Orbán szerint "Ázsia minden korábbinál komolyabb kihívás elé állítja a nyugatot, ma már könnyedén elképzelhető, hogy a világ gazdasági súlypontja nyugatról keletre rendeződik át", míg "az eurozóna egy újabb lehetséges recesszió határán egyensúlyoz, magas munkanélküliséggel, kétséges növekedéssel, demográfiai problémákkal, és a súlyosbodó bevándorlás kezeletlen kérdéseivel". Orbán tehát ismét jelezte, hogy szerinte sikk lenne ahhoz a keleti diktatórikus körhöz tartozni, amelyet Putyin, Erdogan, Hszi Csin-ping, Pranab Mukherdzsi, Mahmúd Abbász vagy Nurszultan Nazarbajev képvisel.

De mit is jelent a kelet számunkra?

A 2007-es Orbán Viktort idézem: 

"Az államalapítás óta Magyarország nyugati ország, amely saját jószántából soha sem akar többé a Kelet része lenni. Éppen azért jöttünk ide, mert ott már nem találtuk a helyünket.

Szerencsétlen és igazságtalan nagyhatalmi paktumok szorítottak ki a nyugati világból. Egy nyugati kultúrnemzet életére rátelepedett a Kelet uralma, amely megmételyezte és tönkre tette országunkat. Nyugatos nép a keleti önkény hálójában. Ez a magyarok tragédiája, amelyet a XX. századi kommunizmus hozott a nyakunkra.

Kékcédulás választás, a szovjet felszabadítás hamis mítosza, a vas és acél országának lázas látomása, a munkásosztály hatalmáról és a Nyugat bukásáról táplált beteges propaganda.

A keleti politika nem tűri az önállóságot, nem tűri a függetlenséget, és nem tűri a szabadságot. Felszámolja az emberek független életét védő védvonalakat. Vagyontalanná tesz, elszegényít, kiszolgáltatottá vetkőztet, ha kell, megfélemlít. A hatalomtól függő élet láncába fűz." 

Orbán 2008-ban Katar fővárosában, a 8. Doha Fórumon is azt hangsúlyozta, hogy "a közép-európai tanulság azt jelenti a Közel-Kelet számára, hogy ha a demokrácia teret akar nyerni náluk, akkor annak stabilitást kell biztosítani, nagyobb gazdasági sikert kell adnia, mint a diktatúrának, és meg kell találni az ott élő népek spirituális háttere és a demokrácia közötti összekötő kapcsot". 

A helyzetleírás nem változott csak az orbáni válaszok 

Orbán 2007: "A szovjetek birodalma is a múlté. Eltűnt, de nem enyészett el nyomtalanul. Helyén ma egy életerős, újratatarozott keleti hatalom emelkedik fel. Izmosodik, terjeszkedik, újraéleszti és pártfogolja egykori híveit, Ukrajnától Közép-Európán át a Balkánig. A világ lassan ráébred, hogy a történelmi kihívást nem a kommunizmus előtti veszélyes eszmék újjáéledése jelenti, mert azok gyökerei alól a történelmi változások már kimosták a talajt. A nyugati világ számára a történelmi kihívást a keleti új rend gyarapodó erői jelentik, melynek leheletét, jelenlétét, kisugárzását már a bőrünkön érezhetjük."

Orbán 2015: „Egy bizonytalan és kiszámíthatatlan világban nekünk, európaiaknak komolyabban kellene vennünk azokat a válaszokat, amelyeket az életösztöneink diktálnak, ahelyett, hogy a vudu és a tabu világába menekülnénk saját életünk kérdései elől. (...) Úgy látom, hogy Európa ma meglehetősen terméketlen állam- és rendszervitákat vív, és azt is látom, hogy ezek a viták aligha csillapodnak majd, mert a kontinensükről szinte mindenhol óriási a kiábrándultság és ez Európában mindig állam és rendszervitákhoz vezet. A tabuk koordináta rendszerét szétfeszítő dilemmák jelentek meg a horizonton, így például, hogy miként lehetséges, hogy miközben szinte az összes európai ember többre értékeli a demokráciákat - mi magyarok is így vagyunk ezzel -, mint a nem demokratikus berendezkedéseket, aközben mégis az utóbbiak sikeresek. (...) Ami energia a nemzetközi rendszerben van, az ma az autokratikus nagyhatalmaktól származik: ezek cselekednek, míg a demokráciák csak reagálnak. A világ ma arról szól, hogy amíg Európa vitatkozik, addig a kelet dolgozik. Európában 100-ból 65, az USA-ban 100-ból 75, Kínában pedig 100-ból 85 ember dolgozik. Néha úgy érzi az ember, hogy a mi kontinensünkön a vitáknak nagyobb becsülete van, mint a munkának. És ha ez így marad, akkor a kontinensünk lemarad. (...) Végig kell gondolnunk, hogy valóban helyesen tették-e a nemzetállamok, hogy szuverenitásuk újabb és újabb szeletéről mondtak le az Európai Unió javára? Nincsenek-e olyan ügyek és kérdések, amelyeket helyesebb lenne nemzeti hatáskörbe visszaadni és ott is tartani?"

Orbán ki akarja vezetni Magyarországot az EU-ból?

Orbán a minap Pécsett azt mondta, hogy "napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését, mert szükség van az elrettentésre" és ezt a véleményét többször hangoztatta azóta. A "vitázó" Európa korábbi vezetője, José Manuel Barroso azonban erre világos választ adott: "Egy dolog biztos: uniós tagállamban nem lehetséges a halálbüntetés. Ez alapfeltétel, az alapvető jogok része. Erről tehát már rég lezárult a vita, ezzel minden tagállam tisztában van, sőt, már tagjelöltként végiggondolhatta ezt. (...) Persze ha egy tagállam mégis be akarja vezetni, megteheti. De ebben az esetben távozzon az Unióból".

Miközben Orbán a tabuk lebontásának hangsúlyozásával valójában a demokrácia lebontását próbálta indokolni, addig példaképe, Putyin a Győzelem Napja alkalmából felvonultatta az elrettentő arzenált a Vörös téren. Most legalább sejthetjük, hogy Putyin mit érthet az alatt, hogy káros lenne Magyarország nemzeti érdekeinek, ha visszautasítaná az együttműködést a Roszatommal.

Szerintem ideje végre felébredni ebből az egyre súlyosabb rémálomból minden magát a nyugati világhoz soroló magyarnak, és nagyon határozottan felhívni Orbán figyelmét arra, hogy nyugodtan elmehet keletre, költözhet Moszkvába, Bakuba vagy ahová akar, de minket hagyjon békén abban az Európában, ami még ma is a világ legszabadabb és leggazdagabb felét jelenti!

Orbán pedig megkérdezhetné azt a többszázezer külföldre kényszerült hazánkfiát, hogy miért nem itthon dolgoznak közmunkában, és örülnének-e, ha az EU-ból kilépve ellehetetlenülnének a külföldi munkalehetőségeik, és ha már Orbán itthon legfeljebb éhbérre sem elég közmunkát tud nekik kínálni, akkor a keleti nyitás jegyében elgondolkoznának-e egy kazahsztáni vagy azerbajdzsáni álláslehetőségen?

Egy hete írtam: "ha a pécsieken múlik, akkor nem lesz atomtemető a környéken és azt is sejthetik, hogy ez a hozzáállás nem sok jót hoz a baranyai Fidesznek. Orbán Viktor pedig gondolja át Paks2 és a bodai atomtemető ügyét, és ha nem érti meg, hogy Baranyában ezzel az atomtemetős üggyel nagy fába vágta a fejszéjét, akkor konzultáljon a pszichológusával is." Úgy tűnik Orbán valamit megértett abból, hogy Pécs környékén nehéz lesz atomtemetőt létesíteni, de kíváncsi vagyok, hogy pávatáncról vagy érdemi elmozdulásról van-e szó az atomtemető körüli suskus ügyében.

Hat héttel ezelőtt fordultam levélben Baranya vezető Fidesz–KDNP-s politikusaihoz a mecseki végleges nukleárishulladék-tároló tervezett létesítésével kapcsolatban megfogalmazott kérdéseimmel. Páva Zsoltnak, Pécs polgármesterének is írtam, és - többek között - arra szerettem volna választ kapni, hogy támogatnák-e a nukleáris hulladék mecseki tárolását?

Páva Zsolt nem válaszolt, sőt - ahogy a hvg.hu is megírta - a pécsi közgyűlés fideszes többsége alig egy hete, április 23-án leszavazta azt a májusi atomtemető témában tervezett közmeghallgatásról szóló javaslatot is, amelyet az LMP-s Keresztes László Lóránt terjesztett elő.

Sikeres Orbán-hekkelés után: pávatánc vagy pálfordulás?

Április 28-án Orbán pécsi látogatásakor a lelkes civilekből álló Ellenállás Sziget nevű csoporttal karöltve igyekeztünk a kormányfő tudtára adni, hogy nem rajongunk a Pécs közelébe tervezett atomtemető ötletéért. Az akciónk sikeres mondható, hiszen - miután már Lázár János is a "Mecsekbe jön a paksi atom? Köszi Viktor nem akarom!" matricánkkal menőzött és ragasztotta le Miniszterelnökség feliratú mappáját - Páva Zsolt egy héttel az atomtemető témájában tervezett közmeghallgatás leszavazása után a pecsinapilap.hu tudósítása szerint már így nyilatkozott:

»Örülünk annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is megerősített bennünket abban, hogy a pécsiek véleménye és megkérdezése nélkül nem épülhet a jövőben semmiféle atomhulladék tároló a Mecsekben! 

A miniszterelnök világosan és egyértelműen fogalmazott: a majdani tároló ügyében nem a kormány, hanem az emberek döntenek majd! Ezt erősítette meg Lázár János miniszter is Pécsett, aki azt mondta: „huszonhárom éve folyik egy elemző munka, most annyi történt, hogy újabb vizsgálatokat rendelt meg az állam 2018-ig bezárólag”. Pécs nélkül pedig nem lesz döntés!

Már felvettük a kapcsolatot az RHK-val annak érdekében, hogy hitelesen tudjuk tájékoztatni a pécsieket a több mint 20 éve folyó kutatásokról és a jelenlegi, legfrissebb információkról. Szeretnénk folyamatosan információkat kapni a térségben folyó vizsgálatokról, 2018-ban pedig, amikor lezárul a következő szakasz és minden információ birtokában lesznek a pécsiek, szeretnénk hitelesen megvizsgálni a Pécsett élők véleményét és álláspontját, amelyet közvetíteni fogunk a kormánynak.

Leszögezzük: ahogy eddig, úgy ezentúl sem fogunk a pécsiek akaratával ellentétesen, vagy a pécsiek megkérdezése nélkül dönteni.«

Páva Zsolt a fenti nyilatkozat felvezetéseként azt is kifejtette, hogy az elmúlt hetekben az ellenzék és különféle "csoportosulások" megpróbáltak „atomügyet kreálni” Pécsett és ennek érdekében megpróbálják félrevezetni a pécsieket, becsapni az embereket. "Úgy tesznek, mintha eldöntött tény lenne a bodai atomhulladék tároló ügye, miközben egyáltalán nem az!" 

Tisztelt Páva Zsolt polgármester úr!

Ha most már ön szerint is van miről konzultálni, akkor ezzel elismerte, hogy van "atomügy", így ideje önnek és fideszes kollégáinak a mellébeszélést, de főleg a sunnyogást abbahagyni; arról nem is beszélve, hogy a fideszes többségű országgyűlés néhány napja fogadta el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló H/3883. számú országgyűlési határozati javaslatot, amely egyértelműsíti, hogy a nagy aktivitású hulladék-elhelyezési program helyszíne a Pécstől légvonalban 8 kilométerre fekvő Boda.

Legyen vége a baranyai Fidesz atomtemető ügyben tanúsított sunnyogásának, és ennek jegyében - több ezer baranyaival együtt - az alábbiakra várok konkrét és őszinte válaszokat öntől:

• Mikor és milyen formában kapnak először tájékoztatást a pécsiek a Mecsekbe tervezett nagy aktivitású hulladék-elhelyezési programról?
• A Fideszes nemzeti konzultációkból ismert demagóg, irányított kérdések helyett számíthatnak-e a pécsiek és baranyaiak valódi, érdemi konzultációra az atomtemető ügyében?
• Ön személyesen helyesnek tartaná-e és támogatná-e a nukleáris hulladék mecseki tárolását?

Természetesen nem csak az ön válasza érdekel, ezért Szelényi Zsuzsanna, az Együtt - a Korszakváltók Pártja országgyűlési képviselője az ügyben illetékes minisztert, Lázár Jánost írásban is kérdezni fogja a kormány ez irányú terveiről.  

Mivel attól tartok, hogy a Fideszre jellemző sunnyogás folytatódik, azért a konkrét megnyugtató lépések meghozataláig folytatjuk a bodai atomtemető ellen megkezdett aláírásgyűjtést!

Végül csak halkan jegyzem meg, hogy egyre többen vagyunk azok, akik rühellik, hogy rendre hülyének nézik őket, akik nem nézik el, ahogy szétlopja és nyomorba dönti a Fidesz az országot. Mi vagyunk azok, akik nem félünk Orbántól, Rogántól, Lázártól és egyetlen pribékjüktől sem. Mi fogjuk kitartó munkával és kiállással legyőzni a maffiaállamot, és ennek egyik hozadékaként elérjük azt is, hogy Paks2 ne valósuljon meg, és az Orbán-Putyin paktum sugárzó atomhulladékát ne a Mecsekben tárolják!

(kép forrása: pecsma.hu)

Orbán Viktor beijedt a veszprémi és tapolcai fiaskót, valamint a Fidesz rohamosan eső népszerűségét látva, és gyors országjárásba kezdett. Kedden Pécsett járt, hogy beadjon néhány verbális kábító injekciót az amúgy is kifekvőfélben lévő pécsieknek.

De egy kis hakni és ígérgetés nem hozza már vissza olyan simán a veszendőben levő népszerűséget, ezért Orbán Viktor a kicsinyes politikai haszonszerzés érdekében a Jobbiknál is jobbikosabb lett. Orbán a Fidesz gyengülését és a Jobbik erősödését látva, úgy próbálja megállítani azt, hogy a szélsőséges pártnál is szélsőségesebb dolgokat mond. Ez az illiberális demokráciával kezdődött, a kötelező drogteszttel, majd a menekültek ellenségként való beállításával folytatódott, most pedig már a halálbüntetést is újra bevezetné. Orbán Viktornak magának is tisztában kell lennie azzal, hogy ez beláthatatlan nemzetközi jogi következményekkel járna, gyakorlatilag hazánk kizárását jelentené Európából.

De Orbán nem csak ezt tette Pécsett, hanem elmondta azt is, hogy mi az igazi "polgárember" feladata.

Orbán néhány tucat, a Fidesz által odacitált, agresszív, pofozkodó nyugdíjas gyűrűjében azt mondta, hogy: "bírni fogjuk a támadásokat, nem fogunk meghátrálni, nem fogjuk hagyni magunkat és el fogjuk érni a céljainkat. Látják, hogy borzalmas dolgokat mondanak, borzalmas dolgokat hazudoznak, rágalmaznak, elképesztő stílusban beszélnek és itt is látják összejövünk békésen, nyugodtan, úgy ahogyan az polgáremberekhez illik és provokálnak bennünket, ahelyett, hogy a saját rendezvényeiket szerveznék meg, idejönnek és a miénket próbálják meg tönkretenni. Nagyon fontos, hogy ezt mi mind elutasítsuk, erőt mutassunk, megőrizzük a méltóságunkat, a kultúránkat, és a többség erejével szépen toljuk őket félre." Ez volna az orbáni demokrácia? Igen, ez. Tudjuk, tapasztaltuk.

Különösen émelyítő bukéjú ez a "békés, nyugodt", tüntetőkkel megzavart polgáremberes maszlag annak a pártnak a vezetőjétől, akik minden jel szerint irányították Bajnai Gordon és más együttes politikusok ellen az országgyűlési választási kampányban "tüntetőket", ha nem volt elég emberük, akkor volt, hogy közmunkásokat is kivezényeltek.

Ennek ellenére sikeres volt a hekkelés.

Orbán pécsi látogatását a lelkes civilekből álló Ellenállás Sziget nevű csoporttal karöltve igyekeztünk meghekkelni annak érdekében, hogy a Mecsekbe tervezett atomtemető ügyére felhívjuk a figyelmet. Az akciónk akár sikeresnek is tekinthető, hiszen a miniszterelnök ugyan nem értette a Mecsekbe tervezett atomtemető elleni indulatokat, de nagy nyilvánosság előtt ígérte meg a pécsiekkel és a környékbeliekkel folytatott egyeztetést annak ügyében.

Az már egy más kérdés, hogy ki mit hisz el Orbánnak, aki két éve Kémesen már megígérte az M6 és M60-as továbbépítését is; 2013. áprilisában még egy emlékezetes főnök/beosztott párbeszéd zajlott le Orbán Viktor és Zsuzsanna (alias Németh Lászlóné) akkori fejlesztési miniszter között: „Zsuzsanna, hogy állunk az M6-os autópálya meghosszabbításával?” A megszólított azt válaszolta, zajlik az előkészítés, de a miniszterelnök félbeszakította: „Zsuzsanna, 2018-ig elkészül a meghosszabbítás a horvát határig?” „Igen” – hangzott a válasz.

A Fidesz az önkormányzati választásokon nem szerepelt valami fényesen Baranyában, a választási hajrá után nem sokkal Orbánék valószínűleg ezért is vonták vissza a Baranya megyei közlekedésfejlesztés aktuális feladatairól szóló kormányhatározatot, és eddig úgy tudtuk, hogy a kormányzati tervek szerint Baranyában egy méter utat sem épít az állam 2020-ig.

Orbán most ismét a baranyai útfejlesztésekről hamukázott Páva Zsolt pécsi polgármesterrel az oldalán. Én nem hiszek nekik, de kíváncsian várom a fejleményeket. 

Persze már Kósa Lajostól is hallhattunk a fideszes politikai kiskáté egyik fontos eleméről, amikor azt kérdezte a HírTV munkatársaitól, hogy "azt hol tanulták önök, hogy a valóság az számít egy politikai kampányban?" 

(az első COUB-ban használt videó forrása: VS.hu; kép forrása: sopianae.eu)

Vannak, akik szerint a Fidesz által közel két évtizede folytatott demagóg, álnemzeti politika összefüggésben van a szélsőjobb térnyerésével. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?

Olvasta, azt a sok rosszindulatú, kérdésbe csomagolt rasszista állásfoglalást, amivel Orbánék nemzeti konzultáció címén fogják az ország népét zaklatni?

Az Együtt szerint a közpénz értelmetlen pazarlása és olcsó demagógia a menekültügyben nemzeti konzultációt tartani. Miközben Orbán Viktor elvesztette bátorságát és kormányzóképességét is, a Fidesz és a kormány népszerűségvesztését úgy próbálja megállítani, hogy jobbikos nyelven beszél a választókhoz, ezzel azonban a nemzeti érdekkel ellentétesen cselekszik, mintha jobbikos volna.

Viszont azokban az ügyekben, ahol konzultálni kellene, nem konzultál a Fidesz, sőt titkosít és hárít

Már több, mint egy hónappal ezelőtt fordultam levélben Baranya vezető Fidesz–KDNP-s politikusaihoz a mecseki végleges nukleárishulladék-tároló tervezett létesítésével kapcsolatban megfogalmazott kérdéseimmel. Páva Zsoltnak, Pécs polgármesterének, Nagy Csabának, a megyei közgyűlés elnökének, valamint Tiffán Zsolt, Csizi Péter, Hargitai János, Hoppál Péter és Bánki Erik országgyűlési képviselőknek írt levelemmel - többek között - arra szerettem volna választ kapni, hogy támogatnák-e a nukleáris hulladék mecseki tárolását?

Tiffán Zsolt - a bodai térség fideszes országgyűlési képviselőjének - válasza ma érkezett meg. Eddig csak ő válaszolt (azaz a kérdéseimre konkrétan nem válaszolt), konkrétumoktól mentes levelében ez a kedvenc bullshit mondatom: "A paksi bővítéssel és a radioaktív hulladéktározók létesítésével a Kormány olyan társadalmi előnyöket nyújt, amelyek értéke jóval meghaladja az ezzel vállalt kockázat társadalom által elfogadott mértékét." A Fidesz megyei elnökeként is funkcionáló Tiffán a levél végén még azt is megjegyzi, hogy "az atomenergetikai-felügyeleti szervek döntéseiben a lakosok közmeghallgatás útján maguk is részt vehetnek". Mindez azért érdekes, mert az atomenergetikai törvény módosításában a Tiffánt is magába foglaló fideszes többségű országgyűlés 100 méteres térségben szabta meg az érintettek körét, ami egy nyilvánvalóan minden szakmaiságot nélkülöző, kirekesztő megoldás. Tiffán álláspontja azért is újdonság, mert - ahogy a hvg.hu írja - a pécsi közgyűlés fideszes többsége épp április 23-án szavazta le az LMP-s Keresztes László Lóránt javaslatát egy május végén megtartandó közmeghallgatásról.

Egyébként április 23-án még úgy tűnt, hogy Páva Zsolt fideszes polgármester kezdeményezésére a pécsi önkormányzat eltörölné Szervezeti és Működési Szabályzatából a közmeghallgatások lakossági kezdeményezésének lehetőségét. A pécsi városvezető szerint egy törvénymódosítás kényszeríti változtatásra a helyhatóságot, viszont szerintem arról van szó, hogy Páva Zsoltot nem érdekli, mit akarnak a pécsiek. A szabályozást minden jel szerint azért akarta megváltoztatni, hogy elvegye a közügyekbe való beleszólás lehetőségét a polgároktól. Azért tervezték ezt éppen most, hogy akadályt gördítsenek a Bodára tervezett atomtemető elleni tiltakozásnak. A pécsi polgárok ugyanis éppen közmeghallgatásért gyűjtenek aláírásokat, a NeMecsek Mozgalom kezdeményezésére. Végül a heves indulatokat érezve mégsem szavazta meg a pécsi közgyűlés többsége a módosítást.

Közmeghallgatást és tisztességes tájékoztatást viszont most sem akarnak Páváék. Az előzmények alapján nagyon úgy fest, hogy a pécsi fideszeseket ugyanúgy nem érdekli, mit akarnak a pécsiek, ahogy az Orbán-kormányt sem érdekli, mit akarnak a magyar polgárok. Ehelyett a szájukba adnák a válaszokat, mondván, hogy "a Magyarországon nukleáris tevékenységek által érintett térségekben kétévente megtartott általános közvélemény-kutatások alapján az emberek többsége nem támaszt kifogást a telephelyek ellen".

Nos, kedves Tiffán és Páva Zsoltok, ha önök szerint olyan nagyon támogatják a tervezett atomtemető térségében élők a beruházást, akkor miért nem mernek még egy közmeghallgatást sem tartani Pécsett? 

Attól tartok, hogy a Fideszre jellemző sunnyogás folytatódik akkor is, ha a tubesi radar elleni hatékony akcióból levezetve tudhatják, hogy ha a pécsieken múlik, akkor nem lesz atomtemető a környéken és azt is sejthetik, hogy ez a hozzáállás nem sok jót hoz a baranyai Fidesznek.

Mi mindenesetre folytatjuk a bodai atomtemető ellen megkezdett aláírásgyűjtést! Meg fogjuk akadályozni, hogy Paks2 sugárzó atomhulladékát a Mecsekben tárolják!

Az állítólag április 28-án Pécsre utazó Orbán Viktor pedig gondolja át Paks2 és a bodai atomtemető ügyét, és ha nem érti meg, hogy Baranyában ezzel az atomtemetős üggyel nagy fába vágta a fejszéjét, akkor konzultáljon a pszichológusával is.

(a gif forrása: vastagbor.blog.hu)

Egyre többen mondogatják, hogy kezdik unni azt, hogy az ellenzéki politikusok csak a fideszeseket szapulják, miközben semmit nem tudni arról, hogy ők egyébként mit tennének kormányon. Eddig az volt a tapasztalatom a Facebook oldalam és a blogom alapján is, hogy a programokról szóló írásokat lényegesen kevesebben olvassák, mint azokat, amiben valamilyen éles kritika fogalmazódik meg a Fideszről. Nos, most teszek egy újabb kísérletet, kíváncsi vagyok hányan kíváncsiak arra, hogy mondjuk én vagy a pártom mit tenne néhány kérdésben.

Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségben élő településtervezőként és területfejlesztési szakemberként 2004 óta dolgozom különböző felzárkóztató programokban, és tapasztalataim alapján úgy gondolom, napjaink Magyarországának egyik legsúlyosabb problémája – Wessely Anna szociológus megfogalmazását használva – „a társadalmi integráció rendkívül alacsony szintje, ami a kölcsönös bizalom hiányában nyilvánul meg, amelynek a társadalmi csoportok viselkedésében meg is vannak a következményei. Az emberek vonakodnak vagy egyáltalán nem képesek arra, hogy együttműködjenek egymással, hogy az eltérő érdekeket összekapcsolják, és hogy a konfliktusokat elismerjék és megoldják. Ezek olyan társadalmi készségek, amelyek elsajátítása időigényes és folyamatos figyelmet, gyakorlást igényelnek. Ezért a jelenlegi Magyarországon egy ilyen kérdés kapcsán vagy ellenségeskedésekbe bonyolódunk, vagy teljes mértékben igyekszünk a vitát elkerülni. Hajlamosak vagyunk arra, hogy kibújjunk a felelősségvállalás alól és hallgatólagosan elvárjuk a hatóságoktól, a mindenkori hatalomtól, hogy tegyenek valamit a problémánk megoldása érdekében, még akkor is, ha már jó előre tudjuk, hogy ez nem fog nekik sikerülni. Megmarad nekünk az az olcsó elégtétel, amely abból származik, hogy kipanaszkodhatjuk magunkat és vádaskodhatunk kedvünkre”.

Az általam nagyra becsült Hankiss Elemér még 2009-ben írta: „Jöhet a világ legjobb ideiglenes vagy tartós miniszterelnöke, kudarcot fog vallani, ha nem veszi számításba azt, hogy Magyarországon ma nem a gazdaság, hanem a társadalom egésze van súlyos válságban. Szinte minden porcikájában rosszul működik az ország. Akadozik a gazdasági és a politikai gépezet, szétzilálódóban van a társadalmi rend, súlyos zavarokkal küzd a mindennapi magatartáskultúra, az emberek elvesztették a hitüket önmagukban és az országban. Gyökeres változásokra, határozott reformokra, komoly gondolkodásra és kitartó munkára van szükség mindezeken a területeken.”

Végül 2009-ben egy jó válságkezelő miniszterelnök, Bajnai Gordon jött és dolgozott, hogy egy év alatt pályára állítsa a gazdasági világválságban megingott magyar gazdaságot. Ez sikerült is neki, de a társadalmi-gazdasági problémák zömét nem oldhatta meg, hiszen ehhez sem ideje, sem társadalmi alapja nem lehetett az akkor már 2006 óta forrongó országban.

Majd 2010-ben elsöprő többséggel győzött a Fidesz, amelynek több mint elégséges volt a társadalmi legitimációja ahhoz, hogy rendbe tehesse az országot, hogy hitet adhasson az embereknek és egy társadalmi kiegyezés alapját megteremtve széles körű vitát kezdeményezhessen arról, mire van szüksége ennek Magyarországnak, hogy valamilyen nemzeti konszenzus születhessen az alapvető értékekben. A Fidesz ezt színleg sem tette meg (de most nem szidom őket), mert ezek a szorgos orbánisták mással voltak elfoglalva, nevezetesen azzal, hogy kiegyezés helyett bebetonozták az illiberális állam alapjait, amit főleg beledumálás nélkül lehet elég stabilra csinálni.

Ma már végképp itt az ideje, hogy találjuk ki Magyarországot! 

Szerintem - először is - valódi és érdemi tisztulásra van szükség a közéletben, de ezt egy fontos dolog még meg kell, hogy előzze: az elmúlt 100 év traumáinak értelmes, moderált kibeszélése, mert muszáj új alapokra helyezni azt a közbizalmat, amit az elmúlt évtizedek lebontottak. (És egy tisztességes választási törvény sem ártana, de erről majd máskor.)

Az a politikai közösség, amelynek én is tagja vagyok programjában azt mondja, hogy békét, nyugalmat és a mindenki számára biztonsággal tervezhető jövőt kell teremtenünk. Az emberi lét alapvető feltételeit mindenki számára biztosítani kell: az éhezés, a fagyhalál és a hajlék nélküliség a 21. században éppúgy nem elfogadható, mint az, hogy akárcsak egyetlen magyar gyermek is éhesen menjen iskolába vagy feküdjön le a nap végén. A feltételeket pedig a közösségnek kell biztosítania: a magyar állam nem feledkezhet meg egyetlen polgáráról, nem mondhat le egyetlen itt élő gyermekről sem.

Ahogy az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor is megfogalmazta a minap: "nyugatra tartó, az egyenlőtlenségeket jobban kezelő jóléti állammal csökkentő, az újra felpörgő kapitalizmus versenyét jól szabályozó, a nettó bért fenntarthatóan növelő kormányzásra van szükség. (...) A mai magyar progresszió legnagyobb kihívása az, hogyan lehet szakítani a választókat hülyének néző, értelmiségi osztálygőgtől bűzlő, két és fél évtizedes gyáva társadalmi játszmákkal. Az Együtt számára ez minden együttműködés feltétele. Nincs ma szenvedélyesebben képviselendő cél annál, mint hogy nyíltan beszéljünk közös gondjainkról, merjünk valóban változtatni, és erre kérni felhatalmazást. Ez nem technokrata feladatlista, hanem modern, liberális, demokrata program, progresszív szociáldemokrata etosszal. Az elmúlt 25 év kudarcait rendbe lehet rakni."

Mi az Együttben úgy gondoljuk, hogy Magyarország egészének, az itt élők közül mindenkinek érdeke, hogy ne legyenek reményvesztett tagjai. A mélyszegénységben élőknek állami esélyteremtés kell már ahhoz is, hogy érezzék: érdemes erőfeszítést tenniük az előrejutásért, azért, hogy maguk vagy legalább a gyerekeik számára a kitörés lehetőségét biztosítsák. Ilyen erőfeszítést természetesen joggal várhat el a közösség, de a módszer nem lehet öncélú, büntető jellegű.

A mi meggyőződésünk szerint a magyar társadalom fenntartható fejlődésének kulcskérdése a magyarországi romák sikeres bevonása a közösség életébe. Szerintünk a magyar társadalomnak nem csupán erkölcsi kötelessége, de gazdasági érdeke is az, hogy a hátrányos helyzetű roma honfitársaink tömegei egy nemzedéken belül – minden tekintetben – felzárkózzanak a többségi társadalomhoz: e felzárkózási folyamat felgyorsításában, sikerre vitelében az állam felelőssége megkerülhetetlen.

A felemelkedés esélye pedig nem lehet más, mint az oktatás, hiszen nem véletlen, hogy a világ legsikeresebb országaiban van a legjobb oktatás is (pl.: Finnország, Dél-Korea, Japán, Svájc, stb.).

A jó iskolák biztosítása egy normális országban az államnak nemcsak erkölcsi kötelessége, de gazdasági érdeke is. A kormányzat a jó minőségű, egyenlő hozzáférést biztosító oktatási rendszeren keresztül tudja a leghatékonyabban támogatni a gyerekeket álmaik megvalósításában, felnőtt életük sikeres indításában és abban, hogy a szegény gyerekek ne szegény felnőttként folytassák életüket. Ugyanakkor csak a képzett fiatalok tudására alapozható olyan modern, fenntartható és erőteljesen növekedő gazdaság, amely újra a lehetőségek országává teszi hazánkat.

A mi politikai közösségünk szerint olyan oktatáspolitikai megoldásokra van szükség hazánkban, amelyek a kisgyermekkortól indulva a közoktatás teljes rendszerén keresztül segítik az otthonról hozott hátrányok leküzdését: esélyt kell adni a ma esélyteleneknek is. Ugyanakkor jobb minőségi oktatásra van szüksége a középosztályba tartozók gyerekeknek is, amely lehetőséget nyújt a legtehetségesebbek kibontakozására. Úgy kell megújítani a magyar oktatási rendszert, hogy elsősorban a diákok tehetségén, tudásán és szorgalmán múljon az, ki járhat majd egyetemre és ki nem.

Szerintünk az elitoktatás nem az elit oktatását jelenti. Mi az Együttben egy olyan Magyarországban hiszünk, ahol az oktatáson, elsősorban is az egyetem elvégzésén keresztül bárki az elit tagjává válhat: tehetséggel és törekvéssel bárki feljebb léphet a társadalmi hierarchiában. Célunk, hogy a felsőfokú végzettség egy jobb minőségű élethez jelentsen belépőt: az egyetem olyan polgárokat adjon Magyarországnak, akik a saját álmaik valóra váltásán túl az ország, a nemzet közös álmainak megvalósításához is hozzá tudnak és akarnak járulni.

Együtt olyan országot építünk majd föl, amiben élni szeretnénk. Találjuk ki, hogy milyen legyen, és ehhez nem holnap kell hozzákezdenünk, hanem még ma. Most azonnal.

Állj ki magadért! Ne várj az államra, ne várj a pártokra, ne várj a civilekre, ne várj a sült galambra! Légy felnőtt, légy igazi polgár! Cselekedj! 

(Az írás bizonyos részei egy korábbi, Galamus.hu-n megjelent írásomban már szerepeltek.)

Tegnap reggel olvasom, hogy szegény Hargitai János KDNP-s képviselő lányának élettársa és unokájának édesapja az a Tölgyesi Péter, aki a bukott Buda-Cash brókercég vezérigazgatójaként március elejétől előzetes letartóztatásban ül. Erre mit mond a Blikknek a család szentségéről gyakorta papoló KDNP egyik vezető politikusa? "A lányom élettársát alig ismerem. Talán ha háromszor találkoztam vele, ők Budapesten laknak, mi meg vidéken."

Már-már elérzékenyültem, miközben elképzeltem, hogy a hazáért minden idejét feláldozó Hargitai honatya hetének első felét Budapesten, az országgyűlésben tölti olyan elfoglaltan, hogy sem a fővárosban élő egyetlen gyermekét, sem aprócska unokáját nem tudja meglátogatni, majd a hét második felében hazatér a messzi Baranyában élő feleségéhez és a mohácsi választókerületben élő választóihoz, miközben a pártja által kiharcolt vasárnapi zárva tartás lehetne az egyetlen reménye, hogy végre együtt lehessen a nagy család. Erre mit ad isten? Alig három héttel a családok egységét védelmező vasárnapi zárva tartás bevezetése előtt kirobban a majdnem-veje által vezetett Buda-Cash körül a botrány és ahelyett, hogy végre legalább vasárnaponként lenne lehetősége az elfoglalt politikusnak arra, hogy megismerhesse unokája apját, azzal kell magyarázkodnia a folyton kíváncsiskodó sajtónak, hogy "A lányom élettársát alig ismerem. (...) Nem tudtunk semmit, váratlanul ért a brókerbotrány. A lányom sem sejtett semmit." 

Aztán eszembe jutott egy saját történetem is Hargitairól, azokból az időkből, amikor még a Baranya Megyei Önkormányzat elnökének feladatait is ellátta. Akkortájt az én feladatom volt, hogy az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa, Danuta Hübner kétnapos magyarországi látogatásának baranyai eseményeit megszervezzem, amelynek része volt egy miniszterekkel, államtitkárokkal és regionális vezetőkkel tervezett szűk körű munkaebéd is. Erre az eseményre Páva Zsolt pécsi polgármester mellett Hargitai is meghívást kapott, mint a megyei közgyűlés elnöke, de míg előbbi akkori ellenzéki polgármesterként is fontosnak tartotta a részvételt, addig Hargitai uram azzal pattintott le egy elég érdekesre sikerült telefonbeszélgetés alkalmával, hogy ha nem tarthat vele a kizárólag az EU biztosa által meghívottaknak szóló, szűk körű munkaebédre az asszisztense (aki emlékeim szerint egy csinos, fiatal hölgy volt), akkor inkább nem jön és majd elküldi ebédelni az alelnökét. Így is tett. 

Ezek után gyorsan foszlott szét előttem a friss hírek és korábbi emlékek tükrében halványan kirajzolódó, családjáért és kollégáiért aggódó keresztény politikus idealista képe, hiszen visszaemlékezésem közben a Google azt is elárulta, hogy Hargitai János nemmel szavazott arra a javaslatra, amely március 15-től tiltja az üzletek vasárnapi nyitva tartását. Hargitai ezek szerint nem hallotta kollégája, Harrach Péter, KDNP frakcióvezető érvelését, miszerint az a szülő például, aki nem dolgozik vasárnap, otthon lehet a gyermekével, családjával? 

Ön szerint, milyen kereszténydemokrata az, aki azt állítja, hogy egyetlen gyermeke élettársát, unokája édesapját alig ismeri?

Térjünk még egyszer vissza kicsit Hargitai meséjéhez, miszerint alig ismeri egyetlen gyermekének párját, aprócska unokájának édesapját, mondván "Talán ha háromszor találkoztam vele, ők Budapesten laknak, mi meg vidéken."

Hargitai 1998 óta országgyűlési képviselő, az ideje egy kisebb-nagyobb részét Budapesten tölti. Elég furcsa, hogy eljátssza a szegény vidéki nagypapát, akinek alig van lehetősége találkozni a Budapesten élő lányával és annak újdonsült családjával. Tehát Hargitai vagy hagy hazudós, vagy kereszténydemokratai értelemben nem kifejezetten ideális apa. 

Az pedig tovább árnyalja Hargitai amúgy sem ragyogó jellemrajzát, hogy miközben Hargitai lánya, Linda is a bankszakmában dolgozik (a Blikk szerint az osztrák tulajdonú Gutmann Bank magyar leányvállalatának vezetésében, ügyféltanácsadóként), addig a Népszabadság tudósítása szerint Hargitai tavalyi március 15-én, Mohácson a városi ünnepségen ekképp építette fel papír nélkül mondott beszédének fő üzenetét: „A nemzetközi bankvilág már azokban az időkben is a nemzetek felett, nemzetközi szinten volt megszervezve. A bécsi bank, aminek akkor pénzverési és hitelezési monopóliuma volt Magyarországon, valójában a Rothschildok kezében lévő magánbank volt. A Rothschildok pénzügyi érdekeit alapvetően sértette, ha Magyarország önállóvá válik és pénzügyileg önállóvá válik. Ezért a Rothschildok pénze kellett, hogy Jellasics elinduljon ellenünk, és főleg a Rothschildok pénze kellett, hogy az oroszok azzal a 200 ezres sereggel elinduljanak a magyar seregek ellen, aminek törvényszerű csatavesztés lett a vége. Ennek a bankvilágnak a szorításából kellett kitörnünk az elmúlt négy évben is, el kellett érnünk azt, hogy pénzügyileg önállóak legyünk, mert épp '48 példája bizonyítja azt, hogy ha egy ország pénzügyileg nem önálló, akkor hiú ábránd a nemzeti fejlődés, mert az, aki a pénzt adja, diktál nekünk. Diktált 1848-ban, és diktált négy éve. Akkor a Rothschildok, most az IMF."

Mindennek ellenére Hargitai - vagyonnyilatkozatának tanúsága szerint - 46 millió forint értékű értékpapírral rendelkezik ezekben a fránya bankokban, és ahogy az erre irányuló kérdésre vonatkozóan a Blikknek fogalmazott: "Soha nem volt sem a Buda-Cashnél, sem a Quaestornál befektetésem. Mindig is az OTP-nél vezettem a számláimat, és nem is próbáltak rábeszélni, hogy a Buda-Cashhez vigyem a pénzem".

Végül eszembe jutott Nagy Feró és a Beatrice örökérvényű műve, az "Aki hazudik az csal, aki hazudik az lop" című dal és az, hogy április 19-én vasárnap a hazudós, korrupt politikusok ellen tiltakozunk Budapesten, Pécsett, Kaposváron és még másik száz településen. Gyere Te is!

(fotó: Stiller Ákos / hvg.hu)

A fideszes többségű törvényhozás szerint mindössze 100 (!) azaz EGYSZÁZ méteres távolságon belüli terület az, amit egy nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban vizsgálni kell: vagyis a környékbeli településeknek köze és beleszólása sem lehet ahhoz, ha valaki a szomszédságukban atomreaktort vagy atomtemetőt akar létesíteni. A fideszesek szerint egy csernobili vagy a fukusimai nukleáris katasztrófa hatása valóban elfér egy 100 méteres körben???

Valószínűleg nemzetközi egyezményt sért az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (rövidítve: Atv.), amelynek módosítását az Országgyűlés alig öt hete, 2015. március 3-án fogadta el. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel jött módosítás szerint az Atv. a következő bekezdéssel egészült ki: „A radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatásterület a létesítmény jogszabályban meghatározottak szerint tervezett ellenőrzött területe, valamint az annak határától számított száz méteres távolságon belüli terület.”

Ügyfélnek pedig csak a hatásterületen levő ingatlanok tulajdonosai számítanak, tehát, aki nem tulajdonos a tervezett atomtemető legközvetlenebb, száz méteres környezetében, annak nincs beleszólása a folyamatokba. Sőt, ügyféli jogait a tervezett atomtemető kapujában tulajdonnal rendelkező polgár is majd csak akkor gyakorolhatja, ha az eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

Nehogy már csak úgy belepofázhasson a polgár a Fidesz "polgári Magyarországán", ugye?

Hozzáteszem, hogy 2013-ban ugyanezt a szabályt vezették be a nukleáris reaktorok és egyéb létesítmények telephelyének vizsgálatára és értékelésére vonatkozóan is, miközben a Paksi Atomerőmű Zrt. 2006-os környezetvédelmi jelentésében az szerepel, hogy a "tervezési üzemzavarokhoz köthető radiológiai hatásterület a számításaink szerint a blokkok középpontjától számított 6,3 km-es körzeten belül az aktuális széliránynak megfelelő körcikkek összessége, ami így körként ábrázolható". Vagyis a hatásterület nem 100 méter, hanem alsó hangon is több, mint 6 kilométer.

És már csak azért sem lehet 100 méteres körben rögzíteni azt a hatásterületet, mert az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló espoo-i egyezmény (amelyet hazánk is ratifikált és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendeletben rögzített) alapján nemzetközi környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárást is le kell folytatni, hiszen a nemzetközi egyezmény I. függeléke a tevékenységek felsorolásánál világosan fogalmaz: a kizárólag nukleáris fűtőanyag termelésére vagy dúsítására, kiégett nukleáris fűtőanyag reprocesszálására vagy radioaktív hulladék tárolására, elhelyezésére és feldolgozására szolgáló létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások is az egyezmény hatálya alá tartoznak.

Legutóbb egyébként a paksi atomerőmű 2006-os üzemidő-hosszabbításához szükséges környezetvédelmi engedély kiadásakor kellett alkalmazni nukleáris létesítményhez kapcsolódóan az espoo-i egyezmény előírásait, akkor hatósági, ill. önkormányzati szervezésű közmeghallgatás történt Pakson és Kalocsán. A nemzetközi eljárásban Ausztria, Románia és Horvátország kívánt részt venni. Így közmeghallgatásra és hatósági konzultációra került sor Mattersburg, Oradea (Nagyvárad) és Osijek (Eszék) helyszínekkel.  

A fentiek tükrében különösen érthetetlen, hogy Orbán és emberei ez idáig sem a pécsiekkel, sem a Pécs környékén élőkkel nem konzultáltak a Pécstől mindössze 8 kilométerre folyó bodai nagy aktivitású hulladék-elhelyezési programról, miközben a paksi bővítéssel kapcsolatos dokumentumokat is 30 évre titkosították.

Veszélyes és végtelenül hosszú üzem

Végezetül a Mecsekbe tervezett nukleáris hulladék tároló kapcsán idézném az Energia Klub "Melyik kert végébe? Radioaktív hulladékok és környezetünk" című tájékoztató egyik ide vágó bekezdését: "Minden radioaktív hulladéktároló tervezésekor az a cél, hogy minimalizálják, illetve lehetetlenné tegyék a hulladék bioszférával, illetve vízzel való érintkezésének lehetőségét. Az előbbire nyilvánvalóan azért van szükség, hogy a sugárzás ne okozzon kárt az élő környezetben, a víztől pedig azért kell távol tartani, hogy a sugárzó anyagok a vízben oldódva ne váljanak mobilissá, és a felszín alatti vízzel együtt áramolva ne kerüljenek be az ivóvizekbe, esetleg a felszíni vizekbe. Ezt egyrészt műszaki gátakkal (a hulladék csomagolásával, a tároló szigetelésével, hézagainak térkitöltésével), másrészt természetes gátakkal (így felszín alatti víztől való nagyobb távolsággal, a tároló vizet kevésbé vezető rétegben, illetve tektonikailag inaktív, vagyis földrengésmentes területen való kialakításával) próbálják kiküszöbölni. Ezeknek a feltételeknek elméletileg három típusú kőzet felel meg: a kristályos kőzetek (pl. gránit), az agyagos formációk és a só kőzetek. (...) Habár jelenleg ez a legelfogadottabb módszer, a geológiai képződményekbe való temetéssel több probléma is adódik, elsősorban abból a két tényből kifolyólag, hogy a nagy aktivitású hulladékok rendkívüli mértékben és hosszú ideig sugároznak. Így nemcsak a megfelelő elszigetelés problémáját kell megoldani, hanem azt is, hogy ez a szigetelés elég hosszú ideig kitartson. Márpedig ez szinte lehetetlen, hiszen a nagy aktivitású hulladékok esetében nem tíz vagy száz, esetleg ezer évekről beszélünk, hanem több százezerről. Ilyen távlatokban igen nehéz tervezni. Nem tudjuk, hogy a tárolóedény, annak anyaga, szerkezete menynyire áll ellen az idő vasfogának, a fűtőelemekből érkező folyamatos erős sugárzásnak és az idők során keletkező egyéb külső hatásoknak. Nem tudjuk, hogy a felszín alatti víz szintje hogyan fog változni az évek során: valóban olyan mélységben marad-e, mint a tároló létesítésekor volt (valószínűleg nem). És nem tudjuk azt sem, hogy az a geológiai formáció, amibe a hulladékot temették, mennyire marad stabil ennyi idő alatt (hiszen az, hogy eddig stabil volt, nem jelenti azt, hogy a jövőben is az marad). Ha a tároló helyét egy folyamatosan kiemelkedő területre tervezik - mint ahogy a Mecsek is az -, akkor a fokozott erózió miatt, ami a kiemelkedő területekre jellemző, a tároló könnyen a felszín közelébe kerül. Képzeljük csak el, hogy ha a kiemelkedés mértéke 1 cm/év, akkor a terület 100.000 év alatt 1 kilométerrel lesz magasabb! (...) A mélygeológiai formációba való temetés azt is jelenti, hogy a hulladék a tároló lezárása után már nem hozzáférhető (ha esetleg valami probléma adódik vele, nem lehet máshová helyezni), valamint azt is, hogy igen nehéz a környezetre gyakorolt hatásait monitorozni, figyelemmel kísérni. És végül említettük már az információátadás problémáját: ki tudja, meddig tudjuk megőrizni az utódok tudatában azt, hogy pontosan hova és milyen mélyre ástuk szemetünket?"

Mi nem hagyhatjuk, hogy a Fidesz ilyen felelőtlenül babráljon ki bárkivel!

Nem hagyhatjuk, hogy Magyarország területén a helyi és környékbeli lakosok beleegyezése nélkül tárolhassanak nukleáris hulladékot!

Az április 19-én zajló országos tüntetéssorozat részeként Pécsett nem csak a korrupció kormánya, de a dilettantizmus kormánya ellen is tüntetünk!

(az eredeti fotó forrása: 444.hu)

A Népszabadság csütörtöki cikke szerint - az MTA Lévai András Energetikai Alapítvány, illetve a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. adatai alapján - a meglévő négy paksi blokk esetében a nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezésének költsége (2013-as áron számolva) 1670,5 milliárd forintra rúghat, vagyis a paksi bővítés költségéhez még közel 50% hozzáadódik. Megéri ez nekünk?

Ráadásul egy - a múlt héten tárgyalt - országgyűlési határozati javaslat szerint Bodára, az egykor szebb időket is megélt kulturális főváros, Pécs tőszomszédságába temetnék a paksi hardcore nukleáris hulladékot: "A hazai radioaktívhulladék- és kiégett üzemanyag-kezelési programok négy helyszínhez kötődnek [Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló, Püspökszilágy-Kisnémedi; Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, Bátaapáti; Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, Paks; nagy aktivitású hulladék-elhelyezési program, Boda]."

A baranyai fideszesek nem vettek részt ebben a parlamenti vitában - jelezvén, hogy nem érdekli őket Pécs és térségének sorsa. 

Orbán emberei ez idáig sem a pécsiekkel, sem a Pécs környékén élőkkel nem konzultáltak az ügyről, miközben a paksi bővítéssel kapcsolatos dokumentumokat 30 évre titkosították.

Sőt, még törvényt is módosítottak ahhoz, hogy az atomtemető környékén se kelljen senkivel konzultálni. A fideszes többségű törvényhozás szerint mindössze 100 (!) azaz EGYSZÁZ méteres távolságon belüli terület az, amit a radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban vizsgálni kell: vagyis a környékbeli településeknek köze és beleszólása sem lehet ahhoz, ha valaki a szomszédságunkban atomtemetőt akar létesíteni.

A fideszesek szerint egy csernobili vagy a fukusimai nukleáris katasztrófa hatása valóban elfér egy 100 méteres körben???

Ezek nem csak idióták, de sunyik is, és a "szakembereik" vagy hülyék, vagy teljesen meg vannak félemlítve. Ilyen egy igazi diktatúra, ahol semmi sem drága, ami a diktátor érdekét szolgálja.

Nem is érdemes az egészet tovább ragozni! Orbán és pribékjei azonnal takarodjanak!

Paks2 dokumentumainak titkosítását oldják fel és az atomenergia hazai felhasználásának jövőjéről pedig legyen egy széleskörű érdemi konzultáció!

(a felhasznált kép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna)

Avagy milyen mélyen züllesztette le ezt az országot a Fidesznek hívott sunyi, korrupt "baráti" társaság?

A 444.hu lebuktatta Lázár János minisztert és helyettes államtitkárát, Csepreghy Nándort, akik korábban azt nyilatkozták, hogy az Európai Bizottság által felvetett kartellgyanú miatt állították le az M4-es autópálya Fegyvernek és Abony közti szakaszának építését, miközben a portál kérdésére Sophie Dupin de Saint Cyr, a bizottság szóvivői szolgálatának munkatársa azt válaszolta, hogy: „A tenderezést nem kérdőjeleztük meg”.

Mondjuk nem ez az első hazugság, amely elhagyta Lázár és Csepreghy száját, de - amellett, hogy már rég ideje lenne megkövetniük a választókat, és távozniuk tisztségeikből - az több, mint érdekes, hogy Lázár János egy évvel ezelőtt kelt, Jávor Benedeknek írott levelében foglaltak szerint az M4-es autópálya-beruházás kilométerenkénti fajlagos költségének mértéke még nem volt minősíthető irracionálisnak. De mi változott azóta?

Miért nem vetődött fel korábban Lázárékban a kartellezés gyanúja a fideszes oligarcha, Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép eddigi közel 200 milliárdos értékben elnyert munkái esetében is?

Bizonyára köze lehet az ügyek alakulásához annak az eseménynek is, hogy Simicska két hónapja nyilvánosan gecinek nevezte Orbánt, majd azt mondta, hogy kettejük között háború van, és ebben a háborúban valószínűleg valaki elhullik. Később a mandiner.hu-nak adott interjúban Orbán esetleges ügynökmúltjáról is beszélt.

Orbán az eset után a hir24.hu-nak adott nyilatkozatában ugyan sajnálatos dolognak tartotta, hogy "a személyes sértettség ilyen mélyre juttathat bárkit" és nem látta értelmét "ilyen csinn-bumm cirkuszokat csinálni a magyar politikában", de gondolom Lázár alkirály nem intézkedhet Orbán tudta nélkül olyan kérdésekben, mint egy autópálya szakasz építésének a leállítása. Ahogy Kövér és más fideszes nagykutyák sem eshettek volna neki Simicskának és érdekeltségeinek Orbán jóváhagyása nélkül.

Orbán nyilvánvalóan kerülni próbálja a Simicskával vívott harc látszatát is, ezért mutogatnak most is emberei az itthon oly' sokat szidott Európai Bizottságra (habár az M4-es állítólagos "kartellgyanúja" kapcsán nem lehetett érezni azt a hihetetlen kurucos, szabadságharcos attitűdöt, amely gyakorta megjelenik más EU-val kapcsolatos fideszes nyilatkozatokban). 

Persze az is lehet, hogy Orbán és Simicska között a barátság szikrái még nem hunytak ki teljesen, mert ahogy a delmagyar.hu írja: "Gecizés ide, ügynöközés oda, Miniszterelnökség uniós roadshow-ját még mindig a MAHIR kiállítás Kft. szervezi. A cég a céginfo.hu adatai szerint Simicska Lajos érdekeltsége. Úgy tűnik, a Lázár Janos vezette Miniszterelnökségtől még nem száműzték az Orbán Viktort legeciző egykori barátot."

Mondjuk azon sem csodálkoznék, ha csak véletlen rutinból rendelték volna meg a munkát egy Simicska-cégtől, és az Orbán-Simicska háború egyébként ettől függetlenül tovább élesedne, mert a minap a hvg.hu azt fejtegette, hogy egy nem túl pozitív jelentéssel már az Állami Számvevőszék is "ráhúzta a vizes lepedőt" a NAV-ra és annak Simicskához közel álló elnökére, Vida Ildikóra - ami az álmoskönyvek szerint előjele lehet annak, hogy nemsokára véget ér Vida elnöki karrierje.

Mindenesetre elkeserítő, hogy ez a Fidesznek hívott sunyi, korrupt galeri milyen mélyen züllesztette le ezt az országot.

Te meddig tűröd ezt az egészet még?

(kép forrása: index.hu)