Az uniótól korszerű és széleskörű közép- és felsőoktatás kialakításához kértünk pénzt, de Orbán visszatérne a kommunista gyakorlathoz. Hogy is van ez?!

"A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő. (...) Most kell gyorsítanunk, most kell átállnunk a duális képzésre, az inas rendszerre, ha szabad így fogalmaznom, ami Németországban kiválóan működik, Ausztriában jó, és nekünk is volt egyébként a kommunista időkben egy elég jó hagyományunk e tekintetben, amit nem mondom, hogy hibátlan, de egy jó hagyományunk." - mondta Orbán Viktor október 10-én a Kossuth rádiónak.

Czomba Sándor tavaly októberben ezt még megfejelte azzal is, hogy a kormány terveit ismertetve elejtette: "távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése, a gimnáziumi létszám korlátozása".

A gépnarancs beindult

A gépnarancs az orbáni elvek mentén be is indult: nagy valószínűséggel több mint 80 intézményben szűnik meg a gimnáziumi képzés, de ezek közül 31 olyan térségközpontban is, ahol ezzel elvész a helybeni gimnáziumi oktatás lehetősége is, lévén, hogy nincs másik gimnázium a térségben.

A jelenlegi évtizedre szóló Európa 2020 stratégia felmérte elődje gyengeségeit, és három prioritást (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés), új elemként pedig öt számszerűsített célt határoz meg: a képzettségi szint javítása, különösen törekedve arra, hogy kevesebb mint 10 százalékra mérséklődjön a korai iskolaelhagyás aránya és egyidejűleg legalább 40 százalékra nőjön a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező 30-34 éves korúak aránya; ennek érdekében Magyarország az EU-val kötött Partnerségi Megállapodásban vállalta a 2014-2020 közötti időszakban a felsőoktatás képzési kapacitásainak és infrastruktúrájának felkészítését a diplomások arányának fenntartható növelésére (hátránykompenzációs, kiválósági, munkaerő-piaci szempontok alapján). 

Szintén a Magyarország Partnerségi Megállapodásban szerepel, hogy "a felvételt nyert felsőoktatási hallgatók 6,5%-a volt hátrányos helyzetű (EMMI, 2012). A romák felsőoktatásban való részvétele még alacsonyabb, a roma fiatalok 2%-a kezdi meg tanulmányait és mindössze 0,5%-uk szerez diplomát (NTFS, 2011). Ennek oka az, hogy az esélyegyenlőtlenségi tendenciák már korábban hatnak, csupán harmaduk kerül érettségit adó középfokú oktatási intézménybe és mindössze 4,7% érettségizik. Ennek kezelését szolgálhatják a belépés és képzésválasztás döntésének kockázatait csökkentő célzott ösztöndíjak, a felzárkózást célzó fejlesztések, a középiskola felsőoktatási képzésre való felkészítő funkciójának erősítése, illetve a korai iskolaelhagyás visszaszorítása".

A partnerségi dokumentumot előkészítő hazai szakemberek azt is megjegyzik, hogy Magyarországon "évről évre csökken az érettségiző középiskolások és így a felsőoktatásba jelentkezők száma (KSH alapján a 18 évesek létszáma 2000-ben 137 000 fő, 2015-ben 105 000 fő)", és emellett megjegyzik azt is, hogy "a felsőoktatás fejlesztése, a hozzáférés növelése és minőségi javítása nem csak a társadalmi integrációnak, hanem a gazdasági növekedésnek és a nemzetközi versenyképesség megalapozásának is feltétele".

A „finn titok”

De röviden nézzünk meg egy olyan példát is, ahol valóban működik az oktatás és a jó oktatásnak köszönhetően dübörög a gazdaság is. Szerintem a legjobb európai példa, Finnország, hiszen a finn a világ egyik legeredményesebb oktatási rendszere, és Európán belül egyetlen olyan másik ország sincs, amelynek tanulói magasabb szinten teljesítenének. Ez a kijelentés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD 2000-ben indult, ismert nemzetközi tanulói teljesítményvizsgálatának, a PISA-nak az adatain alapszik. A 2009-es adatfelvétel szerint az olvasási képességek területén csupán Sanghaj (Kína) és Dél-Korea tanulói értek el a finneknél magasabb eredményt.

2013-ban magyar nyelven is megjelent Pasi Sahlberg: A finn példa. Mit tanulhat a világ a finnországi oktatási rendszer reformjából? című könyve, amely igyekszik fellebbenteni a leplet a finn titokról. A kötet előszavát és bevezető tanulmányát a fidesz egykori oktatáspolitikusa Pokorni Zoltán és kollégája, Halász Gábor jegyzi. Az előszóban 10 pontban összegzik a finn oktatás kulisszatitkait:

1. "A finn oktatási rendszerben a fiatalok jól tanulnak, és kicsik a teljesítmény- különbségek – mindez ésszerű emberi hozzájárulással és költségekkel valósul meg.
2. Ez nem volt mindig így.
3. Finnországban a tanítás elismert hivatás, sok tanuló szeretne tanár lenni.
4. Ennek köszönhetően feltehetően Finnország büszkélkedhet a legkompetitívebb, legversengőbb tanárképzési rendszerrel.
5. Következésképpen a finn tanárok jelentős mértékű autonómiával rendelkeznek hivatásuk gyakorlása során, és egész pályájukon végigkíséri őket a céltudatos szakmai továbbképzés.
6. Azok, akik olyan szerencsések, hogy tanárok lehetnek, általában egész életük- ben tanárok is maradnak.
7. 16 éves korukra (amikor elhagyják az iskolát) a tanulók csaknem fele vett részt valamilyen speciális oktatásban, kapott személyi segítséget, egyéni fejlesztést.
8. Finnországban a tanárok kevesebbet tanítanak, és a diákok kevesebb időt töltenek tanulással mind az iskolában, mind azon kívül, mint kortársaik más országokban.
9. A finn iskolákban nincs sztenderdizált felmérés, tesztfelkészítés és magánoktatás, mint az Egyesült Államokban és a világ más országaiban.
10. Mindazok a tényezők, amelyek a finn siker mögött állnak, szembemennek azzal, ami jelenleg az Egyesült Államokban és a világ nagyobb részén zajlik, ahol a verseny, a felméréseken alapuló elszámoltatás, a sztenderdizálás és a privatizáció dominál.” 

A magyar újközépkor

Ezzel szemben mit mond Orbán Viktor? A Hír24 értesülései szerint 2011-ben kezdődtek a jelenleg dúló oktatási reform körüli előkészületek, amikor is a Fidesz frakció ülésén hosszú és heves vita bontakozott ki a hazai oktatási rendszer átalakításáról, amely vita egyik „fénypontja” az volt, amikor a miniszterelnök kijelentette, hogy tetszik neki Michl József, a testi fenyítést a pedagógusoknak engedő módosítója. A KDNP-s képviselő ugyanakkor jelezte, hogy már visszavonta azt. „Kár” – vélte Orbán. A miniszterelnök politikai érveket sorakoztatott fel Pokorni szakmai érvei ellen, aki szerint ugyanis - a tervezettel ellentétben, amely kizárólag 3 éves, a közismereti tárgyakat minimumra szorító szakiskolát ír le - meg kellene engedni, hogy bizonyos képzéseken 4 évig tanulhassanak a gyerekek. „Zoli, mondhatod a számokat, de én máshogy látom az életet” – zárt rövidre például egy vitát a kormányfő, amikor Pokorni adatokkal próbálta alátámasztani az érveit. Így hát, a sikeres finn oktatási rendszer ismerője, az egykori oktatási bizottsági elnök többnyire kisebbségben maradt véleményével.

Ma már tudjuk, hogy 2011 óta a hazai közoktatás a sikeres finn példával szemben felülről vezényelt, a tanároknak nincs szinte semmibe beleszólása, miközben társadalmi megbecsülésük és bérük a béka feneke alatt van. Az oktatás eredményessége is ennek megfelelő.

Mégis, mit akarnak Orbánék?

Orbánék azért nyírják az oktatást, mert a fidesz nem gondolkodó polgárokat szeretne, hanem a kolompoló vezérürüt bambán bégetve követő, bármikor megvezethető, megnyírható birkanyájat. Szerintem elég volt a hülyítésből, nem hagyhatjuk tönkrevágni gyermekeink jövőjét, nem hagyhatjuk, hogy Orbán és bandája teljesen tönkrevágja a hazai közoktatást! Ahogy már korábban is megfogalmaztam: az erőből politizáló Orbánéknál eredményt csak erővel lehet elérni, ezért ha a közoktatási átszervezéssel veszélyeztetett térségekben élők meg kívánják őrizni a gimnáziumi képzésüket, akkor össze kell szedniük a civil kurázsit és hangosan kiállni az átszervezés ellen.

Én azt mondom: hajrá, nincs mire várni! 

"A szakképzés most induló reformja az általános iskolától az egyetemekig meg fogja borítani a hazai oktatás teljes rendszerét: a rosszul teljesítő gimnáziumokat bezárhatják, a megmaradókba csak az fog beférni, aki tényleg tanul és egyetemre akar menni. Bár van logika abban, hogy egy piacképes szakma többet ér egy gimnáziumnál, Magyarországon az talál munkát és az keres jobban, aki leérettségizett vagy diplomázott. Még a kormányhoz közeli szereplők is elismerik, hogy ez az Orbán Viktor által a legfontosabbnak nevezett átalakítás csak komoly konfliktusokkal valósítható meg." - írta az index.hu 2014. novemberében és most tessék, itt is van az előre jelzett baj.

Május 21-én jelent meg a  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szóló 120/2015. (V. 21.) kormányrendelet, amelynek fő része meglehetősen rövidke, mindössze két paragrafusból áll, de melléklete annál súlyosabb, nem csak amiatt, hogy közel száz oldalon sorolja, hogy mely oktatási intézmények maradnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) és/vagy a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (NGM) fenntartásában; a már május 22-én hatályba lépett jogszabály eredményeként ugyanis nagy valószínűséggel több mint 80 intézményben szűnik meg a gimnáziumi képzés, de ezek közül 31 olyan térségközpontban is, ahol ezzel elvész a helybeni gimnáziumi oktatás lehetősége is, lévén, hogy nincs másik gimnázium a térségben.

Itt van azon települések listája, ahol a - rendkívül sunyin megfogalmazott - kormányrendelet szerint arra lehet következtetni, hogy még idén, de legkésőbb jövő szeptembertől felmenő rendszerben kivezetésre kerül a gimnáziumi képzés:

1. Bácsalmás- Bácsalmási Hunyadi János Gimnázium és Szakiskola
2. Balatonboglár - Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye
3. Balatonfűzfő - Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium
4. Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és Szakképző Iskola
5. Berettyóújfalu - Bessenyei György Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Arany János Kollégium
6. Biharkeresztesi Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
7. Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola Tagiskolája
8. Csengeri Ady Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium
9. Csornai Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
10. Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
11. Hajdúhadház - Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola
12. Hajdúnánás - Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, és Szakiskola és Kollégium
13. Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola
14. Kiskunmajsa - Kiskunmajsai Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
15. Komló - Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola
16. Kunhegyesi Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium
17. Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola
18. Lőrinci Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium
19. Martfűi Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium
20. Nagyatád - Nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola
21. Oroszlány - Hamvas Béla Gimnázium és Szakképző Iskola
22. Polgári József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola
23. Pusztaszabolcs - Szabolcs Vezér Gimnázium és Szakközépiskola
24. Püspökladány - Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
25. Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kanizsai Dorottya Általános Iskolája
26. Szeghalom - Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola, 
27. Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola
28. Tab - Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Rudnay Gyula Tagintézménye
29. Tiszalöki Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
30. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
31. Túrkeve - Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

Szigetvár volt az első hely, ahol rájöttek a turpisságra

Két városban már észbe is kaptak és elkezdtek szervezkedni. Szigetvár volt az első hely, ahol rájöttek a turpisságra, május 26-án a Váradi András Alapítvány tartott oktatási fórumot (a beszámoló ITT olvasható) majd rá egy hétre, június 2-án az egyik legnagyobb helyi civil szervezet, a Szigetvári Emberekért Egyesület szervezett lakossági fórumot a témában, utóbbi ezzel a meghívó szöveggel: "A kormány szándéka szerint idén szeptemberben indulhat az utolsó évfolyam a szigetvári gimnáziumban, és ezzel megkezdődhet a város funkcióinak tudatos leépítése. De ezt NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL, hiszen ezzel megszűnik a továbbtanulás lehetősége sok olyan fiatal tehetség számára, akik szociális helyzetük miatt nem mehetnek más nagyvárosba továbbtanulni. Ne engedjük, hogy elsorvasszák azt az oktatási intézményt, amely sok ezer szigetvári és környékbeli fiatal számára nyújtott lehetőséget a tudás megszerzésére, amely több mint hatvan éve szolgálja városunk és a térség oktatását!" A fórumon megjelent több, mint 150 érdeklődő és tucatnyi felszólaló - világnézettől függetlenül - kiállt amellett, hogy határozottan ki kell állni a gimnáziumi képzés megtartása mellett, ezért ajáírásgyűjtésbe is kezdtek Szigetváron és térségében, amely az ország egyik leghátrányosabb helyzetű szeglete is egyben.

Nagyatádon is akcióba lendültek

A hasonló cipőben járó Nagyatádon is akcióba lendültek. Ormai István, a város független polgármestere így fogalmazott saját közösségi oldalán: "Egy indokolhatatlan, szakmailag helytelen konstrukcióba kerültünk, ami ellentétes az itt élők érdekeivel és nincs összhangban a szakmai koncepcióval sem. Ezért azt hiszem, hogy a helyzet megváltoztatható, és a jövőben is lesz gimnáziumi képzés Nagyatádon. Fentiek alapján a mostani helyzet elfogadhatatlan! A gimnáziumi képzés tartós megmaradása érdekében a nyilvánossághoz fordulok, lakossági fórumot és aláírásgyűjtést fogok kezdeményezni. Mindenkire számítok!"

Feltételezem, hogy a többi érintett városnak és azok térségének sem egészen mindegy, hogy az ott élő gyermekeknek gimnáziumi tanulmányaik elvégzését távolsági közlekedéssel, többszöri átszállással való fárasztó és időigényes bejárással vagy kollégiumi bentlakással kell-e majd megoldani, vagy marad továbbra is helyben egy olyan intézmény, amely megfelelő alapokat biztosít a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez is.

Lehet, hogy a többi érintett város lakosságát erről a helyzetről még nem is tájékoztatták?

Az mindenesetre az eddigi tapasztalatok alapján biztosnak látszik, hogy az erőből politizáló Orbánéknál eredményt csak erővel lehet elérni, ezért ha ezekben az érintett térségekben élők meg kívánják őrizni a gimnáziumi képzésüket, akkor össze kell szedniük a civil kurázsit és hangosan kiállni az átszervezés ellen. Én azt mondom: hajrá, nincs mire várni! 

"Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!" hirdeti hamarosan a kormányzati óriásplakát kampány több száz helyen – az Index információi szerint, de azóta Kovács "Eh?!" Zoltán kormányszóvivő is megerősítette, hogy milyen hitleri kreténségre készül az Orbán-kormány. Az internetes portál médiavásárló cégektől úgy értesült, hogy a kormány direkt a határ menti magyarok megdolgozására írt ki kommunikációs tendert, így a gyűlöletkampány elsősorban őket célozhatja majd.

Nos, ez egy rövid blogbejegyzés lesz, mert a véleményem meglehetősen sommás. Szerintem vagy az történt, hogy Orbán teljesen meghülyült (ez amúgy a jóindulatú feltételezésem), amikor a Magyarországon munkát vállalni szándékozó határon túli magyarokat is rendre utasítja egy ilyen üzenettel, vagy minden politikai alantasságát összeszedve átpördítette a Fideszt a szélsőjobboldali sávba azért, hogy a Jobbikot a szélsőséges sávból előzze.

Skizofrén helyzet

Orbán a bevándorlás rémével fenyeget, hergel és indít újabb demagóg csatát, miközben az elmúlt években többszázezren kényszerültek külföldre azért, mert nem találtak itthon megfelelő munkát és egyre nagyobb társadalmi-gazdasági problémákat okoz a kivándorlás rövid- és hosszú távon is.

Orbán kedden előadott a Kohl-konferencián is, ahol beszédében úgy fogalmazott: a halálbüntetés nem vezethető be, Magyarországnak nincs is ilyen szándéka. A helyzet egyértelmű, egyetlen tagállam sem vezethet be olyan szabályt, amely ellentétes az EU alapdokumentumával. 

Elég sikozfrén dolog lehet egyik nap a halálbüntetés mellett érvelni és hergelni egy országot ezzel az agyrémmel, majd másnap elmondani az ellenkezőjét, vagyis, hogy nem is áll szándékában ezt bevezetni. Orbán - természetesen - eddig is tudta, hogy a halálbüntetést nem lehet egy uniós tagországban bevezetni, ebből egyértelműen következik, hogy az egésszel egyetlen célja volt: az uszítás és a rövid távú politikai haszonszerzés.

Megjegyzem, leginkább Orbán saját jól felfogott érdekében állna, hogy végre abbahagyja a magyar polgárok hülyítését, a politikai hangulatkeltést, mert egy felhergelt, becsapott, zsigeri haraggal fűtött nép könnyebben vet véres véget az ilyen pökhendi diktátorok kormányzásának. Orbánt így vagy úgy, előbb-utóbb elzavarják azok a milliók, akiket a Fidesz átvert, megkurtított és nyomorba döntött (én a békés, demokratikus megoldások híve vagyok), de ha van még Orbánban bármilyen emberi jóérzés, ha érez bármilyen kicsiny felelősséget is az országért, akkor azt javaslom neki, hogy foglalkozzon végre Magyarország valós problémáival, így a munkanélküliség, az egészségügy és az oktatás bajaival, mert első sorban ezek vezetnek ahhoz a katasztrofális méretű kivándorláshoz, amely - szemben a bevándorlással - valós problémája hazánknak.

Mindenesetre ha ezek a gyűlöletkeltő óriásplakátok kikerülnek, akkor az Együtt mozgalmat szervez azok szervezett leszaggatására, mert nem hagyhatjuk, hogy Orbán és bandája ilyenekkel mérgezze a közterületeinket és közéletünket.

Lázár János minisztert Paks2 és a mecseki atomtemető kapcsán "Atomtemető: pávatánc vagy pálfordulás?" című levelében kérdezte Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője. Lázár kissé pikírt hangvételű levélében válaszolgatott, amiből sok megnyugtató dolog nem derül ki, annyit viszont indirekt módon megtudhatunk, hogy a kormány nem kalkulál Paks2 a megtérülésénél a hulladékkezelés költségeivel, mondván: "sem az Alapba történő befizetések, sem a kiadások nem egy összegben, egy időben jelentkeznek!"

Orbán Viktor és Lázár János, a paksi megállapodás fő előkészítője (kép forrása: M. Schmidt János / nol.hu)

De nézzük a konkrét kérdéseket és az arra adott válaszokat:
 
1. Konkrétan mikor és milyen formában kapnak először hivatalos tájékoztatást a pécsiek és a Baranya megyében élők a Mecsekbe tervezett nagy aktivitású hulladék-elhelyezési programról és a program térségre gyakorolt hatásairól?

"Amennyiben a vizsgálatok megállapítják, hogy a Nyugat-mecseki térségben a nagyaktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére alkalmas terület található, létesítmény megvalósításához szükséges valamennyi hatósági engedélyezési eljárás lefolytatásra kerül, amelynek során az érintett nyilvánosság - a közmeghallgatás során is - tájékoztatást kaphat és véleményt nyilváníthat. Ezen túlmutatóan 2015. április 28-án Miniszterelnök úr pécsi látogatása alkalmával is világossá tette: nem fog semmilyen döntés születni a pécsiek és a környéken élők bevonása nélkül." 

Vagyis: ugyan nem kutatnak máshol, csak és kizárólag a Pécs közvetlen szomszédságában lévő Nyugat-mecseki térségben, de nem lesz tájékoztatás addig, amíg a végleges helyet meg nem találják a Pécs közvetlen szomszédságában lévő Nyugat-mecseki térségben. Vagyis nem tájékoztatunk téged arról, hogy milyen veszélyekkel és - ad absurdum - milyen lehetőségekkel járhat számodra, hogy a szomszédod kertjében elásunk egy rakás sugárzó mérget addig, amíg nem tudjuk, hogy a kert melyik sarkában lesz konkrétan az elásva. Logikus és megnyugtató, nem?!

2. A fideszes nemzeti konzultációkból ismert demagóg, irányított kérdések helyett számíthatnak-e a pécsiek és a Baranya megyében élők valódi, érdemi bevonásra és konzultációra az atomtemető ügyében?

"Tájékoztatom, hogy 2015. május 8-án lezárult a Paks II. beruházással kapcsolatos, összesen 41 állomásból álló közmeghallgatási sorozat. Sajnálattal veszem tudomásul, hogy Képviselőtársam egyik közmeghallgatáson sem tette tiszteletét és szembesült azzal, hogy milyen jelentős társadalmi támogatottság áll az atomermű kapacitásbővítése mögött. Óva intem attól Képviselőtársamat, hogy akár a közmeghallgatásokat, akár a lakossági fórumokat, akár a nemzeti konzultációkat demagógnak vagy irányítottnak tekintse, főleg úgy, hogy nem vette a fáradságot, hogy ezek bármelyikén is részt vegyen." 

Mondjuk én ott voltam a paksi lakossági fórumon, ahol L. SImont kifütyülték és kiderült, hogy a Duna akár 30 fokosra is felhevülthet Paks2 kapcsán, a beszámolóm ITT olvasható. És ITT van a Greenpeace beszámolója a fórum után két nappal tartott paksi közmeghallgatásról is, akik így fogalmaztak a paksi közmeghallgatáson történekkel kapcsolatosan: „Valójában ez a közmeghallgatás csak színjáték, amelyben nem a megfelelő helyen, nem a megfelelő időben és nem a megfelelő kérdéseket tárgyalják. Valódi vitára lenne szükség, így viszont csak kész helyzet elé akarják állítani az országot: azt üzenve ezzel, hogy Paks 2 megépül bármi áron, és nincs választás”. 

A Fidesz szélsőjobbos, demagóg hangnemű nemzeti konzultációiról pedig annyit, hogy a legutobbi nemzeti inzultációt még az ENSZ menekültügyi szervezete is úgy látja, hogy az Orbánék által megfogalmazott kérdéssor "szándékosan keveri a menekülteket és menedékkérőket az úgynevezett gazdasági bevándorlókkal, miközben tévesen hibáztatja a menekülteket számos állítólagosan Magyarországra és Európára leselkedő veszély miatt". Vagyis az ENSZ szerint is demagóg és irányított a nemzeti konzultáció.

Ennyit érdemel a legújabb nemzeti konzultációs kérdőív (kép forrása: kettosmerce.blog.hu)

3. A Paks II. beruházás megtérülési számításaiba beleértik-e az atomhulladék elhelyezésének költségeit? 

Nincs válasz, vagyis úgy fest, hogy ezzel a költséggel nem kalkulálnak, lesz, ami lesz, illetve nézzük a következő kérdést és választ.

4. A Kormány számításai szerint mekkora a nagy aktivitású hulladéktároló kialakításának költsége, valamint a többszázezer évig tartó tárolás és monitoringozás költsége?

"A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. közép-hosszú távú terveiben szereplő 1650 milliárd forintos végösszeg az összes hulladéktároló működését (Bátaapáti, Püspökszilágyi, átmeneti tároló a paksi erőműhöz kapcsolódóan), azokhoz kapcsolódó beruházások költségeit, a leendő mélygeológiai tároló kutatási munkálatait és létesítését, valamint minden ehhez kapcsolódó tevékenységet magába foglalja a leszereléssel együtt. Ennek egy része a tervezett mélygeológiai tárolóhoz kapcsolódó 745 milliárd forint. Az atomerőművi eredetű radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmények a régi és az új blokkokat is kiszolgálják majd, a keletkező hulladék fajlagos elhelyezési költsége sokkal kedvezőbben fog alakulni. Az 1650 milliárd forintos összeg a felmerülő feladatokhoz igazodóan, ütemezetten 2084-ig jelentkezik. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba teljesítendő évenkénti befizetéseknek - az Alap egyenlege 246,5 milliárd forint volt a 2014. év végén - fedezetet kell nyújtani a 2084-ig évenként felmerülő kiadásokra. Tehát sem az Alapba történő befizetések, sem a kiadások nem egy összegben, egy időben jelentkeznek."

Ismét nem kaptunk választ a jövőnk és a paksi bővítés megtérülése szempontjából nézve az egyik legfontosabb kérdésre: mennyi lehet a többszázezer évig tartó tárolás és monitoringozás költsége és miből lesz az finanszírozva?

Választ kaptunk viszont arra a kérdésre, hogy pávatánc vagy pálfordulás volt-e Orbán egy hónappal ezelőtti pécsi látogatásán elhangzott ígéret arra vonatkozóan, hogy nem fog semmilyen döntés születni a pécsiek és a környéken élők bevonása nélkül: Lázár levele alapján ma már világos, hogy Orbán Viktor, Lázár János és Páva Zsolt csupán pávatáncot jár az ügyben. 

Teljes terjedelmükben itt érhetőek el a levelek: ez a kérdés http://www.parlament.hu/irom40/04717/04717.pdf és itt a válasz http://www.parlament.hu/irom40/04717/04717-0001.pdf

Magyarországon két dologhoz biztosan ért mindenki: a politikához és a focihoz. Ebben a - kivételesen társszerzővel, Kerepesi Tibor kollégával közösen szerzett - posztban mindkettőről szót ejtünk. 

Pünküsd után sok focidrukkert sokkolt a hír: a Questor botrány után ellehetetlenült Győri ETO mellett a Pécsi MFC, a Nyíregyháza Spartacus, a Kecskeméti TE és a Lombard Pápa sem kapott licencet az NB I. 2015-2016-os szezonjára az MLSZ-től, sőt az MLSZ elnöksége szerint ezek a klubok a másodosztály követelményeinek sem feleltek meg, így a következő idényt legfeljebb az NB III-ban vagy a megyei első osztályban kezdhetik meg, ha úgy döntenek, hogy arra az osztályra benyújtják a kérelmet. 

A Győri ETO sztoriját már sokan cincálták az utóbbi időben, de a szintén pécsi gyökerekkel rendelkező Kerepesi Tibor kollégával most inkább az egykor szebb időket megélt Pécsi MFC ügyével foglalkozunk. Tibornak és még sok ezer szerencsés PMFC szurkolónak volt szerencséje anno a Szigeti úti pályán, tétmeccsen látniuk játszani Manchester Unitedet, a Feyenoordot és az VfB Stuttgartot, és most Tiborral együtt sok ezren tartják gyalázatosnak azt, hogy Pécs város vezetése csak csendben követi (vagy épp elősegíti) azt az agóniát, amit most a pályán kívülről erőltetnek rá erre a klubra (is), de kezdjük kissé messzebbről.

Pécsett baj volt a kosárlabdával is

Volt Pécsett egy nemzetközi szinten jegyzett, kiváló női kosárlabdacsapat, a PVSK. Első vidéki együttesként nyert bajnokságot, összesen 11 magyar bajnoki és 11 kupagyőzelmet szerzett. Első magyar kosárlabdaklubként jutott a Final Fourba. Volt olyan idény, hogy a bajnokságot és a Magyar Kupát is 100%-os teljesítménnyel nyerték! A PVSK a sikerek ellenére egyre több adósságot halmozott fel, ez idő alatt rendre fel-fel kapta a média a csapatot működtető cég tartozását, mely a korábbiakhoz képest az évtized elejére csökkent, annak ellenére, hogy 2010-ben neves cégek hagyták itt a várost - valamint a csapatot is - így a csapatot működtető cég jelentős bevételektől esett el. 2011 májusában - ahogy a pecsistop.hu fogalmazott - "mégis azt írta Páva Zsolt közleményében, hogy elfogyott a bizalom, és hogy a város a jövőben nem kíván együttműködni a kosárlabda kft. jelenlegi tulajdonosi körével" majd "furcsa események láncolata után váratlanul Pécs polgármestere egyik napról a másikra felrúgta a megállapodást a Pécs 2010 női kosárlabda csapat üzemeltetőjével". Mindezzel Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere ekkor a pécsi kosárlabda kiszervezéséhez asszisztált, ahelyett, hogy segített volna megmenteni Pécs egyik legeredményesebb csapatát. 2012-ben jogutód nélkül megszűnt az egyesület, és Iványi Dalmáékat még a városból is elüldözte a „kiváló” fideszes városvezetés. Nemes bosszúként az Iványi Dalmával fémjelzett PINKK a Páva Zsolt által patronált csapatot verte a 2013/2014 bajnokság döntőjében. De azt azért sejteni lehet, hogy sem a PINKK, sem a PEAC azt a nemzetközi szintet nem fogja elérni, mint a PVSK.

A pécsi kosárlabda sorsára jut a pécsi foci is?

De térjünk vissza a Pécsi Dózsa - PMSC egyenes ági leszármazottjára, a PMFC-re. Ez a csapat is anyagi gondokkal küzd egy ideje. 2007 óta többségi tulajdonosa Matyi Dezső a pécsi labdarúgócsapatot működtető Sorvezető Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek. Matyi 2014 januárjában fogalmazott meg egy nyílt levelet amiben így írt az akkori helyzetről: "A magyar labdarúgás legnagyobb vezére, a neves bankár számára 2012. októberében felajánlottam a pécsi futballcsapat térítésmentes átadását. Abban az időpontban a csapatnak semmiféle tartozása nem volt. Ajánlatom meghallgatásra került, majd a működési források 2012. évtől kezdve 2013. év végére folyamatosan elapadtak. Pécs Polgármestere számos alkalommal a labdarúgócsapattal kapcsolatos támogatásáról biztosított, és ennyivel lényegében be is kellett érnünk. Vári Attila Vezérigazgató Úr volt talán az, aki pár éve a női labdarúgó- szakosztálytól még pénzt is kért a pályák használatáért, majd a szakosztály megszűnt. Könnyű kiszámítani, hogy az utóbbi években milyen összeget kellett a labdarúgócsapatra fordítanom a futballklub éves fenntartási költségének sajtóban megjelent összegét figyelembe véve. Alaposabban meg kellett volna azonban válogatnia az önkormányzatnak a besúgóit, a pécsi futballcsapatnak ugyanis nincs 500 millió forint körüli adóssága, a lejárt tartozások ennek harmadát sem érik el. Önök ajánlatot ígértek, nem ingyencirkuszt! Én nagyon sok EMBER által a vállalkozásomban megtermelt, valódi pénzt, magánvagyont is fordítottam arra, hogy Pécs városának az Őt megillető futballja legyen. Önök a finanszírozást mások adóforintjaira kívánják alapozni? A tényadatok alapján az 'ajánlatnak' nevezett, 1 eurós árat tartalmazó közlés megalázó. Nem pusztán annak, aki több mint hat éven át saját forrásait fordította a labdarúgásra, hanem az összes sportrajongó számára is, akik reménykedtek abban, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata talán komolyan és érdemben segíteni akarja a labdarúgást."

Matyi Dezső a fent idézett nyílt levél megfogalmazása után néhány nappal sajtótájékoztatót is tartott, ahol - a hvg.hu cikkében rögzítettek szerint - a PMFC profi labdarúgócsapatát működtető gazdasági társaság többségi tulajdonosa elmondta, hogy szerinte köztudomású, hogy Csányi Sándor OTP-vezér megakadályozta a pécsi futballklub több százmillió forintos támogatásának folyósítását és a Széchenyi Bankkal kötött érvényes hitelszerződések teljesítését. Az hvg.hu azt is megírta, hogy az OTP visszautasította a vádakat és vizsgálja a lehetséges jogi lépéseket jó hírnevének megvédése érdekében. A pécsi polgármesteri kabinetiroda jelezte: Matyi Dezső "zavaros mondatait" nem kívánják értékelni, ugyanakkor az önkormányzat a pécsi futball hagyományának megóvása érdekében a korábban tett "tisztes vételi ajánlatot" fenntartja.

Közben eltelt egy év és a PMFC-t működtető cégben kisebbségi tulajdonos egyesület elnöke, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője Hargitai János is úgy nyilatkozott a Nemzeti Sportnak, hogy a "PMFC-Sport Kft. jogi és gazdasági szempontból is biztos lábakon áll. Nemrég megkaptuk az adóhatóságtól a nullás igazolást, nincs adótartozásunk, Matyi Dezső tulajdonos minden korábbi elmaradásért helytállt. Rendeztük a sportvállalkozás helyzetét, most már a város és a klub is egy irányba húz, így minden erőnkkel az utánpótlásképzés fejlesztésén, valamint a stadionépítés előkészítésén dolgozhatunk.” 

Erre jön a Csányi Sándor vezette MLSZ, és elkaszálja a PMFC-t, és persze nem jön Páva Zsolt polgármester, hogy a klub mellé álljon, miközben a Pávával egy pártszövetségben "focizó" politikus, Hargitai János, a PMFC-Matias klubelnöke szerint a pécsi foci véget ért azzal, hogy a csapatot működtető társaság nem kapta meg az élvonalbeli induláshoz szükséges licencet. A pecsistop.hu cikkében rögzítettek szerint Hargitai úgy véli, hogy teljesen törvénytelen volt az engedély megtagadása az MLSZ részéről. 

A PMFC ma este búcsúzik a szezontól és az első osztálytól. A pécsiek ellenfele az a Nyíregyháza Spartacus lesz, akit az MLSZ szintén száműzött az élvonalból.

A mai meccs eredményén kívül kíváncsian várjuk azt is, hogy mit lép Páva Zsolt és Pécs fideszes többségű vezetése a pécsi foci sikerének megőrzése érdekében, és kinek megy majd (ha jön egyáltalán) az a sajtóban is bejelentett nagyjából egymilliárd forintnyi állami forrás - amelyet május elején még Hargitai harangozott be - aminek ötven százalékát az utánpótlásra, a másik felét a jelenlegi stadion fejlesztésére fordíthatnák a pécsiek. 

UPDATE: utolsó NB I-es mérkőzésükön 2:1-re nyert a Pécs a Nyíregyháza ellen.

UPDATE 2: Pénteken káromkodva temették az elkeseredett és felháborodott szurkolók a pécsi focit (a bama.hu videója)

Többek között index.hu is hozta a sokkoló hírt, miszerint az Eurostat a 2013-as árszínvonal alapján összehasonlította az uniós régiók egy főre eső GDP-jét, pontosabban hasonlította a 2013-as EU 28-as átlaghoz, amely szerint az Európai Unió tagországainak 12 legcsóróbb régiójából 4 Magyarországon van. Magyarország jobban teljesít... de mégis miben?! Hazugságban? Nyomorban? Idiotizmusban? Arroganciában? Demokráciadeficitben?

A pofon (a kép forrása: RT.com)

Az Eurostat listájából jól látszik, hogy mennyire célt tévesztett az orbánizmus matolcsyzmusa, és milyen durván lemaradtunk a saját térségünkhöz képest, ugyanis az EU 12 leggazdagabb régióinak listájában az előkelő hatodik helyet foglalja el Pozsony (itt az uniós GDP-átlag 184 %-a jut egy főre) és térsége, kilencedik Prága (itt az uniós GDP-átlag 173 %-a jut egy főre), akik még a mindig irigyelt, és jelen összehasonlításban a "csak" a tizenkettedik helyen szereplő Bécset is megelőzték (ahol az uniós GDP-átlag 159 %-a jut egy főre). Budapest illetve a fővárost magában foglaló Közép-Magyarországi Régió nincs az első húszban, de a legszegényebbek listáján a nyolcadik Észak-Magyarország (ahol az uniós GDP-átlag 40 %-a jut egy főre), tizenegyedik Észak-Alföld (ahol az uniós GDP-átlag 42 %-a jut egy főre) és holtversenyben tizenkettedik a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl (mindkettőben az uniós GDP-átlag 45 %-a jut egy főre). A 12 legszegényebb uniós régióból 5 Bulgáriában, 4 Magyarországon, 3 Romániában és egy Afrikában van (Mayotte egy Afrika és Madagaszkár közötti sziget, amely Franciaországhoz tartozik).

A számok sokkolóak, pedig Orbán Viktor tavaly decemberben a Blikknek nyilatkozva még arról hazudozott, hogy a szegénységet “különböző módokon mérik, és ezeket rendszeresen összekeverik, a tények pedig azt mutatják, hogy a szegénység csökken Magyarországon”. Azt is elmondta, hogy “egyre többen élnek munkából, mint segélyből, és az emberek a közmunkáért kétszer annyit kapnak, mint a segélyért. A legfrissebb számadatok szerinte arról tanúskodnak, hogy nemhogy nőtt a szegénység, hanem közel negyedmillióval csökkent, és sikerült a gazdasági válság előtti szint alá szorítani a nélkülözők arányát.” 

Orbánék valóban sokat dolgoztak azon, hogy a hazai statisztikai felmérések lehetőleg olyan képet adjanak a munkanélküliség, szegénység és egyéb számonkérhető mutatók vonatkozásában, amelyek negatív tendenciák esetén is pozitív képet adnak, de ennek ellenére még a KSH adatai szerint is tragikus a helyzet. És az Eurostat adatait elnézve nagyobb pofont is megérdemelt volna a miniszterelnök Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől, aki mielőtt lekevert egy laza sallert Orbán Viktornak még diktátornak is nevezte.

Tényleg ilyen lenne egy sikeres ország miniszterelnöke?

Orbán és a Fidesz egyik visszatérő sikerpropagandisztikus hazugsága, hogy Magyarország sikeres, sőt a Fidesz szabadságharca miatt sikeres. Szerintem a sikeres kormányfőket nem nevezik még mosolygósan sem diktátornak és nem adnak nekik egy csattogós taslit (főleg nem nagy nyilvánosság előtt). Orbán egy tramplivá, nagy nyilvánosság előtt is lediktátorozható bohóccá vált, akin legfeljebb kínosan lehet röhögni, de felnézni rá semmiképpen. Számunkra, magyarok számára az a szomorú, hogy mi el is szenvedjük ennek az EU szégyenévé vált diktátorocskának a hülyeségeit.

“Lehet a sz@rból ostort fonni, csak nem lehet vele csattogtatni…”

Tegnap még másról terveztem blogolni, de mivel lényegét tekintve az eredeti közlendőm is a témába vág, ezért a fideszes hülyeség aktuális példájaként ideírom. A legszegényebb uniós régiók táborához tartozó Dél-Dunántúl fővárosa, Pécs most penget ki közel 1,6 milliós visszatérítendő támogatást a fenyegetőzéseiről, hazaárulózásáról és sikkasztási ügyéről ismertté vált pécsi exfideszes képviselő Fodor Ibolya egyesületének, amely egyesületnél - az RTL Klub információi szerint - nem fizették a dolgozók járulékait és a közüzemi számlákat. A kereskedelmi televízió híradója és a hvg.hu értesülései szerint a Fodor Ibolya által vezetett egyesület által felhalmozott elmaradások miatt akár 100 millió forintos uniós támogatást bukhat a pécsi önkormányzat, mivel tavaly a pécsi önkormányzattal partnerségben uniós támogatásból, 54 millióért újították fel a Kék Egyesület pécsi épületét, és a projektet csak úgy lehet lezárni, ha nincs tartozása az egyesületnek. Újabb szép sztori, ugye?

De van még egy kis színes a csóró Dél-Dunántúlról. A bama.hu írta meg a minap, hogy »Tiffán Zsolt parlamenti képviselőt megbírságolták (pótdíjazták) Siklóson a múlt héten, miközben egy pénzintézet fiókavatóján vett részt. Az autója szélvédőjére kitett „Mikuláscsomag”, avagy ennek piros műanyag borítása nem sokkal később Marenics János siklósi polgármester kezében landolt, a postás Mojzes Tamás helyi fideszes képviselő, Tiffán barátja volt.«

Ez az írás a választókerületét elegánsan hanyagoló, kérdésekre ritkán válaszoló harkányi buszos Tiffán képviselő úr ingerküszöbét is elérte, olyannyira, hogy saját közösségi oldalán adott magasröptű választ a mikuláscsomagos cikkre: »A Dunántúli Napló mai internetes oldalán(BAMA) egy cikk jelent meg rólam egy parkolási csekk kalandos és hihetetlenül érdekfeszítő útjáról. S bár a szerző,Babos Attila ezt a drámai exodus-t aránylag tényszerűen írja le, műve végén Agatha Christie-i magasságokba emelkedve kéri az olvasót a borzalmas rejtély kibogozására. Idézem:”Hogy mi lehet az igazság? Döntsék el önök!” Nos, kedves Olvasók, a mellékelt képpel szeretnék segíteni eme egetrengető ügy megfejtésében… Szeretném még megjegyezni - annak érdekében, hogy véletlenül se maradjon üres hasáb az újságban - , hogy tegnap Harkányban két tanú jelenlétében lecsaptam egy zöldhátú legyet az asztalon…
Tisztelt Uraim! Mindazok, kik izzadt ecetfákkal a hónuk alatt próbálnak lejáratni, besározni! Egy végtelenül bölcs idézettel szeretném soraimat zárni:
“Lehet a sz@rból ostort fonni, csak nem lehet vele csattogtatni…”
Ennyi…."«

Ugyanakkor Tiffán úr a minap az Ős-Dráva Program kapcsán már nem akart nyilatkozni. Az RTL Klub Híradója így számolt be az ügyről: "Egy félkész aszfaltcsík, néhány út menti jelzőtábla, ennyi készült el a kerékpáros turizmus fejlesztésének terveiből az Ős-Dráva programban. Nincsenek biciklikölcsönzők és nem épültek meg a pihenőhelyek sem. Pedig a 400 milliós beruházásnak tavaly decemberre el kellett volna készülnie. A programért felelős miniszteri biztost hiába kerestük, nem válaszolt."

Az Ős-Dráva Program apropóján idézném ismét Tiffán úr bölcseletét: “Lehet a sz@rból ostort fonni, csak nem lehet vele csattogtatni…”

A fenti hírek ismeretében abban már biztosak lehetünk, hogy Magyarország - élén Orbánnal és hűbéreseivel - jobban teljesít hazugságban, nyomorteremtésben, idiotizmusban, arroganciában és a demokráciadeficitben is. Sajnos.

Az idei év végén zárul a 2007-2013-as uniós pályázati ciklusban kiosztott pályázati pénzek felhasználásnak időszaka. Elég sok a probléma, a kormány kapkod, betart és az EU-ra mutogat, miközben a téma kormányzati felelőse, Lázár János miniszter Brüsszelben kilincsel annak érdekében, hogy az Európai Bizottság folyósítsa újra a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) felfüggesztett 700 milliárd forint támogatást.

Orbán Viktor miniszterelnök és Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár is arról beszélt idén februárban, hogy "a 2007-2013-as időszakban a kormány a 8200 milliárd forint keretösszeg helyett 9300 milliárd forintra vállalt pénzügyi kötelezettséget. A túlvállalás csökkentésének mértékével kapcsolatosan is döntés született, ez az elvek szintjén úgy szól, hogy Magyarországnak fel kell használnia minden európai fejlesztési forrást, és a lehető legkisebb költségvetési támogatást kelljen a túlvállalás miatt fizetni". 

Orbánék közel két évet tököltek el 2010-től azzal, hogy átgyúrják leánykori nevén Új Magyarország Fejlesztési Tervet és a saját szájízükre kevert Új Széchenyi Tervvel előrukkoljanak, ami azt is jelentette, hogy a 22,4 milliárd eurós (állami kiegészítéssel 26,2 milliárd eurós) összeg felhasználásának lehetőségével késésbe került az ország. Erre jött válaszul a 25/2012. (II.29.) kormányrendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet módosításáról, amiben lehetőséget biztosítottak az intézményrendszernek a többlet-kötelezettségvállalásra. A kormány tizenkilencre lapot húzott azzal, hogy arra adott felhatalmazást a pályázati intézményrendszernek, hogy rántson be egy csomó projektgazdát nyertes pályázattal azért, hogy gyorsan és tutira le lehessen fedni az uniós keretet, miközben Orbánék arra számítottak, hogy a pályázók biztosan ügyetlenek lesznek és a túlvállalás mértékéig majd sokan maguktól bebuknak, a túlvállalt összeg pedig a kasszában marad.

Fedezetlen kormányzati csekk

Végül úgy tűnik, hogy nem jött be a kormány számítása, és a pályázók rutinosabbá válása miatt sem dőlt be annyi projekt, mint várták, ezért a túlvállat keretre leszerződött projektek nem fedezhetőek az uniós 8200 milliárdból, vagyis így már tisztán a hazai költségvetést terhelnék. Ám az idei költségvetésben a legjobb indulattal sincs több 161 milliárd forintnál a túltervezett projektekre, miközben Csepreghy korábbi állítása szerint 1100 milliárdos túlvállalt keretre köteleződött el a kormány, vagyis - szerény számításaim szerint - 939 milliárd forint értékű projektnek nincs fedezete az idei költségvetésben.

Ez alapján világos, hogy "fedezetlen csekket" adott a kormány rengeteg pályázónak, akiknek a projektjei a költségvetés alapján nem valósulhatnak meg, és ha komolyan lehet venni Csepreghy korábbi nyilatkozatait, akkor ezeknek a fedezetlen projekteknek a többségét a spórolás érdekében le fogja vadászni az intézményrendszer - vélhetően emiatt pécéztek ki 1715 „késedelmes” projektet.

A szivatós műsor elindult

Több jel utal arra, hogy a kormány elkezdte a túlvállalás ledolgozását; ahogy az a Figyelő április 23-i számában olvasható "Hétköznapi eset" című cikkben is megjelent: "Először a véletlen számlájára írták, hogy bár élő szerződéssel rendelkeznek arról, megkezdhetik fejlesztéseiket, a közreműködő szervezetek újabb és újabb hiányosságokra, hibákra hivatkozva kérnek tőlük igazolásokat, módosításokat. Mintegy másfél éve megy a hadakozás a hivatalokkal, olyan dolgokat kifogásolnak, amelyek korábban nemhogy átmentek a szűrőn, de egyenesen elvárások voltak – fogalmazott a Figyelőnek egy jogi szakértő, aki több tucat uniós projektet menedzselt sikeresen, s soha semmilyen szabálytalansági eljárás nem indult egyik miatt sem. Alig pár hónap van arra, hogy a fejlesztést befejezzék, hiszen itt van 2015 vége, s még mindig a közbeszerzési eljárásnál tartanak. Esetükben a Közbeszerzési Döntőbizottság mindent rendben talált, a közreműködő szervezet azonban nem adott zöld utat."

Csepreghy most elismerte a Figyelőnek, hogy valóban blokkol az állam bizonyos uniós projekteket, mégpedig azokat, amelyek túlságosan leszűkítik a rendszert, azaz, ha egy cégre írták ki a kivitelezést. Elismerte azt is, hogy szigorúbban kezelik a pályázatokat, nem engedélyezik a támogatási szerződések módosítását, szemben a korábbi, megengedőbb gyakorlattal. Azt is mondta, hogy figyelik "az irányított közbeszerzéseket, ezeket a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya nem engedi át, ez a Miniszterelnökség kifejezett utasítása".

(Mindenki döntse el maga, hogy a milliárdos gázszerelőkkel és lámpagyújtogató vőgyerekekkel terhelt közbeszerzések országában látja-e ezt a fene nagy az igyekezet az irányított közbeszerzések levadászására.)

Csepreghy a Figyelőnek cáfolta azt is, hogy a költségvetésben nincs meg a fedezete a 8200 milliárdos kereten felül szerződött projekteknek, mondván: „A költségvetés XIX. Fejezetében lévő 161 milliárd forint nem egy statikus tétel, hanem felülről nyitott. Azaz átfolyó tétel, amelyet folyamatosan visszatöltenek a Brüsszellel való elszámolás függvényében".

Ez egy jól hangzó bullshit, de nézzük meg, hogy itt valójában miről is van szó: A 2007-2013-as időszakban a hazánknak járó teljes uniós támogatási keret 8200 milliárd Ft, ennél több pénzt nem várhatunk Brüsszeltől, épp ellenkezőleg, csak kevesebb jöhet a megállapított szabálytalanságok miatt esetleg bekövetkező forráselvonásokból kifolyólag. Áprilisban ebből a 8200 milliárdból a GOP-nál észlelt anomáliák miatt már 700 milliárdot felfüggesztett az EU, és ha vannak is még egyéb, korábban elköltött, de azóta vitatottá vált pénzek, akkor azok növelni nem, de rosszabb esetben csökkenteni fogják az ominózus 8200 milliárdos keretet. Ebből az következik, hogy a már állítólagosan elígért és leszerződött 9300 milliárd és az uniótól valójában ideérkező összeg közötti rés szűkülni nem, csak nyílni tud, amiből értelemszerűen az is levezethető, hogy a hazai költségvetésben a túlvállalás fedezeteként szereplő 161 milliárdos tételhez nem fog plusz forrás hozzáíródni, vagyis ez a költségvetési tétel nem felülről nyitott, nem adódik hozzá külső többletforrás, és ebből kifolyólag a költségvetés XIX. Fejezete nem is tud fedezni egy 1100 milliárdos túlvállalást.

Mindez azt a szomorú feltételezést erősíti, hogy a kipécézett pályázók kálváriája még néhány hétig folytatódni fog. Minden szívatott pályázó iránt tanúsított részvétemmel együtt arra is kíváncsi vagyok, hogy ki lesz az első projektgazda, aki névvel is vállalja majd, hogy milyen tortúrákon kellett átmennie, mire végül elbukott a projektje; mert az Orbán-rezsim természetéből fakad, hogy minden projektgazda okkal tartva a retorziótól és a biztos bukástól - diszkrét panaszkodás és esetleges kormányzati kapcsolat aktív zaklatása mellett - a fogát összeszorítva tűr, amíg biztosan be nem bizonyosodik, hogy az eddig is több milliós előkészítési költséget és temérdek energiát felemésztett projektjét Lázárék végleg kidobták.

A visszamenőleges hatályú jogalkotás és számtalan egyéb rosszindulatú, sunyi fideszes kormányzati intézkedés után újra felmerül a költői kérdés: Orbánék meddig és milyen mélységben folytatják azt a gyakorlatot, hogy ha valamiben valakivel a mindenkori kormány már megegyezett (jelen esetben egy pályázat uniós és hazai forrásból való megvalósításának támogatásában), akkor azt ők később, szemrebbenés nélkül felrúghatják?!

(kép forrása: 444.hu)

Az RTL Klub Híradójának információi szerint Fodor Ibolya – a fenyegetőzéseiről, hazaárulózásáról és sikkasztási ügyéről ismertté vált pécsi exfideszes képviselő – közmunkásokkal újíttatja fel albérletét. A televízió híradójának nyilatkozó közmunkás elmondása szerint Fodor Ibolya kedvezményeket is ígért neki albérletén végzett munkáért cserébe. Közben Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár azt találta mondani, hogy nem hisz a közmunka mindenhatóságában és nem is akarják hosszabb távon fenntartani.

Immár sokadszorra bizonyosodott be, hogy a közmunka jelenlegi rendszere számos megalázó helyzetet teremt a benne dolgozni kényszerülők számára. Ráadásul az elvetemült fideszes politikusok közreműködésével olyan visszaélésekre adhat lehetőséget, mint amire rávilágított a fideszes támogatással mandátumot szerzett pécsi képviselő újabb botrányos ügye. De ilyen volt az is, mikor Szigetváron - az azóta elzavart - fideszes városvezetés közmunkásokat vezényelt ki tüntetni Bajnai Gordon ellen.

Az Együtt nevében ma fel is szólítottam Pintér Sándor belügyminisztert, hogy azonnal vizsgáltassa felül Fodor Ibolya pécsi exfideszes képviselő egyesületének, a Kertvárosiak az Élhető Kertvárosért (KÉK) Egyesületnek a hatósági szerződését. Akármit is állapítson meg a vizsgálat az egyesület közfoglalkoztatási tevékenysége kapcsán, az már az elmúlt hónapok történései alapján is világos, hogy Fodor Ibolya nem méltó a pécsiek képviseletére, ezért azonnal távoznia kell a közéletből!

Eközben Ózd önkormányzata olyan kamerákat szerzett be, amelyek lehetővé teszik a közmunkások folyamatos megfigyelését – írta mai számában a Népszabadság. Amint a napilap írja, a közmunkásoknak nyilatkozniuk kell, hogy a felvételek további felhasználásához is hozzájárulnak, ez feltétele a munkavégzésnek.

Ahogy Szigetvári Viktor is megfogalmazta közleményében: A fideszes közmunkaprogram elszegényít és elvág minden kiutat. Bezár a nyomorba. A jobbikos közmunkaprogram-alkalmazás emellett még a közmunkások személyiségi jogait és emberi méltóságukat is sárba tiporja.

Erre most olvasom az index.hu tudósításában, hogy Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára ma az InfoRádió Aréna című műsorában úgy nyilatkozott, hogy "talán furcsa lesz, amit mondok: nem hiszek a közmunka mindenhatóságában és más sem hisz. Nem az a lényeg, hogy ezt a foglalkoztatási formát hosszú évekig, évtizedekig tartsuk fönt".

Ha már Czomba úr bizalma is megingott az eddig rezsicsökkentés szinttű demagógiával kezelt közmunkában, akkor barátsággal jelezném, hogy a Váradi András Alapítvány a kilátástalan közmunkába szorított álláskeresők számára dolgozott ki egy olyan programot, amellyel többségük végre valódi munkahelyhez jutna. A közmunkarendszer ugyanis jelenlegi formájában sem a munkaerőpiacra nem vezet vissza, sem a megélhetéshez nem nyújt biztonságot. Az Együtt pártalapítványának célja, hogy a zsákutcát jelentő és ma megalázó körülmények között végzett közmunka helyett minél többeknek nyújtsunk segítséget ahhoz, hogy valódi munkát találjanak, olyat, amellyel ismét elkezdhetik tervezni saját és családjuk jövőjét. Az Együtt pártalapítványának javaslata egy vitairatban van összefoglalva, amelyet a következő hónapok során széleskörű vitára bocsátunk, hogy a terület érintettjeit bevonhassuk a végleges koncepciónk kialakításába. További részletek itt: http://vaa.hu/wp-content/uploads/2015/05/VAA_Egyutt-Szerzodes-a-valodi-munkahelyekert.pdf (és egy következő blogbejegyzésemben).

Az RTL Klub Híradója szerint Piroska Illésné és lánya, Anikó 1994 óta próbálja megvenni azt a lakást, amit 1978 óta bérelnek a Levéltártól. Piroskáék eddig 29-szer adták be igényüket a lakásvásárlásra, de hiába próbálkoztak, mindig elutasították különböző indokokkal, például, hogy éppen összegzik az ingatlanokat, vagy nem kívánják értékesíteni, de olyan is volt, hogy azt jelezték a hivatalosságok, hogy kb. 3 hónapon belül értékesítésre kerülnek az ingatlanok. Úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány egyik jelenlegi helyettes államtitkárának mégis eladtak egy lakást ugyanabban az épületben.

Garai Péter helyettes államtitkárnak gratulál főnöke, Balog Zoltán miniszter (kép forrása: kormany.hu)

Piroska Illésné és lánya nem hagyja annyiban a dolgot, nagyon aktívan leveleznek és intézkednek az ügyben (habár az idős asszony egészségét már nagyon megviselték az ügy körüli bonyodalmak), legutóbbi levelükre a Miniszterelnökségről érkezett válaszlevél, amiben azt írják, hogy nem rendelkeznek elbírálási lehetőséggel, az ügyet továbbították a Magyar Nemzeti Levéltár felügyeletét ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma felé és "Miniszterelnök úr nevében az ügy rendezéséhez sok sikert, kitartást és minden jót" kívánnak Piroska Illésnének.

Micsoda véletlen?!

Ugyanakkor - minden félrebeszélés és hivatali egymásra mutogatás ellenére - ugyanabban az épületben mégis elkelt egy lakás 2011-ben, a Fidesz kormány második évében. A lakás 9/10 arányú többségi tulajdonosa jelenleg az a Dr. Garai Péter, aki 2011-ben a Türr István Képző és Kutató Intézet pécsi igazgatója volt, majd a Magyar Nemzeti Levéltár felügyeletét ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára lett és a jelenleg uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár.

A Baranya Megyei Önkormányzat hallgat

A hivatalos tulajdoni lap másolat tanúsága szerint a tulajdonjogot 2011. szeptemberében jegyezték be, akkoriban a Levéltár épülete még a Baranya Megyei Önkormányzathoz tartozott. Az RTL Klub kereste is a megyei önkormányzatot, de kérdéseikre nem válaszoltak. Milyen kár, mert kíváncsi lennék, hogy Piroska Illésné és lánya miért esik más elbírálás alá, mint a Fidesz-kormány helyettes államtitkára?