Aki még nem építkezett az elmúlt 3-4 évben, annak úgy tűnhet, hogy könnyűvé vált a hazai lakásépítés, de az a rossz hírem van, hogy ez nem igaz. Sőt, most még egyet csavart rajta a kormány. Mindenki olvassa el legalább ezt az írást, mielőtt építkezésre adná a fejét.
(fotó: pexels.com / Lex Photography)
2016. januárjától él az építésügyben az egyszerű bejelentés intézménye, amely kizárólag lakásépítés esetén alkalmazható. Az elnevezése ellenére egyáltalán nem lett egyszerűbb a helyzet, inkább kifejezetten rémisztő mindenki számára, aki lakásépítésre adja a fejét. Elsőként kongattam meg az építésügy elszabása miatt a vészharangot, sokszor foglalkoztam a témával szakmai berkekben és a politikai színtéren is, de sajnos ezidáig hasztalan volt minden jelzésem. Most pedig még átláthatatlanabbá tette a rendszert egy friss rendeletmódosítással a kormány.
A témában a legutóbbi írásomhoz képest nem változott a diagnózisom: mindössze annyival lett egyszerűbb az építésügyi ügyintézés, hogy a szomszédok nem kapnak értesítést az építési tevékenység előkészületeiről, de jelentősen növekszik az a rizikófaktor, hogy akkor fog egy szomszéd pereskedni a neki nem tetsző építkezés miatt, amikor már jelentős összeget fordított az épülő házára a kivitelezés alatt az építtető.
Az építész kollégák felelőssége megnőtt, mondhatni korlátlan lett, hiszen nem lehet az engedélyező hatóságra fogni semmit, minden hibáért ők a felelősek, és talán a kötelező felelősségbiztosítás anyagilag helyt áll az esetek egy részében helyettük, már ha kötnek felelősségbiztosítást, mivel a saját célra építkező magánszemélyek építkezésénél nem lesz kötelező a tervezői művezetés, valamint a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás sem az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 244/2019. (X. 22.) kormányrendelet értelmében. Ez azt is jelenti, hogy még nagyobb pácba kerülhetnek az építtetők, hiszen ha egy tervezési hiba esetén könnyen végződhet bontási- vagy átalakítási kötelezettséggel az építésfelügyeleti eljárás, amelynek sokmilliós költsége is lehet, és ha nem lesz kötelező felelősségbiztosítása az építésznek, akkor nehéz lesz az építészen behajtani a nem kívánt plusz költségeket. És ha nem kötelező a tervezői művezetés, akkor olcsóbb mással megoldani, aki könnyebben térhet el a tervtől, ami biztosan újabb problémák forrása.
A kormány intézkedésének eredményeként október közepétől nem kötelező az elektronikus építési napló vezetése sem, ha az építtető természetes személy az egyszerű bejelentéssel saját lakhatását szeretné biztosítani, ez valóban jelenthet némi könnyebbséget. Viszont fontos megjegyezni, hogy ez a módosítás csak erre az építtetői körre vonatkozik, másoknak – így például ha az építtető gazdasági társaság vagy más számára történik az építés – továbbra is kötelező naplót vezetnie.
Elviekben könnyebb lesz az építkező családok dolga, ha az egyszerű bejelentés során feltöltött dokumentációtól – bármilyen oknál fogva – eltérnek. Nekik a jövőben nem kell majd külön bejelenteniük az eltérést, ugyanakkor előírás, hogy az aktuális szabályoknak megfelelő kiviteli dokumentáció a helyszínen rendelkezésre álljon, vagyis a terveket előzetesen kell módosítani, ha eltérnének a már meglévőktől, és kellemetlenségek sorára lehet számítani, ha egy építésfelügyeleti ellenőrzés során nem lesznek az építési helyszínen a módosított tervek.
És az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzésére minden esetben számítani kell, ellenőrzik, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e. Ha nem, akkor a hatóság rendesen bírságol, vagy elbontat. Viszont kapaszkodjanak: az építésfelügyelet a településképi előírások betartását nem ellenőrizheti, mert ezt a szétmódosított, elszabott építési törvény nem teszi lehetővé.
Szegény építésfelügyeleti kollégák viszont nem tehetnek róla, hogy ilyen elszabott a rendszer, ezért jó esetben, ha idejük engedi, akkor telefonon szólnak az építtetőnek, hogy valami nincs rendben a benyújtott engedélyezési tervekkel. Ilyenkor nem érdemes felkapni a vizet, hanem le kell ülni az épületet tervező építésszel, és átbeszélni, hogy mi lehet elszabva a terveken, majd kijavítani azokat. Ellenkező esetben elképzelhető, hogy már a tető ácsolásánál kap az építtető egy levelet az építésfelügyelettől, amiből kiderül, hogy az épületet odébb kellene tolni 2 méterrel, vagy 1 méterrel alacsonyabbnak kellene, lenni, vagy még rosszabb esetben mindkettő. Sajnos ma ez a valóság, országszerte tucatszám állnak ilyen és hasonló problémák miatt hatóságilag leállított építkezések, ahol az építtető - feltehetőleg - jóhiszeműen öntött milliókat az alapozásba, a falazásba és az összes többi munkálatba, és azt várja, hogy legalább a bíróság döntse el mi lesz az épület sorsa.
Gyakorló főépítészként az a tapasztalatom, hogy sokan sírják vissza azt a rendszert, amikor az önkormányzatnál az építésügyi ügyintézővel kellett megvívni a harcot az engedély megszerzéséért, de legalább a végén volt egy jogerős pecsét a terveken, amelyeket biztosan meg lehetett legálisan építeni, és nem lógott Damoklész kardjaként a fejünk fölött az a lehetőség, hogy súlyos milliókat bukhatunk, ha hibázott az építész.
Sajnos a sok módosítás ellenére úgy tűnik, hogy az illetékeseknek nem sikerül olyan szabályozást alkotni, ami megfelelő biztonságot nyújt az építtetőknek és a szakma képviselőinek is, így nincs mit tenni, muszáj minden jogszabályi előírással minden szereplőnek képben lenni annak érdekében, hogy az egyszerű bejelentés intézménye ne váljon rémálommá az építkező családok számára.
