Füleky Zsolt helyettes államtitkár, Lázár János miniszter és Hajnóczi Péter, a MÉK elnöke (fotó: Kovács Attila / MTI)

Egy decemberi blogbejegyzésemben már foglalkoztam az üggyel, és abbéli félelmeimet fogalmaztam meg, miszerint az építésügyi szabályozás szétverésével perek sokasága fog keletkezni a szabálytalan telekbeépítések okán megromló szomszédsági viszonyok miatt, és szép településeink utcaképére évtizedekre fogja rányomni a bélyegét a fideszes felelőtlenség. Ezzel együtt megnő az építész kollégák felelőssége is, mondhatni korlátlan lesz, hiszen nem lehet az engedélyező hatóságra fogni semmit, minden hibáért ők lesznek felelősek. De ezt persze senki nem fogja megfizetni nekik. És azt is megjegyeztem: sokan fogják ezért a Magyar Építész Kamara jelenlegi vezetőit kárhoztatni azért a súlyos bűnért.

Valami derenghet az elkövetett bűnökkel kapcsolatban a Magyar Építész Kamara elnökségében is, ugyanis az alábbi közleményt adták ki január 8-án:

"A Kormány 1032/2015 (I. 30.) számú határozatában döntött az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről. Az erre épülő 1567/2015 (IX.4.) Korm. határozatba foglalt intézkedési terv kiemelten kezeli a lakossági építkezések ügyintézésének egyszerűsítését és hatékonyabbá tételét, a teljes építésügy átfogó felülvizsgálata mellett.

A Miniszterelnökség és a Magyar Építész Kamara között létrejött stratégiai együttműködési megállapodás alapján egy éve dolgozunk közösen a szakmánkat felügyelő helyettes államtitkársággal, ennek eredményeként koncepció szinten kialakult egy szakmai garanciákat tartalmazó komplex rendszer. Ez egyértelművé tette az építési folyamat szereplőinek (az építtető, az önkormányzat, a hatóság, a tervező) jogait, kötelezettségeit és felelősségét. A javasolt rendszer biztosította volna a bürokrácia csökkentésére irányuló kormányzati szándék megvalósíthatóságát és az épített környezet jó építészeti minőségét.

A 2015 decemberében kivételes eljárásban elfogadott 2015. évi CCXII. törvény, valamint a 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet e rendszernek csak egy kis szegmensét szabályozza, ami nem tükrözi az egy éves munka eredményét. Ez a Magyar Építész Kamara elnöksége számára nem elfogadható.

A hatályba lépett jogszabályokban nem biztosított:

• az épített környezet védelme, mint közérdek (településkép, utcakép, környezet),
• az önkormányzatok jogszabályban biztosított joga,
• a védett környezet megóvása (világörökség, természet- és tájvédelem, országos vagy helyi örökségvédelem),
• az építészeti-műszaki terv alapján történő kivitelezés, a megvalósítás szakmaisága és szakszerűsége,
• a tervek építészeti-szakmai kontrollja, az elvárható minőség biztosítása.

A hatályba lépett jogszabályokban nem tisztázott:

• az építési folyamatban résztvevő tervezők joga, kötelezettsége és felelőssége,
• az építési folyamatban résztvevő további szereplők joga, kötelezettsége és felelőssége,
• az egyszerű bejelentési eljárást „értékelő” kijelölt jegyző és a hatósági bizonyítványt kiállító helyi jegyző jogköre.

A hatályba lépett jogszabályban nem egyértelmű az egyszerűsített bejelentési dokumentáció tartalma.

A fenti problémák kezelésére a Magyar Építész Kamara elnöksége javasolja:

• az építési, kivitelezési tevékenység műszaki tervdokumentáció alapján történjen,
• a tervező kövesse végig felelősséggel a megvalósítás teljes folyamatát,
• a tervezett és megvalósult épület feleljen meg a helyi építési szabályzat illeszkedésre, védelemre, karakterre és a közműellátottságra vonatkozó előírásainak,
• a bejelentés során az eljáró illetékes jegyző hívhassa fel az építtető figyelmét olyan hiányosságokra vagy hibákra, amelyek a megvalósulás során kárt okoznak és anyagi veszteséggel járnak,
• a tervezési és megvalósítási folyamat konzekvencia-rendszere legyen egyértelmű.

A Magyar Építész Kamara elnöksége továbbra is felajánlja, hogy szakmai segítséget nyújt a Miniszterelnökségnek a kitűzött célok elérése érdekében."

Az ügy kapcsán fontos emlékeztetnem mindenkit, hogy 2015 május 12-én egy olyan együttműködési megállapodást írt alá Lázár János a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) és a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnökeivel, amelyben amellett kötelezik el magukat a kamarák, hogy az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről szóló 1032/2015. (I. 30.) kormányhatározat végrehajtását szakmai javaslatokkal és koncepciókkal segítik. Az ominózus kormányhatározat  egyébként olyanokat fogalmaz meg, hogy: 

"A Kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy átfogó felülvizsgálatot követően, a lakossági építkezések sajátosságait kiemelten szem előtt tartva tegyen javaslatot az ügyintézés egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére az építésügyi igazgatás területén;"

"A Kormány az építési beruházások nyomon követhetőségének érdekében felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködve – és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének bevonásával – dolgozza ki a közepes és nagy léptékű, közpénzből, illetve európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó egységes módszertani rendszert, továbbá az építési beruházások minőségének biztosítása érdekében vizsgálja felül a vonatkozó eljárási szabályokat;"

"A Kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az egységes, országot lefedő főépítészi és tervtanácsi rendszer megteremtésének érdekében vizsgálja felül és tegyen javaslatot a főépítészi struktúra és jogállás, valamint a tervtanácsi hierarchia országos szintű egységesítésére, valamint a főépítészi tevékenységhez kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatára;"

"A Kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy tegyen javaslatot a Magyar Építészeti Tanács felállítására, feladat- és hatáskörének meghatározására, tagsági összetételére, céljaira és működési rendjére."

Kussország

A Magyar Építész Kamara a pénteki közleményével két fontos dologra világított rá:

• Nem ér semmit a kormánnyal kötött megállapodás, hiszen közleményben ismerték el, hogy a közös munka eredményeként létrejött szabályozás nem elfogadható.
• Még egy ilyen elszabott helyzetben sem mer egy szakmai kamara határozottan a sarkára állni, nem meri tételesen leírni, hogy mit és miként kellene szerintük konkrétan módosítani, hanem a kormányzat helyett az építész tervezőknek és a kivitelezőknek adnak javaslatokat, fogalmaznak meg gyengécske óhajokat.

Ha nem a szakmámról lenne szó, akkor azt mondanám, hogy vicc az egész. De ez egy szégyen. Szakmám töketlenségéért én kérek elnézést attól az utókortól, aki majd "élvezi" ennek az elszabott rendszernek az épített "örökségét".