Egyre tragikusabb a szigetvári vár helyzete, ugyanis nem elég, hogy idén, a Zrínyi Emlékév májusában életveszélyessé nyilvánították, és csak szörnyű késéssel, 7 héttel az állami emlékünnepség kezdete előtt vágtak neki a helyreállítási munkának, most a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló várpark több tucat fáját és bokrát vágatja ki az Orbán-kormány. Ráadásul Szigetvár önkormányzatával érdemben nem konzultáltak arról, hogy mi készül majd a várban. De kinek a lelkén fog száradni a budapesti erőszakos faírtós Liget-projekt után ez újabb a barbárság?
(képek forrása: http://nesztekbuzz.tumblr.com / Google Earth / Forster Központ)
Alig egy éve, 2015. július 21-én még úgy tűnhetett, hogy a Magyar Kormány kiemelt célnak tekinti a Nemzeti Várprogram megvalósítását, így a Program részét képező kiemelt jelentőségű, a nemzeti kulturális örökség körébe tartozó, állami tulajdonú szigetvári vár felújítását is. Sőt, a Program ütemezése szerint a legelső helyet is Szigetvár legfontosabb épülete kapta, így már 2016-ban, meg kellene valósulnia a szigetvári vár fejlesztésének.
Ehhez képest a Baranya Megyei Kormányhivatal 2016 május 26-án kelt határozatában arra kötelezte a szigetvári vár vagyonkezelőjeként is működő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t, hogy - jókarbantartási kötelezettségének eleget téve - három hónapon belül tegye rendbe a szigetvári vár életveszélyes állapotú várfalszakaszait, így a nyugati várfal-kötőgátat, az északi várfal-kötőgátat, a dél-nyugati bástyát, a déli várfalat és főbejáratot és az észak-keleti bástyát tegyék rendbe szerkezetileg, de előírták az első Orbán-kormány alatt félbehagyott kazamata-sor vízszigetelését és tátongó nyílásainak lezárását.
Júniusban kapott Szigetvár önkormányzata egy levelet, amiben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt kérte, hogy a vészhelyzet elhárítási és állagmegóvási munkákhoz az önkormányzat, mint bérlő járuljon hozzá. Ehhez csatoltak néhány nagyon rossz minőségű tervet, amit az előírt építésztervezői jogosultság helyett csak egy kerttervező jegyez, és egyfajta trójai falóként 27 fa és fél tucat cserjecsoport kivágását is előirányozza (lucfenyők, tuják, nyírfák, juharfák, egy platán, stb.). Az önkormányzat június 13-án tartott képviselőtestületi ülésen hozzájárult bérlőként ahhoz, hogy a vészhelyzet elhárítási és állagmegóvási munkák elkezdődhessenek, de jelezte, hogy tervtanács elé kellene hozni a tervet a helyi rendelet alapján, hiszen a vár fejlesztése szakmai kérdés, nem lehet egy bérlői hozzájárulással letudni az ügyet.
A tervek bemutatása ennek ellenére nem történt meg, majd július 8-án felvonult a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által megbízott vállalkozó, és anélkül álltak neki a munkának, hogy az önkormányzat munkatársai megismerhették volna a kormányzati terveket, anélkül indult el a munka, hogy helyben érdemi szakmai egyeztetés történhetett volna arról, hogy valóban indokolt-e 27 fa és fél tucat cserjecsoport kivágása. Pedig két helyi rendelet szempontjából is problémás a vár faírtással terhelt átalakítása.
A faírtásra ugyanis a várban folyó munkálatokat vezető állami Forster Központ munkatársai közlései alapján koncepcionális okokból van szükség, ugyanis a terveket jegyző tájépítész hölgy szerint a szigetvári vár erőd-jellegét szeretnék hangsúlyozni („… törekedtünk az egységes várszerű megjelenés erősítésére. Ennek fontos eleme a vár térkapcsolatainak, terepfelületeinek láthatóvá tétele, amihez a jelenlegi növényállomány ritkítására van szükség.”). Ezek a tervek alapjaiban változtatják meg a vár karakterét, ilyen ügyekben az a minimum, hogy tervtanács segíti a szakmai koncepció kimunkálását, ezeket a terveket pedig építész sem látta.
Ráadásul Szigetvár város településképi védelméről és az önkormányzati tervtanács működtetéséről szóló helyi rendelete értelmében a vár fejlesztésének tervei vonatkozásában Szigetvár város tervtanácsának lenne is joga településképi vélemény megfogalmazására, de a Forster Központ jogsértő módon nem tartotta be a helyi rendeletet.
A kormányzati szerv nem tartja be a szigetvári vár természetvédelmi terület helyi védetté nyilvánításáról szóló 32/2011. (X.28.) önkormányzati rendeletet sem, amely kimondja, hogy a vár belső területe és a körülötte lévő - még az Andrássy család által kialakított - közpark 27 hektáros területe helyi természetvédelmi oltalom alá kerül, ahol a Forster általi kivágni szándékozott lucfenyők, juharfák, platán és nyírfák is védettek, sőt az irtásra kijelölt bokrok egy része is az.
Kedden sor került egy munkaterület átadásra, ahol a Forster munkatársai tőlem, mint főépítésztől azt kérték, hogy lehetőség szerint ne csináljak ügyet ebből a félrement dologból, mert így is nagyon kevés idejük van a szeptember 7-i államfői találkozóig. Igen, szerintem is. Ezért írt Varga Zoltán, a Szigetvári Emberekért Egyesület elnöke, Szigetvár alpolgármestere már januárban Orbánnak nyílt levelet, mert már akkor is késésben volt a kormány.
De könyörgöm, ki az, akinek meglepetést okozott, hogy idén lesz a 450 éves évfordulója Szigetvár ostromának?
Ki miatt vannak Orbánék ilyen csúszásban?
Miért nem kezdte el a kormány saját korábbi döntésének megfelelően időben a munkálatok tisztességes előkészítését?
Miért lenne elfogadható indok az időprés arra, hogy védett fák és bokrok tucatjait vágják ki a szigetvári várban?
Kinek a felelőssége lesz, ha ez a barbár faírtás mégis megtörténik?
Összehasonlításként hozok egy másik szigetvári példát az idei emlékévből, ahol szintén egy park rendbetételéről van szó, ahol tisztességgel és időben ment a tervezés és indult a kivitelezés. Csakhogy ezt a beruházást a török kormány végezteti. Szigetváron a magyar kormány nemtörődömségével szemben a törökök jelentős összeget és energiát fordítanak arra, hogy felújítsák a kilencvenes évek elején épült Török-Magyar Barátság Parkot, és - amellett, hogy ez a beruházás már hónapok óta tart és augusztus közepére el is készül - még arra is volt idejük, hogy Szigetvár város önkormányzatával és annak tervtanácsával érdemben konzultáljanak. A látványtervekből még impozáns videó is készült, így mindenki láthatja, hogy milyen lesz a park.
