Szerdán zajlott az általános parlamenti vita a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról. Ma már egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány a tervezett új paksi blokkokban keletkezett atomhulladékot Bodán, a Mecsek gyomrában tervezi véglegesen tárolni. Ezidáig sem a pécsiekkel, sem a Pécs környékén élőkkel nem konzultáltak az ügyről.

Már több, mint 2 héttel ezelőtt fordultam levélben Baranya vezető Fidesz–KDNP-s politikusaihoz a mecseki végleges nukleárishulladék-tároló tervezett létesítésével kapcsolatban megfogalmazott kérdéseimmel. Páva Zsoltnak, Pécs polgármesterének, Nagy Csabának, a megyei közgyűlés elnökének, valamint Tiffán Zsolt, Csizi Péter, Hargitai János, Hoppál Péter és Bánki Erik országgyűlési képviselőknek írt levelemmel az alábbiakra szerettem volna választ kapni:

• A baranyai vezető fideszes politikusok helyesnek tartanák-e a fűtőelemek mecseki tárolását?
• Tudták-e, hogy a vonatkozó EURATOM IRÁNYELV alapján a kormány úgy is megállapodhatott volna, hogy Oroszországban történjen a fűtőelemek végleges elhelyezése (de nem így állapodtak meg)?
• Tájékozódtak-e a kormánynál arról, miért így állapodtak meg az oroszokkal?
• Támogatnák-e a nukleáris hulladék mecseki tárolását?

Egyúttal felszólítottam a kormány és a baranyai Fidesz-KDNP képviselőit arra, hogy Pécsett, Bodán továbbá minden veszélyeztetett településen folytassanak egyeztetést a helyiekkel a fűtőelemek elhelyezéséről! Tájékoztassák a nukleárishulladék-tároló esetleges elhelyezésével kapcsolatosan keletkező veszélyekről és ennek keretében tárják a nyilvánosság elé az elhelyezéssel kapcsolatosan készült vizsgálatokat illetve hatástanulmányokat!

Az ügyben azóta is hallgatnak a baranyai fideszesek, miközben az országgyűlés április 1-én már a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról vitatkozott. Az országgyűlési határozati javaslat pedig világosan fogalmaz: "A hazai radioaktívhulladék- és kiégett üzemanyag-kezelési programok négy helyszínhez kötődnek [Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló, Püspökszilágy-Kisnémedi; Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, Bátaapáti; Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, Paks; nagy aktivitású hulladék-elhelyezési program, Boda]."

A baranyai fideszesek nem vettek részt a parlamenti vitában - jelezvén, hogy nem érdekli őket Pécs és térségének sorsa. 

Ez meg is látszik Baranya helyzetén. Tiffán Zsolt megyei Fidesz-elnök és elvtársai rendkívül gyenge lobbierejét és alkalmatlanságát bizonyítja, hogy Baranya gazdasági leépülése folyamatos, a Pécsi Tudományegyetem az egyik legnagyobb vesztese a felsőoktatás átalakításának. Pécsről és a megyéből egymással versengve menekül a munkahelyteremtő tőke és a jól képzett, vállalkozó kedvű fiatal. Nem hoztak és nem hoznak ezek a fideszes fiúk a bajon kívül Baranyába semmit se. A választások után a Fidesz-kormány a Baranya megyei közlekedésfejlesztés aktuális feladatairól szóló kormányhatározatot is visszavonta: Orbán és elvtársai kampányígéreteivel ellentétben nem hosszabbítják meg a 67-es főutat Horvátországig, nem épül híd a Dráván, és az autópályát sem építik tovább Pécstől Szentlőrincen és Szigetváron át.

A művészetkedvelő turisták, a dúsgazdag befektetők és a környékre települni vágyó kreatív tehetségek helyett csak a paksi atomhulladék jön majd ide, az is kb. 2050-ben, de ha így folytatják a fideszes fiúk, akkor addigra már csak egy maroknyi pécsi renegát sugározhat majd a boldogságtól az Uránváros szélén, amikor az első radioaktív hulladékot szállító kamion átgurul az egykoron szebb időket is megélt kulturális fővároson.

A K-Monitor felmérése szerint 2014-ben is Csányi Sándor, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, valamint Leisztinger Tamás érdekeltségei kapták a legtöbb agrártámogatást. Csányi és Simicska érdekeltségei különböző jogcímeken közel 6-6 milliárd forintnyi agrártámogatásban részesültek, míg Leisztinger érdekeltségei 3,8 millirád forintnyi agrártámogatással gazdagodtak.

Nem új keletű ez a rangsor, Ángyán József az Orbán-kormány ex-államtitkára még 2013 szeptemberében nyilatkozta a következőket a Magyar Narancsnak: "A Fidesz-közeli Csányi és Nyerges után az MSZP-közeli Leisztinger következik a sorban. Ők hárman a közös kasszából egyetlen év alatt több mint tízszer annyi támogatást (10,4 milliárd forintot) kaptak, mint amennyi nagy küzdelmek árán a tanyán élő 300 ezer honfitársunknak a tanyás területek fejlesztésére jutott. Ebben a rendszerben az egyes politikai pártok elbukhatják a választásokat, de a nagy tőkeérdekeltségek összefüggő hálózata, a maffia nem veszíthet. Ha nem sikerül a politikáról, az államról leválasztani vagy legalábbis alkura kényszeríteni ezt a mohó, zsákmányszerző háttérhálózatot, akkor elkerülhetetlen a dél-amerikanizálódás."

Az azóta az LMP környékén szorványosan feltűnő Ángyán számomra érthető módon meglőtte a szocikat is, de a Fidesz elitépítési gyakorlatában nem az a jellemző, hogy a baloldali hátterű gazdaságokat építenék Orbánék. Itt van például Dr. Vass Péter Szigetvár független (DK és MSZP támogatással indult) polgármestere is, aki az érdekeltségébe tartozó Sziget-Hús Kft-vel a második legnagyobb foglalkoztatónak számít a szigetvári kistérségben, de ennek a cégnek esélye sem volt az idén lejáró az állami földbérletet megújítani. Márpedig az államtól bérelt 3100 hektár állami föld őszi visszavétele után maradó saját és magánszemélyektől bérelt földterület nem lesz elég a gazdaságukban tartott 500 tehénnek, 1000 anyakocának és ezek szaporulatának eltartására. A NOL.hu értesülései szerint így - a földmutyiként elhíresült nemzetárulás eredményeként - kényszerül idén 60-70 dolgozójától megválni a Szigetvár környékén jelenleg 147 embernek munkát adó cég.

Ezzel szemben az orbáni focializmus kebelén feltáplált haverok látható módon nem szűkölködnek 

A néhány hónapja kegyvesztetté vált Simicska-Nyerges agrárbirodalom (Mezort Rt. és a Ceglédi Mérnők Zrt. alá tartozó cégek) például a K-Monitor felmérése szerint a Velencei-tó méretének több, mint nyolcszorosát lefedő területen, vagyis 24768 hektáron gazdálkodó oligarcha-érdekeltségek 5,949 milliárd forint támogatáshoz jutottak, ami 750 millió forinttal több mint a megelőző évben. 

Az Orbánnal különböző focimeccseken időnként együtt szotyizó Csányi Sándor és az érdekeltségeibe tartozó cégek, illetve családtagjai a K-Monitor felmérése szerint a Balaton felületének felét lefedő 28290 hektáros területen "szűkölködnek" és ezen földek alapján 2014-ben összesen 5,944 milliárd forint agrártámogatásban részesültek (2013-ban 4,997 milliárd Ft-ban). 

De hogyan szerzeztek a világűrből is látható méretű földterületet az orbáni focializmus oligarchái?

Ángyán 2013 szeptemberében így vélekedett a jelenségről a Magyar Narancsnak adott interjúban: »A "sikerdíjas" vagy a "Nokia-dobozos" módszert valóban felváltani látszik az a "fejlettebb" megoldás, hogy az adott gazdasági érdekkör a saját emberét döntéshozó pozícióba teszi. Ahol nagyobb pénzek vannak, oda összekötő is kerül, akit az egyszerűség kedvéért "tartótisztnek" nevezhetünk. Nem állítom, hogy ezt a helyzetet jelzi, ám Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter például nekem úgy mutatta be Nyerges Zsolt öccsét, Nyerges Attila állatorvost, hogy "a segítőm", bár hivatalosan soha sem volt a minisztérium alkalmazottja. Ugyanez a fiatalember lett a politikai főtanácsadója később Németh Lászlónénak, amikor Fellegi Tamás helyére került a fejlesztési minisztérium élére. Némethné egyébként korábban köztudottan Simicska Lajos közvetlen munkatársa volt.«

A konkrét technikát Ángyán József a „Város és vidék közös sorsa (gondolatok az ország állapotáról, földügyekről, magán-és közérdekekről, hatalmi manipulációról és felelősségről)" című előadásában fogalmazta meg, amely a Magyar Népfőiskolai Társaság "Művelődés – Népfőiskola – Társadalom" című kiadványában jelent meg: "A lejárt bérleti szerződésű állami földek pályáztatás nélküli, „megbízási szerződéses” – a nyilvánosságot megkerülő – bérbe adásának egyik módszereként az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) meghirdeti ugyan az adott, lejárt szerződésű földrészletre a bérleti pályázatot, ám azt utólag érvényteleníti, és – a föld megművelésé- nek kötelezettségére hivatkozva – a nyilvánosság teljes kizárásával, megbízási szerződéssel az előre kiszemelt „nyertesnek” adja bérbe. Az utóbbi időben ennek egyre több példájával találkozunk, amelyek közül talán a somogyi Bábonymegyer gazdáinak esete kapta a legnagyobb sajtónyilvánosságot. Itt az állami földbérlet-pályázaton mintegy ezer hektár területet hirdettek meg, végül azonban a pályázatot sikertelennek minősítették, nem hirdettek eredményt. Ehelyett az összes földet megbízási szerződéssel egyéves használatra egy önkormányzati képviselő nagygazdának, valamint egy lajoskomáromi tejfeldolgozó üzemnek adták, és a helyi gazdák még azt a kis területet sem tudták megtartani, amelyen az állataikat húsz éve legeltették. A másik – tán még kiterjedtebben alkalmazott – módszer szerint a lejárt bérleti szerződésű területekre az NFA különböző indokokkal nem is hirdet földbérleti pályázatot. A meg nem hirdetett területek használói – helyben általában köztudottan – abból a tőkés társasági nagybirtokos körből kerülnek ki, akikkel úgymond „a vidék békéje” érdekében és jegyében a kormányzat már 2011. elején megállapodott. És valóban, az NFA 2013 őszén sok esetben immár negyedszer is meghosszabbította ezeket a nyilvánosság elől elzárt megbízási szerződéseket. Ebbe a körbe tartozik pl. Fejér megyében a lepsényi földek esete. Itt a korábbi földhasználóval – a Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd és Simicska Lajos „kormány közeli” nagyvállalkozók érdekeltségi körébe tartozó Mezort Zrt. leányvállalatával, a Dél-Balaton Agro Kft-vel – kötött immár sokadszor megbízási szerződést az NFA. Pedig a felszabaduló több száz hektár földre évek óta váró, a birtokpolitika hivatalosan meghirdetett irányelveinek minden tekintetben megfelelő, helyi, gazdálkodó családok 2010 óta folyamatosan kérik, hogy a saját településük határában lévő állami földterületeket bérbe vehessék."

Végezetül idézek egy másik klasszikust is, Magyar Bálintot, aki így ír a fent taglalt káros jelenségről "A magyar polip – a posztkommunista maffiaállam" című írásában:  "Különösen célravezető módszere a vagyonok újraelosztásának a bérleti, koncessziós jogok újrapályáztatása. Ennek egyik példáját az állami földbérletek esetében láttuk, amikor a mezőgazdasággal hivatásszerűen foglalkozó gazdálkodók sokaságát fosztották meg jövőbeni remélt tulajdonuktól, olyan személyeknek juttatva azt, akik döntően még csak nem is az adott mikrokörnyezet és foglalkozási ág reprezentánsai voltak, és akikről tudni lehet, hogy csak járadékoltatni fogják a kapott földet, és így nyernek belőle – szellemi és anyagi befektetés nélkül – jövedelmet."

Hát így megy ez, amíg a legtöbb magyar állampolgár rá nem ébred, hogy nem elég az ellenzéki pártoktól várni a sült galambot, hanem magának is tennie kell azért, hogy változás legyen ebben az országban. Április 19-én civilek és pártok tüntetnek a korrupció ellen számos helyen az országban, itt az ideje csatlakozni!

(Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai "kamunikációért" felelős helyettes államtitkára volt péntek reggel az ATV Start vendége, aki aktuálisan az uniós pénzek felhasználása kapcsán kamuzott egy sort... Rónai Egon kérdésére minapi blogbejegyzésem is szóba került, miszerint Orbánék átverték a pályázókat.

Lázár János embere korábban arról beszélt, hogy "a 2007-2013-as időszakban a kormány a 8200 milliárd forint keretösszeg helyett 9300 milliárd forintra vállalt pénzügyi kötelezettséget. A túlvállalás csökkentésének mértékével kapcsolatosan is döntés született, ez az elvek szintjén úgy szól, hogy Magyarországnak fel kell használnia minden európai fejlesztési forrást, és a lehető legkisebb költségvetési támogatást kelljen a túlvállalás miatt fizetni". 

Én akkoriban sem találtam az idei költségvetésben ennek a kb. 1100 millirádnak a fedezetét, továbbá a túlvállalással kapcsolatos Csepreghy és Orbán nyilatkozatok is abba az irányba mutattak, hogy a túlvállalással berántott projektekre nem akar áldozni a kormány. Csepreghy korábbi nyilatkozata szerint is olyan döntés született, ami alapján a "lehető legkisebb költségvetési támogatást kell a túlvállalás miatt fizetni", és - ennek szellemében - március végéig a minisztériumoknak meg kell mondani, hogy melyek lesznek a teljesen "bebukó" projektek.

Csepreghy most azonban azt állította az ATV-ben, hogy van forrása az idei költségvetésben ezeknek, mondván Berkecz "nézze meg a költségvetés XIX. fejezetét". Nos, megnéztem újra, de most sem találom ezt az 1100 milliárd forintos forrást, ugyanis ebben a fejezetben mindössze 5 milliárd Ft tartalék és 100 millió Ft egyéb EU által nem térített kiadásokra félretett pénz szerepel. 

Ráadásul a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet 29/B. § (3) bekezdése szerint "a többletkötelezettség-vállalás mértékét a lemorzsolódó források aránya, valamint a prioritások kifizetett közkiadással nem érintett kerete alapján kell meghatározni" és a (13) bekezdése szerint sem lehet olyan nagyon elszaladni a túlvállalással, hiszen "a többletkötelezettség-vállaláson belül az európai uniós és a nemzeti társfinanszírozás arányát úgy kell meghatározni, hogy megvalósuljon a 100%-os abszorpció az Európai Bizottság által előírt hazai társfinanszírozás minimális szinten tartása mellett. Emellett törekedni kell arra, hogy a programozási időszak végére az Európai Bizottság által elvárt prioritásonkénti 85-15% arány teljesüljön". 

A költségvetés XIX. fejezetében egyébként összesen 2562 milliárd forint kiadás, 1724 milliárd forint uniós forrás (bevétel) és 838 milliárd forint hazai támogatási kiadás szerepel. Ha az Európai Bizottság által előírt hazai társfinanszírozási arányt vesszük, akkor 384 milliárd forint a 15%-os hazai társfinanszírozás minimális összege, amihez hozzá kell adnunk cirka 80 milliárd forintnyi EU által nem finanszírozott tételt (állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása, önerő alap, stb.), ekkor tartunk 464 milliárd forintnál. És van a rendszerben kábé 213 milliárdnyi forrás már a 2014-2020-as időszakra is tervezve, ami nyilvánvalóan nem a 2007-2013-as időszak túlvállalt projektjeit hivatott finanszírozni. Mindez azt jelenti, hogy a legjobb indulattal sincs az idei költségvetésben 161 milliárd forintnál több forrás a túltervezett projektekre, miközben Csepreghy korábbi állítása szerint 1100 milliárdos túlvállalt keretre köteleződött el a kormány, vagyis - szerény számításaim szerint - 939 milliárd forint értékű projektnek nincs fedezete az idei költségvetésben. Ez alapján világos, hogy "fedezetlen csekket" adott a kormány rengeteg pályázónak, akiknek a projektjei a költségvetés alapján nem valósulhatnak meg, és ha komolyan lehet venni Csepreghy korábbi nyilatkozatait, akkor ezeknek a fedezetlen projekteknek a többségét a spórolás érdekében le fogja vadászni az intézményrendszer - vélhetően emiatt pécéztek ki 1715 „késedelmes” projektet.

Erre a fedezetlen 939 milliárd forintra jön még az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakaszának közel 110 milliárdos buktájának idénre eső része (a tervek szerint 2016 szeptemberéig fejeznék be), mivel az Európai Bizottság kartellezés gyanúja miatt elutasította az erre vonatkozó magyar támogatási kérelmet. Érdemes már csak emiatt is megnézni Csepreghy pénteki - finoman szólva sem konzisztens - ATV nyilatkozatát, miszerint: nem dőlt még el hogy hazai vagy európai uniós forrásból építik-e meg az M4 ominózus szakaszát.

(kép forrása: Botos Tamás / 444.hu)

Orbán és a Fidesz saját, hithű és áldozatkész elitjének felépítése és megerősítése közben számos bűnt követett el a nemzet ellen. Ezen bűnök egyike a földmutyiként elhíresült dúlás, amely során a rendszerváltás után húsz évre bérbe adott állami földek újabb húsz évre történő bérbeadásánál olyan feltételek szabott meg a Fidesz által kézi vezérelt állam, amely szinte minden korábbi bérlőt kizárt a bérleti szerződés megújításának lehetőségéből.

A leghíresebb áldozat hazánk egyik legfontosabb ökológiai mintagazdasága, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek területén magyar, német és amerikai szakemberek megalapozó munkája alapján folytatott 1992 óta vegyszermentes, biogazdálkodást a nonprofit gazdaság úgy, hogy a megtermelt hasznot egy népfőiskola fenntartására fordították. 

A kishantosiak által művelt földeket egy évvel a haszonbérleti szerződés lejárta előtt hirdette meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A biogazdaság 452 hektáros területét tíz részre osztották, tehát a kishantosiaknak is tíz külön pályázatot kellett beadnia, hogy az eddig használatában lévő területeket továbbra is megtarthassák. És - ahogy ezt az álmoskönyvekből ki is lehetett előre olvasni - a kishantosiak ezeken a pályázatokon sorra vesztettek is.

A Greenpeace szerint az NFA több szabálytalanságot követett el a pályáztatással: az érintett földterületek a biogazdálkodás miatt jelentős értéknövekedéssel bíró ingatlanok, amelyek az EU agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatási rendszerében szerepelnek. Az NFA döntése miatt elveszett az ötéves pályázati időszaki AKG utolsó évére szóló támogatása, amely meghaladja a 21 millió forintot. A támogatás szabályainak értelmében ugyanis a program első és utolsó évében nem lehet változtatni a kedvezményezett személyén. Így azzal, hogy az utolsó évre a biogazdaság nem kapta meg az ideiglenes földhasználat lehetőségét, az uniós támogatás elveszett. Az ügyben a Greenpeace Magyarország Egyesület feljelentést is tett hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt.

Azóta a nyertes földbérlők már tönkre is tették a bio minősítéssel rendelkező területet.

Vannak kevésbé ismert áldozatai is a fideszes földmutyinak

Néhány napja jelent meg az Indexen a hír, miszerint Rezes Gábor, az egyik károsult gazda arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy "40 000 anyajuh (az országos anyajuhlétszám 5 százaléka) és mintegy 4000-5000 szarvasmarha halhat éhen a Hortobágyi Nemzeti Park legelőpályázatainak elmutyizása miatt", ugyanis az NFA által lefolytatott pályáztatás végeredményének köszönhetően a nagy állatlétszámmal rendelkező, legelőre alapozott állattartást végző gazdák nem nyertek legelőterületet. "Ennek következtében anyajuhok és a szarvasmarhák ezrei maradtak legelőterület nélkül a 2015-ös áprilisi kihajtás idejére. A téli takarmány minden gazdának fogytán, így áprilistól a fenti állatlétszámnak nincs takarmányozási lehetőség, ilyen nagyságrendű élőállatot vágásra nem lehet leadni, ami komoly állatelhulláshoz vezet, írta a gazda."

Az Index az ügyben megkereste Földművelésügyi Minisztériumot, ahol meglehetősen cinikus választ kaptak: "Ahol föld van, ott vita is van." - ezzel a bölcsességgel magyarázza a tárca sajtóirodája a kialakult helyzetet. Az igazság fonalát így bontogatja tovább a minisztériumi válasz: "minden pályázati rendszerben vannak nyertesek és vesztesek, nem nyerhet minden igénylő, hiszen a magyar termőterületek mintegy tíz százalékát birtokolja az állam. Nem juthat mindenki területhez."

Tragikus helyzetben van a hazai állattenyésztés

A NOL.hu cikke szerint szintén a földmutyi eredményeként kényszerül a nyár végén megválni 60-70 dolgozójától a Szigetvár környékén jelenleg 147 embernek munkát adó Sziget-Hús Kft. is (ez a cég a szigetvári járás második legnagyobb foglalkoztatója). 

A Dr. Vass Péter állatorvos (aki immáron fél éve Szigetvár független polgármestere is) érdekeltségébe tartozó cég 500 tehénnek és 1000 anyakocának valamint ezek szaporulatának takarmányát termeli még idén őszig az államtól bérelt 3100 hektáron, amihez még 2400 hektárt bérel magánszemélyektől. Az idén lejáró az állami földbérletet esélyük sem volt megújítani, mivel a cég nem is pályázhatott ennyi szántóra, hiszen a Fidesz-kormány úgy módosította a törvényt, hogy egy cég 1200 hektárnál nagyobb területet nem bérelhet. Márpedig ennyi föld – még ha nyerne is a kft. a pályázaton, amire egy balos támogatású polgármester cégének a tapasztalatok alapján fikarcnyi esélye sincs – nem elég az állattartó telepek eltartására.

A sokat tapasztalt állatorvos-polgármester a hazai állattenyésztés tragikus helyzetéről is beszélt Ungár Tamásnak, a NOL.hu újságírójának adott interjújában: "Amikor 1982-ben állatorvos lettem, Magyarországon 11 millió sertést és 960 ezer tehenet tartottak. Mostanra 2,8 millió sertés és 178 ezer tehén maradt. Marad a falusiaknak a közmunka. Ami értéket, adóbevételt nem teremt, csak a nyomort tartósítja. Azok is közmunkások lesznek, akiket majd elbocsátunk. Sajnálom őket, de nem tehetek semmit."

De kik az új földesurak? 

Az NFA működtet egy meglehetősen átláthatatlan tájékoztatási rendszert a honlapján, ahol utána lehet nézni, hogy kik nyerték el az állami földeket, de keresni nem lehet a helyrajziszám vagy a nyertes neve alapján, ehelyett egy megyénként ömlesztett listából kell kisilabizálni, hogy ki, hol és milyen területet szerzett meg a következő húsz évre.

Szerencsére azért vannak néhányan, akik vállalkoztak erre a nemes kutatási feladatra. A pecsistop.hu újságírói kiderítették, hogy például Pintér Sándor töretlenül tönkrenyeri magát a különböző pályázatokon. Ahogy a stop.hu meg is írta: "Ő és felesége nyert már földet, trafikot, munkahelyteremtő pályázatot. Kezdődik elölről: megint földet nyert. (...) Először 200 hektár földet nyert Pintér Sándor, majd információink szerint felesége tett szert két trafikra. Utána megint a családapa brillírozott: cége csaknem 23 millió forintot nyert 8 fő foglalkoztatására. Félreértés ne essék: nem a belügyminiszter gyűjtögeti a baranyai földeket/trafikokat: a mi Pintérünk a megyei Fidesz-elnök nagy barátja. Volt a Fidesz támogatásával polgármester-jelölt, de úgy tudjuk: Tiffán Zsolt kampányában is tevékenyen részt vett anno."

A pecsistop.hu cikke szerint a "Lepsény környékén található állami földekből a helyben gazdálkodó kisebb gazdák helyett Nyerges Zsolt cége, egy nagy Fidesz-közeli gazdasági társaság szerzett jelentős mennyiséget, a Váli-völgyben pedig Orbán Viktor fociakadémiájának igazgatója, Mészáros Lőrinc nyerte el a bérleti jogot."

A NOL.hu más Fidesz-közeli újdonsült földesurakat is talált: "Ligeten, Oroszlón, Sásdon, Bodolyabéren, Felsőegerszegen és Mindszentgodisán a Baranya megyei közgyűlésbe a Fidesz–KDNP által delegált Prettl János rokonsága és az érdekkörükbe tartozó gazdálkodók jutottak földhöz."

Erre pár hete jött a NOL.hu újabb témába vágó cikke, miszerint "Sumony községben valakik, két tucat nincstelen nevével visszaélve, adót csaltak." Őstermelői igazolvánnyal rendelkező sumonyiakat kisbusszal vittek a hegyszentmártoni Fisch-Bau Bt. sertéstelepére, ahol aláírattak velük felvásárlási jegyeket arról, hogy a Pintér Sándor érdekeltségébe tartozó cég 8-12 millióért gabonát vásárol tőlük. A baj csak az, hogy az adóhatóság gyanúja szerint ezek fiktív vásárlások voltak, mivel ezek az emberek ugyan rendelkeznek őstermelői papírokkal," de egyikük sem termelt semmit, hiszen - ahogy fogalmaz a NOL.hu is - "földjük, gépük, gyakorlatuk és pénzük sincs ehhez. (...) A NAV ezt nem cáfolta, ám csak annyit mondtak, hogy a nyomozás folyik, és van már gyanúsított is. Később közleményt adnak ki az ügyben. A NAV arról sem beszélt, hogy miképp tudtak jövedelemhez jutni az őstermelők beszervezői. Információnk szerint – vélhetően – oly módon, hogy a felvásárlási jegyen szereplő, ám valójában nem létező termény után visszaigényelték az úgynevezett kompenzációs adót. Így hozzávetőleg 30 milliós kárt okozhattak."

Gratulálok...

Ön mit gondolna, ha cége/önkormányzata/civil szervezete több millió forintot költött volna el egy már elnyert utófinanszírozású uniós pályázat megvalósítására abban a hiszemben, hogy sínen van a pályázata, de közben kiderül, hogy valójában nincs fedezet az önök projektjére, mert a kormány úgy hirdette ki azt nyertesnek, hogy 500 (vagy 1100) milliárddal kevesebb uniós forint van a bukszájában, mint amire elígérkezett? Szerintem joggal gondolhatná, hogy átverték.

Orbán Viktor néhány napja azzal dicsekedett, hogy maximalizálják az uniós források lehívását: a "2007-2013-as időszakban 8700 millárd forint állt rendelkezésre, itt a kormány óvintézkedés gyanánt a túlvállalás eszközével élt, vagyis 9200 milliárd forintra szerződtünk le a meg nem valósuló projektekre alapozva." Az is lehet, hogy ez az összeg potom 100 milliárddal nagyobb, mert Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy hónapja még arról beszélt, hogy a kormány a 8200 milliárd forint keretösszeg helyett 9300 milliárd forintra vállalt pénzügyi kötelezettséget. (És az is lehet, hogy nem 8700 milliárd forint keretünk van, hanem csak 8200, persze a két nyilatkozatban szereplő összeg közötti eltérés adódhatna a forint-euró árfolyamkünöbségéből is, de a túlvállalás oldalon szereplő számok között "csak" 100 milliárd a különbség, még a valós keret oldalon ez már 500 milliárd).

Na, de most eltekintenék annak fejtegetésétől, hogy a kormányfő vagy a kommunikációért felelős helyettes államtitkár tudja-e rosszul az uniós matekot, mert - ugyan ez is felháborító, de - a lényeg szerintem a nagy gőggel bejelentett túlvállaláson van.

Orbánék ugyanis közel két évet tököltek el 2010-től azzal, hogy átgyúrják leánykori nevén Új Magyarország Fejlesztési Tervet és a saját szájízükre kevert Új Széchenyi Tervvel előrukkoljanak, ami azt is jelentette, hogy a 22,4 milliárd eurós (állami kiegészítéssel 26,2 milliárd eurós) összeg felhasználásának lehetőségével késésbe került az ország. Erre jött válaszul a 25/2012. (II.29.) kormányrendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet módosításáról, amiben lehetőséget biztosítottak az intézményrendszernek a többlet-kötelezettségvállalásra. A kormány tizenkilencre lapot húzzott azzal, hogy arra adott felhatalmazást a pályázati intézményrendszernek, hogy rántson be egy csómó projektgazdát nyertes pályázattal azért, hogy gyorsan és tutira le lehessen fedni az uniós keretet, miközben Orbán arra számított, hogy a pályázók biztosan ügyetlenek lesznek és a túlvállalás mértékéig majd sokan maguktól bebuknak, a túlvállat összeg pedig a kasszában marad.

De mi lesz azokkal a tisztességes, felkészült pályázókkal, akiknek van egy jó projektje, viszont a projektjük kezd Orbánék számára egyre kellemetlenebb lenni a pénzügyileg beblöffölt túlvállalás miatt? 

A miniszterelnök szerint "a mégis megvalósuló projekteket a kormány kifizeti saját költségen egy erre kialakított keretből, függetlenül attól, hogy áll-e még rendelkezésre uniós forrás vagy sem" (a 2015-ös költségvetésben nem találtam ennek a fedezetét, márpedig a 2007-2013-as uniós időszak elszámolása idén zárul).  A helyettes államtitkár szerint pedig olyan döntés született, ami alapján a "lehető legkisebb költségvetési támogatást kell a túlvállalás miatt fizetni", és - ennek szellemében - március végéig a minisztériumoknak meg kell mondani, hogy melyek lesznek a teljesen "bebukó" projektek. 1715 projektet előzetesen ki is pécéztek, a pletykák szerint várhatóan ezek közül kerülnek ki az alsó hangon 500 milliárd forintos támogatási összeget felölelő bukó pályázatok.

Ha a bajban lévő projektek végeláthatatlannak tűnő listáját átnézzük, akkor nehéz eldönteni, hogy melyiket szabadna elbukni hagyni: "A Bács-Kiskun Megyei Kórház onkológiai betegellátásának fejlesztése a sugárterápiás eszközpark korszerűsítése által" című projektet, Pécs város "Lakhatási körülmények javítása Pécs-György-telepen" címűt vagy "Az Észak-Magyarországi Régió településein élő lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásának biztosítása" című pályázatot?

Én azt javaslom a kormánynak, hogy:

(1) ne próbáljon a "sajátos" bürokratikus technikáival ellehetetleníteni egy már támogatott projektet se,

(2) az idei költségvetésben stadionépítésre szánt 63 milliárd forintot nyugodtan fordítsák a túlvállalásra,

(3) a teljesen leépült, elfidesznyikesedett intézményrendszer packázása és hozzánemértése miatt idén már nem befejezhető projekteket pedig ún. szakaszolással finanszírozzák a 2014-2020-as időszak forrásaiból.

"Az Európai Bizottság nem járul hozzá, hogy Magyarország a Roszatomtól szerezze be a nukleáris fűtőanyagot Oroszországból." - írja a 444.hu a Financial Times nyomán. Állítólag erről már egy hete megszületett a végleges döntés, de a kormány eddig erről is sunyított, ahogy évtizedekre titkosította a Paks2-vel kapcsolatos anyagokat is.

Ha valóban megakadályozza Brüsszel a paksi beruházást, akkor azt kell mondjam, hogy ez egy nagyon jó hír! Az Együtt kezdettől fogva elutasítja a paksi bővítést, mert az a magyar nemzeti érdekkel ellentétes. Hazaárulással érne fel, ha Orbán Viktor egy Vlagyimir Putyinnal kötött titkos paktum keretében, évtizedekre orosz energiafüggőségbe taszíthatná Magyarországot, miközben az orosz államkölcsön felvételével eddig soha nem látott szintre emelte az államadósságot.

A paksi beruházás azonban nem csak az előkészítés eddigi menete miatt ellentétes hazánk érdekeivel, hanem azért is, mert az ott előállított energia drágább lesz, mintha hazai megújuló energiaforrásból vagy a nemzetközi piacon szereznénk be.

És ha ez még nem lenne elég felháborító, akkor most úgy fest, hogy a kormány a tervezett új paksi blokkokban keletkezett atomhulladékot a Mecsek gyomrában tervezi véglegesen tárolni (már amennyiben a beruházás valaha mégis megvalósul); annak ellenére, hogy Orbánék az EURATOM irányelve alapján úgy is megállapodhattak volna Putyinékkal, hogy Oroszországban legyen a végleges elhelyezése a fűtőelemeknek.

Ez utóbbi hírtől sem a Pécs környékén élők, sem mások nem lehetnek túl nyugodtak, hiszen eddig feltehetőleg nem izgatta olyan sok polgártársunkat az, hogy valahol a messzi távolban, az oroszoknál mi történik a Pakson elhasznált fűtőelemekkel, de ha itt lesznek elhelyezve az országban, akkor nyílván az orosz környezetvédelmi helyzet miatt kevésbé aggódók számára is más megvilágítást kaphat Paks2 megépítésének kérdése.

Ne legyen így, de ha valamilyen balszerencse folytán mégis megépülne Paks2, akkor nagy valószínűséggel - egy kis oroszországi kitérővel - 2050 körül már vissza is kerülnek a nálunk elhasznált fűtőelemek, és onnantól kezdve folyamatos felügyeletet, törődést és pénzt igényelnek több tíz- vagy százezer éven át. Mégis ki tudja azt garantálni, hogy ez a tárolás mindig rendben történik majd? Hogy a következő párezer évben nem lesz olyan baleset vagy vis maior helyzet, ami miatt komoly sugárszennyezés éri a környéket? Nyílván senki, - többek között - ez is a baj az atomenergiával. Jávor Benedek korábbi megfogalmazásával élve: ez egy atomrulett.

Mivel nem ismerjük az Orbán-Putyin paktum részleteit, ezért azt sem tudjuk, hogy például az atomhulladék kapcsán felmerülő tetemes költségekkel számoltak-e. 

Most már tényleg ideje befejeznie a kormánynak a sunyítást!

Akárhogy is alakul a paksi beruházás körüli huzavona, mindenkinek, aki Pécs és Boda körzetében él fontos lenne azonnal választ kapnia az alábbi kérdésekre:

• Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere szerint helyes lépés lenne-e a fűtőelemek baranyai tárolása?
• Páva Zsolt tájékozódott-e a kormánynál arról, miért így állapodtak meg az oroszokkal?
• Tiffán Zsolt, Csizi Péter, Hargitai János és Hoppál Péter, baranyai fideszes országgyűlési képviselői támogatják-e a nukleáris hulladék mecseki tárolását?

Elég volt a félrebeszélésből! Orbánék haladéktalanul tárják a nyilvánosság elé a paksi paktummal valamint az atomhulladék elhelyezésével kapcsolatos vizsgálatokat!

(kép forrása: Balogh László / Reuters)

A kikötős fényhuszár Tiborcz István apósa szerint a "nulla a jövedelemadó ideális kulcsa" és "az embereket nem szabad adóztatni, amikor keresnek, akkor kell adóztatni, amikor elköltik a pénzt, ez sokkal igazságosabb, és kevésbé kijátszható". 

De hol vannak az olyan menő helyek a világon, ahol nem kell manapság személyi jövedelmadót fizetni? Például olyan dúsgazdag - főként olaj és gáz eladásból élő - országokban, mint Bahrein, Brunei, Egyesült Arab Emirátusok, Katar, Kuvait, Omán vagy Szaúd-Arábia, de megtehetik az offshore-lovagok pénzéből élő Bahamákon, a Bermuda-szigeteken és a Kajmán-szigeteken is, hogy nem terhelik a lakosságot az SZJA-val.

Néhány észak-amerikai államban sem kell személyi jövedelem adót fizetni, például Dél-Dakotában, New Hampshire-ban, Tennessee-ben, Washingtonban, Wyomingban és Texasban sem.  És tudják miért tehetik meg például a dél-dakotaiak, hogy nem "húzzák le" jövedelemadóval a polgáraikat? Mert megadóztatják a bankszámlákat, a dohánytermékeket, az alkoholos italokat, az ingatlanokat és még jónéhány dolgot. Pont, mint Orbánék. Csakhogy itt 4%-os az ÁFA, és nem 27%, mint nálunk. Viszont Dél-Dakotában működik a gazdaság.

Sajnos a magyar gazdaság teljesítménye messze a béka feneke alatta van, ezért Orbán nyilvánvalóan kamuzott, amikor az SZJA lenullázásáról beszélt - sőt, minisztere, Varga Mihály is megkérdőjelezte a főnöke által felvetett ötlet megvalósíthatóságát, mondván a "személyi jövedelemadóból 16%-os kulccsal nagyjából 1500 milliárd forintot szed be az állam évente, ezt a központi költségvetés nem tudja nélkülözni".

Mindeközben újabb államosításra készül a Fidesz

Orbán Viktor reagált Gelencsér Attila, Kaposvár fideszes országgyűlési képviselőjének azon unortodox javaslatára is, miszerint "annak érdekében, hogy az önkormányzatokkal többet ne fordulhasson elő, hogy olyan pénzintézeteknél vezetik a számlájukat és kockáztatják ezáltal a közpénzt, amelyik brókerek garázdálkodásának köszönhetően csődbe megy, új törvényi szabályozásra van szükség, a jövőben a Magyar Államkincstár legyen a számlavezetője az önkormányzatoknak". Orbán szerint logikus lenne, ha a kereskedelmi bankok helyett a MÁK vezetné az önkormányzatok számláit, ezért szerinte ennek érdekében fel kell gyorsítani a kincstár korszerűsítését.

Most tekintsünk el attól, hogy az államkincstár "korszerűsítésének" égisze alatt milyen megbízásokat kaphatnak "fontos" hazai vállalkozások, és egy pillanatra mélázzunk el azon, hogy miként is kell ezt az egész MÁK számlavezetősdit elképzelni? Minden egyes kisebb-nagyobb számlát előzetesen engedélyeztetni kell, majd benyújtani a kincstárhoz, hogy azt az "önkormányzat" rendezhesse a "saját" pénzéből? Hűha...

Végül is volt már olyan Magyarországon, hogy az állam és a párt intézett mindent és még személyi jövedelemadót sem kellett fizetni. Az iskolák államiak voltak, volt megyei és járási hivatal - meg megyei és járási párttitkár is (mai nevén: kormánymegbízott) -, a településeknek nem volt önálló számlája és valódi mozgástere sem, mert a párt tudta helyettük is, hogy mi jó nekik. Ezt hívták szocializmusnak, ahol szintén minden úgy volt, ahogy a komancs főnök akarta...

Nos, ahogy egy híres dakota közmondás is tartja: "Nem erőszak a disznótor, legfeljebb a disznónak!" 

Nyomoznak a miniszterelnöki vőgyerek érdekeltségébe tartozó Elios visszaélésgyanús közbeszerzési győzelmeivel kapcsolatban - erősítette meg az Indexnek az ORFK. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda négy, összesen 1,2 milliárdos megrendelés ügyében folytat eljárást "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban" bűntett elkövetésének gyanújával. Kíváncsian várom a fejleményeket...

De addig is nézzünk meg random jelleggel néhány olyan esetet az utóbbi évekből, amikor valamilyen Fideszhez köthető ügyben történt feljelentés.

Az megvan még, hogy 2009-ben készült egy Kubatov-videó (állítólag Kubatov-lista is), ami kapcsán felmerült, hogy fideszesek választási csalást követhettek el Pécsett? A videó felér egy beismerő vallomással, de a Központi Nyomozó Főügyészség szerint nem történt bűncselekmény. 

Trafikmutyi?! Az ügyészség nyomozott, de nem hivatali visszaélés gyanújával, hanem személyes adattal való visszaélés miatt, mondván “A dohánytermék-kiskereskedelemi jogának átengedésekor a miniszter a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás körébe tartozó döntést hozott. A gazdálkodás körében meghozott döntés nem tartozik az ügyészségről szóló törvényben meghatározott ügyészi törvényességi ellenőrzési hatáskörbe”. Tudtommal azóta sem történt érdemi lépés az ügyben, habár a Nol.hu szerint "az amerikai kitiltási ügy óta megmozdult valami trafikügyben, az ügyészség sorra rendeli be a koncessziós tenderek nyerteseit és veszteseit".

Na, és emlékszünk még a debreceni fideszesek másfél évvel ezelőtti "floridázására"? Lezárult a nyomozás: nem bűncselekmény.

És mi újság a Juhász Péter által előásott gyanús belvárosi ingatlanügyekben tett feljelentésekkel? Ahogy írja a 444.hu is: "legutóbb a rendőrség azzal szüntette meg a nyomozást a belvárosi ingatlanügyekben, hogy Habony Árpád nagynénje pályázaton nyerte el a Károly krt. 26. bérleti jogát. Pedig ez egyszerűen nem igaz."

Erre jön a gyanús önfeljelentés

Mire kezdenék "megalapozatlanul" gyanakodni, hogy itt valami nem stimmel (sőt, nem csak én, hanem az atlatszo.hu is, mert szerintük a "feljelentések száma felére-harmadára csökkent éves átlagban, az elutasításuk aránya viszont háromszorosára nőtt", és "ha mégis indul nyomozás, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntetik meg, mint korábban"), már itt a friss hír az index.hu-n: "Polt Péter országos vizsgálatot rendelt el, egyebek mellett azért, hogy kiderítse, hogy lehet az, hogy amióta őt kinevezték, azóta a Legfőbb Ügyészség jóval több korrupcióval kapcsolatos feljelentést utasít el, mint korábban." 

Tényleg, valaki tud már valamit arról, hogy mire jutott Vida Ildikó NAV-elnök a Vida Ildikót és munkatársait ért korrupciós vádakkal kapcsolatos vizsgálattal?

(kép forrása: Reviczky Zsolt / Népszabadság)

A Buda-Cash botrány kirobbanása óta, vagyis már két napja megy a találgatás, hogy mi történhetett azzal a szebb napokat is megélt brókercéggel, amelynek takarékszövetkezeti érdekeltségei tavaly még csodával határos módon megúszták az államosítást. Hogy mi történhetett, arról számos találgatás kering, ezzel most nem foglalkoznék - gondolom a jó magyar kiszivárogtatós világban hamarosan kiderül, hogy ki és mit síbolt el, vagy szeretne elsíbolni akkor, ha már ezt a céget így leírták.

Ami viszont már most is fagyosan konkrét és sokak zsebébe metsző tény: a Magyar Nemzeti Bank tragikus hirtelenséggel szünetelteti a Buda-Cash érdekeltségeibe tartozó pénzintézetek ügyfeleinek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultságot, vagyis ezek a szerencsétlenül járt emberek, cégek, önkormányzatok és civil szervezetek nem jutnak a pénzükhöz.

Érthető módon hatalmas a pánik és a bénultság: egyszerű emberek bizalma omlott össze a bankszektort illetően, cégek és önkormányzatok nem tudják, hogy miből fizetnek bért az alkalmazottaiknak és miből fizetnek ki egyéb fontos számlákat.

Az egyik pórul járt civil szervezet, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra például így fogalmazott a blogján: "bíztunk ebben a bankban, bíztunk az államban, a törvényes működés védelmében, abban, hogy megfelelünk az előírásoknak, van bankszámlánk, átláthatóan működünk, a pályázatok, adományok rendszerében. És persze spórolósan is, hiszen nem azért kapjuk a támogatásokat, hogy számlavezetéseket finanszírozzunk belőle, újabb bankokban, hogy hátha történik valami. Az az igazság, hogy a kockázati tényezők között ezt sosem elemeztük. Mert naivan bíztunk bennük. Bíztunk az ország működtetett rendszerében. (...) Egy keserves éjszaka után a mai nap még reménytelenebbnek mutatja a helyzetet. Maholnap utalnunk kellene a fizetéseket, de nincs miből. Vagyis nem férünk hozzá. Az iskolai bérek utalása mindig csúszásban van a MÁK utalásához képest, hiszen az 10-e körül jön, a fizetéseket meg hamarabb utaljuk. Ez most ott van a számlán, de utalni nem tudunk. Nincs máshol pénzünk, nincs miből. És nincs miből a járulékokat sem. És az NAV nem fog várni."

Az MNB alelnöke, Windisch László szerint "erős a gyanú, hogy több évtizedes visszaélés-sorozatra bukkant a jegybank", és arra is gyanakodnak, hogy "a brókerház valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a 100 milliárd forintos nagyságrendet is."

Az mondjuk egy érdekes kérdés, hogy ha az MNB (korábban a PSZÁF, amely 2013-ban összeolvadt az MNB-vel) rendszeresen ellenőrzi a pénzintézeteket, akkor hogy történhetett meg az, hogy a gyanú szerint évek óta tartó súlyos visszaéléseket csak most észlelték?!

A fentiek tükrében egy fontos erkölcsi kérdés, hogy: tesz-e valamit a palotákra és műkincsekre milliárdokat költő MNB az olyan bajba jutott szervezetekért, mint az Igazgyöngy Alapítvány?

És egy normális országban fel sem kellene tenni azt a kérdést, hogy tesz-e valamit a kormány azért, hogy a bajba jutott önkormányzatok (mint például a siklósi, beremendi vagy a nagyharsányi) tudják rendezni az anyagi helyzetüket?

Tudom, hogy megerőltető, de szerintem igazán itt lenne az ideje, hogy Matolcsy és Orbán csapatai, az unortodoxia harcosai kitaláljanak valami megoldást arra a helyzetre, aminek előálltát a hatóságok már régebben megelőzhették volna és amely helyzet előidézésében teljesen vétlen a Buda-Cash és csatolmányainak minden pórul járt ügyfele.

UPDATE I.: az index.hu ma reggel közölt egy helszíni beszámolót Siklósról, ahol felmerült, hogy a "kormánynál közbenjárhatna még Tiffán Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője is", akit a hírportál telefonon meg is kérdezett: "hogyan próbálta meggyőzni főnökeit arról, hogy itt bizony egy nap alatt kellene döntetni és fizetni"? A politikus azonban azzal hárította el az index.hu érdeklődését, hogy "csütörtök délelőtt tud csak nyilatkozni". Kíváncsian várom, hogy mit intéz a teljesen erőtlennek tűnő baranyai Fidesz és annak megyei elnöke.

UPDATE II.: Rogán Antal rákezdett a szokásos kamu terelő műveletre, miszerint még az "emútnyócév" a hibás. Azért az érdekes, hogy Rogán szerint még az Orbán-kormány megalakulása előtt ellenőrizték a Buda-Cash Brókerházat, míg az MNB honlapján fellelhető dokumentum tanulsága szerint a PSZÁF dörgedelmes, bírságolós levele 2010. szeptember 17-én - már az általuk ismét kinevezett - Szász Károly elnök aláírásával kelt. Az sajnos nem derült ki, hogy Rogán troll és elvtársai mit tesznek a szerencsétlenül járt emberek, önkormányzatok és civilszervezetek érdekében.

(kép forrása: MTI)