Múlt csütörtökön jelent meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szóló 120/2015. (V. 21.) kormányrendelet, amelynek fő része meglehetősen rövidke, mindössze két paragrafusból áll, de melléklete annál súlyosabb, nem csak amiatt, hogy közel száz oldalon sorolja, hogy mely oktatási intézmények maradnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) és/vagy a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (NGM) fenntartásában; a már május 22-én hatályba lépett jogszabály eredményeként ugyanis rengeteg kisvárosban megszűnhet a gimnáziumi képzés.
Matolcsy György, Orbán Viktor és Parragh László a 2012-es gazdasági évnyitón februárban (Fotó: Fülöp Máté / hvg.hu)
A kormányrendelet értelmében 135 feladatellátási hely kerül át a KLIK-től az NGM-hez és 10 db lesz közös fenntartású feladatellátási hely. Mindez több oktatási szakember egybehangzó véleménye és a pecsistop.hu értesülései szerint azt is jelenti, hogy a 135 NGM-hez került feladatellátási helyen a 2015/2016-os évfolyamban indulhat az utolsó gimnáziumi évfolyam, amely ezután kivezetésre kerül és maradnak a szakmunkás és szakközépiskolai (szakgimnáziumi) osztályok, ahol már a közismereti tantárgyak óraszáma is alacsonyabb lesz és vélhetően emiatt (is) nehezebb lesz a felsőoktatásba való bekerülés is az ilyen középiskolákból.
Beindult tehát az a képzési reform, amelyet - ahogy az index.hu fogalmazott - a szakmunkát fetisizáló Orbán a legfontosabb, előttünk álló átalakításnak nevezett. Eszerint a szakiskolák az NGM alá kerülnek, leválasztják róluk az érettségit adó intézményeket, és egyenként nézik majd meg, hogy melyik gimnáziumok működhetnek a jövőben is.
A több tucat vidéki kisváros között van a baranyai Szigetvár is, ahol már az önkormányzatot is felkérték a tervezet véleményezésére. A témában május 26-án tartott a Váradi András Alapítvány egy oktatási fórumot a városban, amely rendezvényen előadóként részt vett Horn Dániel oktatásgazdász, MTA Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa is.
Horn Dániel előadásában az általa és kollégái által készített "Az Érettségi védelmében" című tanulmányra hivatkozva (innen PDF-ben letölthető) keményen kritizálta azt a kormányzati célt, mely szerint a kormányzat a gimnáziumok rovására növelné a szakiskolai képzésben részt vevők létszámát. Szerinte - valamint a rendezvényen szintén előadóként szerepelt Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő álláspontja szerint is - a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara folyamatosan arra hivatkozik, hogy miközben a rendszerváltás óta mindenki gimnáziumba akar menni, Magyarországon súlyos szakemberhiány van, és itt az idő újra megerősíteni a szakképzést. Ehhez képest Horn Dániel és munkatársai számokkal támasztották alá, hogy már az alapdiagnózis is téves, hiszen az elmúlt húsz évben a középfokú szakképzés gyakorlatilag végig állandó szinten volt, nagyjából mindvégig ugyanannyian szereztek szakmai végzettséget, csak éppen a belső arányok változtak meg: nagyobb lett a szakközépiskolai és kisebb a szakiskolai létszám.
Horn Dániel előadásában is kitért arra a megállapításukra, hogy éppen azokban a szakmákban a legnagyobb a fizetéskülönbség, amelyekben a kormány és az oktatáspolitikára nagy befolyással lévő Parragh László által vezetett iparkamara szerint nincs szükség érettségire. Eszerint legrosszabbul a lakatosok, forgácsolók, hegesztők, ipari és építőipari szerelők járnának, miközben a gimnáziumi érettségivel rendelkezők fizetése jellemzően magasabb.
Ha valóban így megy végbe ez a fentiek szerint is agyrémnek ígérkező képzési reform, akkor a kisebb, amúgy is hátrányos helyzetben lévő vidéki településeken tovább romlanak a gyerekek esélyei arra, hogy gimnáziumi érettségit szerezzenek, hiszen rossz tömegközlekedéssel, relatíve nagy távolságokban lévő városokban működő gimnáziumokat választhatnak csak a 2016/2017-es tanévtől.
