A kormány gyors évvégi önkormányzati pénzosztásba kezdett, 40 milliárdot csoportosított át meglepő helyekről. Sok település kap aprópénzt járdafejlesztésre, de hatalmas milliárdok mennek Rogán, Lázár és Tiffán szívéhez közel álló önkormányzatoknak, miközben Pécs a csőd szélére kerülhet. 

A Magyar Közlöny december 22-i tájékoztatása szerint 40 milliárdot vont el a kormány többek között a rokkantsági, rehabilitációs ellátások, a települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása, a támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének támogatása, szociális kiegészítő pótlék támogatása valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2016. évi kompenzációja cím terhére, hogy a belvárosi rogáni bizniszek helyszínére 3,2 milliárdot, Lázár városára 2,5 milliárdot, a köztudottan "nehéz" anyagi helyzetben lévő Győrre 1,5 milliárdot, és Tiffán utolsómentsvárának, Harkánynak a fürdőjére 1 milliárdot költsön.

Mindeközben Pécs a csőd szélére kerülhet, ugyanis 1,48 milliárd helyett mindössze 86 milliót kaphat a város rendkívüli támogatásként. Baranya az egyik legszegényebb és leghátrányosabb helyzetű megyévé vált az elmúlt 26 évben, hatalmas gazdasági és társadalmi problémákkal, elég csak az Ormánság közismerten nyomorúságos helyzetére gondolni.

Ennek a térségnek országgyűlési képviselője Orbán kedvenc borosgazdája, Tiffán Zsolt. A 174 települést magában foglaló választókerületben található városok Szigetvár, Siklós, Szentlőrinc, Sásd, Harkány és Sellye, de csak az utóbbi kettőnek sikerült támogatást szereznie: Harkány milliárdos támogatása mellett az Ormánság legnagyobb települése, Sellye kap nyomorult 8,5 milliót egy konyha fejlesztésére.

Marenics János, Siklós független polgármestere erről a minap így nyilatkozott a Hír TV-nek:

"Az első három választási ciklusomban degeszre nyertük magunkat. Az ezt megelőző ciklusban a kormánypárt támogatott engem, mint polgármestert. Akkor is függetlenként indultam. Akkor meg tudtunk állapodni. Most nem tudtunk megállapodni, most indítottak saját jelöltet, aki kikapott tőlem.
– És úgy érzi, hogy emiatt büntetik a települést?
– Mélységes meggyőződésem”

Sajnos akkor is igaza lehet a siklósi polgármesternek, ha a 40 milliárdból mutatóba kapott az ellenzéki városvezetést választott Szeged és Salgótarján is 1,5 milliárdot. Tiffán pedig szemmel láthatóan kizárólag választókerülete utolsó fideszes vezetésű városára, Harkányra koncentrál, és magasból tesz az őt megválasztó választókerület másik 173 településén élőkre.

De önmagában az is mélyen felháborító, hogy szociális és egészségügyi kiadások helyett az ingatlanvagyon áron aluli elkótyavetyéléséről híres budapesti V. kerületre, és a lassan ausztriai szintekre feltornászott Győrre költenek el feleslegesen pénzeket Orbánék.

A baranyai megyeszékhely cserbenhagyását viszont nem értem, hiszen Pécs a parlamenti gazdasági bizottságot vezető Bánki Erikkel, a Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárral, és Havasi Bertalan kormányfői sajtófőnökkel a háta mögött, és az Orbánnak minden helyzetben becsókoló fideszes városvezetéssel az élén a néhai kulturális főváros a NER legelső kísérleti telepe. Talán a város bedöntése is egy újabb orbáni kísérlet része?

Az Együtt a kormányváltás után helyreállítja a hazai önkormányzatiságot!

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/ 

Azt csiripelik a felcsúti verebek, hogy Tállai András, az Erzsébet-utalványok adótartalmának szakértője, és Fónagy János, az Uber és a verseny nagy ellensége mesterszakot indítanak a Fidesz Habonyról elnevezett kommunikációs intézetében. Ezt a hírt igyekszik alátámasztani az a két arcpirító hantázást tartalmazó levél, amelyet Szelényi Zsuzsanna képviselő önkormányzati és közműcéges írásos kérdéseire küldtek válaszul. 

(az eredeti kép forrása: NMHH.hu)

De kezdjük az elején. A kormány az elmúlt hetekben a versenyszférát érintő átfogó bérmegállapodást kötött. Ennek számos hatása, így a minimálbér emelése szintén érinti az önkormányzati szférát is, különösen az önkormányzati köztisztviselőket, akiknek bérhelyzete az évek óta elmaradó béremelések és az igazságtalan hatású egykulcsos adórendszer miatt rossz, és egyre romlik, erősödik a bérfeszültség, és alulfizetett szakemberek tömegei tervezik elhagyni a helyi közigazgatást, miközben leépítések körvonalazódnak az önkormányzati- és közműcégeknél. Komoly problémák körvonalazódnak az önkormányzati szférában emiatt.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője december elején írásban fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez, és Pintér Sándor belügyminiszterhez. Az Együtt politikusa levelében azt is jelezte, hogy a kormánynak - mint végső munkaadónak - kötelessége kompenzálni a megnövekedő munkáltatói költségeket az önkormányzati szférában és a közműcégeknél, mert esetükben ezeket a járulékcsökkentés nem kompenzálja. 

Tervezi-e a kormány az önkormányzati köztisztviselők bérrendezését a minimálbér-emelés után? Készült-e hatástanulmány a kormány számára, amely tekintettel van a 2017-es minimálbér-megállapodás hatásaira az önkormányzati köztisztviselők és általában véve az önkormányzati szféra bérviszonyaira? Hogyan kívánja kezelni a kormány a minimálbér-emelés után kezelhetetlenül és igazságtalanul összetorlódó bérskálát az önkormányzati köztisztviselők körében? A minimálbér-emelés után tervezi-e a kormány, hogy megemeli az önkormányzati köztisztviselők illetményalapját, és hozzányúl az évtized óta változatlan bértáblájukhoz? Tervezi-e a kormány, hogy a kollektív béralku részeként figyel az önkormányzati köztisztviselők reprezentatív szakszervezeteinek követeléseire? Kompenzálja-e a kormány a minimálbér-emelés után az önkormányzatokat vagy leépítésekre kényszeríti az ágazatot? Mit tesz a kormány az állami tulajdonú közműcégek bérszínvonalának rendezése érdekében a minimálbér-megállapodás után? Tervezi-e a kormány, hogy a 2017. évi Költségvetési Törvény módosításával kompenzálja az önkormányzatokat mint munkáltatókat a minimálbér-emelés többletköltségei miatt? Amennyiben ezt nem tervezi a kormány, akkor az ön álláspontja szerint leépítésekkel vagy helyiadó-emelésekkel kell kompenzálniuk az önkormányzatoknak a megnövekedett foglalkoztatási költségeket? Kíván-e a kormány az önkormányzati szféra reprezentatív érdekképviseleti szerveivel tárgyalást folytatni a minimálbér-emelés rájuk gyakorolt hatásairól? Tervezi-e a kormány, hogy a bérkompenzációt juttat az érintett állami és önkormányzati társaságoknak a bérskála torzulásának megakadályozása érdekében? Kíván-e a kormány érintett szerve kollektív bérvita részeként átfogó bérmegállapodást kötni a jelen kérdésben tárgyalt ágazatok reprezentatív szakszervezeteivel? Az állami közműcégek esetén pedig szintén létszámleépítésre vagy áremelésre kell számítania a munkavállalóknak és a fogyasztóknak a megnövekedett bérköltségek kigazdálkodása érdekében?

A kérdésekre most érkezett válasz. Vigyázat, fideszes mércével mérve is arcpirító köntörfalazás következik Tállai és Fónagy kivitelezésében.

Pintér Sándor és Varga Mihály helyett is Tállai válaszolt, amelyek lényege: az önkormányzati dolgozók fizetéséhez a kormány az önkormányzatok "jövedelmi helyzetének" figyelembevételével biztosít majd többletforrásokat, a decemberi bérszámfejtés adatai nélkül meg van lőve a Tállai professzionalizmusával átitatott gépezet, ezért nem tudják, hogy mennyi plussz forrást igényel a lassan egy évtizede változatlan bérszínvonalon működő önkormányzati rendszer, de - bármit is jelentsen ez - haladéktalanul beavatkoznak, amint az szükségessé válik, és az érdekegyeztető fórumokkal amúgy is folyamatosan egyeztetnek.

Nem kaptunk választ arra, hogy készült-e hatástanulmány, hogy változik-e a bérskála, hogy változtatnak-e az évtizede változatlan, nem önkormányzati, hanem állami szinten rögzített illetményalapon és bértáblán. Azt meg nem is értem, hogy mit ért az önkormányzatok jövedelmén Tállai államtitkár, hiszen az magánszemélyeknek van csak.  

Seszták Miklós helyett Fónagy János írt válasz helyett mesét.

Egy Fónagyhoz hasonlóan Uber-ellenes, rutinos pesti taxis kerülőútjaihoz mérhető kilométeres kitérőkkel tarkított mellébeszélés tárgyában egyetemi anyagként is helytálló dolgozatból megtudhatjuk, hogy hatástanulmány nem készült a minimálbéremelésre vonatkozóan, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt valamint az állami víziközmű társaságok munkaadói oldala tárgyal a bérmegállapodásról a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével, és az állami tulajdonú közszolgáltató cégeknél is történtek, de az önkormányzati tulajdonú víziközműtársaságok és egyéb kommunális cégek dolga nem tartozik a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra, vagyis oldják meg az önkormányzatok.

Csakhogy a kérdés lényegében éppen az volt, hogy mi a fészkes fenét tervez a kormány tenni az önkormányzatoknál és azok cégeinél, egyáltalán volt-e terve a kialakuló helyzetre, vagy számított-e egyáltalán arra, hogy helyzet lesz. 

Ma már bizton állíthatjuk - akármennyire is mesterkedett Tállai és Fónagy -, hogy a kormánynak vagy lila gőze sem volt arról, hogy milyen hatásai lesznek az önkormányzati szférában a minimálbér emelésnek, vagy tudatosan tervezik leszedálni az egészet azért, hogy könnyebb legyen majd a szocializmus tanácsi rendszerét restauráló, feudális, orbánista helytartórendszert felállítani a rémfáról fejjel lefelé lógva kivéreztetett demokratikus önkormányzati rendszer helyén.

A Fidesz 2010 óta fokozatosan, de biztos léptekkel és kitérők nélkül halad azon az úton, amely a magyar önkormányzati rendszer kiüresítéséhez vezetett. Mára nagyjából célhoz is ért, a helyhatóságok gyakorlatilag csak dísznek vannak Magyarországon. Ha nem fordulunk vissza, a folyamat hatáskör nélküli látszat-önkormányzatokhoz, kádertemetőkhöz vezet.

Az Együtt a kormányváltás után helyreállítja a hazai önkormányzatiságot!

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/ 

Állítólag egy december 5-i kormányülésen megszületett az önkormányzatok rendkívüli támogatásai (lánykori nevén ÖNHIKI) ügyében a kormányzati döntés. Az alulfinanszírozott önkormányzatok vezetői közül többen kerültek szívinfarktus közeli állapotba csütörtökön, amikor az Államkincstár által üzemeltetett belső informatikai rendszerben megjelent a tájékoztatás a meglehetősen szerény összegekről. Még az év végéig kiderül, hogy csődbe visz-e felelősen gazdálkodó, de alulfinanszírozott települési önkormányzatokat a kormány.

A Magyar Államkincstár honlapján szereplő tájékoztatás szerint a települési önkormányzatok rendkívüli támogatást kivételes esetben, pályázat útján igényelhetnek működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében.

A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter - tárcaközi bizottság javaslata alapján - a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb 2016. december 20-áig együttesen dönt.

Politikusként és városfejlesztő szakemberként több település vezetőjével vagyok kapcsolatban, és úgy értesültem, hogy nagy összeomlásra készülnek többen is: az egyik dél-dunántúli megyeszékhely 1,4 milliárdos támogatásra számított, de csak alig 80 millió forintos támogatást ígértek nekik, az egyik baranyai járási székhely 261 milliót kért, de csak 20 millió juthat nekik, míg egy somogyi járási központ közel 75 milliót igényelt, de csak 10 milliót szán nekik a kormány. Nem kérdés, hogy ez csőd közeli helyzetet jelenthet ezeknek az alulfinanszírozott, helyi adókra csak jelképesen szert tevő önkormányzatoknak.

Mi lesz ennek a vége? Valóban csődbe viszi ezeket az önkormányzatokat az a hazug kormányzat, aki azzal dicsekedik, hogy dübörög a magyar gazdaság?

Tényleg jut pénz kihasználatlan és felesleges felcsúti kisvasútra, felesleges stadionokra, kvázi ingyen hitelre a hazug TV2 életbentartásához és a fideszes földesurak földvásárlásához, de a települési önkormányzatokat kivéreztetni szabad?

Ha újságíró volnék, akkor most szépen felkérdezném a Belügyminisztériumot arról, hogy miként állnak ezek az ügyek, és hány önkormányzat nem kapja meg idén még a felét sem annak, amire pályázott.

Az egyik fideszes potentát például privátban azt mondta nekem, hogy arra kér, üssem ezt a témát, mert ők nem tehetik, és így talán az ő ügyük is előrébb jut, mert eddig sem Pintér, sem Lázár nem volt fogékony a megkeresésükre (csak megjegyzem: fullfideszes megyeszékhelyről beszélünk).

Nos, én is őszinte kormányzati válaszra várok lassan már négy hete két kérdésben: 

• Valóban az én személyem miatt nem kapja meg Szigetvár városa a megfelelő kormányzati támogatást?
• A kormány együttműködése egy hazai kisváros lakosságával, az általuk demokratikusan megválasztott vezetéssel valóban azon múlhat-e, hogy valaki a kisváros lakosaként, szakemberként és aktív ellenzéki politikusként bírálja-e Orbánék politikáját, szakmai döntéseiket vagy sem?

Ha elnézem az Orbán-rezsim mozgását az önkormányzatok vonatkozásában, akkor felmerülnek még más fontos kérdések is: Visszajönnek a községi és városi tanácsok? Avagy lesznek-e kormányzati főispánok a közvetlenül választott önkormányzati vezetők helyett? Egyáltalán mi végre is vannak a hazai önkormányzatok?

Az Együtt az előbbi kérdések megválaszolásáraszervezett idén ősszel "Önkormányzat vagy prefektúra?" címmel egy konferenciát, ahol az érdeklődők kézhez vehették és elolvashatták az Együtt "ÚJRATERVEZÉS" című szakmai vitasorozatának részeként a magyar önkormányzati rendszer megújításához készült vitairatot is, amelyben az alábbi alapelveket fogalmaztuk meg:

Minden településnek lehessen választott vezetésű önkormányzata

A választott vezetésű települési önkormányzatoknak jelentős hagyománya van, és a közelség, a személyes kapcsolatok miatt jelentős bizalmat élveznek, ezért a magyarországi önkormányzati rendszernek lakosságszámtól függetlenül az alapvető elemét kell, hogy képezzék.

Szubszidiaritás

A társadalom életében adódó problémát lehetőség szerint annak helyén kell megoldani. Mindent azon a legalacsonyabb szinten kell megszervezni, ahol az még hatékonyan megtehető. A jelenlegi állapothoz képest a közszolgáltatások széles körét, oktatást, egészségügyet, közösségi közlekedést decentralizálni kell.

Nemzeti közösségvállalás

A legfontosabb közszolgáltatások, oktatás, egészségügy, közbiztonság, közösségi közlekedés minden magyarországi lakost azonos színvonalon illetnek meg. A gazdaságilag leszakadó, hátrányos helyzetű térségeknek a saját forrásteremtő képessége szükségszerűen elmarad a fejlettebb régiókétól, miközben az önkormányzatiság nem eredményezheti a nemzeti szolidaritás felmondását, nem jelentheti azt, hogy aki egy leszakadó térségben él, nem juthat tisztességes orvosi ellátáshoz, hogy a gyerekei nem járhatnak valós esélyeket biztosító iskolába. Ezért szükséges, hogy a legfontosabb közszolgáltatások forrását teljes mértékben központilag, nemzeti újraelosztás mellett biztosítsuk, másrészt felelős gazdaságpolitikával segítsük ezekben a leszakadó térségek gazdasági és társadalmi felzárkózását.

Teljes átláthatóság

A demokratikus helyi közéletnek, a közügyek szabad megvitatásának az alapja, hogy bárki hozzáférhet a helyi önkormányzatok működésével, tevékenységével kapcsolatos minden információhoz, aminek egyetlen korlátját a személyes adatok védelme jelentheti. Az adatigénylés lehetősége mellett valamennyi szerződésnek, képviselőtestületi és bizottsági előterjesztésnek, jegyzőkönyvnek automatikusan elérhetőnek kell lennie az interneten.

Szakmai szempontból és gazdaságilag hatékony működés

A széleskörű nemzeti újraelosztás mellett, a közpénzek hatékonyabb felhasználásának érdekében elvárható, hogy a közszolgáltatásokat gazdaságosan, megfelelő szakigazgatás, mérethatékonyság és szükség esetén települések közötti szoros együttműködéssel végezzék. 

Szabadon felhasználható források

Megfelelő településfejlesztési stratégia kialakításához és végrehajtásához hosszú távon kiszámítható diszkrecionális forrásokra van szükségük az önkormányzatoknak. Ezért újra kell gondolni a források, egyes adók elosztását a központi kormányzat és az önkormányzatok között, a költségvetési törvény elfogadását megelőzően pedig minden évben konzultálni kell az önkormányzatokkal. 

---------------------

Több tanú előtt közölte velem három hete a szigetvári önkormányzat egyik vezetője: a helyi fideszes potentátok azt tudatták vele, hogy én állok a Szigetvár felé áradó kormányzati jó szándék útjában. Valóban zsarol a kormány? Erre várok őszinte választ Lázár János miniszterelnökséget vezető minisztertől, aki három hete sunnyog. Ilyen lenne az általa harsogott "keresztyén" erkölcs? Most Szabó Szabolcs is Lázárt kérdezi.

(az eredeti kép forrása: index.hu)

November 22-én írtam levelet Lázár miniszternek, amiben azt tudakolom - még mielőtt odáig ragadtatnám magam, hogy feljelentést tennék ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés gyanújával -, hogy Lázár és kollégái minden látszat ellenére ilyen kicsinyesek-e, és az együttműködés egy hazai kisváros lakosságával, valamint az általuk demokratikusan és jelentős többséggel megválasztott vezetéssel valóban olyan kicsinységeken múlnak-e mint, hogy én ezen kisváros lakosaként, aktív ellenzéki politikusként és a Lázár által vezetett tárcához tartozó szakpolitikákat kritikusan szemlélő szakemberként bírálom-e a kormány politikáját, illetve a szakmai döntéseiket.

Lázár eddig minden megkeresésemre reagált, olyan levélre is, amit nem neki, hanem Orbánnak írtam, de most minden "keresztyén" erkölcsi tanítás ellenére erősen sunnyog, és törvényt sért, hiszen a minisztériumok eljárása is alapvetően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya alá tartozik, aminek az általános szabálya szerint a miniszternek is 21 napja van az ügyintézésre.

Most Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője „Zsarolja-e a Kormány Szigetvár városát?” címmel írásbeli kérdést intézett Lázárhoz. A miniszter ez esetben már tényleg nem sunnyoghat, és írásos válaszát legkésőbb december 28-ig fel kell töltse a parlament.hu oldalra.

Bod Tamás, az Együtt gyulai önkormányzati képviselője rendesen felkavarta a szelet a Viharsarokban, ahol most különösen a Fidesz nem békés, ugyanis Bod feljelentésére Simonka György személyével összefüggésben költségvetési csalás miatt nyomoznak. Beindult a Simonka-párti trollok szervezése, de ennél is érdekesebb, hogy mennyire tisztán sejlik fel a fideszes belharc a pénzért és a hatalomért. 

Középen Simonka (kép forrása: index.hu)

Bod Tamás novemberben tett fedezetelvonás gyanúja miatt feljelentést a Legfőbb Ügyészségen Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselő ellen. Az ügyészség a mentelmi joggal rendelkező személyek esetén illetékes Központi Nyomozó Főügyészségre továbbította a feljelentést, amelyre egy hete érkezett a következő válasz:

"A tartozás fedezetének elvonása bűntette miatt 2016. november 14. napján a Legfőbb Ügyészségre eljuttatott  és a Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya által a Központi Nyomozó Főügyészségre megküldött feljelentésével kapcsolatban értesítem, hogy a feljelentést - szoros tárgyi és személyi összefüggés folytán - a Központi Nyomozó Főügyészségen költségvetési csalás bűntette alapján 1.Nyom.86/2016/86-II számon már folyamatban lévő bűnügyben vizsgáljuk."

Ekkor indult el a lavina, minden fontos sajtóorgánum beszámolt arról, hogy Simonka György személyével összefüggésben költségvetési csalás miatt nyomoznak, ami érhető módon rettentő kellemtelenül érintette a békési fideszes kiskirályt és közvetlen környezetét. 

Az ügy pikantériája, hogy Simonka hű fegyverhordozója, Szegedi Balázs mesterét védve úgy fakadt ki a Facebookon, hogy sajátjait hibáztatja a "Simi" körül zajló nyomozás mögött, mondván:

"Sokan tudjuk, hogy az ügy hátterében az áll, hogy Simit megpróbálják félreállítani, Gyula környéki gazdasági és politikai érdekkörök csak azért, hogy ne tudja a továbbiakban is elérni, hogy a Dél-Békésiek sikeresen szerezhessenek forrásokat a terveikhez. Ha ezek az érdekkörök támadásai sikerrel járnak Simi ellen akkor a pénz az ő ölükbe hullhat."

És ebben a posztban buzdítja ismerőseit arra, hogy: 

"Sokakkal beszélgetve azon törjük a fejünket, hogyan tudnánk a legjobban kiállni Simi mellett ebben a méltatlan, feljelentgetős, rágalmazós helyzetben. A facebook alkalmas arra, hogy az ismerőseinknek elmondjuk, hogy mi az igazság. Én mindenkit arra buzdítok, hogy saját szavaival, érzéseivel és nyelvén írjuk le amit gondolunk."

Továbbá jelzi azt is, hogy szívesen ad muníciót is a kommentekhez:

"Szóval posztoljunk, osszunk, szóljunk hozzá. Ha valakinek mankóként, vagy csak megerősítésként szüksége lenne segítségre akkor privátba írjatok és felveszlek titeket egy tematikus kommunikációs hírlevélre. Oda összegyűjtök néhány gondolatot és megküldöm. Privátba szívesen fogadok minden egyéb tippet, mert baromira bosszant, hogy mit meg nem engednek maguknak."

A Simonkát védelmező fideszes trolloknak el is készült az ígért "mankó", amit Kovács István, az Együtt mezőhegyesi elnöke szerzett meg és tett közzé a párt választókerületi szervezetének közösségi oldalán. A posztot Bod Tamás is megosztotta a saját politikusi oldalán, ahol Szegedi Balázs egy kommentben ismeri el magáénak a gyulai fideszes kádereknek is burkoltan odamondó Simonka-védő kisokost, amikor így kezdi hozzászólását: "Kedves Tamás, csak nem gondoltad, hogy szó nélkül hagyjuk az aljas rágalmidat? Az a bajotok, hogy szervezettek vagyunk?" Aztán persze jön a sablonos ócska félrebeszélés olyan dolgokról, amihez Bod Tamásnak és az Együttnek semmi köze.

A gyulai fideszesek viszont Simonka túlbuzgó emberének vagdalkozásán kapták fel a vizet, és a Gyulai Hírlapban megjelent tudósítás szerint azt kérik, hogy a dél-békési kiskirály határolódjon el a gyulaiak sértegetésére buzdító dokumentumtól. Görgényi Ernő gyulai polgármester sajtótájékoztatón közölte, hogy élesen elutasít minden olyan törekvést, amely „egyes dél-békési politikusok részéről arra irányul, hogy ellenségeskedést szítsanak Békés megyében, és gyűlöletet keltsenek más települések, térségek és az ott élő emberek ellen” és azt kérte Simonkától, hogy nyilvánosan jelentse ki, mélységesen elítéli a hírlevélben foglalt módszereket, és az abban javasolt kommunikációs paneleket, mert „aki valóban ártatlan, az nem fogadhat el ilyen alávaló módszereket”. (Miközben az alávaló módszerek között Görgényi és a gyulai fideszesek sem válogatnak, ha mondjuk éppen Bod Tamást próbálják karaktergyilkolni.)

Kónya István, Gyula alpolgármestere Szegedi Balázsnak is üzent, arra szólította fel elvtársát, hogy ne hergelje az embereket Gyula ellen, és a „stáb” tagjaival együtt kérjen bocsánatot a gyulaiaktól. Sőt, azt kérte „a Facebook-bejegyzések egyik zászlóvivőjétől”, hogy gondolkodjon el azon, méltó-e arra, hogy a megyei közgyűlés tagja legyen, hiszen – mint mondta – képviselőként egész Békés megye fejlődésének előmozdítására tett esküt. 

Ismerős nekem ez a szituáció Baranyából is.

Tavaly nyáron Tiffán Zsolt utalgatott maffiózókat emlegető bejegyzésében pénzosztókra és táskahordozókra. Csalódott bejegyzése mögött feltehetőleg az bújhat meg, hogy Bánki Eriket, Hargitai Jánost és Nagy Csabát nem sikerült leelőznie a fideszes naprendszerben annak ellenére sem, hogy azt rebesgetik, a legfontosabb elvtárs szőlőjét műveli a villányi lankákon, de felteszem éppen ezért nem lett látványosan problémája abból, hogy sajátjait nyilvánosan vádolta meg bűnszervezetben elkövetett bűnökkel (a kegyvesztés megtörtént, de az már más tészta).

Neki viszont nagyobb szerencséje volt, mint Simonkának, ugyanis az ellene tett feljelentéseket eddig az ügyészség bravúrosan elhárította. A maffiavád ügyében egy harkányi lakos a Központi Nyomozó Főügyészségnél jelentette fel Tiffánt azért, mert ha egy képviselőnek bűncselekmény elkövetéséről van tudomása, akkor a Büntető Törvénykönyv előírásai szerint hivatalos személyként kötelessége lett volna feljelentést tennie, melyet elmulasztott. Az ügyészség azonban elutasította a feljelentést, amit arra alapoztak, hogy "a bűnpártolás bűnkapcsolati bűncselekmény, alapbűncselekmény nélkül nem állapítható meg. A tettes büntetőjogi felelősségét az alapozza meg, hogy akadályozza, nehezíti, meghiúsítja az alapbűncselekmény felderítését." 

Csakhogy a feljelentő a feljelentésében nem erre célzott, mivel feljelentésének érdemi része szó szerint így szólt: "Feljelentést teszek Tiffán Zsolt országgyűlési képviselő ellen, mert bűnbejelentési kötelezettségének időben nem tett eleget." Vagyis a feljelentő egyértelműen a Btk. 300. § (1) bekezdésében szereplő korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűncselekmény elkövetésére utalt.

Polt Péter ügyészségének következetességét ismerve a Simonka körül zajló nyomozás eredményéből hamarosan ki fog derülni, hogy a gyulai vagy a dél-békési fideszesek állnak-e közelebb a naphoz a fideszes naprendszerben: ha Simonka ügyében megáll a vád, akkor tudhatjuk, hogy nála nem terem olyan dinnye, aminek a magját Felcsúton köpködik.

Mindenesetre, ha Orbán rendszere bukni fog akkor az igazságtételt senki sem kerülheti el.

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/  

A katolikus egyház képviselői fórumot tartottak szigetvári szülőknek azért, hogy meggyőzzék őket arról, hogy a város két általános iskolájából a nagyobbat átvehessék. Az egyház képviselője elárulta azt is, hogy szerinte miért jobbak az egyházi iskolák, mint az államiak, és az is kiderült, hogy szentgyónás olyan, mint a hátraszaltó.

(eredeti kép forrása: eduline.hu) 

Az egyháznak nem elég az állammal megegyeznie arról, hogy vinné az iskolát, muszáj a szülőket is meggyőzniük arról, hogy jobb lehet az egyházi iskola, mint az állami, mert ebben az ügyben a szülők támogatása nélkül nem lehet döntést hozni, ugyanis a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény is, amelynek 74. § (3) bekezdése szerint „akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja. Az állami intézményfenntartó központ akkor tehet javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, hogy az intézmény átadásával egyidejűleg kössön köznevelési szerződést a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést-oktatást folytató fenntartóval, ha az iskola állami tulajdonban van, vagy a tulajdonos települési önkormányzat az átadásról döntött, és a nevelést-oktatást, a szakképzést a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelést-oktatást igénylő tanulók számára változatlan színvonalon biztosítja.”

Miután szülőként én is érintett vagyok a kérdésben, ezért a feleségemmel együtt mentünk el december 8-án a közel 420 gyermeket oktató Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola fórumára, ahol közepesen gyér érdeklődés mutatkozott, legjobb szándékkal is 80 szülő jelent meg azért, hogy megtudja, mit is szándékozna tenni az egyház az iskola esetleges átvétele után.

Nem nevesítem az egyház munkatársait, mivel nem a megyéspüspök, hanem egy nem közszereplő, vezető beosztású alkalmazott és hitoktatóként dolgozó felesége érkezett a pécsi egyházmegye képviseletében azért, hogy a kérdéseinkre választ adjon.

Már a felvezetőből kiderült, hogy köznevelési szerződéssel kívánja az egyház átvenni az iskolát, de hamar megérkezett egy magát vallásosnak valló szülőtől az első fontos kérdés, hogy miért akar ma valaki egy olyan városban egyházi iskolát működtetni, ahol a Zrínyi Emlékév ünnepi hetén a megyéspüspök celebrálásában, Balog Zoltán miniszter részvételével tartott kegyeleti szentmisére a budapesti vendégekkel együtt is csak ötven ember volt kíváncsi.

A válasz két részből állt, az első felében elhangzott, hogy 50 kilométeres távolságon belül lehetővé kívánják tenni a katolikus híveknek, hogy legyen olyan óvoda és iskola, ahol katolikus nevelést kaphatnak a gyermekeik, de az egyházi alkalmazott ehhez az alábbiakat is megfogalmazta: 

"Nagyon fontos a mi rendszerünknek, a mi társadalmi életünknek az átgondolása, egyáltalán hova folytatódik tovább ez a rendszer, nem akarok uniós kérdéseket feszegetni, vagy a társadalomnak a morális képét elemezni, de az nagyon fontos, hogy akkor, amikor Magyarország társadalma egy kicsit átfordul egy érdektelenségbe, vagy érzelemnélküliségbe, nihilista vonalba, pont ebben az esetben nagy szükség van arra, hogy a gyerekeinknek adjuk meg azokat a lehetőségeket, hogy az érzelmi fűtöttség alapján a keresztény szemléletet megismerjék és megtanulják. Az a kérdés, hogy felnőtt korára az én gyerekem majd, ha nagy lesz, 18 éves, majd eldönti azt, hogy milyen irányba fog menni, mármint hívő lesz-e, vagy nem lesz hívő, de ha nem is ismerte meg még előtte a keresztény értékrendet, akkor hogyan, milyen alapon tudja ő választani azt, ami az életet is komolyan befolyásolhatja."

Ez volt az a pont, amikor én is szükségét láttam feltenni a saját kérdéseimet:

• Mitől jobb egy egyházi iskola, mint egy állami?
• Mit értenek az alatt, hogy ez egy elit iskola lesz? – hiszen ez hangzott el a szülői munkaközösség tagjai előtt.
• Milyen alapon kívánnának szűrni egy esetleges működtetés esetén az ide jelentkező diákok között?
• Ha a szülők többsége támogatná az átvételt, akkor mi lesz azokkal a már itt tanuló gyermekekkel, akiknek a szülei nem kívánják vallási/világnézeti szempontból elfogult oktatásban részesíteni az utódaikat?
• Lesz-e kötelező mise, ájtatosság és egyéb iskolán kívüli kötelező vagy melegen ajánlott vallásos program a gyermekeknek, a szülőknek, és nem utolsó sorban a pedagógusoknak?

A konkrét válaszok nehezen jöttek, de az egyház képviselője szerint azért jobb az egyházi iskola, mint egy állami, mert "önálló gazdálkodó lesz" és "a pénz nagyon sok mindent meghatároz", a pedagógusok szabadon választhatnak tankönyvet, amiből taníthatnak, ami az elhagzott érvelés szerint kiegyensúlyozottabbá teszi az intézmény működését. Az egyház állítólag több lehetőséget biztosít a pedagógusok fejlődésére, mint az állam, de nem csak a humánerőforrásra költenek többet, de az épületeik karbantartására is nagyobb gondot fordítanak. (Mondjuk a Szigetváron lévő három katolikus templomon nem látszik az, hogy az egyház olyan jó gazdája lenne az ingatlanainak: az egyik ingatlanuk felújításának előkészítésén magam is dolgoztam, és hosszasan kellett győzködnöm a korábbi püspök emberét arról, hogy miért fontos a főtéri templom felújítása, de egy másik belvárosi templom legalább két évtizede vár arra, hogy a püspökség felújítsa, míg a turbéki templom két évtizede be van zárva a súlyos műszaki állapota miatt.)

Az elit iskolára vonatkozó kérdésemre nem kaptam egyértelmű választ, de elmondták, hogy milyen sok "cigányiskolában" folyik egyházi nevelés a környéken vagy az országban. A felvételi kritérium pedig a pedagógusok és a gyermekek irányában is az egyházhoz való lojalitás, vagyis az egyházhoz valós hűséget várják el azoktól, akik egy egyházi iskolába jelentkeznek. 

Az egyház képviselői egyértelműsítették, hogy abban az esetben, ha átvehetik az iskolát, akkor a már az átvétel idejében az iskolában tanuló diákoknak, és az ott dolgozó alkalmazottaknak nem lesz lehetősége kimaradni az egyházi kötelező körökből, de ha ezt nem tudják elfogadni, akkor mehetnek ahová akarnak.

A hitoktató hölgy az egyházi szertartásokon és rendezvényeken való részvétellel kapcsolatban így fogalmazott:

"Az egyházi iskoláknak az a célja, hogy egy olyan nevelésben részesüljenek a gyerekek, hogy ha úgy van, akkor családjukkal együtt kerüljenek lassan bevezetésre a keresztény vallásba, hiszen egyáltalán nem az a cél, hogy a templomok tele legyenek olyan emberekkel akik egyáltalán nem tudják, hogy ott mi történik. Hanem pontosan az lenne a cél, hogy a gyerekek lelkét megnyissuk abba az irányba, hogy azt tapasztalják, hogy az ahova ők belépnek, az a világ amiben ők benne vannak, az egy szeretetből teremtett világ, és ezt a világot ők ajándékba kapják. És ők ebbe a világba azért lettek teremtve, hogy ezt a világot teljessé tegyék, velük együtt válljon teljessé. (...) Amikor a nevelés során eljutunk odáig, hogy vágyott a misére járás, akkor abban segítünk, hogy ő megértse azt, hogy mit jelentenek a misének egyes elemei, hogy értse mi történik, mert akkor lesz otthon az egyházban. Az, hogy misefüzet van, az már egy hitoktatási folyamat része, de nem ezzel kell indítani, hanem a vágynak a felkeltésével." 

Elmondása szerint senkit nem köteleznek arra, hogy valaki például részt vegyen egy szentgyónáson, de nyitva áll a lehetőség, hogy valaki ilyenre elmenjen, de aki nem szeretne, annak nem muszáj, hiszen ez azt jelenti, hogy még nem tart ott az érési folyamatban. Ezért - természetesen - nem is néznek le senkit, aki nem tart a "lelki érés" ezen fokán mert ez "olyan, mint a testnevelésben, amikor valaki meg tudja csinálni a hátraszaltót, mert ügyes, mert tehetsége van hozzá, a másik meg, ha megesszük sem tudja megcsinálni". Vagyis, szó szerint idézem: "Senkit sem megerőszakolva, saját akarata ellenére szeretne az egyház vezetni, mert az nem vezet semmire sem."

Ha valóban nem akarnak senkit "megerőszakolni" vagy felpofozni, annak az elmúlt napok hírei tükrében külön örülök, de engem mindenesetre továbbra is aggaszt, hogy nihilistaként gondol az egyház képviselője azokra, akik nem a katolikus egyház keretein belül képzelik el az életet, hogy szerintük egyházi nevelés kell ahhoz, hogy valaki 18 éves korára eldönthesse, hogy akar-e vallásos szellemben élni, miközben úgy akarnak átvenni egy állami iskolát, hogy ott a korábban beiratkozott tanulóknak sincs kegyelem, mindenkitől lojalitást várnak, mindenkinek kötelező a hittan, és szentgyónásra való vágyakozást olyan képességnek tekintik, mint egy testnevelés órán egy mozgásgyakorlat elvégzésére való képességet.

Meggyőződésem szerint az egyház képviselői által elmondottaknak semmi köze a mindannyiunk számára hozzáférhető iskolához, amely életrevaló ismeretekkel, versenyképes tudással, digitális írásbeliséggel és használható angolnyelv-tudással vértezi fel a gyerekek új és újabb nemzedékeit - függetlenül attól, hova, milyen családba születtek.

Mindenestere a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolába járó gyermekek szülei ma kapnak egy előzetes nyilatkozat-nyomtatványt, amelyen kifejezhetik, hogy tetszik-e vagy nem a katolikus iskola gondolata, és amely nyomtatványt a jövő hét folyamán kell visszajuttatniuk az iskolába. A beérkezett visszajelzések alapján dönt a pécsi egyházmegye arról, hogy hivatalosan is megkezdik-e az iskola átvételére irányuló procedurát.

Szerintem a jó iskolák biztosítása egy normális országban az államnak nemcsak erkölcsi kötelessége, de gazdasági érdeke is. Egy valamire való kormányzat a jó minőségű, egyenlő hozzáférést nem az egyházon keresztül, hanem egy állami oktatási rendszeren keresztül tudja a leghatékonyabban támogatni a gyermekeket álmaik megvalósításában, felnőtt életük sikeres indításában és abban, hogy a szegény gyerekek ne szegény felnőttként folytassák életüket. 

Sajnos a magyar oktatási rendszer közel negyedszázaddal a rendszerváltoztatás után nem a társadalmi felemelkedést szolgálja, hanem az öröklött viszonyokat termeli újra, ráadásul fokozatos, de biztos lemaradásra kárhoztatja a magyar gazdaságot is – nem a jövőbe vezet, hanem a múltba. De nem az a megoldás, hogy a poszt-feudális egyház vallási átnevelő intézményeiben kapjanak jó fideszes alattvaló-képzést a gyermekeink.

Én tartom magam ahhoz, amit a HírTV-nek nyilatkoztam a minap: „A versenyképes tudásnak az alapja nem az egyházi műveltség alapvetően, hanem az, hogy jó minőségű állami iskolák legyenek. És én ilyen szempontból - saját gyerekem szempontjából is, aki szintén ebbe az iskolába jár - azt támogatom, hogy maradjon állami az iskola. Viszont ahelyett, hogy az egyházra nyomná a pénzt az állam, fordítson az állami iskolákra több pénzt, fizesse meg a pedagógusokat, és legyen tisztességes oktatási rendszer”.

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/  

Lázár János alig tíz napja ismerte el az állami oktatáspolitika kudarcát azzal, hogy kijelentette: a mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények. És tessék, máris van olyan város, ahol az a kérdés, hogy átvegye-e az egyház az állami iskolát és óvodát? 

(eredeti kép forrása: eduline.hu) 

Orbán balkeze, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is kifejtette a minap, hogy a kormány meggyőződése szerint a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet az az, hogy "jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle". 

Az egyházak kapva kapnak is ezen a felhíváson, Szigetváron például már meg is jelentek a katolikus egyház képviselői azért, hogy meggyőzzék a pedagógusokat és a szülőket arról, hogy a ma működő két általános iskolából a patinásabbat, és a három működő óvoda közül az ehhez a belvárosi iskolához legközelebbit átvehessék.

Azért muszáj erről a szülőket meggyőzni, mert ebben az ügyben a szülők támogatása nélkül nem lehet döntést hozni, ugyanis a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény is, amelynek 74. § (3) bekezdése szerint „akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja. Az állami intézményfenntartó központ akkor tehet javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, hogy az intézmény átadásával egyidejűleg kössön köznevelési szerződést a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést-oktatást folytató fenntartóval, ha az iskola állami tulajdonban van, vagy a tulajdonos települési önkormányzat az átadásról döntött, és a nevelést-oktatást, a szakképzést a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelést-oktatást igénylő tanulók számára változatlan színvonalon biztosítja.”

Ebből adódik az a kényszer is, hogy az önkormányzat sem megkürelhető, ugyanis az iskolai és óvodai ingatlanok a város tulajdonában vannak (így van ez az ország legtöbb településén is), így azok fenntartójának megváltoztatása csak a tulajdonos hozzájárulásával történhet.

Az egyház természetesen megjelent a polgármesternél is, de Szigetvár képviselőtestületében többségben levő Szigetvári Emberekért Egyesület képviselői már egy nyílt levélben korrekten jelezték előre, hogy az önkormányzati döntést a szülők véleményének kialakítása után, a többségi véleménynek megfelelően fogják kialakítani.

De mire jó ez a nagy állami hév az iskolák egyházi fenntartásba adására? És miért jó ez az egyháznak?

Nem szeretném megsérteni sem az egyházak képviselőit, sem vallásos honfitársaimat, de azért azt a tényt szögezzük le, hogy a világ legjobb közoktatással rendelkező országaiban, így Finnországban, Dél-Koreában és Japánban sem a vallási háttér jelenti a siker receptjét, sőt, nem is a retrográd, múltbarévedő, bigott, a polgárokat alattvalói szerepre nevelő állami oktatáspolitika.

A pécsi egyházmegyétől kiszivárgott információk szerint a katolikusok egy "elit óvodát és iskolát" szeretnének Szigetváron, amelyeket nem köznevelési szerződéssel működtetnének, mert így jobban érvényesülhetnek a sajátos vallási nevelési elvek, másrészt pályáztatás révén megszűrhetik az iskolába felvételre kerülő gyermekeket.

Ebben az esetben ez azt is jelentheti, hogy az állami fenntartásban maradó két óvoda és egy általános iskola néhány év alatt akár szegregálódhat is, és ez tovább fokozza majd a feszültséget Szigetváron, de nem csak a városban, hiszen a térség kistelepüléseinek iskoláiból szintén beindulhat majd a mozgás a nem felvételi körzettel operáló, hanem vallási és egyéb "sajátos" elvek mentén szelektáló oktatási intézménybe.

Egyházi informátorom szerint viszont a katolikusok nem vágnak bele egy ekkora projektbe, ha nem vihetik a gimnáziumot is, és akkor sem kockáztatnak, ha hangos ellenállás látszik a lakosság oldaláról.

A pedagógusok ellenállása már most is érezhető, az óvodapedagógusok már korábban jelezték a Szigetvári Emberekért Egyesület képviselőinek, hogy komoly fenntartásaik vannak az egyházi működtetéssel kapcsolatban, és a múlt héten tartott a püspükség képviselője egy-egy tájékoztatót a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola tanári karának és alkalmazotti közösségének valamint a szülői munkaközösségnek, ahol több hozzám eljutó jelzés szerint tapintható volt a feszültség. A Micimackó Óvodában pedig a napokban zajlik egy hasonló egyeztetés.

Természetesen egyetlen alkalmazottnak sem mindegy, hogy a kicsit több biztonságot nyújtó közalkalmazotti státusszal, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alatt kell-e a jövőben dolgozni, lesz a jubileumi jutalom a nyugdíj felé közeledő, tapasztaltabb tanároknak, és az sem lényegtelen, hogy kell-e kötelező ájtatosságokon, hétvégi miséken és ki tudja még milyen egyéb munkaidőn kívüli, kötelezően elvárt egyházi programon a pedagógusoknak részt venni. (És ezek a kötelezően ajánlott egyházi programok a szülőket sem kerülik el, a gyerekekről nem is beszélve.)

Ráadásul a pedagógusok közül sokan emlékeznek még Udvardy György pécsi megyéspüspök feudális jellegű akciójára is, amikor az áprilisi pedagógussztrájkkal kapcsolatban kitett igazgatói hirdetményen ezt lehetett olvasni az egyik egyházi fenntartású pécsi oktatási intézményben:

„Kedves Kollégák! Püspök úr a múlt pénteki értekezletünkön részt vett, egyebek mellett arról is szólt, hogy a pedagógus szakszervezetek megkeresték az egyházmegyét. Püspök úr állásfoglalása, kérése egyértelmű: a pedagógusoktól azt kéri, semmilyen munkabeszüntetés, sztrájk kezdeményezésben ne vegyenek részt, ellenkező esetben él eljárási jogával. Ez az állásfoglalás összhangban áll az általam korábban megfogalmazottakkal, kérem, tartsuk be Köszönöm.” 

Az akkor még nem Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó megyei napilap, a Dunántúli Napló megkereste emiatt a Pécsi Egyházmegyét, és azt kérték tőlük, hogy Udvardy György pécsi megyéspüspök nyilatkozzon nekik a fentebb idézett írásról, de az egyházmegye válaszul csak egy rövid közleményt jelentetett meg honlapján, amiben azt írták, hogy egyebet az ügyről nem kívánnak mondani, a nyilatkozatuk szerint „Pécsi Egyházmegye fenntartásában működő oktatási és nevelési intézmények, amint korábban sem vettek részt, úgy a jövőben sem vesznek részt demonstrációkon".

Be kell valljam, hogy a gyermekem révén magam is érintett vagyok ebben az ügyben, nem tudom, hogy a szigetvári szülők többsége milyen álláspontot képvisel az egyház által kiszemelt óvoda és iskola vonatkozásában, de én kifejezetten elutasítom azt a lázárjánosi megközelítést, miszerint a vallásnak bármilyen köze lenne ahhoz, hogy valaki jó ember-e, pláne, hogy jó magyar-e. Felteszem, ezt Lázár sem gondolja komolyan, de a fideszes vélekedés inkább az lehet, hogy az illiberális ideológiai átnevelés hatékonyabban megvalósítható egy múltba révedő egyházi iskolában, mint egy állami iskolában.

Mi az Együttben egy modern és versenyképes Magyarországban hiszünk, amely - Finnországhoz, Japánhoz vagy Dél-Koreához hasonlóan - támogatja a polgárait abban, hogy a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon zajló verseny győztesévé válhassanak.

Ennek első és legfontosabb eszköze az oktatás. Az állam által biztosított, mindannyiunk számára hozzáférhető iskola, amely életrevaló ismeretekkel, versenyképes tudással, digitális írásbeliséggel és használható angolnyelv-tudással vértezi fel a gyerekek új és újabb nemzedékeit - függetlenül attól, hova, milyen családba születtek.

Olyan Magyarországot teremtünk, amely nem bezárja, hanem megnyitja az iskolák kapuit a gyerekeink előtt, és aktívan segíti a hátránnyal indulókat a kisgyermekkortól a diplomáig. A jó kormányzás nem költségvetési, hanem nemzetstratégiai kérdésként tekint a nők támogatására, a gyermekszegénység felszámolására és az oktatásra.

A jó iskolák biztosítása egy normális országban az államnak nemcsak erkölcsi kötelessége, de gazdasági érdeke is. A kormányzat a jó minőségű, egyenlő hozzáférést biztosító oktatási rendszeren keresztül tudja a leghatékonyabban támogatni a gyermekeket álmaik megvalósításában, felnőtt életük sikeres indításában és abban, hogy a szegény gyerekek ne szegény felnőttként folytassák életüket. Ugyanakkor csak a képzett fiatalok tudására alapozható olyan modern, fenntartható és erőteljesen növekedő gazdaság, amely újra a lehetőségek országává teszi hazánkat. A magyar oktatási rendszer közel negyedszázaddal a rendszerváltoztatás után nem a társadalmi felemelkedést szolgálja, hanem az öröklött viszonyokat termeli újra, ráadásul fokozatos, de biztos lemaradásra kárhoztatja a magyar gazdaságot is – nem a jövőbe vezet, hanem a múltba.

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/ 

Komoly problémák körvonalazódnak az önkormányzati szférában a minimálbér emelése kapcsán. Az önkormányzati köztisztviselőknél tovább erősödik a bérfeszültség, és alulfizetett szakemberek tömegei tervezik elhagyni a helyi közigazgatást, miközben leépítések körvonalazódnak az önkormányzati- és közműcégeknél. Ideje lenne a kormánynak rendezni a végletekig kifeszült helyzetet. 

(képek forrása: Koszticsák Szilárd (MTI) / index.hu)

A kormány az elmúlt hetekben a versenyszférát érintő átfogó bérmegállapodást kötött. Ennek számos hatása, így a minimálbér emelése szintén érinti az önkormányzati szférát is, különösen az önkormányzati köztisztviselőket, akiknek bérhelyzete az évek óta elmaradó béremelések és az igazságtalan hatású egykulcsos adórendszer miatt rossz, és egyre romlik. 

Azért van pénze a jelenlegi kormánynak a szükségtelen presztízsberuházásokra, mert feléli saját alkalmazottainak - így az önkormányzati köztisztviselőknek is - a bérét. Minden megspórolt önkormányzati köztisztviselői forint egy-egy tégla egy újabb felesleges stadionban. A jelenleg hivatalban levő kormány annak árán pazarolja az adófizetők milliárdjait a budapesti olimpiai felkészülésre, üresen kongó stadionok építésére, hogy közben mások mellett elértékteleníti saját alkalmazottainak jövedelmét.

A jelenleg ismert tervek szerint a kormány sem 2017-ben, sem 2018-ban nem készül az önkormányzati köztisztviselők bérhelyzetének rendezésére. 2016 már a nyolcadik, 2017 pedig a kilencedik év, amikor a kormány nem emeli az önkormányzati köztisztviselők illetményalapját, pedig ezen elmúlt évek döntő többségében már a világgazdasági válság utániak, amikor Orbán Viktor volt a miniszterelnök.

A versenyszférával megkötött bérmegállapodás tovább torzítja az önkormányzati köztisztviselők jövedelmi viszonyait. A minimálbér emelésének következtében tömegével lesznek olyan képzett önkormányzati köztisztviselők, akik egyrészt azt láthatják majd, hogy saját önkormányzatuk minimálbéres munkavállalói szinte pont ugyanannyit keresnek, mint ők, miközben az ő illetményük az elmúlt években egyáltalán nem emelkedett. Teljesességgel torz, teljesítményellenes bérfeszültségeket teremt, ha a kormány a minimálbéremelés után is érintetlenül hagyja az önkormányzati köztisztviselők szinte évtizede változatlan bértábláját. Igazságtalanabb és nagyobb szegénységet hozó jövedelmi viszonyokat kíván így konzerválni 2017-re és 2018-ra a kormány.

Különösen hátrányos a helyzete az elmúlt években bérszínvonal-romlást elszenvedett, kritikus infrastruktúrát jelentő víziközmű-cégeknek, valamint a hulladék- avagy szennyvíz-kezelő, és közterületfenntartó cégeknek is. A jelenleg hozzáférhető információk szerint a kormánynak nincs terve ezen gazdasági társaság-típusok bérszínvonalának rendezésére. Félő, hogy többletforrás és kompenzáció nélkül vagy áremelésre kényszerülnek, vagy bércsökkentésre, vagy pedig létszámleépítésre. Az elmúlt években mind jövedelemcsökkentést, cafeteria-megvonást, mind pedig létszámleépítést elszenvedtek ezen társaságok. Ráadásul a romló reálbér-helyzetű állami vagy önkormányzati társaságokat kiemelten sújtja a munkaerőpiaci válság részeként a képzett és képzetlen munkaerő elvándorlása is.

Sajnos egyelőre semmi sem látszik abból, hogy a dilettantizmus kormánya tudatában volna annak, hogy a minimálbér-emelés milyen hatást gyakorol az önkormányzati szféra, valamint az önkormányzati- és közműcégek bérviszonyaira. Nem látszik, hogy a kiszámíthatóan és modellezhetően keletkező bérfeszültségekkel számolt-e hatástanulmányokban a kormány, vagy ezek elkészítése helyett is inkább egy újabb, felesleges stadion finanszírozásáról készít terveket.

Szégyen, hogy a jelenleg hatályos 2017. évi Költségvetési Törvény és a mindeddig megismert kormányzati tervek alapján a kormány nem kívánja kompenzálni önkormányzatokat. Ennek következtében azok vagy helyiadó-emeléssel kényszerülnek megteremteni a minimálbér-emelés fedezetét, vagy pedig újabb önkormányzati alkalmazottakat fognak úgy leépíteni, hogy utána őket a kormány az önkormányzatokkal közmunkásokként foglalkoztatja majd vissza.

A kormánynak - mint végső munkaadónak - kötelessége kompenzálni a megnövekedő munkáltatói költségeket az önkormányzati szférában és a közműcégeknél, mert esetükben ezeket a járulékcsökkentés nem kompenzálja.

A rendkívül aggasztó helyzet miatt az Együtt képviselői a napokban írásbeli választ igénylő kérdéseket fognak benyújtani Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez, és Pintér Sándor belügyminiszterhez.

(A fenti blogposzt Szigetvári Viktorral társszerzésben íródott.)

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/ 

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta pénteken Mezőtúron, hogy a mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények, vagyis ezzel elismerte az állami oktatáspolitika kudarcát. Ráadásul mindezt pontosan akkor teszi, amikor éppen újabb államosítási cunami söpör végig a hazai iskolákon. Félelmetesen idióta üzemmódba kapcsolt a magyar kormányzat.

(az eredeti kép forrása: index.hu)

Lázár János egy áprilisi kormányinfón jelentette be, hogy tiszta és egyértelmű viszonyokat kell teremteni a hazai köznevelésben, ezért kifejtette, hogy a kormány álláspontja szerint egy olyan rendszerre van szükség, amelyben egységesen az állam a fenntartó és a működtető, és 2018-tól legyen új nemzeti alaptantervet is bevezetnének.

Ezt követően merült fel az eduline.hu cikke szerint, hogy az áprilisban belengetett új kerettanterv alapján már nem térhetnek el a Waldorf és más alternatív iskolák a központilag meghatározottól, csak akkor, ha "pluszszolgáltatást" nyújtanak. Ezzel értelmüket veszítenék az alternatív iskolák, de a magán szakképző iskolák is a végüket járják.

Lázár mezőtúri látogatásán elmondottak alapján az Orbán-kormány ehhez az alapítványi iskolákat kivéreztető nevelési elvhez remél szövetségest a történelmi egyházakban, ennek rendeli alá az új alaptantervet és a magyar oktatáspolitika megszervezését is. Orbán balkeze az MTI tudosítása szerint azt is kifejtette, hogy a kormány meggyőződése szerint a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle.

Először is én nem hiszek abban, sőt, kifejezetten elutasítom azt a megközelítést, hogy a vallásnak bármilyen köze lenne ahhoz, hogy valaki jó ember-e, pláne, hogy jó magyar-e, de felteszem a kormányzati vélekedés az lehet, hogy a fideszes ideológiai átnevelés hatékonyabban megvalósítható egy múltba révedő egyházi iskolában, mint egy nyugatosan nyitott alapítványi iskolában.

Ráadásul, ha jól értem Lázár szavait, akkor a kabinet igazán csak az egyházi iskolákban bízik, hiszen úgy fogalmazott, hogy a nemzet jövője és a történelmi egyházak oktatási rendszere elválaszthatatlan egymástól. 

Nem szeretném megsérteni sem az egyházak képviselőit, sem vallásos honfitársaimat, de azért azt a tényt szögezzük le, hogy a világ legjobb közoktatással rendelkező országaiban, így Finnországban, Dél-Koreában és Japánban sem a vallási háttér jelenti a siker receptjét, sőt, nem is a retrográd, múltbarévedő, bigott, a polgárokat alattvalói szerepre nevelő állami oktatáspolitika.

Mi az Együttben egy modern és versenyképes Magyarországban hiszünk, amely - Finnországhoz vagy Dél-Koreához hasonlóan - támogatja őket abban, hogy a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon zajló verseny győztesévé válhassanak. Ennek első és legfontosabb eszköze az oktatás. Az állam által biztosított, mindannyiunk számára hozzáférhető iskola, amely életrevaló ismeretekkel, versenyképes tudással, digitális írásbeliséggel és használható angolnyelv-tudással vértezi fel a gyerekek új és újabb nemzedékeit - függetlenül attól, hova, milyen családba születtek.

Olyan Magyarországot teremtünk, amely nem bezárja, hanem megnyitja az iskolák kapuit a gyerekeink előtt, és aktívan segíti a hátránnyal indulókat a kisgyermekkortól a diplomáig. A jó kormányzás nem költségvetési, hanem nemzetstratégiai kérdésként tekint a nők támogatására, a gyermekszegénység felszámolására és az oktatásra.

A jó iskolák biztosítása egy normális országban az államnak nemcsak erkölcsi kötelessége, de gazdasági érdeke is. A kormányzat a jó minőségű, egyenlő hozzáférést biztosító oktatási rendszeren keresztül tudja a leghatékonyabban támogatni a gyermekeket álmaik megvalósításában, felnőtt életük sikeres indításában és abban, hogy a szegény gyerekek ne szegény felnőttként folytassák életüket. Ugyanakkor csak a képzett fiatalok tudására alapozható olyan modern, fenntartható és erőteljesen növekedő gazdaság, amely újra a lehetőségek országává teszi hazánkat. A magyar oktatási rendszer közel negyedszázaddal a rendszerváltoztatás után nem a társadalmi felemelkedést szolgálja, hanem az öröklött viszonyokat termeli újra, ráadásul fokozatos, de biztos lemaradásra kárhoztatja a magyar gazdaságot is – nem a jövőbe vezet, hanem a múltba.

Visszaadjuk a döntések jogát a szülőknek, a tanároknak és az iskoláknak:

• Az iskolaválasztás és a rugalmas beiskolázás jogát a szülőnek.
• A tanítás szabadságát a pedagógusnak.
• A tantestület és az iskola szakmai irányítási jogát az igazgatónak.
• Az igazgatókinevezés lehetőségét a helyi közösségeknek.

Megoldások az eredményes iskolarendszerért:

• Visszaállítjuk a 18 éves korig szóló tankötelezettséget.
• Az alapkészségek erősítésére fordítjuk a – feltételek biztosítása nélkül bevezetett – napi testnevelésórák számának csökkentéséből származó, valamint az erkölcstan- és hittanórák választhatóvá tételével felszabaduló óraszámot.
• Helyreállítjuk a szabad tankönyv- és továbbképzési piacot.
• Fejlesztjük a nyelvtanulás és a digitális alapkészségek megszerzésének feltételeit, a szaktanárok elérhetőségét – az a célunk, hogy a középfokú iskola végére minden gyerek egy idegen nyelvet legalább középfokon elsajátítson – függetlenül szülei anyagi helyzetétől.
• Az esélyegyenlőség biztosítására kiterjesztjük a korai fejlesztési programokat, bevezetjük az "Erős kezdet programot", újra biztosítjuk a tanodaprogramok kiszámítható finanszírozását.
• Növeljük az "Útravaló ösztöndíjprogram" és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását célzó ösztöndíjprogramok keretét.
• A hátrányos helyzetű és különösen a roma gyerekek intézményes szegregációja ellen megerősítjük az Oktatási Hivatal ellenőrző szerepét és – a fenntartó jellegétől független – általános érvényű ellenőrzési joggal lépünk fel: a működés feltételévé teszszük a szegregációmentességet!

A pedagógusi pályát megbecsült hivatássá tesszük:

• Megszüntetjük a kötelező pedagógus kart és a kényszernyugdíjazást.
• Az egyéni többletteljesítményeket honoráló, fokozatos bérfelzárkóztatást vállalunk.
• Célzott ösztöndíjakkal csökkentjük a szaktanárhiányt és vonzóbbá tesszük a tanári pályát.
• Kiemelt ösztöndíjjal támogatjuk a hátrányos helyzetű térségekben való állásvállalást.

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/