát, a köznevelési törvény módosított változata megengedi, hogy a Szakképzési Centrumok gimnáziumi képzést ne csak kifutó rendszerben, hanem hosszú távon is folytassanak.

Sőt, most az NGM a fent idézett közleménye szerint "minden járásban meg kell teremteni a gimnáziumi képzés feltételeit".

Szerény számításaim szerint ma közel 50 járásban nincs állami fenntartású gimnázium, és 16 hat járásban semmilyen sincsen. Ezek szerint nem érvényes már Orbán elképzelése, miszerint "be kell bizonyítani, hogy egy közepesen elvégzett gimnázium és gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával"?

Ha nem blöfföl a kormány, akkor az NGM nyilatkozatát úgy kell érteni, hogy ötvenegynéhány - de minimum 16 - járásban új gimnáziumi szak indul? És mi lesz azzal a 44 gimivel, amelyek megszüntetéséről már korábban döntött a KLIK?  

Kíváncsian várom a fejleményeket.

Országszerte egyre több helyen és hangosabban tiltakoznak a szülők a gimnáziumi képzés szétverése kapcsán, és most úgy fest, hogy már más ellenzéki pártok is kezdenek mozogni az ügyben, miközben a Fidesz még mindig terel és félrebeszél.

A múlt héten kigyűjtöttem, hogy nagy valószínűséggel mely településeket érinti a legsúlyosabban az a - rendkívül sunyin megfogalmazott - kormányrendelet, amelyből következik, hogy még idén, de legkésőbb jövő szeptembertől több, mint 80 településen felmenő rendszerben kivezetésre kerül a gimnáziumi képzés. Ezt a listát a vs.hu beszámolója szerint hétfőn napirend előtti felszólalásban ismételte el a parlamentben Hiller István MSZP-s képviselő is. A felszólalásra Rétvári Bence válaszolt, az Emmi államtitkára, KDNP-s politikus azt mondta, Hiller a "dramaturgiailag jó" felsorolásával valószínűleg azokat a településeket próbálta elsorolni, ahol eddig vegyes intézmények voltak, azaz gimnázium és szakközépiskola együtt működött. „Ezek kerülnek most szétválasztásra", több intézmény az Emmitől az NGM-hez kerül, fogalmazott Rétvári, hozzátéve: a rendszer logikája igyekszik megváltozni, hogy korszerű, hasznosítható tudást kapjanak a fiatalok. Hozzátette: "ezeken a településeken nem szűnik meg a középfokú oktatás, lesz, ahol gimnázium marad, és lesz, ahol szakközépiskola". Mindenki tud majd érettségit szerezni, de lehet, hogy előbb szakközépiskolában kap tudást, tette hozzá, majd hosszan sorolta a kormány eredményeit a pedagógusbérek emelését, különböző ösztöndíjak létrehozását illetően.

Bármit is kamuznak Czombáék, bárhogy is tereljen Rétvári, itt van a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítási javaslata, amelyet Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter jegyez, és itt a lényeg a gimnáziumok megszüntetése ügyében: "15. § (4) A szakképzési centrum az állami intézményfenntartó központtól átvett gimnáziumi intézményegységekben 2015. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel gimnáziumi alapfeladatot is elláthat." Vagyis: A FIDESZ KORMÁNY SZÁNDÉKA SZERINT CSAK KIFUTÓ JELLEGGEL MARAD GIMNÁZIUMI KÉPZÉS MINDEN INTÉZMÉNYBEN, AHOL A KLIK-TŐL AZ NGM VESZI ÁT AZ INTÉZMÉNYT. 

Ezt támasztja alá Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár nyilatkozata is, aki a HírTV múlt heti kérdésére például azt hangsúlyozta, hogy felmenő rendszerben vezetik ki a gimnáziumi képzést az NGM-nek átadott iskolákban: „általában a képzési profilok szerinti fenntartó került meghatározásra, tehát nagy valószínűséggel abban a gimnáziumban, amely valamilyen több funkciót ellátó intézmény esetében az NGM fenntartásába került, mondjuk valamilyen szakközépiskola, szakiskola és gimnázium, itt valószínűleg többségi feladatellátásban a szakképzési feladatok vannak.”

Lázár szerint viszont erős középiskolai rendszerrel rendelkezünk, miközben Orbán szerint eljárt a gimnáziumok és a felsőoktatás felett az idő?!

Hétfőn Lázár János miniszter Szekszárdon tartott egy zártkörű fórumot építészeknek, ahol többek között azt is mondta, hogy "mi Nyugat-Európához viszonyítva még erős középiskolai rendszerrel rendelkezünk, erős reáltanítási rendszerrel rendelkezünk, ami sokkal rosszabb, mint 20 éve volt - teszem hozzá -, de ez még messze erősebb, mint az individualizált társadalmak nagy részében." 

Lázár közvetlen főnöke, Orbán Viktor viszont kicsit másként látja ezt a helyzetet, tavaly októberben a Kossuth rádiónak adott interjúban így vélekedett a hazai középiskolai képzésről: "A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő. (...) Most kell gyorsítanunk, most kell átállnunk a duális képzésre, az inas rendszerre, ha szabad így fogalmaznom, ami Németországban kiválóan működik, Ausztriában jó, és nekünk is volt egyébként a kommunista időkben egy elég jó hagyományunk e tekintetben, amit nem mondom, hogy hibátlan, de egy jó hagyományunk." 

Tényleg elhiszi, a gyerekedből pedig inast nevelne (kép forrása: www.facebook.com/sajtoszabadsagert)

Elég volt a hülyítésből!

Szabó Szabolccsal, az Együtt országgyűlési képviselőjével szeretnénk végre konkrét válaszokat kapni középiskolai átalakításra vonatkozóan, ezért Szabó Szabolcs „Mi lesz a sorsa azoknak a középiskoláknak, amelyekben gimnáziumi és szakképzés is folyik?” címmel írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Orbán Viktor miniszterelnökhöz.

Többek között az alábbi kérdésekre várjuk a választ Orbán Viktortól: 

• 2015. július 1-jén az NGM fenntartásába kerülő iskolák számára és a fenntartó NGM számára hogyan lesz elegendő 2 hónap a megfelelő átállásra? Mi a garanciája annak, hogy ez jobban fog működni, mint amikor a KLIK vette át az iskolák fenntartását – amelyet a KLIK-et átvilágító miniszteri biztos és az EMMI intézményfejlesztési főosztályvezetője is kritizált? Ez utóbbi esetben a KLIK-nek több ideje volt a felkészülésre.
• Folytatódik-e tartósan a gimnáziumi képzés azokban a vegyes iskolákban, amelyek az NGM fenntartásába kerülnek? Folytatódik-e tartósan gimnáziumi képzés azokban a vegyes iskolákban, amelyek speciális szakiskolai feladatai az NGM-hez kerülnek, illetve amelyek megosztásra kerülnek?
• Milyen intézkedésekkel kompenzálják, hogy egyes településeken, sőt térségekben a kormányrendelet nyomán legkésőbb néhány éven belül teljesen megszűnik a gimnáziumi képzés? Az ilyen településeken, illetve térségekben - mint például az Ormánságban - élő gyermekek számára hogyan garantálja a kormány a gimnáziumi hozzáférés szinten tartását?

Várjuk a válaszokat, de addig sem hagyhatjuk tönkrevágni gyermekeink jövőjét, nem hagyhatjuk, hogy Orbán és bandája teljesen tönkrevágja a hazai közoktatást!

Ahogy már korábban is megfogalmaztam: az erőből politizáló Orbánéknál eredményt csak erővel lehet elérni, ezért ha a közoktatási átszervezéssel veszélyeztetett térségekben élők meg kívánják őrizni a gimnáziumi képzésüket, akkor össze kell szedniük a civil kurázsit és hangosan kiállni az átszervezés ellen!

UPDATE: Minden járásban lesz gimnázium az NGM szerint. Most már csak az a kérdés, hogy érdemben visszakoznak, vagy újabb pávatánc szemtanúi vagyunk. Vargáék azt is írják, hogy a jelenlegi rendszerben "valóban vannak olyanok is, melyekben egy intézményen belül folyik a szakmai és a gimnáziumi képzés, illetve 44 olyan is, amelyekben már korábban döntött a KLIK arról, hogy megszüntetik a gimnáziumot és csak szakképző osztályokat iskoláznak be." Viszont azt nem értem, ha minden járásban lesz gimnáziumi képzés, de közben 44 helyen megszűntetik a gimnáziumokat, akkor létrehoznak új gimnáziumokat is?! - gondolom ez is egy szokásos fideszes kommunikációs blöff...

A minap közleményben szólította fel az Együtt a kormányt, hogy tegyen le a gyűlöletkeltő óriásplakát kampányáról, mellyel az a célja, hogy a magyar polgárok között feszültséget keltsen. Jeleztük: ha a botrányos feliratok kikerülnek, az Együtt mozgalmat szervez, és le fogja szaggatni azokat. 

„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!" „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat” „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeinket” - hirdeti az uszító kormánypropaganda. A nyilvánvalóan és egyértelműen idegenellenes, uszító hangvételű kormányzati plakátok kiragasztásával Orbán minden politikai alantasságát összeszedve átpördítette a Fideszt a szélsőjobboldali sávba azért, hogy a Jobbikot a szélsőséges sávból előzze. 

Az uszítók jelentenek fel valakit uszításért?

Vasárnap hajnalban a rendőrség hat bátor aktivistánkat állította elő a pénteken kiragasztott gyűlöletkeltő plakátok megrongálása miatt és Németh Szilárd már be is jelentette, hogy feljelentést tesz a Fidesz az akció miatt, és a kormánypárti rezsitroll felszólította Szigetvári Viktort, az Együtt elnökét és párttársait (tehát engem is), hogy "ne uszítsák tovább az embereiket ilyen agresszív és törvénytelen cselekedetek elvégzésére".

Szigetvári Viktor az Együtt elnöke is nyilatkozott az MTI-nek és elmondta: felháborítónak tartja, hogy a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök a bevándorlásról szóló, az országot megosztó plakátkampányba kezdett azért, hogy a munkanélküliségről és az oktatási rendszer válságáról elterelje a figyelmet. Emlékeztetett: az Együtt polgári engedetlenségre szólított mindenkit a saját felelősségére, ebből a párt ifjúsági szervezetének aktivistái, de ő maga is kivette a részét. "Sajnálom, hogy a kollégáimat előállították. Természetesen az Együtt minden jogi és politikai támogatást megad a barátainak" - mondta Szigetvári Viktor, hozzátéve, fontosnak tartják kifejezni azt az "elemi felháborodást", amit a bevándorlók ellen, a magyar adófizetők pénzéből indított plakátkampány miatt éreznek.

Szerintünk a kormány az, aki ebben az ügyben fenyeget, hergel, uszít és indít újabb demagóg csatát, miközben az elmúlt években többszázezren kényszerültek külföldre azért, mert nem találtak itthon megfelelő munkát és egyre nagyobb társadalmi-gazdasági problémákat okoz a kivándorlás rövid- és hosszú távon is.

A rendőrség éjjel-nappal őrzi a gyűlöletkeltő, uszító bevándorlás-ellenes óriásplakátokat

Ezt írta az egyik aktivistánk üzenetben: "A rendőrök egyből lecsaptak ránk, sőt, mint később a jegyzőkönyvből kiderült konkrétan civil ruhás rendőrök figyelték a plakátot, és követték, h mit csinálunk ott. Először igazoltattak minket, majd mondták, h elmehetünk. kb. 5-10 perccel ez után visszajöttek hozzánk, és közölték velünk, h mégis be kell vinniük minket. A kapitányságon lévő rendőrök sem nagyon értették, h miért kellett minket behozni, mikor elmondtam az egyik hölgynek, h mi történt, azt válaszolta, h valószínűleg ez nem helyi döntés volt, hanem vmilyen sokkal felsőbb körből származik. Én személyen természetesen minden tettem bevallottam, azt is megkérdezték, h tagja vagyok e vmilyen politikai szervezetnek, így azt is tudják, h Együtt aktivisták vagyunk." 

A rendőrség tevékenysége már-már az ötvenes évek politikai rendőrségének emlékét idézi, ugyanis az ügyben a BRFK Kiemelt Ügyek Főosztálya járt el (nyilván, ki más egy olyan "súlyos" ügyben, mint egy plakátrongálás), a szereplők Cserjés 23, Cserjés 24 és Cserjés 27 hívószámú rendőrök. És itt a jelentés, amelyet a 444.hu hozott nyilvánosságra: 

Pápa Levente kollégám emiatt közérdekű adatigénylést nyújtott be az ORFK-hoz, hogy megtudja, mennyibe is kerül ez a szigorú őrzés nekünk, adófizetőknek.

Így fogalmazott Pápa Levente az ügyről a közösségi oldalán: "Nem elég, hogy kikerülhettek ezek a szégyenteljes propaganda fecnik, még a mi adóforintjainkból őrzik ezeket. Azoktól a jó szándékú demokratáktól, akik tudják, hogy egy ilyen manipulatív kampány zsákutcába viszi a magyar közéletet. Azoktól a felelős fiataloktól, akik tudják, hogy az egész kampány csak terelés, gumicsont, hogy ne a lényegről szóljon a magyar közbeszéd: miért zárnak be gimiket, miért tart itt az egészségügy, miért kényszerítenek embereket közmunkásnak, miért lopják szét az országot. De mi ezt nem hagyjuk! Hogy megtudjuk mennyire drága ez a gumicsont, közérdekű adatigénylést nyújtottam be a rendőrségnek. A következő kérdésekre várom a válaszokat:
1. Mennyibe kerül naponta az adófizetőknek az, hogy a rendőrség éjjel-nappal őrzi ezeket a szégyenteljes plakátokat?
2. Erre csak Budapesten vagy országszerte költenek pénzt az adófizetők?
3. Előreláthatóan meddig kerül erre sor?
4. Ki utasította erre a rendőrséget?"

Én ezúton is szeretném hálás köszönetem kifejezni mindazoknak, akik ilyen határozottan álltak ki az Orbán kormány gyűlöletkeltő politikája ellen. Tiszteletben tartjuk Magyarország törvényeit, de az élet és a szabadság törvényeit is, ezért felelősségteljes, cselekvő állampolgárokként nem hagyhatjuk, hogy fideszék tovább mérgezzék hazug, gyűlöletkeltő politikájukkal a magyar közéletet!