Nem folytatja az 500 házasra tervezett ócsai lakóparkot az Orbán-kormány, ezért néhány napja elmentem az adósgettóként elhíresült városrészre, hogy személyes tapasztalatokat szerezzek arról: milyen hely lett a kedves vezető és a NER társadalmi-gazasági alkalmatlanságának szimbólumaként felépült telep, amit egy Pasa parki lakás 597 ezer Ft/m²-es áránál jóval drágábban, 746 ezer forintos négyzetméteráron sikerült összehozni. 

A projekt 2011-ben indult, akkor azt nyilatkozta Orbán Viktor, hogy "Állami földterületre van szükségünk, hiszen ott tudjuk a majd viszonylag olcsón megépíteni ezek a lakásokat. Így ingatlanspekuláció sem lesz. Százezer nem fizető ember van, alapvetően a nagyvárosok környékén élnek. Hamarosan ki fogjuk jelölni a Budapest környéki állami területeket, ahol indulhat az építkezés. Most arra keressük a válasz, hogy ennek a munkának mekkora részét lehet közmunkában elvégezni, hogy még olcsóbb legyen."

Végül Ócsa belterületétől 5 kilométerre, Alóspakony településrész mellett találták meg azt 66 hektáros állami területet, ahol 500 házat terveztek építeni a bedőlt devizahiteleik miatt kilátástalan helyzetbe került családoknak.

Magyarországon divat azt gondolni, hogy a politikusok nem értenek semmihez, de ezt a sztereotípiát oldva jelzem, hogy településtervező és területfejlesztési szakértő vagyok, 2011-ben még civil szakemberként, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) egyik regionális vezetőjeként volt alkalmam megismerni több kollégám véleményét az ócsai projektről, és szinte mindnyájan egyetértettünk a MUT akkori elnökségének az Ócsára tervezett szociális bérlakás-együttes ügyében megfogalmazott állásfoglalásával, amely többek között az alábbi megállapításokat tartalmazta:

"A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége messzemenően egyetértve a kiszolgáltatottak megsegítésének céljával, támogatja azt, hogy a komplex kormányzati eszközök között a szociális bérlakásépítés is szerepel.

A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége ugyanakkor elhibázottnak, (mert gazdaságtalannak, a korszerű urbanisztikai törekvésekkel ellentétesnek, és társadalmilag fenntarthatatlannak) tartja azt a konkrét megoldást, amely e kormányzati program megvalósítása keretében az Ócsára tervezett szociális bérlakás-együttes megvalósítására irányul. A településszerkezettől elszakadó, laza beépítésű, munkahelyektől és szolgáltatásoktól távoli új lakóterület - a MUT Elnökségének véleménye szerint - nem alkalmas arra, hogy követendő példa legyen hasonló társadalmi problémák megoldására.

A Budapesti Agglomeráció területén túlkínálat van a települések belterületeihez csatlakozó lakóterületekből. A kiválasztásnál elhibázott csupán azt a szempontot elsődlegesként kezelni, hogy terület állami tulajdonban legyen. Az épülő lakásoknak az érintett településbe kell integrálódniuk.

Az autonóm település előfutárainak tekinthető kertvárosok létesítése mindig akkor volt sikeres, ha lakóit a közös munkahely, a társadalmi kötelékek rendszere szolidárissá tette mind lakóhelyükkel mind egymással. A leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok közötti szolidaritást a puszta kiszolgáltatottság nem hozhatja létre. Az egészen különböző összetételű, foglalkozású, eltérő eredeti lakóhellyel rendelkező embereket önmagában a hitel visszafizetésének képtelensége, az ebből következő közös sors nem fogja összetartani.

A kiszolgáltatottság önmagában nem teremti meg a kertgazdasággal összefüggő mezőgazdasági ismerteket, ami nélkül elképzelhetetlen egy korszerű mezőgazdasági tevékenység. Ezen ismeretek hiánya már több ilyen kísérlet kudarcával járt.

A lakások átlagos nagysága tartós lakóhely kialakítására alkalmatlan, legfeljebb lépcsőfokul szolgálhat a tovább lépéshez. Ez a helyzet ugyanakkor ellentmond a gazdálkodási és közösségépítési feltételeknek.

A lakóhely, a lakás és a mezőgazdálkodás területeinek kapcsolatát számos egyéb, a falusi porta analógiájától eltérő térszerkezeti formáció is biztosíthatná, a pályázati kiírásban szereplő kötelezően betartandó övezeti előírásoktól akár eltérően is. A pályázati kiírás ettől eltérő lehetőségek vizsgálatát, tervezését nem teszi lehetővé.

A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége - egyhangúlag - úgy döntött, hogy a fentiekben felsorolt érvek alapján kötelességének érzi felhívni a figyelmet a fejlesztés felülvizsgálatának és átgondolásának szükségességére."

Vagyis a szakma még az ötletpályázatok kiírásának idején, jó előre figyelmeztette a kormányzatot arra, hogy a projekt kudarcra van ítélve, de ahogyan ez minden alkalommal lenni szokott Orbánnal és Mekk Elek szakmai színvonalán dolgozó kormányával: nem hallgattak senkire, csak költötték az általuk kitalált hülyeségre a közös pénzünket.

És a pénz rendesen folyt. Az atlatszo.hu közérdekű adatigényléssel derítette ki, hogy összesen 2 728 609 960 Ft közpénzt fordított az állam az ócsai projektre, de ez az összeg nem tartalmazza a telek árát, hiszen az eredetileg is állami tulajdonban volt és több tétel esetében nem tartalmazza a 27%-os forgalmi adót. Ez a 80 lakásra vetítve azt jelenti, hogy a 35 darab 50 négyzetméteres, 16 darab 60 négyzetméteres, 9 darab 70 négyzetméteres és 4 darab 80 négyzetméteres ház átlagosan 34,1 millió forintba került, ami azt jelenti, hogy összesen 3660 négyzetmétert nettó 746 ezer forintos négyzetméteráron sikerült összehozni, ami bruttóban 947 ezer forint magasságában lenne.

Hogy korrekt legyek, nem a komlói 1,5 milliós vagy szigetvári 4 milliós lakásárakkal hasonlítom össze az ócsai lakópark lakásainak árát, hanem a vidékhez képest jó társadalmi és gazdasági lehetőségeket biztosító budapesti lakások áraival. Az ingatlannet.hu adatai szerint lakóingatlanok esetén Budapest területén az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméterár 297 366 forintról 437 605 forintra nőtt, ami 140 239 forintos emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2016 szeptemberében a legmagasabb négyzetméterár 741 666 forint, a legalacsonyabb 156 410 forint, valamint az átlag ár 439 482 forint. Ezek bruttó, piaci árak, de még ezek is mind alatta vannak az ócsai lakópark négyzetméterre vetített árainak.

Ócsai látogatásom alkalmával összefutottam a város fideszes polgármesterével, Bukodi Károllyal is, aki a kérdéseimre készséggel válaszolt, és elmondta, hogy szerinte a lakópark Ócsa integráns része lett, ma már napi 11 busz segíti munkába és iskolába járni az újdonsült lakosokat, akik szeretnek az új, állami tulajdonú lakásaikban lakni, ezért minimális a fluktuáció. A lakóparkban három kisgyermekes családanyával sikerült találkoznom, akik vegyes érzelmekkel beszéltek a lakóparkról és saját helyzetükről. Mindegyikük örül, hogy új házban lakhatnak, és azt mondták, hogy sokat segített nekik a beilleszkedésben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, de szinte mindenki figyelemmel kíséri a NET Zrt. aktuális lakáshirdetéseit, mert szívesebben mennének Budapestre, vagy olyan nagyobb településre, ahonnan könnyebben lehet munkába és iskolába járni. Szerintük mindenki talált munkát a környéken, és csak az nem dolgozik, aki nem akar, de a dolgozók többsége saját autójával jár, mert a helyi tömegközlekedés nem megfelelő. Arról is panaszkodtak, hogy sok az előítélet velük kapcsolatban, szerintük a lakóparkból sokaknak volt olyan élménye, hogy azért nem kaptak meg egy munkát, vagy kaptak megvető pillantást, mert kiderült, hogy az "adósgettóban" élnek, és emiatt azt feltételezik róluk, hogy nem megbízhatóak, ami természetesen nem igaz, hiszen az itteni lakhatás feltétele a lakbér és a kommunális díjak folyamatos fizetése.

Hogy vannak társadalmi problémák, arról az állami propaganda részeként az MTVA megbízásából készült rákosista idők filmhíradóit idéző "igényességgel" készült propagandafilm-sorozat, az "Újrakezdők Ócsán" is beszámolt. 

Ezeknek a nehéz sorsú családoknak nem kellene egymással is megbírkózniuk akkor, ha az állam nem egy Rogán-féle Pasa parki lakás áránál is drágábban épített volna a puszta közepén egy adóstelepet, hanem egy tudatos, megtervezett bérlakásfejlesztési program részeként vásárolt volna az használt lakásokat, így talán az egyre aggasztóbb munkaerőhiány tüneteit is enyhíthették volna. Az ócsán elvert 2,7 milliárdból szerény számítások szerint is 80 helyett legalább 270 családon lehetett volna segíteni, hiszen 2011-ben, az ócsai projekt indulásakor egy átlagos lakás négyzetméterre vetített ára az ingatlannet.hu adatai szerint 223 ezer forint volt.

Nekünk az Együttben meggyőződésünk, hogy a magyar állam hatékonyságát az elmúlt évtizedekben alapvetően rontotta az, hogy a magyar közigazgatás rendszere egyre nagyobb mértékben vált a politikai zsákmányszerzés áldozatává, majd az utóbbi években a központilag szervezett korrupció foglyává. Ennek tökélyre vitelét a Fidesz mindent behálózó korrupciós gépezete jeleníti meg, ahol nem a szakmaiság, hanem a Fidesz vezetéséhez való lojalitás a legfontosabb. Ennek vált áldozatává szinte minden szakterület, így az építésügy és a területfejlesztés rendszere is.

Mi az Együttben úgy gondoljuk, hogy a józan középúton járó kormányzás elképzelhetetlen a munkájukat magas színvonalon, professzionálisan végző szakemberek nélkül, mert csak velük leszünk képesek elérni a valódi célt: Magyarország egészének felzárkózását az Európai Unió társadalmi és gazdasági átlagának szintjére.

-----------------------------------

Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/

Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/