Hétfőn több tanú előtt közölte velem a szigetvári önkormányzat egyik vezetője, hogy a helyi fideszes potentátok azt tudatták vele, hogy én állok a Szigetvár felé áradó kormányzati jó szándék útjában, ezért a Nemzeti Együttműködés Rendszere nem működik együtt Szigetvárral, amíg én külsős főépítészi feladatokat is ellátok a városban. Valóban zsarol a kormány? Erre várok őszinte választ Lázár János miniszterelnökséget vezető minisztertől, aki épp a napokban kaszált el egy szigetvári önkormányzati kérést.
"Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter részére
Tisztelt Miniszter Úr!
Szigetvár Város Önkormányzatához a minap érkezett egy levél az Ön aláírásával, amelyben egy az önkormányzatok konszolidációja alkalmával "beragadt" 280 milliós hitel ügyében kapott elutasító választ a város. Sajnálatos módon - meglátásom szerint - a 2014 októberében megválasztott civil többségű képviselőtestület tagjai eddig sem érezhették úgy, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere valóban együtt kíván velük működni, de nem vagyok hivatott az önkormányzat vezetése nevében nyilatkozni.
Viszont, tegnap több tanú előtt egy olyan konkrét információt közölt velem az önkormányzat egyik vezetője, miszerint a helyi fideszes potentátok tudatták vele, hogy én állok a kormányzati jó szándék útjában, ezért a Nemzeti Együttműködés Rendszere nem igazán működik együtt Szigetvárral, amíg én külsős főépítészi feladatokat is ellátok a városban.
Kérem nyugtasson meg - még mielőtt odáig ragadtatnám magam, hogy feljelentést tennék ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés gyanújával -, hogy Ön és kollégái minden látszat ellenére nem ilyen kicsinyesek, és az együttműködés egy hazai kisváros lakosságával, valamint az általuk demokratikusan és jelentős többséggel megválasztott vezetéssel nem olyan kicsinységeken múlik mint, hogy én ezen kisváros lakosaként, aktív ellenzéki politikusként és az Ön által vezetett tárcához tartozó szakpolitikákat kritikusan szemlélő szakemberként bírálom-e az Önök politikáját, illetve a szakmai döntéseiket.
Mindazonáltal tájékoztatásul jelzem, hogy - legnagyobb sajnálatomra - a Fidesz országgyűlési képviselőjét, Tiffán Zsolt kormánybiztost a szigetváriak többsége is támogatta a 2014-es országgyűlési választásokon, így politikailag sem értem, hogy miért áll az Önök érdekében bebizonyítani a szigetváriaknak azt, hogy maguk nem képesek érdemben úgy együttműködni velük, mint - példának okáért - egy székesfehérvári, hódmezővásárhelyi vagy felcsúti polgárral.
Szigetvár egy önhibáján kívül nehéz helyzetben lévő kisváros, amely az állami alulfinanszírozottság miatt jelenleg is komoly anyagi nehézségekkel küzd (emellett tetemes adósságot hagyott a városra a korábbi fideszes városvezetés is), emiatt a választott vezetők a közelmúltban rendkívüli önkormányzati támogatásra vonatkozó kérelmet kényszerültek a kormányhoz benyújtani.
Gondolom nem áll sem Önnek, sem pártjának szándékában local hero-t csinálni belőlem, de kérem egy világos válaszban jelezze, ha esetleg mégis szerény személyem állna a kormány és a város közötti tisztességes együttműködés útjában, mert nem szeretném, ha a Fidesz-kormány valóban miattam hozná még hátrányosabb helyzetbe a várost, ahol élek.
Biztosan sokan emlékeznek még arra a szégyenre, amikor cirka két tucat nagydarab kopasz állta el a Nemzeti Választási Iroda bejáratát, és emiatt nem tudta időben benyújtani Nyakó István a vasárnapi boltbezárós népszavazásról szóló kérdését. Valami hasonló játszódott most le Kínában. Méghogy nem működik a keleti nyitás...
Mint ismeretes, idén február 23-án történt a történelem egyik legjobban dokumentált választási csalása az NVI-nél, amikor egy osztag kopasz bunkó megakadályozta, hogy valaki a választási törvényben foglalt jogával éljen. Hiába van rengeteg jó minőségű fotó és videó rendőrség augusztus 17-én megszüntette a nyomozást a választási irodánál történt bűncselekmény kapcsán.
Döbbenetes módon Kubatov Gábor és csapata ezt a súlyos gazságot is megúszta, mi pedig most már biztosak lehetünk abban, hogy nem lehet 2018-ban szabad és független választás, hacsak nem lesz addig forradalom. Emlékeztetőül érdemes megnézni az index.hu videóját a februári szégyenletes esetről.
És itt a BBC pénteki videója Kínából, ahol feltehetőleg civil ruhás rendőrök orbáni módszerekkel állták el a BBC stábjának az útját, akik egy - a kommunista Kínában szokatlan módon - függetlenként induló jelölttel szerettek volna interjút készíteni a házában.
Elég nagy szégyen, hogy a demokrácia és az emberi jogok egyik mélypontját jelentő Kínában pörgő képsorokhoz hasonló megelevenedhetett Magyarországon is, de még nagyobb szégyen, hogy ennek ugyanúgy nincs következménye, ahogyan a kommunista Kínában sem lesz a BBC stábjával és a képviselő-jelölttel történt döbbenetes eseményeknek semmilyen következménye.
Orbánisztánban ugyanúgy nincs következménye Rogán belvárosi és keleti üzleteinek, mint ahogyan éppen elsikálják Tarsoly ügyét, ahogyan nem indul nyomozás a fideszes maffia egyetlen más ügyében sem, úgy és ahogyan maradt bőr Lázár János képén, miközben kitüntette a bunkó és xenofób Bayert.
Sajnos van még egy rossz hírem: soha nem tudhatjátok kedves "nempolitizálok", "hallgatniarany" és "mindegykilopkormányon" honfitársam, hogy ti mikor kerültök a Fidesz célkeresztjébe, de ne tévedjetek, addig lesz Magyarország helyett Orbánisztán, amíg ti nem külditek el őket. És ha nem külditek el őket, akkor nem csak Nyakót fogják megakadályozni a kubatovisták a joggyakorlásban, de a ti házatokhoz majd ugyanúgy kimehet a civil ruhás rendőr választások előtt, mint Kínában.
Lehet szidni a töketlen ellenzéket, lehet várni az orbánváltó messiást, de semmi nem fog változni addig, amíg ti magatok nem tesztek érte, amíg meg lehet csinálni különösebb ellenállás nélkül magánnyugdíj lenyúlását és a nyugdíjrendszer szétverését, a közoktatás tönkretételét, a rendvédelmiseg kisemmizését, a rokkantak lenullázását, a Kubatov-listás választási csalásokat, a földrablást, a trafikbotrányt és még hosszan sorolhatnám.
De - Babits Mihállyal szólva - "böjt s jámborság néked mint a pélva, mert vétkesek közt cinkos aki néma."
Orbán és strómanjai, valamint a fideszes kiskirályok és helytartóik határtalan arcátlansággal és gátlástalansággal harácsoltak össze olyan média egyeduralmat és gazdasági háttérhatalmat, amelyet gyengébb banánköztársaságokban csak szemlesütve merne vállalni bárki, de a világon sehol sem tartanak örökké az ilyen monolit, hazug populista rendszerek, Orbán rendszere is bukni fog és az igazságtételt senki sem kerülheti el.
Mi az Együttben nem felejtjük el az Orbán-rezsim bűnöseit és bűneiket, és a rezsim bukása után jóvátételi adót kell fizettetni mindazokkal, akik az Orbán-rezsim kedvezményezettjeiként tisztességtelenül jutottak vagyonhoz, állami közbeszerzésekhez, uniós pályázatokhoz.
Mi az Együttben nem ülünk a fenekünkön, november 20-án vasárnap 16 órakor emléktáblát helyezünk el Budapesten, az Aulich utcában azon a helyen, ahol évek óta intézik az üzletet Rogán, Habony, és a többi Orbán-pribék. Ne légy néma, ne légy cinkos, gyere te is!
Rendkívül gyanús, hogy egy állítólag 11 hónapja 186 milliós uniós támogatásból elkészült Hatvanhoz közeli védett tórendszer és a hozzá kapcsolódó tanösvény nem látogatható, miközben a szomszédban telket vásárolt a fejlesztési tárca államtitkára, ráadásul a pályázatot bonyolító egyesületet az ő embere vezeti. Tó-fejlesztés uniós támogatásból, a pályázati feltételekkel szemben, nem a köz számára, hanem fideszes haverok kedvére?! Ismét az OLAF-hot fordultam, az Együtt kormányváltás után minden pénzt vissza fog venni a magyar adófizetőket megkárosító cégektől, egyesületektől és magánszemélyektől.
(eredeti kép forrása: atlatszo.hu)
Az ÖKO-PLAN Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület "A hatvani Cukorgyári-tó természetvédelmi fejlesztése" című KEOP-3.1.4/15-2015-0002 azonosító számú projekt rövid bemutatása szerint a hatvani Cukorgyári tóként védetté nyilvánított, helyi jelentőségű természetvédelmi terület egy három, közvetlenül egymás mellett elhelyezkedő víztestből álló tórendszer fejlesztésére nyert 186 805 156 Ft támogatást. A tórendszer értékes madárfajok számára biztosít fészkelő- és táplálkozóhelyet. A fejlesztés célja az volt, hogy - a terület zavartalanságának és vízpótlásának biztosítása mellett - az érdeklődők tanösvény révén, illetve madármegfigyelő tornyokból megismerhessék a tórendszer élővilágát.
Szabó Zsolt, az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára 2015-ben éppen a tóparthoz közel vásárolt szántót és tanyát magának. A tó a hatvani Aranyfácán Konzervgyár Kft. területén található, a cég ügyvezetője és közvetett tulajdonosa pedig a Szabó államtitkár rokonságába tartozó Stolczenberger Róbert.
Az MTI és a Magyar Idők közlése szerint 2015 decemberében befejezték a tórendszer fejlesztését és a hozzá kapcsolódó tanösvényt, ennek ellenére az index.hu, a hvg.hu valamint az Átlátszó cikkei és videói szerint a terület a pályázatban megfogalmazottakkal ellentétben mégsem látogatható, oda csak Stolczenberger engedélyével lehet bemenni.
A pályázatban egyértelműen kizárták horgásztavak kialakításának támogatását, ám az ÖKO-PLAN Egyesület székhelyén évek óta működik egy horgászegyesület is, amely a tó közkeletű nevét viseli. A Kincsem Horgászegyesület egyesületi tava a megyei szakszövetség 2016-os adatbázisa szerint éppen a Kincsem-tó, ami az egykori cukorgyár ülepítő tava, vagyis a pályázattal fejlesztett terület.
A fentiek alapján felmerül a gyanú, hogy a 186 805 156 Ft támogatást a pályázati feltételekkel szemben egy privátként használt, kvázi horgásztó létrehozására költötték, amely így nem a pályázati céloknak megfelelően, és nem a köz számára, hanem fideszes haverok kedvére készült.
Az Együtt politikusai számos feljelentést tettek korrupciós ügyekben, de sajnos a hazai ügyészség és nyomozó hatóságok jellemzően nem indítanak vizsgálatot, eljárást egyetlen Fideszhez köthető ügyben sem. A foglyul ejtett magyar állam hatóságai sajnos az igazság felderítése helyett a Fidesz korrupt kisurait szolgálják, ezért ebben az ügyben is az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordultam.
Az Együtt kormányváltás után minden pénzt vissza fog venni a magyar adófizetőket megkárosító cégektől, egyesületektől és magánszemélyektől. A fideszeseknek és oligarcháiknak pedig felelniük kell majd azért, hogy éveken keresztül szervezetten rabolták ki az országot és lopták el a magyar polgárok pénzét.
Újabb törvénymódosítással próbálja teljesen felborítani a hazai építésügyet Lázár János és a Miniszterelnökség. A mindent elszabó Mekk Elek szelleme Lázár János személyében látszik megtestesülni.
(az eredeti fotók forrása: MTI)
Többször megemlékeztem már Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és csapata alacsony szakmai nívójáról, de most egy az építési törvény újabb módosításában és a nyáron elfogadott településképi törvény hónapok óta csúszó végrehajtási rendeletének hiányában összpontosul a Fidesz káderhiányából fakadó dilettantizmus.
A parlament előtt van a Lázár nevével fémjelzett T/12723. számú törvényjavaslat, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szól az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan.
Talán a nem csak az építész szakma emlékszik arra, hogy idén januárban nagy patália kerekedett abból, hogy a Miniszterelnökség úgy szabta át az egész hazai építésügyet, hogy a szakmai szervezetek javaslatait is semmibe vette. JanuárbanMagyar Építész Kamara után már a Magyar Mérnöki Kamara is közleményben jelezte: számára elfogadhatatlan az új építésügyi szabályozás, és azt javasolják, hogy a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vezényletével összehányt kormányrendeletet a kormány vizsgálja felül, és egészítse ki mert az építkezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárás egyszerűsítése nem járhat a minőségi előkészítés és biztonságos megvalósítás, valamint a hosszú távon is rendeltetésszerű használat kockáztatásával.
Ennek az intézkedésnek a része volt az is, hogy 2016. január 1-jétől nem kell építési engedélyt kérni a legfeljebb 300 négyzetméter alapterületű házak építésekor, sőt használatbavételi engedélyre se lesz szükség, az építési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettség ez esetben csak a bejelentésre korlátozódik.
Csakhogy ez így ebben a formában nem igaz: az építtetőnek és az általa megbízott építésznek jóval részletesebb, és kiviteli tervet is tartalmazó dokumentációt kell készítenie a bejelentési eljáráshoz, ráadásul emiatt költségesebbé is vált az engedély nélküli engedélyezés, hiszen az intézkedéseknek megfelelően kötelező felelősségbiztosítást is kell már kötnie az építészeknek, és - természetesen - ennek költségeit is a megrendelőikre tudják csak ráhárítani. Mindössze annyival egyszerűbb az építésügyi ügyintézés, hogy a szomszédok nem kapnak értesítést az építési tevékenység előkészületeiről (gondolom ez hasznos lehet akkor, ha XY fideszes képviselő nem akarja világgá kürtölni, hogy éppen egy 288 négyzetméteres villát épít a XII. kerületben).
Most az újabb szabályozás ezt kiterjesztené a "300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés" esetére is.
Azt nem állítanám, hogy az építésügy 2016 január 1-ig hatályos szabályozása teljesen rendben volt, de a rendszer tisztességgel működött még az ingatlanpiaci bumm időszakában is. És ami különösen fontos, mindenki érdekét szolgálta:
az építtetőét, hiszen a rendszer az esetek többségében kiszűrte a tervezési hibákat;
a tervezőét, mert ő függésben volt a megbízójától, és a szakmailag vállalhatatlan megrendelői igényeket el lehetett ütni a hatósági kontrollal, és egyúttal szakmai konzultációt, támogatást is jelenthetett a tervező számára az építéshatóság és a tervtanács is;
a szomszédokét, hiszen a hatóság értesítette őket arról, hogy elindult egy tervezési folyamat, és érintettként részt vehettek az engedélyezési eljárásban, fellebbezési jogukkal élve megakaszthatták az általuk jogtalannak, sérelmesnek tűnő engedélyezési folyamatot, a hatósági kontroll pedig az ő érdekeiket is érvényesítette általánosságban is;
a helyi közösség érdekét, hiszen nem épülhetett olyan épület, amely nem felelt meg a helyi szabályozásnak, a kialakult utcaképnek.
És itt jön az ellentmondás, mert Lázár János június 10-én Kaposváron tartott építészeknek fórumot, ahol többek között arról is beszélt, hogy meg kell óvni az embereket attól, hogy rossz házakat építsenek, ezért Lázár az önkormányzatok egyik legfontosabb feladatának nevezte a saját településeik utcaképének, a települések összképének javítását, amihez egy keretet adnak az azóta már elfogadott településképi törvénnyel, amely a helyi építési szabályzatot is kiváltja.
Sőt, Lázár szó szerint úgy fogalmazott Kaposváron, hogy a helyi településképi rendelet fogja meghatározni, hogy mi a szép és a nem szép. Lázár szerint ennek a helyi településképi rendeletnek ízlésrendeletnek kell lennie.
Az engedélyhez nem kötött lakóházépítés ügye viszont itt dől meg, ugyanis az építéssel érintett település polgármestere településképi bejelentési eljárást folytathat le ezekben az építési ügyekben is, amivel szerintem nincsen baj, sőt szakmai véleményem szerint is szükség van egy településképi szabályozásra (viszont nem ízlés alapon), de valljuk be: mégis kell majd engedély a lakóházépítésekre.
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény ugyanis így fogalmaz:
10. § (1) Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le - a 8. § (3) bekezdése szerinti kormányrendelet keretei között, településképi rendeletben meghatározott esetekben és módon - hatósági engedélyhez vagy az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében.
(2) A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában a polgármesternél (főpolgármesternél) kezdeményezi. Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester (főpolgármester) a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.
(3) A polgármester (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 11. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatók.
11. § (1) Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
Vagyis, településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni azoknak a lakóházaknak az építésénél is, amelyekre nem kell építési engedély, és ha nem tiltja meg 15 napon belül a polgármester ezen épületek megépítését, akkor lehet az építést megkezdeni. Ha gond van egy épülettel, akkor a polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
Fontos azt is megjegyezni, hogy az építész szakmában többen úgy látják, hogy a törvény szövegéből - miszerintaz önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében - az is következhet, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek nem tartoznak abba a körbe, ahol településképi bejelentési eljárást lehet lefolytatni.
Csakhogy szerintem ez pontosan azt jelenti, hogy nem engedélyköteles és nem bejelentésköteles ügyekben is le lehet folytatni a településképi bejelentési eljárást, ha pedig mégsem, akkor Lázár milyen módon védené a településképet, ha minden lakóház építést és átalakítást kivesz saját településképi törvényének hatálya alól?!
Mindehhez bónuszként módosították az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletet is, melynek újdonsült előírásai szerint a mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el az eddigi 3% illetve 5% helyett. Sőt, itt a különálló lakóépület beépítési magassága akár 7,5 m is lehet, ami kétszerese egy átlagos családi ház magasságának.
Ez azt is jelenti, hogy hatvanpusztaihoz hasonló karakterű mezőgazdasági területen egy 3000 négyzetméteres telken fel lehet húzni egy 299 négyzetméteres villát engedély nélkül, és ha a helyi polgármester fideszes ízlésű, akkor nem lesz gond a településképi előírásokkal sem. Ha más az ízlése a házat építeni szándékozónak, mint a polgármesternek, akkor persze könnyen keletkezhet egy településképi kötelezés átalakítására vagy elbontására is. (Itt most kicsit elbagatellizáltam a főépítészek és tervtanácsok szerepét, de várjuk meg, hogy az ő szerepüket miként szabja át a lázári jogszabályszabászat, mert a hírek szerint ez lesz az egyik következő intézkedés.)
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt viszont idén júniusban, vagyis már 5 hónapja hirdették ki, de a végrehajtásához szükséges rendeletek még nem jelentek meg, így a települések rendezési tervei és helyi építési szabályzatait jelenleg módosítani sem lehet, hiszen idén július óta településképi követelményt csak a településképi rendeletben lehet meghatározni, vagyis egy helyi építési szabályzatról szóló helyi rendelet módosításakor már nem lehet szabályozni olyan kérdést, ami a településképről szól.
Mivel Lázárék Magyarország kifosztásán és tönkretételén kívül semmihez sem értenek, ezért az Együtt a kormányváltás után olyan józan építésügyi szabályozást fog alkotni, amely optimális az építtetők és a beruházások környezetében élők számára is, valóban megjeleníti a köz érdekét és érdemben járul hozzá az építőipar és a ingatlanpiac élénkítéséhez.
---------------------
Ha te is dolgoznál azért, hogy jobb hely legyen Magyarország, tegyük Együtt!
Rogán Antal propagandaminiszter legutóbbi interjúja után joggal merül fel a gyanú, hogy az általa irányított minisztérium nem ott hirdet, ahol a leghatékonyabban elérhetik az állampolgárokat, hanem politikai vagy gazdasági indokok alapján döntik el, hogy hol helyezzenek el állami hirdetést és hol nem. Ezzel Orbán kormánya a saját maga által összetákolt alaptörvényt is megsérti.
(az eredeti kép forrása: index.hu)
Az utóbbi időben meglehetősen lepukkantnak tűnő luxus- és orbánzati propagandaminiszter a minap elcsattogott az ATV-be, és minden kellemetlen kérdésnél (nagyjából féltucatszor) belengette Kálmán Olgának a tényt, hogy nyert már néhány sajtópert.
Rogán azonban nem csak a sajtóperek miatt emlegette a hazai sajtót, de a trükkösen kivégzett Népszabadság kapcsán Kálmán Olga által feltett kérdésre konkrétan így válaszolt (az ATV videóján 14:45 után):
"... én azt tudom mondani önnek, a magam nevében is, meg a miniszterelnök nevében is, ha van olyan baloldali médiacsoport, amelyik segítséget kér a kormánytól, ezt sose tette meg a Népszabadság egyébként, akkor mi hajlandók vagyunk erre. Tehát semmi kifogásunk nincs az ellen, hogy mondjuk hirdetéseket helyezzünk el a Népszavában, hogyha a Népszava új tulajdonosa, mert úgy látom, hogy ott valami új tulajdonos bukkan fel a láthatáron, ezt kérje. Ennek semmi akadálya nincs a részünkről. Mi minden további nélkül megtesszük..."
Mi az Együttben úgy gondoljuk, hogy Rogán Antal ezen kijelentése után joggal merül fel a gyanú, hogy az általa irányított minisztérium nem ott hirdet, ahol a leghatékonyabban elérhetik az állampolgárokat, hanem politikai vagy gazdasági indokok alapján döntik el, hogy hol helyezzenek el állami hirdetést és hol nem. A kormánynak azonban nem azért állnak ezek az összegek a rendelkezésére, hogy médiumokat mentsenek meg belőle, hiszen akkor azok függetlensége is megkérdőjelezhetővé válik. Ezért ma Juhász Péter kérésére Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult Rogán Antalhoz, és az alábbi kérdésekre várnak választ a propagandaminisztertől:
Miután ön a következőt nyilatkozta az említett műsorban: „a Népszabadság fordulhatott volna a kormányhoz állami hirdetésért, hogy ne menjen tönkre.” Ezek után joggal feltételezhető, hogy volt már ilyen esetre példa. Ki döntött arról, hogy hirdetések formájában nyújtsanak támogatást nehéz gazdasági helyzetben lévő lapkiadóknak? Miért tartják ezt helyes eszköznek? Mit kértek az állami megrendelésekért cserébe? Mi volt a segítségnyújtás feltétele?
Nem tartanak-e attól, hogy a célzottan osztott hirdetéseknek piactorzító hatása van?
Önök szerint a szerkesztőségi függetlenség, a sajtószabadság miként őrizhető meg ezzel a gyakorlattal?
Melyik médium, lapkiadó fordult eddig a kormányzathoz támogatásért?
A megkeresések személyesen vagy írásban érkeztek?
Ki hozott döntést az egyes megkeresésekkel kapcsolatban? Maga Orbán Viktor miniszterelnök?
Milyen formában kapták meg ezek a médiumok a támogatásokat?
Milyen összegű hirdetési megrendelést, támogatást kaptak ezen médiumok, lapkiadók?
Rogán Antalnak november 25-ig kell válaszolnia Szabó Szabolcs kérdéseire.
Én viszont felteszek egy olyan kérdést is, amire biztosan mindenki tudja a választ (ezért nem kérdeztük Rogánt sem): a propagandaminiszter által vázolt kijárós mechanizmus milyen viszonyban van az Alaptörvény IX. cikkének (2) pontjával, miszerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit?
Mi az Együttben egyetértünk Petőfivel: szabadsajtó nélkül nem lehet egy nemzetnek sem szabadsága!
Ezért a kormányváltást követően olyan politikai intézményrendszert építünk fel, amely a hatalom önkényét fékezi, ellensúlyozza, annak korlátokat szab. Helyreállítjuk az alapvető jogok védelmét, a magántulajdon szentségét. Biztosítjuk az érintettek közügyekbe való beleszólását, a nyilvánosság és a szabad sajtó kontrollját a politika felett.
Pintér rendőrsége ismét akcióban, ezúttal a pécsi Ferencesek utcája repedéseit lefestő Kovács Gergelyt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnökét és aktivistáit vitték el, miközben a valódi bűnözőkkel szemben nem mernek intézkedni, az elindult ügyeket pedig kreatívan elsikálják. Pintér Sándor belügyminiszter ezzel ismét bebizonyította szakmai alkalmatlanságát a rendőrség vezetésére.
(képek forrása: index.hu / Vilmos Grossmann / facebook.com)
Pintér Sándor szakmaiatlan vezetésével a rendőrségnek egyre gyakrabban kell intézkednie a maffiaállam érdekében. Idén júliusban például borzasztó volt látni, ahogyan 150-200 kivezényelt rendőr eltiporja a Ligetvédők akcióját. Akkor jólelkű, a fákért és a belvárosi park egészéért aggódó civileket megbilincseltek és rendőrautókba cipeltek az odavezényelt rendőrök. Tavaly Pécsett Heindl Péter civil jogvédő, Rajnai Attila, az Együtt aktivistája, és több pécsi civil egy plakáttal kapcsolatos performansz miatt járt bíróságra a rendőrség szakmaiatlan túlbuzgósága miatt.
Idén áprilisban pedig szemtanúja voltam olyan esetnek, amikor embert rendőr szeme láttára ököllel arconverő, majd további veréssel fenyegetőző, rendőrökre is rámozduló, teljesen megvadult egyént nem állítottak elő.
Pintér rendőrsége tehát csak akkor lehet olyan bátor, ha Orbánt és az ő érdekeit kell megvédeni. Egyszerű állampolgárt a rendőr szeme láttára is meg lehet verni, életveszélyesen meg lehet fenyegetni, rendőrre kezet lehet emelni és közterületen nagy nyilvánosság előtt félelmet lehet kelteni. Mert a rendőrök csak akkor intézkedhetnek, ha a maffia-állam érdekeit sérti valaki.
Szégyen, ami ebben az országban történik. Orbán Viktor és Pintér Sándor szégyene. Felszólítom Pintér Sándort, hogy mondjon le belügyminiszteri posztjáról, hiszen bebizonyosodott, hogy alkalmatlan feladata ellátására. Valamint követelem, hogy induljon belső vizsgálat a járdafestők ügyében, ki a felelős a túlkapásért.
Az Együtt a kormányváltás után megszünteti a politikusokat védő luxusrendőrségeket (TEK, Parlamenti Őrség), ezeket a forrásokat a rendőrség működésének javítására fordítjuk. És megszüntetjük a pártpolitikai befolyást a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok működésében.
A büntetőjogot az áldozatok védelme érdekében alakítjuk át. Nagyobb hangsúlyt helyezünk az okozott kár helyrehozatalára, megerősítjük az áldozatsegítő szolgálatot. A büntetőeljárások felgyorsítása érdekében kiemelten fejlesztjük a rendőrség rendelkezésére álló szakértői kapacitásokat.
Orbán és strómanjai, valamint a fideszes kiskirályok és helytartóik határtalan arcátlansággal és gátlástalansággal harácsoltak össze olyan média egyeduralmat és gazdasági háttérhatalmat, amelyet gyengébb banánköztársaságokban csak szemlesütve merne vállalni bárki, de a világon sehol sem tartanak örökké az ilyen monolit, hazug populista rendszerek, Orbán rendszere is bukni fog és az igazságtételt senki sem kerülheti el.
(az eredeti kép forrása: Vidó Gábor / pecsistop.hu)
Talán eddig a titkolták a fideszes sameszok, de a bukott népszavazás és a fülsüketítő füttykoncert óta Orbán is tudja, hogy egyre több és több embernek van tele a hócipője a rezsimjével. Orbán rezsimje bukásra van ítélve. Mi viszont az Együttben úgy gondoljuk, hogy Orbán Viktor bukását követően Magyarország csak akkor léphet a békés, polgári gyarapodás útjára, ha tiszta vizet öntünk a pohárba. Ezért meg kell valósítanunk az igazságtétel és demokratizálás programját. Ez az igazságtétel érinti Orbán Viktor legszűkebb érdekkörét is. Tiborcz Istvánt, Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt és Andy Vajnát, akik földekhez, kastélyokhoz, milliárdos hasznot hozó koncessziós jogokhoz, túlárazott közbeszerzéseken milliárdos haszonhoz jutottak állami segítséggel, és akik strómanként a miniszterelnök vagyonát kezelik. Az igazságtételt nem kerülheti el egyetlen megtollasodott vidéki fideszes kiskirály és helytartó sem, akik vagyonokat loptak el mindannyiunktól, és számolatlanul lopták, lopják ma is a pénzünket.
Fel kell számolni az oligarcháknak kedvező törvényeket, a szerzett jogokat és a stróman-kultúrát. A korrupt módon szerzett állami földbérleteket fel kell mondani, a politikai alapon kiárusított földeket vissza kell szerezni.
Jóvátételi adót kell fizettetni mindazokkal, akik az Orbán-rezsim kedvezményezettjeiként tisztességtelenül jutottak vagyonhoz, állami közbeszerzésekhez, uniós pályázatokhoz.
Az Orbán-rezsim magyarok tömegétől vette el a magánnyugdíj-megtakarításaikat, trafikjaikat, földjeiket, földbérletüket. Rengeteg embert kényszernyugdíjaztak, foglalkoztatási-tilalommal sújtottak, és megaláztak. Őket az államnak részlegesen, szimbolikusan kártalanítania kell.
Az igazságtétel alapja a magyar választópolgárok döntése, amellyel leváltják az Orbán-rezsimet. Ennek a rezsimnek a felszámolására kell felhatalmazást kérni a választóktól. Mert az Orbán-rezsim és utódja közötti hatalomátadás nem hagyományos kormányváltás, több annál, szakítani kell mindenben.
Mindazonáltal az Együtt elkötelezett a tekintetben, hogy az Orbán-rezsim utáni demokratizálás során nem szabad költségvetésileg betarthatatlan ígéreteket megfogalmazni. A kárenyhítés pénzügyi költségeit nemzetközi bírósági határozatok és józan számítás alapján kell kiszámítani.
Erre a kárenyhítésre tett javaslatot az Együtt, melyről a következő időszakban társadalmi vitát is kezdeményezünk.
Nem folytatja az 500 házasra tervezett ócsai lakóparkot az Orbán-kormány, ezért néhány napja elmentem az adósgettóként elhíresült városrészre, hogy személyes tapasztalatokat szerezzek arról: milyen hely lett a kedves vezető és a NER társadalmi-gazasági alkalmatlanságának szimbólumaként felépült telep, amit egy Pasa parki lakás 597 ezer Ft/m²-es áránál jóval drágábban, 746 ezer forintos négyzetméteráron sikerült összehozni.
A projekt 2011-ben indult, akkor azt nyilatkozta Orbán Viktor, hogy "Állami földterületre van szükségünk, hiszen ott tudjuk a majd viszonylag olcsón megépíteni ezek a lakásokat. Így ingatlanspekuláció sem lesz. Százezer nem fizető ember van, alapvetően a nagyvárosok környékén élnek. Hamarosan ki fogjuk jelölni a Budapest környéki állami területeket, ahol indulhat az építkezés. Most arra keressük a válasz, hogy ennek a munkának mekkora részét lehet közmunkában elvégezni, hogy még olcsóbb legyen."
Végül Ócsa belterületétől 5 kilométerre, Alóspakony településrész mellett találták meg azt 66 hektáros állami területet, ahol 500 házat terveztek építeni a bedőlt devizahiteleik miatt kilátástalan helyzetbe került családoknak.
Magyarországon divat azt gondolni, hogy a politikusok nem értenek semmihez, de ezt a sztereotípiát oldva jelzem, hogy településtervező és területfejlesztési szakértő vagyok, 2011-ben még civil szakemberként, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) egyik regionális vezetőjeként volt alkalmam megismerni több kollégám véleményét az ócsai projektről, és szinte mindnyájan egyetértettünk a MUT akkori elnökségének az Ócsára tervezett szociális bérlakás-együttes ügyében megfogalmazott állásfoglalásával, amely többek között az alábbi megállapításokat tartalmazta:
"A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége messzemenően egyetértve a kiszolgáltatottak megsegítésének céljával, támogatja azt, hogy a komplex kormányzati eszközök között a szociális bérlakásépítés is szerepel.
A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége ugyanakkor elhibázottnak, (mert gazdaságtalannak, a korszerű urbanisztikai törekvésekkel ellentétesnek, és társadalmilag fenntarthatatlannak) tartja azt a konkrét megoldást, amely e kormányzati program megvalósítása keretében az Ócsára tervezett szociális bérlakás-együttes megvalósítására irányul. A településszerkezettől elszakadó, laza beépítésű, munkahelyektől és szolgáltatásoktól távoli új lakóterület - a MUT Elnökségének véleménye szerint - nem alkalmas arra, hogy követendő példa legyen hasonló társadalmi problémák megoldására.
A Budapesti Agglomeráció területén túlkínálat van a települések belterületeihez csatlakozó lakóterületekből. A kiválasztásnál elhibázott csupán azt a szempontot elsődlegesként kezelni, hogy terület állami tulajdonban legyen. Az épülő lakásoknak az érintett településbe kell integrálódniuk.
Az autonóm település előfutárainak tekinthető kertvárosok létesítése mindig akkor volt sikeres, ha lakóit a közös munkahely, a társadalmi kötelékek rendszere szolidárissá tette mind lakóhelyükkel mind egymással. A leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok közötti szolidaritást a puszta kiszolgáltatottság nem hozhatja létre. Az egészen különböző összetételű, foglalkozású, eltérő eredeti lakóhellyel rendelkező embereket önmagában a hitel visszafizetésének képtelensége, az ebből következő közös sors nem fogja összetartani.
A kiszolgáltatottság önmagában nem teremti meg a kertgazdasággal összefüggő mezőgazdasági ismerteket, ami nélkül elképzelhetetlen egy korszerű mezőgazdasági tevékenység. Ezen ismeretek hiánya már több ilyen kísérlet kudarcával járt.
A lakások átlagos nagysága tartós lakóhely kialakítására alkalmatlan, legfeljebb lépcsőfokul szolgálhat a tovább lépéshez. Ez a helyzet ugyanakkor ellentmond a gazdálkodási és közösségépítési feltételeknek.
A lakóhely, a lakás és a mezőgazdálkodás területeinek kapcsolatát számos egyéb, a falusi porta analógiájától eltérő térszerkezeti formáció is biztosíthatná, a pályázati kiírásban szereplő kötelezően betartandó övezeti előírásoktól akár eltérően is. A pályázati kiírás ettől eltérő lehetőségek vizsgálatát, tervezését nem teszi lehetővé.
A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége - egyhangúlag - úgy döntött, hogy a fentiekben felsorolt érvek alapján kötelességének érzi felhívni a figyelmet a fejlesztés felülvizsgálatának és átgondolásának szükségességére."
Vagyis a szakma még az ötletpályázatok kiírásának idején, jó előre figyelmeztette a kormányzatot arra, hogy a projekt kudarcra van ítélve, de ahogyan ez minden alkalommal lenni szokott Orbánnal és Mekk Elek szakmai színvonalán dolgozó kormányával: nem hallgattak senkire, csak költötték az általuk kitalált hülyeségre a közös pénzünket.
És a pénz rendesen folyt. Az atlatszo.hu közérdekű adatigényléssel derítette ki, hogy összesen 2 728 609 960 Ft közpénzt fordított az állam az ócsai projektre, de ez az összeg nem tartalmazza a telek árát, hiszen az eredetileg is állami tulajdonban volt és több tétel esetében nem tartalmazza a 27%-os forgalmi adót. Ez a 80 lakásra vetítve azt jelenti, hogy a 35 darab 50 négyzetméteres, 16 darab 60 négyzetméteres, 9 darab 70 négyzetméteres és 4 darab 80 négyzetméteres ház átlagosan 34,1 millió forintba került, ami azt jelenti, hogy összesen 3660 négyzetmétert nettó 746 ezer forintos négyzetméteráron sikerült összehozni, ami bruttóban 947 ezer forint magasságában lenne.
Hogy korrekt legyek, nem a komlói 1,5 milliós vagy szigetvári 4 milliós lakásárakkal hasonlítom össze az ócsai lakópark lakásainak árát, hanem a vidékhez képest jó társadalmi és gazdasági lehetőségeket biztosító budapesti lakások áraival. Az ingatlannet.hu adatai szerint lakóingatlanok esetén Budapest területén az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméterár 297 366 forintról 437 605 forintra nőtt, ami 140 239 forintos emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2016 szeptemberében a legmagasabb négyzetméterár 741 666 forint, a legalacsonyabb 156 410 forint, valamint az átlag ár 439 482 forint. Ezek bruttó, piaci árak, de még ezek is mind alatta vannak az ócsai lakópark négyzetméterre vetített árainak.
Ócsai látogatásom alkalmával összefutottam a város fideszes polgármesterével, Bukodi Károllyal is, aki a kérdéseimre készséggel válaszolt, és elmondta, hogy szerinte a lakópark Ócsa integráns része lett, ma már napi 11 busz segíti munkába és iskolába járni az újdonsült lakosokat, akik szeretnek az új, állami tulajdonú lakásaikban lakni, ezért minimális a fluktuáció. A lakóparkban három kisgyermekes családanyával sikerült találkoznom, akik vegyes érzelmekkel beszéltek a lakóparkról és saját helyzetükről. Mindegyikük örül, hogy új házban lakhatnak, és azt mondták, hogy sokat segített nekik a beilleszkedésben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, de szinte mindenki figyelemmel kíséri a NET Zrt. aktuális lakáshirdetéseit, mert szívesebben mennének Budapestre, vagy olyan nagyobb településre, ahonnan könnyebben lehet munkába és iskolába járni. Szerintük mindenki talált munkát a környéken, és csak az nem dolgozik, aki nem akar, de a dolgozók többsége saját autójával jár, mert a helyi tömegközlekedés nem megfelelő. Arról is panaszkodtak, hogy sok az előítélet velük kapcsolatban, szerintük a lakóparkból sokaknak volt olyan élménye, hogy azért nem kaptak meg egy munkát, vagy kaptak megvető pillantást, mert kiderült, hogy az "adósgettóban" élnek, és emiatt azt feltételezik róluk, hogy nem megbízhatóak, ami természetesen nem igaz, hiszen az itteni lakhatás feltétele a lakbér és a kommunális díjak folyamatos fizetése.
Hogy vannak társadalmi problémák, arról az állami propaganda részeként az MTVA megbízásából készültrákosista idők filmhíradóit idéző "igényességgel" készült propagandafilm-sorozat, az "Újrakezdők Ócsán" is beszámolt.
Ezeknek a nehéz sorsú családoknak nem kellene egymással is megbírkózniuk akkor, ha az állam nem egy Rogán-féle Pasa parki lakás áránál is drágábban épített volna a puszta közepén egy adóstelepet, hanem egy tudatos, megtervezett bérlakásfejlesztési program részeként vásárolt volna az használt lakásokat, így talán az egyre aggasztóbb munkaerőhiány tüneteit is enyhíthették volna. Az ócsán elvert 2,7 milliárdból szerény számítások szerint is 80 helyett legalább 270 családon lehetett volna segíteni, hiszen 2011-ben, az ócsai projekt indulásakor egy átlagos lakás négyzetméterre vetített ára az ingatlannet.hu adatai szerint 223 ezer forint volt.
Nekünk az Együttben meggyőződésünk, hogy a magyar állam hatékonyságát az elmúlt évtizedekben alapvetően rontotta az, hogy a magyar közigazgatás rendszere egyre nagyobb mértékben vált a politikai zsákmányszerzés áldozatává, majd az utóbbi években a központilag szervezett korrupció foglyává. Ennek tökélyre vitelét a Fidesz mindent behálózó korrupciós gépezete jeleníti meg, ahol nem a szakmaiság, hanem a Fidesz vezetéséhez való lojalitás a legfontosabb. Ennek vált áldozatává szinte minden szakterület, így az építésügy és a területfejlesztés rendszere is.
Mi az Együttben úgy gondoljuk, hogy a józan középúton járó kormányzás elképzelhetetlen a munkájukat magas színvonalon, professzionálisan végző szakemberek nélkül, mert csak velük leszünk képesek elérni a valódi célt: Magyarország egészének felzárkózását az Európai Unió társadalmi és gazdasági átlagának szintjére.
A dél-baranyai Harkány egy remek hely lehetne, ha nem tennék tönkre a rogáni sikereket elirigyelő fideszes kispályások. Az egyik alpolgármester Hitler-viccel égette le magát, a másik alpolgármester egy korábbi, eltitkolt büntetőügyébe bukott bele, pár hete a gyűlöletnépszavazás kapcsán történtek náluk fucsaságok, most pedig azt állítják az egyik harkányi Facebook-oldalon, hogy a hitlerező alpolgármester vette meg a néhány hete áron alul, 42 százalékkal olcsóbban elpasszolt önkormányzati ingatlant. Így gyarapodik egy "ügyes" fideszes?!
(kép forrása: facebook.com/index.hu)
A Közösen Összefogva Harkányért nevű Facebook-oldal a következő sztorit tette fel a legnépszerűbb közösségi oldalra és juttatta el ezzel egyidőben hozzám is az állításukat igazoló tulajdoni lap másolatát, melyen széljegyen szerepel Remmert Ferenc harkányi fideszes alpolgármester és felesége tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme, továbbá elküldtek két önkormányzati határozatot: az egyik 2013 októberében kelt, amely szerint akkor még 18 milliót ért a Remmert Ferenc családi házának közvetlen szomszédságában álló önkormányzati tulajdonú családiház, valamint egy 2016 májusi önkormányzati határozatot, amely szerint a CSOK és egyéb kormányzati hókuszpókuszok, és Harkány fürdőváros állítólagos fejlődése ellenére a harkányi önkormányzata szerint már csak 10,4 milliót ér.
A harkányi Táncsics utca 30. szám alatt található ingatlan egy szövevényes, helyi adótartozás okán létrejött ingatlancsomag cseréje révén jutott a Mentőhajó Alapítványhoz idén július végén (sikerült egy fonyódi önkormányzati üdülőt is elkótyavetyélni ebben a bizniszben), de alig 2 hónapot volt a keszüi székhelyű alapítvány tulajdonában, mert már október elején széljegyre került Remmert alpolgármester és felesége tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme.
Mondhatnám pestiesen szólva, hogy ügyes, de az a gyanúm, hogy nem véletlenek sorozata vezetett odáig, hogy egy önkormányzati ingatlan annak elpasszolása előtt lesz 42 százalékkal olcsóbb, majd egy vargabetűvel néhány hónap alatt az adott önkormányzat alpolgármesterének tulajdonában köt ki.
Nem bízom az Orbán-rezsim hatóságaiban, viszont egy harkányi polgár arról tájékoztatott, hogy ma megteszi a ismeretlen tettes ellen feljelentését az ügyben, de magam is jogi lépéseket tervezek. Baksai Tamás harkányi polgármesternek és alpolgármesterének, Remmert Ferencnek pedig azt javaslom, hogy gyorsan fontolják meg lemondásukat.
Az Együtt kormányváltás után minden pénzt vissza fog venni a magyar adófizetőket megkárosító bűnözőktől. A fideszeseknek és aktív kiszolgálóiknak pedig felelniük kell majd azért, hogy éveken keresztül szervezetten rabolták ki az országot és lopták el a magyar polgárok pénzét.
GRATULÁLUNK! 7,6 millió forinttal meglopták Harkány Városát.
Baksai alpolgármestere Remmert úr mostanság, egy igen-igen szerencsés ember. Miért is?
A rendelkezésre álló dokumentumok szerint Remmert úr, a családi rezidenciája melletti, Táncsics u. 30 szám alatti ingatlant, régóta szerette volna megszerezni. De eddig két baki volt a történetben:
• A 156/2013. (X.31.) sz. Önk. határozatában Harkány Város Képviselő-testülete úgy döntött, hogy a harkányi 378 hrsz-ú, Harkány, Táncsics M. u. 30. szám alatti ingatlan induló vételárát, a hivatalos értékbecslés alapján 18 000 000,- Ft összegben határozta meg. Ezt az összeget Remmert sokallta.
• Remmert, a kötelezően előírt 22 havi köztartozás mentességi igazolásából csak 2 hónapnyit tudott igazolni. Tehát vélelmezhető az anyagi gond fennállása Remmertnél.
De hát vannak csodák:
• 2016. május 26.-án a Baksai Testület elé, Dr. Markovics Boglárka előterjesztésében újra odakerül az ingatlan. Jegyző Asszony egy frissített, ingatlanforgalmi értékbecslő által tett nyilatkozatra építve, a nettó forgalmi érték meghatározását 10.400.000.- Ft induló licitárral javasolta a képviselőtestületnek, és javasolta, hogy jelölje ki az ingatlant értékesítésre. (150/2016. (V.26.) sz. Önkormányzati határozat)
• Értékesítés helyett teljesen véletlenül, ez az ingatlan is belekerült abba a „Baksai-Remmert nevével fémjelzett csere-bizniszes csomagba”, melyről hónapok óta beszél a város, és nem csak a város. (161/2016. (VI.23.) sz. Önkormányzati határozat)
• A Táncsics utca 30-as szám alatt lévő ingatlan cseréjét a Földhivatal, 35944/2/2016.07.28 határozati számon és érkezési idővel, bejegyezte. Csere után az új tulajdonos a Mentőhajó Alapítvány
• A Mentőhajó Alapítvány alig több mint két hónapig tartotta magánál a 7,6 MFt-tal, 10 400 000,- Ft-ra leárazott ingatlant. Fogta és eladta.
• A Földhivatal az ingatlan tulajdoni lapjára széljegyet helyezett el 37679/2016 2016.10.05 határozati számon és érkezési idővel. A széljegy tulajdonjog bejegyzési kérelmet tartalmaz, melyet Remmert Ferenc és R. Ferencné nyújtott be.
• REMMERT-é a Testület által nemrégiben leárazott és elcserélt ingatlan.
GRATULÁLUNK! 7,6 millió forinttal meglopták Harkány Városát.
UPDATE: Remmert Ferenc, Harkány alpolgármestere egy sajtónyilatkozatot juttatott el hozzám, amelyet azért teszek itt közzé, mert nagyon tanulságos és fordulatos olvasmány. A lényeget összegezném: a telket 2013 óta meg kívánta vásárolni, és gyanúja szerint egy okirathamisítás révén lett 11,2 millió Ft helyett 18 milliósra felsrófolva akkor az azóta általa és felesége által megvásárolt ingatlan ára. Három kérdésem van csak az alábbi sajtónyilatkozat kapcsán Remmert Ferenchez:
Remmert úr, ha már úgy is legalább 3 éve meg kívánta venni azt a Táncsics utca 30. szám alatti ingatlant, akkor jelezte-e ezt a vásárlási igényét hivatalosan is Harkány város jelenlegi polgármesterének, és ha nem, akkor miért nem?
Ön szerint nem lett volna-e tisztább nyílt pályázatot kiírnia az Ön által is képviselt önkormányzatnak a harkányi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2012.(IV.06.) számú rendelete szerint, és versenyben megvenni ezt az Ön által már 3 éve kinézett önkormányzati ingatlant, mint egy telekcsere után csendben megállapodni azzal, aki az önkormányzattól megszerezte?
Különösen adekvát a kérdés, ha már újságírókat és engem is becsületsértési perrel fenyeget: tesz-e feljelentést a - Baksai Tamás polgármester állítása szerint - 2013-as értékbecslés kapcsán az önkormányzat munkatársai által feltárt okirathamisítási ügyben?
Minden fenyegetőzés és kordonozás ellenére több ezren üzentük meg füttyszóval Orbánnak, hogy elegünk van belőle és a bandájából. Még most is cseng a fülem, de folytatjuk!
Ugyan a köztévé mindent elkövetett annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb szivárogjon be a közvetítésükbe a több ezer síp, és skandáló torok hangjából, de a helyszínen kifejezetten fülsüketítően hangzott a füttykoncert, amelyet "Orbán takarodj"", "Börtönbe!" és "Maffia" skandálás tett még markánsabbá. A helyszíni videóközvetítésemből jól érzékelhető, hogy milyen volt a hangulat a Kossuth téren, nekem még most is cseng a fülem.
Azonban Orbán és bandája mindent megtett azért, hogy minél több embert elriasszanak a tüntetéstől: Németh Szilárd például garázdaságra való felbujtás bűncselekményével riogatta az embereket, ami olyan szintű hazug aljasság, hogy anno még egy '56-os ÁVO-s is megirigyelhette volna ezt a teljesítményt.
A Kossuth tér dupla kordonnal való elzárása viszont arra utal, hogy Orbánnak rendesen tele lehetett a gatyája már a füttykoncert hírétől is, ahogyan a rasszista tróger haverja, Bayer is elbújt Pécsett a barátságosan zenélő tüntetők elől, úgy próbált Orbán is mindenkit kizárni az államinak meghirdetett rendezvényről.
Juhász Péter például hiába rendelkezett olyan karszalaggal, amivel a bejuthatott volna a kordonokkal és biztonsági őrök ezrével védett Kossuth tér közelébe, mert már az Országház előtti tér északi szélén egyértelművé tették, hogy ő persona non grata az állami ünnepségen. Az általam rögzített videón látható és hallható az egész abszurdisztáni jelenet.
Juhász Péter nem, de az Együtt elnökségének minden más tagja bejutott a Kossuth térre - cselesen egy másik bejáraton, egy nagyobb csoport közepén.
A viszontagságok ellenére biztosan sikerült maradandó emlékeket hagynunk a beszéde közben zavartan tikkelő Orbán Viktorban, aki ahogyan tavalyi pécsi megzavarása idején sem bírta ki, hogy ne szóljon be, most a fütyülő és skandáló tömeget nemes egyszerűséggel lekommunistázta, illetve az ördöghöz hasonlította, pedig a körülöttem álló tiltakozók többsége gyerek volt a rendszerváltás idején, miközben Orbán a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjaként ábrándozott arról, hogy kitörjönaz őt rendszeresen megverő apja, ésa felcsúti lét valóságának szorításából. A fütyülő tömeg ördöghöz való hasonlításának megfejtését pedig meghagynám egy pszichiáternek.
Akármilyen lelkiállapotban is van Orbán, az a rossz hírem van számára, hogy folytatjuk: legközelebbi nyilvános szereplésén is jól láthatóan és hallhatóan ott leszünk, mert minden egyes füttyszó szög a politikai koporsójába, miközben zene a mi füleinknek!
UPDATE: itt a 168 Óra vágatlan videója, ami egyértelműen cáfolja a jobboldali szennylapok hazugságait a Himnusz állítólagos kifütyüléséről.