Lázár János újabb hazugsága érett be. Öt éve még arról hadovált, hogy a szerencsejáték ártalmas, és a kormány feladata, hogy megvédje a "legszegényebb, leghátrányosabb, legkiszolgáltatottabb rétegeket", most pedig a fideszes haverok játékgépekkel felszerelt kaszinót nyitnak az ország egyik legszegényebb megyeszékhelyén. 

(eredeti képek forrása: MTI) 

Az mfor.hu írta meg kedden, hogy elkelt az utolsó előtti "kiadó kaszinó" is, melyet Pécsen nyithat meg a Seszták családhoz köthető üzletember érdekeltsége. Rutintalannak épp nem nevezhető a nyertes cég, hiszen tavaly nyitotta meg Győrben a kaszinóját. 

Az mfor.hu arról is ír, hogy a nyertes Treff-Klub Kft. ügyvezetője az a kisvárdai Kruppa Zsolt András, aki az index.hu információi szerint Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel is kapcsolatba hozható. Amellett, hogy a miniszter körében mozgott, Kruppa és Seszták felesége közös céget működtetett korábban. A cég tulajdonosa pedig az a Rákosfalvy Zoltán, aki sajtóinformációk szerint több szálon is kötődik az Orbán-rezsimhez: egyrészt feltűnt a fideszes többségű győri önkormányzat ügyvédjeként és dolgozott a Fidesz-frakciónak is.

Így már érthető, hogy miért nem jelent egy ilyen koncessziónál gondot az, hogy a Treff-Klub Kft. az elmúlt években nem folytatott érdemi tevékenységet, hiszen 2013 óta egy forint árbevétele sem volt (igaz, a 2016-os eredményeket majd csak május végén ismerhetjük meg). A cégnek 2015-benazért a nulla árbevétel mellett 1,7 millió forintos veszteséget is sikerült összehozni.

A fideszes maffiának viszont nem számítanak ilyen csekélységek, a pártos beágyazottság és lojalitás sokkal fontosabb. Így válhatott a legnagyobb hazai kaszinómágnássá Andy Vajna filmügyi kormánybiztos is, aki a Las Vegas Casino Kft. nevű cégén keresztül öt helyet üzemeltet Budapesten, köszönhetően annak, hogy tavalyelőtt a gyakorlatilag megkapta ajándékba az államtól az egész fővárosi szerencsejáték-piacot. Ebből már eddig is elég jól profitált, 2014-ben is hárommilliárdot kaszált a bizniszen. Tavaly jelentősen bővítette hálózatát, ami az eredményeken is meglátszik. 

Az index.hu információi szerint Las Vegas Casino Kft. egész pontosan 6,13 milliárd forint adózott eredményt ért el, amit teljes egészében kifizetett osztalékként a tulajdonosnak. 

Viszont, ha még valaki emlékszik, akkor 2012-ben - szintén az index.hu beszámolója szerint - két dologgal indokolták Lázárék a nyerőgépes szerencsejáték betiltását:

Egyrészt szerintük társadalmilag káros hatása van a nyerőgépekenek, és Lázár szerint "súlyos nemzetbiztonsági veszély" is jelentenek az automatákat üzemeltető csoportok egyes tagjai. (Lázár nem volt hajlandó részleteket elárulni erről, csak annyit mondott, hogy a "piacon résztvevők szándékai jelentettek kockázatot".)

Lázár másik indoka az volt, hogy a kormány fontosnak tartja, hogy a szegények ne a szerencsejátékra költsék a pénzüket. Az akkor még államtitkárként ténykedő fideszes káder szerint a kormánypártok politikai meggyőződése is, hogy a szerencsejáték ártalmas. A kormány feladata, hogy megvédje a "legszegényebb, leghátrányosabb, legkiszolgáltatottabb rétegeket".

Nos, ma már világosan látszik, hogy a "súlyos nemzetbiztonsági veszély" abban állt, hogy nem a fideszes haverok viszik a nyerőgépes üzletet, és a pécsi kaszinó koncessziójával az is egyértelművé vált, hogy egyáltalán nem célja Lázáréknak, hogy megvédjék a "legszegényebb, leghátrányosabb, legkiszolgáltatottabb rétegeket", hiszen Pécs - több kormányzat elszabott tevékenységének köszönhetően - az ország egyik legcsóróbb megyeszékhelyévé küzdötte le magát, ahol a legtöbb családnak úgy hiányzik néhány tucat nyerőgép, mint üveges tótnak a hanyattesés.

Szerencsére a világon sehol sem tartanak örökké az Orbán-rezsimhez hasonló monolit, hazug populista rendszerek, Lázár gazdájának rendszere is bukni fog és az igazságtételt senki sem kerülheti el, a Fidesz kaszinómágnásai sem.

Az Együtt a kormányváltás után a szerencsejáték ügyében is józan szabályozást fog alkotni. 

---------------------

Ha te is dolgoznál azért, hogy jobb hely legyen Magyarország, tegyük Együtt! http://egyuttpart.hu/csatlakozz/

Vagy ha támogatnád a munkánkat. http://egyuttpart.hu/tamogass/

Gondolom sokan emlékeznek még arra a képre, ami azt a 913 lelőtt fácánt mutatja szépen körbe rendezve, amit Lázár János és barátai ejtettek el Soponyán, vagy arra a hírre, amikor kiderült, hogy Lázár 23 millió forintért rendelt csehországi fácánvadászatot. A vadászat sosem volt olcsó dolog, de mostanság lett végképp úri passzió a vadászterületek fideszes átrajzolásával. A változások - természetesen - Lázár vadász-szenvedélyét sem csökkentették, sőt!

(az eredeti kép forrása: Facebook / cink.hu)

2016 januári hatállyal egy sor jogszabályváltozást gyártott le a fideszes szabályozásgyár. Olyan sokat, hogy az Országos Magyar Vadászkamara külön menüpontot szentelt a témának saját honlapján, ahol az érdeklődő vadászok megpróbálhatják lekövetni a jogszabályi változásokat.

A vadászokat érintő egyik legfontosabb változás az idén márciustól 20 évig tartó ciklusban működő vadászterületek kialakítására vonatkozó szabályozás, amely sok kisebb-nagyobb vadásztársaságot lehetetlenített el, míg a nyertesek oldalán ott áll a műmájer vadászok egyik életlen baltával faragott élő szobra, Lázár János is.

Tavaly augusztusban írta meg a delmagyar.hu, hogy Csongrád megye legnagyobb, 18 ezer hektáros vadászterületét kapta meg húsz évre a Návay Kornél Vadásztársaság, amelynek egyik tagja a Miniszterelnökséget vezető miniszter. 

Most a HVG is megírta: "a miniszter vadásztársasága, amelyet a Csongrád megyei Földeák birtokosáról, az erdőtelepitő Návay Kornélról neveztek el, a vadászterületek tavalyi újrarajzolásának egyik legnagyobb nyertese. A vadásztársaságoknak az állami földek elárverezése után egyezkedniük kellett az új tulajdonosokkal. Csongrádban pedig éppen a Návaynak és egy másik, makói társaságnak sikerült növelnie területét, miközben a Földeáki Dózsa Vadásztársaság 4 ezer hektárt veszített. A hoppon maradt társaságnál a HVG érdeklődésére elmondták, hogy kétharmadára zsugorodott területükön nemcsak kisebb, de gyengébb is a vadállomány. Ennek az a következménye, hogy a pórul járt vadászok több tagdíjat fizetnek, netán több állatot vadásznak le pusztán a haszonszerzés érdekében. A nyertesek pedig, éppen ellenkezőleg, kisebb is gondtalanul űzhetik a vadat."

Az új szabályozás finoman szólva nem aratott osztatlan sikert az ország más területein sem, így volt ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, ahol a kelet.hu-nak nyilatkozott Plavecz János megyei fővadász, aki azt mondta, hogy "A törvénymódosítás tájegységekre osztotta a megyéket. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár kijelölése alapján megyénk három tájegységből áll, de annyira eltérő tulajdonságú és vadállományú területekről van szó, hogy mi már az elején jeleztük, hogy azt nem szabad így elfogadni."  

Ugyanebben a cikkben olvasható a Nyíregyháza környékén működő Trófea Vadásztársaság elnökének, Szilágyi Jánosnak a nyilatkozata, aki elég sarkosan fogalmazott a vadászterületek átrajzolásával kapcsolatban: "Úgy gondolom, szakmailag megalapozatlan döntést hoztak az új határokkal, kívánságlista alapján húzták meg a vonalakat. A környező vadásztársaságok 'ránk jönnek' majd a földtulajdonosok engedélyének a megszerzésével, ezt a törvény engedi, s ha nem lesz meg a 3 ezer hektár nagyságú vadászterületünk, elvesztünk. A mi sorsunkról döntöttek a fejünk felett a tudtunk nélkül. (...) Az új határ a nagy területünkből csinál két kicsit, csakhogy a törvény azt is előírja, hogy csak egy területtel rendelkezhetünk. Így tulajdonképpen 2017-től elveszítjük mindazt, amiért az elmúlt évtizedekben dolgoztunk." 

A mára kivégzett Népszabadság még 2011-ben írt arról, hogy a Kaposvártól délkeletre, a Surján-völgyben lévő bő háromezer hektárért aggódók leginkább attól tartottak: az eddigi jó gazdának számító állami társaság helyét üzleti körök „zárt, exkluzív klubja” veszi át, így veszélybe kerülhet az állatállomány, és kétségessé válhat az esetleges vadkárok megtérítése. A területháború tétje ugyanis nem volt kicsi: a győztes több mint egy évtizedig hasznosíthatja a vadászati jogot a kelet-zselici, gímszarvasban gazdag vidéken. Hogy a az új szabályozás miként tett pontott a meccs végére, arról csak sejtéseim vannak, de az akkori csaták egyik szereplője egy állami tulajdonú erdészet, a SEFAG Zrt. volt, így sok kétségünk nem lehet az felől, hogy nem a fideszes vadászok igényei szerint alakult a helyzet.

Ahogyan egy másik SEFAG-érdekeltségű területen is becsapott a ménkő, az új szabályozás révén tették lehetetlenné a Somogyacsa és Környéke Nimród Vadásztársaságot is. A Népszava tavaly őszi cikke szerint a somogyacsaiak 51 százalékos többséggel elvileg jogosultak lettek volna az előhaszonbérleti jogra, de ennek ellenére a Somogy megyei Kormányhivatal ajánlása és az állami erdészet játéka révén még sem a területet évtizedek óta bérlő vadásztársaság jutott révbe. Sőt, eredeti vadászterületük a térképről is eltűnt és három új vadászterület és új társaságok jelentek meg a helyén.

A Nimród egykori vadászterületének egyik részén, Bonnyán újonnan alakult vadásztársaság gyakorolhatja a vadászati jogot. A társaságról még nem sokat tudni, de annyit elmondott a Népszavának nyilatkozó Csordás Ferenc acsai vadász, hogy "az első Orbán kormány honvédelmi minisztériumi államtitkára, Perenyei Tamás támogatja az új vadásztársaságot. Persze nem csoda a tülekedés a somogyi vadászterületekért, hiszen még a laikusok is tudják, híres nagyvadas terület, sok aranyérmes gím és dámbika, őzbak adta, ha nem is önként, a trófeáját. A Kádár-korszak fontos elvtársai is előszeretettel vadásztak Kaszó-pusztán és környékén. Az acsai vadász szerint nem sok minden változott, csak most már uraknak hívják azokat, akik durrogtatnak. 

Egy idős ember mondta nekem, úgy járunk mint Ludas Matyi. Ha jön Döbrögi és nem emeljük meg a kalapunkat, a falu főterén húznak deresre, mert errefelé már úgy élnek némelyek, mint a földesurak anno - fakadt ki Csordás Ferenc."

Mindeközben a kommunista és orbáni időkre jellemző központosítás megjelent a vadászati ügyekben is. Eddig az állam fele-fele arányban osztozott a kamarával a vadászjegyekből és a vadászati engedélyek befolyó bevételeken, de márciustól az egész összeg a kamaránál marad. 

A változások - természetesen - az orbánista elit szájaízének megfelelően alakultak. A HVG cikke szerint "a kormány közelében bőven akad, aki levadássza a trófeát - és a profitot. Hódmezővásárhely közelében, Batidán Kulik Jenő épít vadászkastélyt. Ő Lázár telekszomszédja, politikai riválisa és tanácsadója is egyben. Lázár a beruházásról azt mondta az Átlátszónak, hogy a szomszédos, mintegy 45 hektáros területen erdőgazdálkodást folytat, és az építtető tájékoztatta őt arról, hogy panziót, vendégházat és Iovastanyát épít. Az ország egyik patinás vadásztanyája, a romantikus stílusú bélmegyeri Kárász-kastély bő egy évvel ezelőtt cserélt gazdát, miután a csődbe ment Buda-Cash Bróker-ház vagyonát többen is elkezdték kimazsolázni. Így a bélmegyeri vadászkastély kacskaringós úton - a Népszabadságot bezáró Mediaworksöt megvásárló Opimus-csoporton és a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt.-n keresztül - a Fidesz volt szekszárdi frakcióvezetőjéhez, Kerekes Csabához került. A helybéliek szerint Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester is többször megfordult benne.

A bodajki Hochburg-Lamberg-kastélyt tavaly tavasszal Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég vette meg, majd decemberben túladott rajta. Ám az épület így is az üzleti körön belül maradt, hiszen Tiborcz gyakran bizniszel a West Hungária Bau (WHB) cégcsoporttal és annak tulajdonosával, Paár Attilával. A WHB már a klasszicista épület felújítására készül. Az új tulajdonos tervei szerint a kastély vadászati és művészeti kiállításoknak is helyet adhat. Tiborcz másik üzleti partnere, a napokban elhunyt szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon pedig nemcsak kastélyokat vásárolt, hanem a La Palais de Chasse – azaz ,'vadászkastély' - nevet is levédette. A márkanevet 2024-ig csak a Pharaon-Alfa Kft. használhatja magyar szállodákra, illetve ezzel a márkanévvel csak ez a cég reklámozhatja sport- és kulturális tevékenységét idehaza és Európában."

Lázár, Semjén, Mészáros és gazdag fideszes barátaik tehát továbbra is vadászgathatnak, és költhetnek súlyos milliókat úri passziójukra, miközben nagyon sok olyan kispénzű sportvadásznak kell letennie a vadászatról, akik a vadászterületek új kijelölése miatt területüket vesztő vadásztársaságok tagjaiként február 28-án elvesztik vadászati jogosultságukat. Ráadásul eddig működő közösségek szűnnek meg, barátságok és kapcsolatok rokkantak bele a hazai vadászati jog alapjainak szétverésébe.

A világon sehol sem tartanak örökké az Orbán-rezsimhez hasonló monolit, hazug populista rendszerek, Orbán rendszere is bukni fog és az igazságtételt senki sem kerülheti el, a vadászati jogokat lenyúló döbrögiek sem.

Az Együtt a kormányváltás után a vadászat ügyében is józan szabályozást fog alkotni. 

 ---------------------

Ha te is dolgoznál azért, hogy jobb hely legyen Magyarország, tegyük Együtt! http://egyuttpart.hu/csatlakozz/

Vagy ha támogatnád a munkánkat. http://egyuttpart.hu/tamogass/

Emlékeznek arra, amikor Angyal József adószakértő azt mondta a kormánypárt közpénzből fenntartott televíziójában az új adószabályokról, hogy "blődség, butaság, bizonytalanság, jogi nonszensz"? Valami hasonlót gondolok én is főépítészként, településtervezőként és szakpolitikusként az új építésügyi szabályokról, de egy szakmai lapban megjelent interjúban Lázár helyettes államtitkára maga rántja le a leplet az új építésügyi szabályozásról: jön a milliós nagyságrendűvé nőtt, és ismételhető településképi kötelezés.

(az eredeti kép forrása:Szabó Péter / index.hu) 

Mint arról korábban beszámoltam: idén januártól a lakóépületek 300 négyzetmétert meg nem haladó méretűre történő bővítése és átalakítása sem építési engedély köteles már, elég lesz "csak" egy bejelentés, de ha valaki azt hiszi, hogy ettől egyszerűbb lesz építkezni, az nagyot téved, sőt olcsóbb sem lesz, viszont komoly bírságok és kellemetlen perek várhatóak. Ilyen a fideszes bürokráciacsökkentés.

A Kós Károly Egyesülés "Országépítő" című szakmai folyóirata legfrissebb számában egy interjút közölt Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkárral valamint a Miniszterelnökség területrendezési és településfejlesztési főosztályának vezetőjével. Az Országépítő munkatársai éppen ezekről a súlyos változásokról faggatták az új szabályozás elkövetőit. Fontos információkat osztottak meg a Miniszterelnökség vezetői az egyelőre csak nyomtatott változatban elérhető szaklapban.

A főosztályvezető szerint "a településkép védelméről szóló törvény drasztikusan új dolgot hoz. A településeknek ugyanis nem lehetőséget ad, hanem kötelezi őket a településképi rendeletük elkészítésére, amelyet megalapoz az arculati kézikönyv. Eddig nem volt kötelező a helyi építési szabályzat (HÉSZ) elkészítése, azt kiválthatta az illeszkedés szabálya és az OTÉK figyelembevétele. Az arculati kézikönyvet azonban minden településen kötelező elkészíteni." Majd az új szabályozás (szabályozatlanság) hatékonyságát firtató kérdésre elmondta, hogy "a település előírhatja a kötelező konzultációt" a településképi előírásokat ismerő főépítésszel, "de nem fordulhat elő, hogy ez időben meghosszabbítsa az eljárás folyamatát. A főépítész csupán információt szolgáltat a lehetőségekről, az adott zóna által meghatározott igényekről, a kompenzáció módjáról."

A bejelentési eljárás során azonban már sem a főépítésznek, sem az építésügyi hatóságnak nincs lehetősége jelezni, ha nyilvánvalóan rossz vagy szabálytalan a terv. 

Füleky helyettes államtitkár szerint a főépítész - ha van előzetes konzultáció, akkor - "megfogalmazhatja, hogy mit szeretne látni, de ha az önkéntes jogkövetés során ezt nem veszi figyelembe az építtető, akkor nincs mit tenni. Amennyiben a ház nem felel meg a helyi településképi rendeletben foglaltaknak, akkor az szabálytalan építésnek minősül. Ha már tervek sem feleltek meg, akkor a tervező a felelős."

Viszont abban a szerencsétlen esetben, ha a bejelentési eljárást követően valami egészen más épül meg, mint ami a bejelentéshez csatolt terveken szerepel, vagy mint ami passzolna a helyi településképi rendelethez, akkor a helyettes államtitkár álláspontja szerint nem marad más: "a főépítész érdekérvényesítési lehetősége a településképi kötelezés, mely milliós nagyságrendűvé nőtt, és ismételhető. Ugyanakkor természetesen már az építés folyamatába is be lehet avatkozni." Vagyis a főépítész és az építésügyi hatóság nézegetheti az e-naplóba feltöltött vagyis már kivitelezés alatt lévő terveket, és ha találnak benne hibát, akkor beavatkozhatnak. Viszont nem kell ahhoz nagy megfejtőnek lenni, hogy kitaláljuk: ha már kivitelezés közben derül ki, hogy rossz a terv, akkor nagyon költséges tud lenni minden átalakítás, főleg egy nem várt bírsággal megfejelve.

Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzésére szinte biztosan lehet majd számítani, aki majd lecsekkolja, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e. Ha nem, akkor majd rendesen bírságol, vagy elbontat.

Mindeközben alapból is költségesebbé vált a "bürokráciacsökkentett" építkezés, hiszen az intézkedéseknek megfelelően részletesebb, kiviteli szintű terveket kell a bejelentéshez elkészíttetni, plusz mivel nincs előzetes hatósági kontroll, ezért kötelező felelősségbiztosítást is kell már kötnie az építészeknek, és - természetesen - ennek költségeit csak a megrendelőikre tudják ráhárítani, plusz kötelező a tervezői művezetés is. 

Elsőre az is jó hírnek tűnhet minden építtetőnek az is, hogy a szomszédok nem kapnak értesítést az építési tevékenység előkészületeiről (gondolom ez lázári szemszögből főleg akkor lehet hasznos, ha XY fideszes képviselő nem akarja világgá kürtölni, hogy éppen egy 288 négyzetméteres villát épít mondjuk a XII. kerületben), viszont ezzel együtt jelentősen növekszik az a rizikófaktor, hogy akkor fog egy szomszéd pereskedni a neki nem tetsző építkezés miatt, amikor az építtető már jelentős összeget fordított az épülő házára a kivitelezés alatt.

És ha mindeközben megreked az építkezés, és valamilyen oknál fogva nem sikerül 10 éven belül befejezni, akkor az építési törvény szerint az addig elkészült építményt le kell bontani és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani. Ha sikerül befejezni 9-10 év alatt, akkor 1,4 millió forint igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni állambácsinak, és csak akkor díjmentes a használatbavétel, ha nem tart 3 évnél tovább az építkezés.

Ennyit az orbánista bürokráciacsökkentésről az építésügyben, amely leginkább a építtetők és az építészek szívatását jelenti és a fideszes kiskirályok építkezéseinek elrejtését szolgálja.

Az Együtt a kormányváltás után olyan józan építésügyi szabályozást fog alkotni, amely optimális az építtetők és a beruházások környezetében élők számára is, nem az építészek és építtetők lehúzásáról szól, alkalmas lesz településeink utcaképének védelmére, és valóban megjeleníti a köz érdekét valamint érdemben járul hozzá az építőipar és a ingatlanpiac élénkítéséhez. 

---------------------

Ha te is dolgoznál azért, hogy jobb hely legyen Magyarország, tegyük Együtt!
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/

Vagy ha támogatnád a munkánkat.
http://egyuttpart.hu/tamogass/ 

A politikusok mindig csak dumálnak? Nem csinál semmit az ellenzék? Itt a példa arra, amikor az ellenzék nem csak dumál. És itt még nincs vége!

Egyre nagyobb a szegénység az Orbán szerint jobban teljesítő Magyarországon, és sokaknak tüzelőre sem jutott, ezért az Együtt tagjai pénzt kezdtek gyűjteni azért, hogy tűzifát vihessünk az ország egyik legszegényebb településére.

A Váradi Andrásról elnevezett alapítványunk elnökének, Spät Juditnak a kezdeményezésére fogtunk gyűjtésbe, és a párton belül összegyűlt első 100 ezer forintból máris vittünk az ormánsági Besencére 6 köbméter tűzifát, ahol Ignácz József, a 126 fős aprófalu Fair Play-díjas polgármestere osztja el a hat legnehezebb helyzetben lévő családnak jutó egy-egy köbméter tüzelőt, amely több hétre biztosít meleget az otthonaikban.

Az Együtt akciójához a Besencével szomszédos Csányoszró önkormányzata is hozzájárult, hiszen a normál árnál húsz százalékkal olcsóbban, köbméterenként 16 ezer forintért vásárolhattunk a falu saját fatelepén tűzifát. Ez úton is köszönet illeti Nagyfi Endrét a korrekt hozzáállásáért.

Segíts Te is pár forinttal, és az összegyűlt pénzből az Együtt politikusai és aktivistái visznek fát az ország más nehéz sorsú településeire is.

Itt a számlaszámunk, ide utalhatsz, a közlemény rovatba kérlek írd be, hogy "tűzifára": 

Együtt
OTP Bank 11784009-20603887
IBAN: HU83117840092060388700000000
SWIFT kód: OTPVHUHB

Ha anyagilag nem tudsz segíteni, akkor ezen blogbejegyzés megosztása, terjesztése is támogatja a munkánkat!

Besencéről és Ignácz Józsefről még annyit fontos leírni, hogy Cserdi mellett ez az egyik olyan települése az országnak, ahol különösen példásan dolgozik és fejlődik a helyi közösség. A többségében cigányok lakta település közmunka programja olyan sikeres, hogy a tavalyi év 30 közfoglalkoztatottjából mára 9 fő rendes piaci munkahelyen tudott elhelyezkedni, és Ignácz József polgármestert az egyik legnagyobb multinacionális munkaerőközvetítő cég kérte fel arra, hogy tartson a vezetőiknek képzést a közfoglalkoztatásról.

Besence arról is híres, hogy az önkormányzat teniszpályát épített a faluba, és igazán el nem ítélhető módon ma többen teniszeznek, mint kocsmáznak. Ahogy Ignácz József mondta az Indexnek: „Gondolj bele, hogy mit szól majd egy orvos vagy egy ügyvéd, amikor meglátja a cigánygyerekeket teniszezni? És nem ám csak úgy ütögetni, hanem a szabályokat, szokásokat ismerve játszani.”

A kitartó polgármester úgy döntött, hogy nem lesz igaza azoknak, akik szerint teljesen felesleges volt ezeknek az embereknek teniszpályát építeni. Nyugdíjas edzőt hívott Pécsről, nem is akárkit: Huszár Károly fénykorában, a hetvenes években a román teniszválogatott edzője is volt. 

Kovács Kristóf dokumentumfilmet is forgatott a faluban "Besence Open" címmel, és Ignácz József munkáját 2014-ben Fair Play-díjjal jutalmazta a Magyar Olimpiai Bizottság. 

--------------------

Ha jelentkezel, szorosabban is dolgozhatunk Együtt:
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/

Vagy ha nincs időd munkát tenni a változásba, támogass bennünket, hogy mi tehessünk!

Együtt
OTP Bank 11784009-20603887
IBAN: HU83117840092060388700000000
SWIFT kód: OTPVHUHB

Tegnap Németh "Rezsi" Szilárd, az Orbán-rezsim egyik legszimbolikusabb szócsöve tolkieni orkokat meghazudtoló fellépésével előadást tartott arról, hogy el kell takarítani a külföldi ügynököket. Segítünk neki megtalálni őket.

(az eredeti kép forrása: index.hu) 

Először is mindenki nyugodjon meg, és ha már külföldi ügynökökről beszélünk, akkor hasznos lehet egy kis nemzetközi kitekintés.

Az Index írta meg itthon a minap, hogy az Egyesült Államok feloldotta a titkosítást a hírszerzés anyagain az orosz hackertámadásokkal kapcsolatban. Már régóta hangoztatták, hogy az támadások Oroszországból indultak, amit Donald Trump még a nap során, január 6-án adott interjújában is tagadott. Míg a megválasztott elnök "politikai boszorkányüldözésnek" nevezte az ügyet, a hírszerzés kiadott egy 15 oldalas tanulmányt, ami bizonyítja: Vlagyimir Putyin elnök támadó kampányt indított a 2016-os amerikai elnökválasztás ellen. A tanulmány kimondja: "Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el a 2016-os amerikai elnökválasztás elleni kampányt. Oroszország célja az volt, hogy aláássa az amerikai demokratikus folyamatokba vetett bizalmat, rágalmazzák Hillary Clintont és csökkentsék a megválasztásának esélyét."

A 444.hu virtuális hasábjain pedig Magyari Péter foglalta össze a nem túl rózsás nemzetközi helyzetet. A rendkívül aggasztó cikk több szakértő borúlátó vélemény is idézi a mostani világrend összeomlásáról, többek szerint máris háború van. Ezek a szakértők abból indultak ki, hogy az orosz manipuláció miatt is erősödő konfliktusok szétzúzhatják az európai szövetségi rendszert, és leépítik a demokratikus berendezkedést a kontinensen.

Molly K. McKew amerikai politikai tanácsadó - aki többek között a grúz (2009-13) és a moldáv (2014-15) miniszterelnököknek dolgozott, amikor ezekben az országokban éppen orosz-ellenes kormány volt hatalmon - arra figyelmeztet, hogy teljesen félreértjük az orosz célokat, ha azt hisszük, hogy Oroszország a hagyományos értelemben akarja legyőzni vagy meghódítani a Nyugatot. Ehelyett az a célja, hogy ezek az országok magukat gyengítsék és süllyesszék addig, amíg Oroszország lesz a legerősebb köztük: „Oroszország nem olyan akar lenni mint mi, vagy nem akar erősebb lenni nálunk. Inkább azt akarják az orosz vezetők, hogy a NATO-tagok és Amerika gyengébbek és megosztottabbak legyenek, egészen addig, amíg az ő szintjükre süllyedünk.”

Ehhez pedig „ritkán az a céljuk, hogy kifejezetten orosz-barát kormányokat segítsenek hatalomra, sokkal gyakrabban inkább csak annyit akarnak, hogy a nyugatias, demokratikus rezsimeket illiberális, populista vagy nacionalista kormányokra cserélje.”

McKew figyelmeztet, hogy az oroszok értelmezése szerint ők már most háborúban állnak a Nyugattal, és ennek a küzdelemnek vannak ugyan valódi fegyverekkel vívott színterei (Ukrajna, Szíria), ám e háború nagyobb részt arról szól, hogy a nekik tetsző politikai fordulatokat segítsék elő a nyugatiak hátországában, manipulációval és provokációval. „Információs háborújuk lényege nem egy alternatív valóság teremtése, hanem hogy tönkretegyék képességünket, hogy megkülönböztessük az igazat a hamistól. Nem propagandát terjesztenek, hanem az általuk „aktív intézkedések” és „reflexív kontroll” néven futó technikákat alkalmazzák. Mindkettő arról szól, hogy mi, vagyis a célcsoport, saját érdekeinkkel szemben cselekedjünk.”

Diplomáciai szempontból pedig így azonosítja az oroszok céljait: „nem egy orosz-barát blokkot akarnak kiépíteni, hanem, ahogy a Kremlben nevezik, multivektoriális külpolitikát akarnak, amelyben a Nyugat egységét új - lehetőség szerint ideiglenes és korlátozott erejű - helyi központokra cserélnék. Az USA és szövetségesei által vezetett stabil világrend helyett egy olyan instabil új rendet akarnak, ahol mindenki mindenki ellen van. A Kreml éppen ezért igyekszik a Nyugatot megzavaró válságokat felerősíteni (például a migránsválságot Európában, és a háborút Ukrajnában).”

Magyari Péter egy a Politico-n megjelent interjúból is idéz, amely Richard Shireff tábornokkal készült, aki a NATO második legmagasabb rangú katonai parancsnoka volt 2014-ig, és ő is arról beszél, hogy az oroszok értelmezése szerint már kitört a háború a Nyugattal.

Shireff arra figyelmeztet, hogy „tudnunk kell, hogy az oroszok nem békeidőnek tekintik a mostani helyzetet. Ők úgy gondolják, hogy háborúban állnak. A Kreml szerint legalább 2014 óta háború van.”

Shireffet az aggasztja a legjobban, hogy Donald Trump a választási kampány idején arról beszélt, hogy a NATO-nak nem kell mindenáron minden tagállamát megvédenie, legfeljebb azt, amelyik eleget költött a hadseregére maga is. Shireff szerint ha beiktatása után Trump nem garantálja a NATO-tagok automatikus megvédéséről szóló V. cikkelyt, akkor 5 éven belül a katonai szervezet szét fog esni, mert a tagállamok nem bíznak majd meg egymásban. És ami még rosszabb: az ellenfelek, különösen az oroszok sem tartanak majd attól, hogy túl nagyot kockáztatnak, ha a kisebb, például a baltikumi tagállamokra támadnak.

„Nem azt mondom, hogy orosz katonák masíroznak majd Párizsban. Szó nincs erről. De egy új jaltai rendszer, Európa újabb felosztása nagyon is reális lehet.”

Shireff szerint is az orosz kormány álhírekkel próbálja az európai hangulatot megváltoztatni. Emlékeztet, hogy a módszert már a szovjet időkben is használták, és maszkirovkának nevezik. A volt NATO-főtiszt szerint ez mindig fontos eszköze volt a szovjet és az orosz szolgálatoknak, azonban az utóbbi időben soha nem látott jelentőséget kapott.

Most gondoljuk végig, hogy kik azok, akik ilyen álhírekkel bombázzák a többségében gyanútlan hazai közönséget?

Nekem elsősorban a Habony-művek, M. Lőrinc felcsúti gázszerelő tévéje és újságjai, valamint a közpénzen működtetett pártállami MTVA ugrik be.

És ki barátkozik Magyarországon a leglátványosabban a Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin nevet viselő, Ukrajnát és Szíriát már véres háborúba taszító diktátorral?

Nos, igen... Ki gondolta volna, hogy a "ruszkik haza" attitűddel ismertté vált liberális fiatal demokraták vezérürüje, Orbán Viktor lesz a rendszerváltás utáni első diktátora hazánknak, aki ráadásul egy "ruszki" diktátor példáján és annak égisze alatt, a "ruszkiknak" kiszolgáltatva fogja kiépíteni saját rezsimjét.

Így hát, Németh Szilárnak amolyan fideszes szófordulattal élve jelezném: ha külföldi ügynököket keres, akkor a Fidesz berkein belül keresgéljen, mert a legnagyobb hatékonysággal ott érhet el eredményeket, de a híresen oroszbarát Jobbiknál is érdemes körülnéznie, mert a Putyin-Orbán-Vona tengely álciviljeit azért tartják fenn, hogy a szabadságot és a demokráciát elnyomják, és az emberi jogokat eltiporják. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. 

Február 2-án ismét füttykoncertet rendezünk Orbán Viktornak. Ezúttal ott lesz vele Vlagyimir Putyin orosz elnök is, akitől a magyar miniszterelnök szorgalmasan tanulja az illiberális kormányzást, a civilek vegzálását, a sajtószabadság korlátozását, a lopást, a családi vagyon gyarapítását.

Tüntetünk, sípolunk az Orbán−Putyin-szövetség ellen. Mert a mi szövetségesünk és jövőnk Európa, nem pedig az elnyomó, putyini Oroszország.

Nem tűrjük, hogy Orbán Viktor még jobban kiszolgáltassa Magyarországot Oroszországnak. Nem tűrjük, hogy Orbán Viktor a magyar nemzeti érdekekkel ellentétben Európával szembe vezesse hazánkat!

Gyere az Alkotmány utca-Kossuth tér sarkára február 2-án 18.00 órára!

Felszólal:
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője
Juhász Péter, az Együtt alelnöke

Bővebben: http://www.facebook.com/events/403013453379290/

--------------------

Ha jelentkezel, szorosabban is dolgozhatunk Együtt:
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/

Vagy ha nincs időd munkát tenni a változásba, támogassbennünket, hogy mi tehessünk!

Együtt
OTP Bank 11784009-20603887
IBAN: HU83117840092060388700000000
SWIFT kód: OTPVHUHB

Hátborzongató összefüggéseket tárt fel az Átlátszó a Zsolnay gyár körül hónapok óta zajló, külső szem szemlélő számára nem teljesen világos balhé ügyében. Teljesen más megvilágításba került az ügy, amely csak tovább rontja a hazánkba befektetni szándékozók kedvét, hiszen a fideszes maffia mindenre rátenné a kezét, ami könnyű pénzt, főleg könnyen megszerezhető állami megrendeléseket hozhat.

Még tavaly júniusban írtam arról a blogomon és jeleztem a sajtó képviselőinek, hogy aggasztó és súlyos információk jutottak el hozzám a Zsolnay Porcelánmanufaktúra körül kialakult botrány kapcsán, mely kérdések kapcsán a pécsi önkormányzat azonnali intézkedését követeltem. A pécsi önkormányzat ügyvédjének csak egy arrogáns sajtóválaszra futotta, de Cséplő Petra, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. igazgatóságának elnöke korrekten jelentkezett és írásban tájékoztatott a helyzetről, amely helyzet szerintem egyre aggasztóbb. 

Most Erdélyi Katalin az Átlátszón megjelent cikkében írt arról, hogy Fidesz-közeli “befektetők” állami segítséggel csavarnák ki a svájci tulajdonos kezéből a Zsolnayt:

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.

(...)

A Zsolnayért indult háború hátterében a pénz áll, méghozzá rengeteg pénz. Najariék szerint nem az étkészletek vagy dísztárgyak gyártása miatt vetettek szemet “valakik” a porcelánmanufaktúrára, hanem milliárdos építészeti megrendelések reményében.

A Zsolnay egyedi terméke ugyanis a pirogránit, ami egyfajta díszkő. Ilyenek találhatók például a Fővárosi Állatkert elefántházán, és még számos épületen. Színes Zsolnay-kerámiák díszítik az Iparművészeti Múzeumot is, amelynek felújítására 25 milliárd forintot szán az állam.

(...)

A Najari ellen szőtt terv mesteri volt: megvárni, amíg a szír-svájci üzletember talpra állítja a Zsolnayt, majd rázúdítani a NAV-ot, elszipkázni a dolgozóit, ezzel ellehetetleníteni a működését, majd felszámolni, vagyis gyakorlatilag elvenni Najaritól a céget. Mindezt önkormányzati és állami segítséggel, vagy legalábbis szemhunyással, mert másként egy ekkora projekt nehezen sikerülhetne.

(...)

Cséplő Petra és Bachar Najari azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy bár a felszámolást sikerült elkerülniük, a Zsolnayra ácsingózók azóta sem álltak le. Kaptak olyan üzenetet, hogy ha öt évre átadják a pirogránit gyártási jogát “valakinek”, akkor megszűnik a Zsolnay elleni NAV-eljárás; illetve többször érkezett hozzájuk olyan megkeresés, hogy mennyiért adnák el a Zsolnayban lévő többségi tulajdonrészüket.

Nem idézem teljes egészében az Átlátszó rendkívül alaposnak tűnő cikkét, inkább olvassa el mindenki, akit érdekel a Zsolnay sorsa, vagy az, hogy miként teszi tönkre egy maffia hazánkat. 

Az egész akció legnagyobb vesztese Pécs városa lett, amely nem csak vagyonát, hanem a pécsi gazdaságba befektetni szándékozók bizalmát is eljátszotta. A kialakult katasztrofális helyzet fő felelőse az akciót elindító fideszes többségű önkormányzat, így a kármentés érdekében az a legkevesebb, hogy Páva Zsolt polgármesternek azonnali hatállyal le kell mondania mandátumáról.

Az ügyet mi az Együttben is figyelemmel kísérjük, és magunk is mindent megteszünk azért, hogy a Zsolnay brand ne járatódhasson le, és se a város gazdasága, se a tisztességes befektetők ne kerülhessenek még nehezebb helyzetbe, mint amibe a fideszes városvezetés és a körülöttük mozgó sötét alakok sodorták őket.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a foglyul ejtett magyar állam hatóságai az igazság felderítése helyett a Fidesz korrupt kis- és nagyurait szolgálják, miközben Orbán és strómanjai, valamint az őket kiszolgáló fideszes maffia a közös pénzünket, a közös értékeinket, és a közös jövőnket lopja el, de mi nem felejtünk: az Együtt a rendszerváltás után visszaveszi az ellopott, elherdált állami vagyont, és Orbánisztánból együtt, közösen fogunk európai Magyarországot teremteni!

-----------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/

Látszólag csökkent a bürokrácia január 1-től, és lakóépületek 300 négyzetmétert meg nem haladó méretűre történő bővítése és átalakítása sem építési engedély köteles már, elég lesz "csak" egy bejelentés. Ha valaki azt hiszi, hogy ettől egyszerűbb lesz építkezni, az nagyot téved, sőt olcsóbb sem lesz, de akkor hogy is van ez a fideszes bürokráciacsökkentés?

Ennek az intézkedésnek a része volt az is, hogy 2016. január 1-jétől nem kell építési engedélyt kérni a legfeljebb 300 négyzetméter alapterületű házak építésekor, sőt használatbavételi engedélyre se lesz szükség, az építési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettség ez esetben csak a bejelentésre korlátozódik.

Most ezt a rendelkezést bővítette ki az országgyűlés az építési törvény módosításával, így nem kell építési engedély a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére, valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítésére, és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület átalakítására és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezésre, támfalépítésre. 

Az építtetők helyzete viszont csak látszólag lett könnyebb, ugyanis nekik és az általuk megbízott építészeknek jóval részletesebb tervdokumentációt kell készítenie a bejelentési eljáráshoz, ugyanis a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) kormányrendelet szerint az alábbi kiviteli szintű terveket kell a bejelentéshez elkészíttetni, és az alábbi munkarészeket kell az elektronikus építési napló mellé feltölteni:

1. aláírólap tervjegyzékkel
2. helyszínrajz
3. kitűzési helyszínrajz
4. utcakép
5. eltérő szintek alaprajzai
6. metszetek
7. homlokzatok
8. tartószerkezeti tervek
9. épület műszaki berendezéseinek rendszerterve
10. műszaki leírás
11. tervezői költségvetési kiírás

Ráadásul költségesebbé is vált a "bürokráciacsökkentett" építkezés, hiszen az intézkedéseknek megfelelően kötelező felelősségbiztosítást is kell már kötnie az építészeknek, és - természetesen - ennek költségeit is a megrendelőikre tudják csak ráhárítani, plusz kötelező a tervezői művezetés is. 

Mindössze annyival egyszerűbb az építésügyi ügyintézés, hogy a szomszédok nem kapnak értesítést az építési tevékenység előkészületeiről (gondolom ez hasznos lehet akkor, ha XY fideszes képviselő nem akarja világgá kürtölni, hogy éppen egy 288 négyzetméteres villát épít a XII. kerületben), de jelentősen növekszik az a rizikófaktor, hogy akkor fog egy szomszéd pereskedni a neki nem tetsző építkezés miatt, amikor már jelentős összeget fordított az épülő házára a kivitelezés alatt az építtető.

Az építésügyi szabályozás szétverésével perek sokasága fog keletkezni a szabálytalan telekbeépítések okán megromló szomszédsági viszonyok miatt, és szép településeink utcaképére évtizedekre fogja rányomni a bélyegét a fideszes felelőtlenség. Ezzel együtt megnő az építész kollégák felelőssége is, mondhatni korlátlan lesz, hiszen nem lehet az engedélyező hatóságra fogni semmit, minden hibáért ők lesznek felelősek, és talán a kötelező felelősségbiztosítás anyagilag helyt áll az esetek egy részében helyettük.

Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzésére természetesen lehet majd számítani, aki majd ellenőrzi, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e. Ha nem, akkor majd rendesen bírságol, vagy elbontat.

Lázár János 2016 június 10-én Kaposváron tartott építészeknek fórumot, ahol többek között arról is beszélt, hogy meg kell óvni az embereket attól, hogy rossz házakat építsenek, ezért Lázár az önkormányzatok egyik legfontosabb feladatának nevezte a saját településeik utcaképének, a települések összképének javítását, amihez egy keretet adnak az azóta már elfogadott településképi törvénnyel, amely a helyi építési szabályzatot is kiváltja. 

Sőt, Lázár szó szerint úgy fogalmazott Kaposváron, hogy a helyi településképi rendelet fogja meghatározni, hogy mi a szép és a nem szép. Lázár szerint ennek a helyi településképi rendeletnek ízlésrendeletnek kell lennie. 

Ehhez képest a kormányhivatal álláspontja szerint a településképi véleményezési és bejelentési eljárást az Étv. kizárja, vagyis a 300 négyzetméter alatti lakóépületek átalakítása és bővítése tekintetében, illetve 300 négyzetméternél kisebb alapterületű új lakóépületek esetében mégsem működik a településeik utcaképének a kontrollja, hiába van erre törvény, és hiába kötelezik az önkormányzatokat arra, hogy településképi rendeletet valamint Településképi Arculati Kézikönyvet alkossanak. 

Karácsony előtt Lázár minisztériuma a kormany.hu-n harangozta be, hogy elkészült az építész szakma által nyár közepe óta várt útmutató a Településképi Arculati Kézikönyvek elkészítéséhez, amely "Településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény a települések esztétikus lakókörnyezetének kialakítása és védelme érdekében a Településképi Arculati Kézikönyv bevezetésével hiánypótló módon teremt lehetőséget a jellegzetes települési karakterjegyek meghatározására és társadalmasítására."

Főépítészi munkám miatt különösen kíváncsi voltam az útmutatóra, és mivel nem találtam linket, ahol letölthetném a dokumentumot, ezért felhívtam a Miniszterelnökséget, hogy merre találom ezt a bizonyosan nagyszerű művet, de azt a (nem) meglepő választ kaptam, hogy a kormány hivatalos honlapján szereplő hírrel ellentétben még sem készült el a végleges útmutató, de majd elküldik, ha kész lesz.

Persze sok haszna nem lesz, hiszen a jelenleg hatályos lázárian elszabott szabályozás szerint a hazai épületállomány jelentős részét kitevő lakóépületek esetében nem lesz lehetőség a településkép szakmai kontrolljára, így jöhetnek az egyszerű bejelentéssel épült hellokittis és tornyoshabosbabos házak, hacsak az építésfelügyelet nem kezd ízlésrendőrségként is funkcionálni.

Igaza volt Lázár Jánosnak: valóban riasztó állapotban van az állam, nagyságát, mozgásképtelenségét és az elnehezültségét tekintve is. 

Mivel Lázárék Magyarország kifosztásán és tönkretételén kívül semmihez sem értenek, ezért az Együtt a kormányváltás után olyan józan építésügyi szabályozást fog alkotni, amely optimális az építtetők és a beruházások környezetében élők számára is, alkalmas lesz településeink utcaképének védelmére, és valóban megjeleníti a köz érdekét és érdemben járul hozzá az építőipar és a ingatlanpiac élénkítéséhez.

---------------------

Ha te is dolgoznál azért, hogy jobb hely legyen Magyarország, tegyük Együtt!
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/

Vagy ha támogatnád a munkánkat.
http://egyuttpart.hu/tamogass/ 

Néhányan technikai államcsődöt emlegetnek az uniós pénzek befagyása miatt. Hogy mi az igazság? Az biztos, hogy még a 2016 márciusban benyújtott pályázatok elbírálásáról sem adott hírt a kormányzat, miközben ezen pályázati konstrukciók második körének kiírását is elkezdte előkészíteni a Lázárék által elfuserált intézményrendszer.

(az eredeti kép forrása: MTI)

Kisvárosom, Szigetvár tavaly márciusban nyújtotta be a 2014-2020-as időszak első pályázatait, az egyiket a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) "Gyógyhelyek komplex turisztikai fejlesztése" címűre, míg a másikat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) "Fenntartható települési közlekedésfejlesztés" című kiírására. Ez már 9 hónapja volt, de egyik ügyében sem született még döntés (sem támogató, sem elutasító), ahogyan a többi 2016-ban benyújtott közel egy tucatnyi, jelentős munkával és költségigényes tervezéssel előkészített pályázat vonatkozásában sem.

Érdekes például, hogy a TOP "Barnamezős területek rehabilitációja” című pályázatára tavaly augusztusban nyújtott be egy komoly pályázatot Szigetvár, és számos település az országban, de miközben ezen pályázatok elbírálásáról még szintén nem érkezett hír, addig 2016 november 26-án már le is járt az újabb barnamezős kiírás tervezetének társadalmi egyeztetése is úgy, hogy az első kör pénzének sorsáról semmit sem tudunk.

Viszont nem ez az egyetlen ilyen kiírás, hasonló a helyzet több pályázattal is, ha valaki hozzám hasonlóan veszi a fáradtságot és a vidéki települések fejlesztéseihez kapcsolódó TOP-os pályázatok eredményei után kutat, akkor azt találhatja a Miniszterelnökség által a hivatalos pályázati információk szíveként működtetett egységes monitoring információs rendszerben (EMIR), hogy jellemzően a megyei jogú városok szerepelnek a nyerteseket felsoroló táblázatokban. Ennek az az oka, hogy a megyeszékhelyek külön fejlesztési keretet kaptak, a kisebb városokkal ellentétben nem kell versengeniük a pályázati forrásokért. Ennek már hírt is adott a kormányzati kommunikációs gépezet, amikor Orbán vidéki haknijain beharangozta a Modern Városok Programját. Ezen program forrásainak jelentős részét a sokat szidott Európai Unió adja, azon belül is a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program. 

Úgy értesültem, hogy a támogatási szerződések aláírásával párhuzamosan a megyei jogú városokat arra utasították, hogy nyissanak számlát a Magyar Államkincstárnál, és a pályázati előlegeket már oda is utalták. A virtuális pénz így továbbra is az állam egyik zsebében van, de az unió felé már úgy kommunikálható, hogy minden nehézség ellenére zajlik a hazánknak dedikált uniós források felhasználása. A technikai államcsőd teória ennek ellenére sántít, de hogy hatalmas baj van, az egészen biztos.

Hogyan áll most a Lázár János és Csepreghy Nándor duó által elszabott rendszer? Mi lehet a valódi oka annak, hogy a pályázati rendszer lényegében lefagyott?

Nem tudni pontosan, de információim szerint nincs ma olyan operatív program, amelyik kapcsán ne lenne valamilyen vizsgálódás az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), és a szabálytalanságok miatt hónapok óta elzárultak a Magyarországnak fenntartott pénzcsapok Brüsszelben.

Legutóbb az index.hu írta meg a Politico által megszerzett dokumentumok alapján, hogy az OLAF szerint Magyarországnak csaknem 300 millió eurót (csaknem 97 milliárd forintot) kellene visszafizetnie az EU-nak, miután a hivatal komoly szabálytalanságokat – csalást és korrupciógyanús ügyeket – tárt fel. 

Nem véletlen, magam is számos súlyosan gyanús pályázati közpénzlenyúlós ügyben tettem bejelentést az Európai Csalás Elleni Hivatalnál, mert ahogyan az OLAF-ot szintén gyakran értesítő harcostársam, Jávor Benedek, az Együtt és a Párbeszéd EP-képviselője is megfogalmazta: "a kormány felzárkóztatásra szánt uniós forrásokkal a oligarchái zsebét tömködi ész nélkül, évek óta. A konkrét vállalatokra kiírt és a tömbösített közbeszerzések miatt valamit a szisztematikus felülárazások következtében jelentős kifizetéseket zároltak már eddig is. Független irányító hatóság helyett a kormány saját hatáskörbe vonta a források elköltését és ellenőrzését, és azokat politikai alapon ítéli oda, ami természetesen csak tovább súlyosbította a helyzetet. Ráadásul, amikor lebukik Orbán Brüsszelben, akkor sem hajlandóak lépni. Korábban megírtuk, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vezetője személyesen adott át ügyeket Polt Péternek, aki még ekkor sem lépett. Sőt a kormány bábjaként az OLAF által feltárt ügyek egyikében sem emelt vádat. A teljes zárolás mostani veszélye a kormány és a feladatát megtagadó ügyészség közös felelőssége."

Sajnos a foglyul ejtett magyar állam hatóságai az igazság felderítése helyett a Fidesz korrupt kis- és nagyurait szolgálják, de mi figyelünk, és - ahogy eddig is, úgy ez után is - külföldön keresünk majd jogorvoslatot, legalább az uniós milliárdok ellopása ellen.

Orbán és strómanjai, valamint az őket kiszolgáló fideszes maffia a közös pénzünket, a közös értékeinket, és a közös jövőnket lopja el, de mi nem felejtünk, az Együtt a rendszerváltás után visszaveszi az ellopott, elherdált állami vagyont, és Orbánisztánból együtt, közösen fogunk európai Magyarországot teremteni!

-----------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/

Jött egy indulatos levél Lázár Jánostól. Nem csak azért adom közre, mert a levélben ezt kérte, hanem mert egy valós és tanulságos korképet kaptunk Orbánisztánról első kézből, Orbán balkezétől. Sőt, közben jött még egy levél.

(az eredeti kép forrása: Marjai János / MTI)

Lázár miniszter november 22-én kapott tőlem egy levelet, miután több tanú előtt közölte velem a szigetvári önkormányzat egyik vezetője: a helyi fideszes potentátok azt tudatták vele, hogy én állok a Szigetvár felé áradó kormányzati jó szándék útjában. Arra vártam őszinte választ a magát gyakran bevállalós alföldi gyerökként láttatni szándékozó miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy valóban zsarol-e a kormány?

Lázár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény által előírt határidőt megszegve 21 napon belül sem válaszolt, majd Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője hivatalos írásos kérdésben tette fel december 13-án a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a két megválaszolatlan kérdést:

• Valóban Berkecz Balázs személye miatt nem kapja meg Szigetvár városa a megfelelő kormányzati támogatást?
• A Kormány együttműködése egy hazai kisváros lakosságával, az általuk demokratikusan megválasztott vezetéssel valóban azon múlhat-e, hogy valaki a kisváros lakosaként, szakemberként és aktív ellenzéki politikusként bírálja-e az Önök politikáját, szakmai döntéseiket vagy sem?

Erre jött az alábbi levél, szó szerint idézem:

Tisztelt Képviselő Úr!

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdésében foglaltak szerint a hozzám intézett "Zsarolja-e a Kormány Szigetvár városát?" című, K/ 13294. számú írásbeli kérdésére az alábbi választ adom.

Tájékoztatom, hogy a hozzám érkezett leveleket, megkereséseket személyesen olvasom. Sok politikustársam ezt rossz szokásnak tartja, én azonban nem kívánok ettől eltekinteni. Ráadásul azt is megtanultam - politikai pályámtól függetlenül -, hogy egy megkeresésre illik válaszolni, így minden esetben így járok el.

Megnyugtatom, 2016. november 22. napján megkaptam Berkecz Balázs, csúsztatásoktól és fantazmagóriáktól nem mentes levelét. Válaszomat elkészítettem és a feladónak el fogom juttatni.

Ugyanakkor felhívnám a figyelmét arra, hogyha egy válaszra egy kicsit többet kell várnia a megszokottnál az nem biztos, hogy "adminisztratív okok" miatt történik. Képviselőtársam számba vehetné azt a lehetőséget is, hogy nem csak Berkecz Balázs és az Együtt tagjai keresnek meg.

Kifejezetten arra szeretném kérni, hogy se az ebben a válaszomban megfogalmazott tényeket, se pedig a Főépítész úrnak küldött levelemben foglaltakat ne hallgassa el a nyilvánosság elől.

Mindezeket ismertesse a lakossággal, amikor velem szemben alaptalan vádakat fogalmaz meg.

Tisztelettel:
Lázár János

Vagyis Lázár írt egy levelet egy meg nem írt levélről és arról, hogy megírta már nekem a választ, de Szabó Szabolcsnak mégsem válaszolt arra, hogy zsarolja-e Szigetvár városát és engem a kormány, és ezt a külön nekem írott állítólagos választ én sem kaptam még meg. Ennek ellenére a levél végén arra kéri Szabó Szabolcsot, hogy a válaszában megfogalmazott tényeket ne hallgassa el a nyilvánosság elől. 

Nézzük akkor ezeket a tényeket:

A fideszesek nem szeretik elolvasni a nekik címzett megkereséseket, ebből fakadóan nem is szeretnek reagálni rájuk, viszont Lázár elolvassa ezeket, és - a jelek szerint - ilyen "hoztam is meg nem is" stílusban válaszol rájuk, ha van rá ideje, mert nagyon elfoglalt.

Korábbi levelem - amelyben arról érdeklődöm, hogy zsarol-e a kormány - Lázár szerint csúsztatásokat és fantazmagóriákat tartalmaz, és Szabó Szabolcs ugyan ebben a témában kelt írásos kérdése a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint alaptalan vádakat fogalmaz meg. Ezt akár úgy is lehet értelmezni, hogy Lázárék nem zsarolják Szigetvárt és engem sem, csak azt nem értem, hogy erre miért nem tud egy miniszter egy országgyűlési képviselőnek adott válaszában nyíltan és egyértelműen válaszolni.

Kíváncsian várom, hogy megérkezik-e az állítólag már megírt és nekem címzett válasz. Ha megkapom, akkor ígérem, hogy nem hallgatom el a nyilvánosság elől.

UPDATE: MEGÉRKEZETT A NEKEM CÍMZETT VÁLASZLEVÉL IS LÁZÁRTÓL

Röviden a lényeg: a kérdés, miszerint az én személyem miatt nem segíti (zsarolja) a kormány Szigetvár városát "fals, hiszen a város támogatása és a várossal való kormányzati együttműködés napnál is világosabb, számszaki tény". (Biztosan azok a fideszesek hazudtak, akik a kormányzati zsarolás információjával tágították a szigetvári tudatot.)

Lázár arról is szót ejt, hogy 2010 és 2016 között mennyi támogatást kapott Szigetvár a kormánytól. Jól hangzik, ha nem vesszük figyelembe, hogy 2014 után a nem-fideszes városvezetés idején mennyi jutott ebből. Az állami tulajdonú és fenntartású kórház, az állami tulajdonú vár, a szigetvári civil szervezetek és a magánvállalkozások uniós pályázatokon elnyert támogatásait belekeverni a település támogatásaiba, és úgy láttatni, mintha ezeket a támogatásokat az önkormányzat kapta volna, az finoman szólva sem elegáns.

Az ominózus 280 milliós hitelt amúgy éppen egy állami intézkedés, a vízművek összevonási kényszere szakította a város nyakába, amelynek elsimítását a könyéken gyakorta vadászgató Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ígérte meg a város egyik hiszékenynek bizonyult vezetőjének, de úgy tűnik, hogy ennyire lehet komolyan venni Orbán és Lázár kollégáinak ígéretét.

Lázárék amúgy az elmúlt egy hónapban közel 80 milliárd önkormányzati támogatást szórtak szét, ebből Szigetvárnak mindösszesen 20 millió forint jutott, miközben Lázár városára 2,5 milliárdot, a belvárosi rogáni bizniszek helyszínére 3,2 milliárdot, a köztudottan "nehéz" anyagi helyzetben lévő Győrre 1,5 milliárdot, és Tiffán utolsó mentsvárának, Harkánynak a fürdőjére 1 milliárdot költött a kormány. A kiszórt pénzek között volt hiteltörlesztésre dedikált forrás is.

Szeretném megnyugtatni Lázár Jánost: ahogyan minden valódi lokálpatriótától elvárható, én továbbra is szolgálom a közösséget ahol élek.

Sőt, nem csak a helyi közösséget szolgálom. A világon sehol sem tartanak örökké a Lázár által fémjelzett monolit, hazug populista rendszerek. Orbán és strómanjai, valamint a fideszes kiskirályok és helytartóik határtalan arcátlansággal és gátlástalansággal harácsoltak össze olyan média egyeduralmat és gazdasági háttérhatalmat, amelyet gyengébb banánköztársaságokban csak szemlesütve merne vállalni bárki, de Orbán rendszere is bukni fog egyszer, és akkor az igazságtételt senki sem kerülheti el.

Lázár biztos lehet abban, hogy minden nehézség ellenére töretlenül dolgozok azért is, hogy megvalósuljon az Orbán-rezsim utáni normális Magyarország. 

Ahogy ígértem, itt a levél szó szerint:

Tisztelt Berkecz Balázs!

A Szigetvár város helyzetének tárgyában írt levelét 2016. november 22-én megkaptam, az abban foglaltakat áttekintve a következő választ adom.

A leleményben gazdag magyar nyelv egyik bölcs szólása így hangzik: kilóg a lóláb. Levele végén nekem szegezi a kérdést, miszerint nem áll-e szándékomban Önből helyi hőst faragni. E felvetés természetesen nem szorul válaszra, az Ön szándékairól azonban lerántja a leplet. Ami így napvilágot lát, az magam részéről elszomorít - az, hogy egy hajdani, magát komolyan vevő politikus, csúsztatásokra építve és saját városának gazdálkodási nehézségeit kihasználva önmagát a helyi ellenállás szerepébe próbálja manőverezni, az én morális kódexem szerint kicsinyes próbálkozás.

Ön nem mond igazat akkor, amikor a szigetvári Gyógyfürdő Kft. 280 millió forintos tartozását "beragadt" hitelként állítja be, mintha azt elfelejtették volna rendezni az Önkormányzati adósságkonszolidáció során. A tény ezzel szemben az, hogy a baloldali kormányzás romjainak eltakarításában jelentős lépcsőfoknak számító önkormányzati adósságkonszolidáció során általános érvénnyel nem került sor a gazdasági társaságok adósságának átvételére - sem Székesfehérváron, sem Hódmezővásárhelyen, sem Felcsúton, sem Szigetváron. Az ilyen hitelek konszolidálása azóta sem vált gyakorlattá, hátrányos megkülönböztetésről tehát nem beszélhetünk.

Ön nem mond igazat akkor sem, amikor arról ír: a Nemzeti Együttműködés Rendszere nem működik együtt Szigetvár városával. Állítását nemcsak az említett adósság ügyének tisztázása cáfolja, hanem azok a jelentékeny források is, amelyek Szigetvár működését és fejlődését segítették 2010 óta. Vegyük sorra ezeket!

2013-ban és 2014-ben összesen 2 milliárd 392 millió forint adósság konszolidálásával támogatta a Kormány Szigetvár városát és annak polgárait Önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatként 2010 és 2016 között 822 millió forint támogatást kapott a város. Vis maior támogatásként, egyedi kormánydöntéssel nyújtott támogatásként, európai uniós önerő alap támogatásként és központosított előirányzat terhére összesen további 109 millió forint forrás érkezett az önkormányzathoz.

A Szigetvári Kórház csak a 2016. évben 390 millió forint kiegészítő működési támogatásban részesült adósságai rendezésére. Az európai uniós forrásokból pedig, a 2007-2013-as ciklus tekintetében 2010-tól 6 milliárd 449 millió forint, míg a 2014-2020-as ciklus tekintetében csak eddig 1 milliárd 384 millió forint támogatásban részesült a település, a városban működő közintézmények és gazdasági társaságok. Meglehetősen impozáns számok ezek egy - állítólagosan - látványosan figyelmen kívül hagyott városhoz képet.

Az Ön kérdése tehát fals, amikor az iránt érdeklődik, hogy az Ön személye miatt nem segíti a Kormány Szigetvár városát, hiszen a város támogatása és a várossal való kormányzati együttműködés napnál is világosabb, számszaki tény. Ezért hát azt javaslom, hogy ahelyett, hogy saját hasznára próbálja besározni a kormányzatot, inkább tegye azt, ami minden valódi lokálpatriótától elvárható: szolgálja a közösséget ahol él.

Higgye el, tapasztalatból mondom, máshogy nem is érdemes a politikában maradnia.

További jó egészséget kívánok!


Budapest, 2016. december 29.


Tisztelettel:
Lázár János

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/     

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Magyarország a közmunka és az összeszerelő üzemek világa, pedig ez - szerencsére, még - nincs teljesen így. Talán elsőre nem hinnénk el, de a kreatív ipar hazánkban az egyik legfontosabb ágazat, és nem csak menő budapesti technológiai parkokban, vagy dizájnos belvárosi coworking irodákban virágzik ez a szektor, de olyan leszakadóban lévő vidéki városokban is, mint Pécs.

Éppen ezért rendezett a Váradi András Alapítvány “Fontos-e Pécsett a kreatív ipar?” címmel kerekasztal-beszélgetést Pécs kreatív iparáról, és az abban rejlő lehetőségekről december 13-án Pécsett a Trafikban. A beszélgetésre meghívott szakértők között volt Bazsali Gábor, a PICKform Kft. alapítója, építészmérnök, 3D nyomtatás technológiai szakember, vezető mérnök, Keresnyei János, a Kreatív Ipari Klaszter elnöke, Laborci Gergely, a 365 Media Kft alapítója, a gamer365.hu tulajdonosa, szoftver achitect, designer, illetve óraadó oktató a PTE Műszaki és Infomatikai Karán és Rabb Szabolcs – a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára.

A meghívott szakértők elmondták, hogy természetesen vannak jó és rossz tapasztalataik, de a beszélgetés elején rögzítették, hogy nem fognak nyavalyogni. Pécsett több, mint 800 kreatív iparban dolgozó cég van. Nem kérdés, hogy Pécsett fontos a kreatív ipar, de hogy az önkormányzatnak fontos-e az más kérdés, de az biztos, hogy ez egy olyan szektor, amit nem lehet felülről irányítani, hiszen ennek alapvetően önszerveződően kell működni; fontos, hogy Pécsett egy kreatív ipari klaszter is működik. 

Rabb Szabolcs szerint brutális centralizáció működik Magyarországon, ami a kreatív iparra is erősen rányomja a bélyegét, minden uniós és hazai forrás budapesti cégekre fordítódik, és jellemzően nem kerül támogatás vidéki cégekhez. Sajnos a Design Termináltól kezdve minden lényegesebb kreatív ipari támogató szervezet Budapesten koncentrálódik, de példa volt erre az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) is, ahol a 95%-át a feladatoknak fővárosi cégek vitték el.

Keresnyei János úgy vélte, Pécsett kész szerencse, hogy az EKF-et túlélték azok a kulturális intézmények amelyek nélkül nem lehetett volna kulturális főváros Pécs, de ma már szerencsére sok olyan magánkezdeményezés van a Kreatív Ipari Klaszteren kívül is, amelyek segítik a helyi kreatív kezdeményezéseket, ilyen például az ASzPIK, a Monokrom, a Csinos, a Létra és Szabadkikötő is.

Magyarországon kb. 5%-ot hasít ki a kreatív ipar a GDP-ből, ez azt jelenti, hogy megelőzi az építőipart, és az egyik legfontosabb exportcikkek a kreatív iparban termelődnek.

Pécsett is nagyon fontos terület ez, itt dolgozik egy világhírű orgona-építő cég, az Angster, ami most második legnagyobb manufaktúrája a világon, és itt vannak a világhírű pécsi kesztyű-készítő manufaktúrák is. De ide tartoznak az építészettől, a az írókon, újságírokon át a színházon és zeneművészeken keresztül a különböző szoftvercégek, és természetesen a Zsolnay is.

Az Angster esetében alig 500 milliós befektetés vagy kormányzati támogatás hiányozna ahhoz, hogy a világ legnagyobb orgonaépítő cége legyen árbevételben, kibocsátásban és alkalmazotti létszámban, miközben gyakran sokmilliárdot fordít a kormány arra, hogy különböző külföldi cégeket hozzon ide, Nagykőrösön például egy japán cég autóipari beszállító cég tervez 380 főt fog foglalkoztatni, kaptak is azonnal 6 milliárd állami támogatást.

Keresnyei János szerint azért az is jó hír, hogy Pécsre települtek olyan komoly nemzetközi kreatív ipari cégek, mint az Amalgam, amely luxus modellautókat gyárt, vagy a HARMAN, amely prémium minőségű hang- és fénytechnikai eszközöket gyárt olyan márkanevek alatt, mint az AKG, a Harman Kardon, az Infinity, vagy a JBL.

Laborci Gergely szerint egy fontos fegyvertény az, hogy a programozáshoz nem kell infrastruktúra, csak egy asztal, szék és számítógép kell hozzá, viszont az IT könnyen támogatható iparág, könnyű piacra vinni és jól lehet vele keresni még Pécsett is, ráadásul a városban vannak szép számmal nagyon klassz design-műhelyek is, akik jellemzően exportra dolgoznak.

Rabb Szabolcs arról is beszélt, hogy Pécsett vannak olyan fiatal szakemberek, akik amerikai vagy ázsiai cégeknek dolgoznak napi nyolc órában világszinten is versenyképes fizetésért, van aki otthon, és vannak akik ott ülnek egy coworking irodában.

Bazsali Gábor elmondta, hogy a 3D nyomtatás szintén egyre fontosabb technológiává válik Pécsett is, volt már példa arra, hogy egy szívműtéthez nyomtatták ki a beteg szívének másolatát, hogy előre lehessen modellezni a műtétet, de az élet szinte minden területén hasznosítható ez a kreatív ipari technológia. A probléma inkább az, hogy ezen a területen a hatalmas fejlődési tempó miatt kicsit nehezen működik a hagyományos képzési rendszer.

Rabb Szabolcs szerint sajnos a kreatív iparban dolgozók önazonossága nincsen meg, egy építész vagy egy településmérnök öndefiníciója a saját szűkebb szakmája lesz, egy informatikus azt fogja mondani, hogy én az ICT-ben dolgozom, a 3D-sek azt fogják mondani, hogy ők 3D-sek, pedig mennyivel jobban pozícionálható lenne az egész kreatív terület, ha a szereplők tudatában lennének annak, hogy egy fontos ipari ágazatnak a részesei.

Keresnyei János szerint a kreatív ipar egyik leglényegesebb tulajdonsága éppen az, hogy értékláncokat alkotnak az abban dolgozó szereplők. Jó példa erre a filmes szakma. Egy nemzetközi szempontból low budget 300 milliós hazai filmhez létrejön egy olyan csapat, aminek a tagjai nem dolgoztak eddig együtt, de mindenki tudja a dolgát, és megcsinálják a produkciót, és ettől ipar. Jó példa erre a Karlovy Vary Filmfesztiválon sikerrel bemutatott „Utóélet” című film, amelyet Pécsett forgattak. A forgatás 30 napja alatt a városban hagytak legalább 30 millió forintot, 1200 vendégéjszakát produkáltak, a taxisoknak nagyon jó forgalma volt és 47 pécsi vállalkozás kapott munkát a produkcióban. Ezért lehetnek fontosak a városi filmalapok, amelyeknek a támogatásait számlával igazoltan a városban kell elkölteni, sajnos Pécsett nincs ilyen.

Pedig a baranyai megyeszékhely unikális helyszín, hiszen megannyi művészeti csoport működik a városban, ami hatalmas lehetőségeket rejt egy-egy filmprojekt számára. Ehhez kellene speciális szabályozás is a közterületeken való forgatások rugalmasabb engedélyezéséhez is, sajnos példa erre a Cadbury Glow reklámfilm is, amit a rugalmatlanság miatt nem lehetett Pécsett forgatni, viszont a szomszédos város, Szigetvár befogadta a produkciót, és a kisvárosban szintén legalább 30 milliót költött el a stáb, megtöltöttek két komplett szállodát, és 100 szigetvári kapott egy hétig esténként 6000 forintot fejenként azért, hogy statisztaként közreműködtek a forgatáson.

A beszélgetésen vita volt arról, hogy jó ötlet-e az a korábbi pécsi gyakorlat, hogy üres belvárosi üzleteket ingyen vagy nagyon kedvező áron adjanak használatba kreatív ipari szereplőknek. Ezzel összefüggésben hangzott el, hogy a város sajnos nem híres arról, hogy Pécs egy kreatív város, és azok az ingyen koncertek, amivel Pécs elhiteti magáról, hogy a kultúra fővárosa, azok ölik meg éppen a kulturális ipart, hiszen az ilyen események mögött működő kreatív iparnak ezekből az eseményekből is profitálnia kellene, vagyis nem működhet ingyen.

A beszélgetésen az is elhangzott, hogy Pécs nehéz gazdasági és társadalmi helyzetének ismeretében nem biztos, hogy a legszerencsésebb lépés volt a Zsolnayt aktív önkormányzati közreműködéssel megpróbálni szétverni, és városi cégalapítással megpróbálni felépíteni a porcelángyár konkurenciáját.

Az a legnagyobb baj, hogy sokan nem tudják még mindig elképzelni, hogy Pécsett sikeresek lehetnek, hogy hiányzik a város kommunikációjából és imázsából az a vízió, hogy miként lehet újra sikeres. A siker és a jó érzés ígérete hiányzik a városból, de az alapok megvannak Pécsett és a jelenlegi nem reménytelen helyzeten egy jó stratégiával lehet segíteni.

A beszélgetés itt tekinthető meg teljes egészében:

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/