A katolikus egyház képviselői fórumot tartottak szigetvári szülőknek azért, hogy meggyőzzék őket arról, hogy a város két általános iskolájából a nagyobbat átvehessék. Az egyház képviselője elárulta azt is, hogy szerinte miért jobbak az egyházi iskolák, mint az államiak, és az is kiderült, hogy szentgyónás olyan, mint a hátraszaltó.

(eredeti kép forrása: eduline.hu) 

Az egyháznak nem elég az állammal megegyeznie arról, hogy vinné az iskolát, muszáj a szülőket is meggyőzniük arról, hogy jobb lehet az egyházi iskola, mint az állami, mert ebben az ügyben a szülők támogatása nélkül nem lehet döntést hozni, ugyanis a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény is, amelynek 74. § (3) bekezdése szerint „akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja. Az állami intézményfenntartó központ akkor tehet javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, hogy az intézmény átadásával egyidejűleg kössön köznevelési szerződést a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést-oktatást folytató fenntartóval, ha az iskola állami tulajdonban van, vagy a tulajdonos települési önkormányzat az átadásról döntött, és a nevelést-oktatást, a szakképzést a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelést-oktatást igénylő tanulók számára változatlan színvonalon biztosítja.”

Miután szülőként én is érintett vagyok a kérdésben, ezért a feleségemmel együtt mentünk el december 8-án a közel 420 gyermeket oktató Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola fórumára, ahol közepesen gyér érdeklődés mutatkozott, legjobb szándékkal is 80 szülő jelent meg azért, hogy megtudja, mit is szándékozna tenni az egyház az iskola esetleges átvétele után.

Nem nevesítem az egyház munkatársait, mivel nem a megyéspüspök, hanem egy nem közszereplő, vezető beosztású alkalmazott és hitoktatóként dolgozó felesége érkezett a pécsi egyházmegye képviseletében azért, hogy a kérdéseinkre választ adjon.

Már a felvezetőből kiderült, hogy köznevelési szerződéssel kívánja az egyház átvenni az iskolát, de hamar megérkezett egy magát vallásosnak valló szülőtől az első fontos kérdés, hogy miért akar ma valaki egy olyan városban egyházi iskolát működtetni, ahol a Zrínyi Emlékév ünnepi hetén a megyéspüspök celebrálásában, Balog Zoltán miniszter részvételével tartott kegyeleti szentmisére a budapesti vendégekkel együtt is csak ötven ember volt kíváncsi.

A válasz két részből állt, az első felében elhangzott, hogy 50 kilométeres távolságon belül lehetővé kívánják tenni a katolikus híveknek, hogy legyen olyan óvoda és iskola, ahol katolikus nevelést kaphatnak a gyermekeik, de az egyházi alkalmazott ehhez az alábbiakat is megfogalmazta: 

"Nagyon fontos a mi rendszerünknek, a mi társadalmi életünknek az átgondolása, egyáltalán hova folytatódik tovább ez a rendszer, nem akarok uniós kérdéseket feszegetni, vagy a társadalomnak a morális képét elemezni, de az nagyon fontos, hogy akkor, amikor Magyarország társadalma egy kicsit átfordul egy érdektelenségbe, vagy érzelemnélküliségbe, nihilista vonalba, pont ebben az esetben nagy szükség van arra, hogy a gyerekeinknek adjuk meg azokat a lehetőségeket, hogy az érzelmi fűtöttség alapján a keresztény szemléletet megismerjék és megtanulják. Az a kérdés, hogy felnőtt korára az én gyerekem majd, ha nagy lesz, 18 éves, majd eldönti azt, hogy milyen irányba fog menni, mármint hívő lesz-e, vagy nem lesz hívő, de ha nem is ismerte meg még előtte a keresztény értékrendet, akkor hogyan, milyen alapon tudja ő választani azt, ami az életet is komolyan befolyásolhatja."

Ez volt az a pont, amikor én is szükségét láttam feltenni a saját kérdéseimet:

• Mitől jobb egy egyházi iskola, mint egy állami?
• Mit értenek az alatt, hogy ez egy elit iskola lesz? – hiszen ez hangzott el a szülői munkaközösség tagjai előtt.
• Milyen alapon kívánnának szűrni egy esetleges működtetés esetén az ide jelentkező diákok között?
• Ha a szülők többsége támogatná az átvételt, akkor mi lesz azokkal a már itt tanuló gyermekekkel, akiknek a szülei nem kívánják vallási/világnézeti szempontból elfogult oktatásban részesíteni az utódaikat?
• Lesz-e kötelező mise, ájtatosság és egyéb iskolán kívüli kötelező vagy melegen ajánlott vallásos program a gyermekeknek, a szülőknek, és nem utolsó sorban a pedagógusoknak?

A konkrét válaszok nehezen jöttek, de az egyház képviselője szerint azért jobb az egyházi iskola, mint egy állami, mert "önálló gazdálkodó lesz" és "a pénz nagyon sok mindent meghatároz", a pedagógusok szabadon választhatnak tankönyvet, amiből taníthatnak, ami az elhagzott érvelés szerint kiegyensúlyozottabbá teszi az intézmény működését. Az egyház állítólag több lehetőséget biztosít a pedagógusok fejlődésére, mint az állam, de nem csak a humánerőforrásra költenek többet, de az épületeik karbantartására is nagyobb gondot fordítanak. (Mondjuk a Szigetváron lévő három katolikus templomon nem látszik az, hogy az egyház olyan jó gazdája lenne az ingatlanainak: az egyik ingatlanuk felújításának előkészítésén magam is dolgoztam, és hosszasan kellett győzködnöm a korábbi püspök emberét arról, hogy miért fontos a főtéri templom felújítása, de egy másik belvárosi templom legalább két évtizede vár arra, hogy a püspökség felújítsa, míg a turbéki templom két évtizede be van zárva a súlyos műszaki állapota miatt.)

Az elit iskolára vonatkozó kérdésemre nem kaptam egyértelmű választ, de elmondták, hogy milyen sok "cigányiskolában" folyik egyházi nevelés a környéken vagy az országban. A felvételi kritérium pedig a pedagógusok és a gyermekek irányában is az egyházhoz való lojalitás, vagyis az egyházhoz valós hűséget várják el azoktól, akik egy egyházi iskolába jelentkeznek. 

Az egyház képviselői egyértelműsítették, hogy abban az esetben, ha átvehetik az iskolát, akkor a már az átvétel idejében az iskolában tanuló diákoknak, és az ott dolgozó alkalmazottaknak nem lesz lehetősége kimaradni az egyházi kötelező körökből, de ha ezt nem tudják elfogadni, akkor mehetnek ahová akarnak.

A hitoktató hölgy az egyházi szertartásokon és rendezvényeken való részvétellel kapcsolatban így fogalmazott:

"Az egyházi iskoláknak az a célja, hogy egy olyan nevelésben részesüljenek a gyerekek, hogy ha úgy van, akkor családjukkal együtt kerüljenek lassan bevezetésre a keresztény vallásba, hiszen egyáltalán nem az a cél, hogy a templomok tele legyenek olyan emberekkel akik egyáltalán nem tudják, hogy ott mi történik. Hanem pontosan az lenne a cél, hogy a gyerekek lelkét megnyissuk abba az irányba, hogy azt tapasztalják, hogy az ahova ők belépnek, az a világ amiben ők benne vannak, az egy szeretetből teremtett világ, és ezt a világot ők ajándékba kapják. És ők ebbe a világba azért lettek teremtve, hogy ezt a világot teljessé tegyék, velük együtt válljon teljessé. (...) Amikor a nevelés során eljutunk odáig, hogy vágyott a misére járás, akkor abban segítünk, hogy ő megértse azt, hogy mit jelentenek a misének egyes elemei, hogy értse mi történik, mert akkor lesz otthon az egyházban. Az, hogy misefüzet van, az már egy hitoktatási folyamat része, de nem ezzel kell indítani, hanem a vágynak a felkeltésével." 

Elmondása szerint senkit nem köteleznek arra, hogy valaki például részt vegyen egy szentgyónáson, de nyitva áll a lehetőség, hogy valaki ilyenre elmenjen, de aki nem szeretne, annak nem muszáj, hiszen ez azt jelenti, hogy még nem tart ott az érési folyamatban. Ezért - természetesen - nem is néznek le senkit, aki nem tart a "lelki érés" ezen fokán mert ez "olyan, mint a testnevelésben, amikor valaki meg tudja csinálni a hátraszaltót, mert ügyes, mert tehetsége van hozzá, a másik meg, ha megesszük sem tudja megcsinálni". Vagyis, szó szerint idézem: "Senkit sem megerőszakolva, saját akarata ellenére szeretne az egyház vezetni, mert az nem vezet semmire sem."

Ha valóban nem akarnak senkit "megerőszakolni" vagy felpofozni, annak az elmúlt napok hírei tükrében külön örülök, de engem mindenesetre továbbra is aggaszt, hogy nihilistaként gondol az egyház képviselője azokra, akik nem a katolikus egyház keretein belül képzelik el az életet, hogy szerintük egyházi nevelés kell ahhoz, hogy valaki 18 éves korára eldönthesse, hogy akar-e vallásos szellemben élni, miközben úgy akarnak átvenni egy állami iskolát, hogy ott a korábban beiratkozott tanulóknak sincs kegyelem, mindenkitől lojalitást várnak, mindenkinek kötelező a hittan, és szentgyónásra való vágyakozást olyan képességnek tekintik, mint egy testnevelés órán egy mozgásgyakorlat elvégzésére való képességet.

Meggyőződésem szerint az egyház képviselői által elmondottaknak semmi köze a mindannyiunk számára hozzáférhető iskolához, amely életrevaló ismeretekkel, versenyképes tudással, digitális írásbeliséggel és használható angolnyelv-tudással vértezi fel a gyerekek új és újabb nemzedékeit - függetlenül attól, hova, milyen családba születtek.

Mindenestere a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolába járó gyermekek szülei ma kapnak egy előzetes nyilatkozat-nyomtatványt, amelyen kifejezhetik, hogy tetszik-e vagy nem a katolikus iskola gondolata, és amely nyomtatványt a jövő hét folyamán kell visszajuttatniuk az iskolába. A beérkezett visszajelzések alapján dönt a pécsi egyházmegye arról, hogy hivatalosan is megkezdik-e az iskola átvételére irányuló procedurát.

Szerintem a jó iskolák biztosítása egy normális országban az államnak nemcsak erkölcsi kötelessége, de gazdasági érdeke is. Egy valamire való kormányzat a jó minőségű, egyenlő hozzáférést nem az egyházon keresztül, hanem egy állami oktatási rendszeren keresztül tudja a leghatékonyabban támogatni a gyermekeket álmaik megvalósításában, felnőtt életük sikeres indításában és abban, hogy a szegény gyerekek ne szegény felnőttként folytassák életüket. 

Sajnos a magyar oktatási rendszer közel negyedszázaddal a rendszerváltoztatás után nem a társadalmi felemelkedést szolgálja, hanem az öröklött viszonyokat termeli újra, ráadásul fokozatos, de biztos lemaradásra kárhoztatja a magyar gazdaságot is – nem a jövőbe vezet, hanem a múltba. De nem az a megoldás, hogy a poszt-feudális egyház vallási átnevelő intézményeiben kapjanak jó fideszes alattvaló-képzést a gyermekeink.

Én tartom magam ahhoz, amit a HírTV-nek nyilatkoztam a minap: „A versenyképes tudásnak az alapja nem az egyházi műveltség alapvetően, hanem az, hogy jó minőségű állami iskolák legyenek. És én ilyen szempontból - saját gyerekem szempontjából is, aki szintén ebbe az iskolába jár - azt támogatom, hogy maradjon állami az iskola. Viszont ahelyett, hogy az egyházra nyomná a pénzt az állam, fordítson az állami iskolákra több pénzt, fizesse meg a pedagógusokat, és legyen tisztességes oktatási rendszer”.

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/