Többeket elgondolkodtatott a hír, miszerint lemond a Felcsúttal szomszédos Óbarok-Nagyegyháza független polgármestere. Borbíró Mihály azért akar lemondani, mert szerinte politikafüggő a források elérhetősége, és vele, a független településvezetővel szemben nincs bizalma a kormányzatnak. Egyre többször hallom magam is egy független vezetésű város főépítészeként azt, hogy miattam bünteti Szigetvárt a kormányzat, de érdemes megnézni a tényeket a fejlesztési források elosztása vonatkozásában, de nem csak Óbarok és Szigetvár kapcsán.
Tavaly december végén készítettem egy mérleget 2007-2015 között felhasznált uniós fejlesztési források kapcsán, ahol sajnos azt kellett megállapítanom, hogy nem csökkentek a régiós különbségek, Budapest és Pest megye szívta fel az uniós pénzek harmadát, míg a leszakadt régiók csak alamizsnát kaptak. Nekem akkor még az uniós támogatások sorsát követni hivatott Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) adatait kellett végigmatatni, ami nagyon időigényes művelet volt, de azóta elkészült az Átlátszó nyílt forrású interaktív térképe és kereshető adatbázisa az EU-támogatásokról, így - hála Orsós Mihálynak, Krich Balázsnak és az atlatszo.hu munkatársainak - kicsit könnyebben tudtam utánanézni annak, hogy egyes településeken miként alakultak az uniós támogatások.
Nézzünk meg néhány hasonló nagyságrendű fideszes és nem fideszes települést abból a szempontból, hogy mennyi támogatást sikerült nekik 2007 és 2015 között éves átlagban lehívni és, hogy milyen tendenciát mutat a források alakulása.
Debrecen (fideszes városvezetés) vs. Szeged (nem-fideszes városvezetés)
Az adatok alapján az látszik, hogy a nem-fideszes Szeged közel 11 milliárd forinttal tudott több támogatást lehívni átlagosan egy évben, mint a jelenleg is fideszes testületi többségű városvezetéssel bíró Debrecen, sőt a támogatások mértéke növekvő tendenciát mutat, de mindkét város kapott 2010 előtt és után is rendesen pénzt.
Hódmezővásáhely (fideszes városvezetés) vs. Dombóvár (nem-fideszes városvezetés)
Hódmezővásárhelyre évente átlagosan 4,3 milliárd forintnyi fejlesztési pénz érkezett, míg Dombóvárra "csak" 1,5 milliárd. Lázár János városa esetében egy növekvő tendencia látható a támogatások tekintetében, míg a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület képviselői által irányított város esetében egy csökkenő tendencia látszik.
Harkány (fideszes városvezetés) vs. Szigetvár (nem-fideszes városvezetés)
A fideszes Tiffán Zsolt által utolsó saját bástyájaként kezelt Harkány átlagosan évente 395 millió forintos forrást tudott megszerezni, míg a jelenleg a Szigetvári Emberekért Egyesület képviselőinek testületi többsége által vezetett Szigetvár átlagosan 1,2 milliárdos támogatást tudott bevonzani a fejlesztési alapokból. Érdekes, hogy miközben a fideszes vezetéssel büszkélkedő(?) Harkány esetében a támogatások szűkülése látható, addig a nem-fideszes Szigetváron egy növekvő tendencia figyelhető meg.
Felcsút (fideszes településvezetés) vs. Óbarok-Nagyegyháza, Uszka és Cserdi (egyiknek sem fideszes vezetésű)
Itt már jól látszik, hogy nem csak Orbán kedvenc gázszerelője, Mészáros Lőrinc, hanem az általa irányított falu is jobban teljesít a támogatási források megszerzésében, mint egy átlagos magyarországi falu. Míg Felcsút évente átlagosan 187 milliós támogatást tudott szerezni (és nem csak 2010 után), addig Óbarok csak átlag évi 3 milliót, Uszka (ahol az Együtt egyik vezetője, Sértő-Radics István a polgármester) 18 milliót tudott szerezni, míg az ország legnépszerűbb cigány polgármestere, Bogdán László által vezetett Cserdi nem kapott egy forint fejlesztési forrást sem.
A fentiek alapján nem állítanám, hogy nem jelent előnyt az, ha egy településnek fideszes vezetése van, de azt sem állíthatom, hogy egyértelmű hátrány lenne, ha nem fideszes egy önkormányzat.
Szigetváron maga az MSZP állítja azt, hogy miattam van nehéz helyzetben a város a fejlesztési források elérésénél, miközben a számok egyáltalán nem ezt mutatják. És ha az MSZP egyik vezető politikusa, Botka László polgármester által irányított Szeged példáját nézzük, akkor különösen nagy butaság volna valakinek ilyen megalkuvóan állnia a kérdésekhez Szigetváron, Óbarokon, Dombóváron vagy bármely nem fideszes vezetésű településen.
Kétségtelen, hogy a Fidesz 2014 őszén azzal kampányolt sok helyen az országban, hogy csak akkor lesz pénz a településeken, ha fideszes önkormányzati vezetést választanak az emberek. Maga Orbán Viktor nyilatkozta a kampány hajrájában egy a Vas Népének adott interjúban, hogy "az együttműködéshez bizalom kell. Az nem megy, hogy egyik nap diktatúrát kiáltunk, gyalázzuk a kormányt, lejáratjuk külföldön, másnap pedig azt mondjuk, hogy működjünk együtt, mert pénzről van szó". Nagy Csaba, az Orbán-párt baranyai listavezetője is azzal kampányolt Harkányban, hogy azért támogassák az emberek helyben a Fidesz-KDNP jelöltjeit, valamint a kormánypárt megyei listáját az október 12-i választásokon, mert fontos, hogy az új képviselőtestületek a megyei-és járási területfejlesztési pénzek elosztásában folytatott tárgyalásoknál élvezzék az adott települések a kormány és a megye teljes támogatását.
Az is kétségtelen, hogy a Fidesz a maga pitiánerségével folyamatosan visszaél a hatalmával a területfejlesztés terén is, hiszen Orbán szerint az állam mindent megtehet, oda pottyant egy utat, ahová csak akar. Ennek szellemében oda nem épít, ahová nem akar. Akkor sem, ha korábban már többször is megígérte.
És ha Orbánéknak úgy tartja kedvük, akkor szivatnak önkormányzatokat a hitelengedélyezéssel, a rendkívüli önkormányzati támogatásokkal és minden egyéb lehetséges módon, de nem az a megoldás, ha valaki meghunyászkodik és lemond.
Szigetváron felszólaltunk a rendkívüli önkormányzati támogatások ügyében, a hitelengedély megtagadása ügyében, a megyei fejlesztési pénzekkel való sunyi kis játékok kapcsán, valamint a minarettel és a Zrínyi Emlékévvel való trükközés miatt is, és megszólalásainkkal eredményt sikerült elérni: Szigetvár jelenlegi nem-fideszes városvezetése kétszer kapott rendkívüli önkormányzati támogatást, a második kérelemre meglett a kormányzati hitelengedély, sikerült megállapodni a megyével abban, hogy milyen projektekben dolgozunk velük együtt (igaz, hogy bejelentést is tettem az Európai Csalás Elleni Hivatalnál, mert továbbra is rendszerszintű összeférhetetlenség van Magyarországon az uniós finanszírozású Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban), és nem épül minaret a várban, de még idén 580 milliót fordít a vár felújítására a kormány, és az ígéret szerint jövőre folytatják a fejlesztéseket a Nemzeti Várprogram keretében.
Azt üzenem Óbarok-Nagyegyháza lemondásra készülő független polgármesterének, Borbíró Mihálynak, hogy ne mondjon le, hanem harcoljon! Álljon ki települése érdekeiért, emelje fel a szavát, ha úgy érzi, hogy ártani próbálnak falujának, küzdjön azért, hogy jobban mehessenek a dolgok, mert erre kapott felhatalmazást a választóktól.
Egy fideszes többségű önkormányzat önmagában nem garancia arra, hogy több fejlesztési forrás fog érkezni a településre, de egy tisztességes polgármester akár egy közmunkaprogramból is képes tiszteletreméltó eredményeket elérni, elég csak Cserdire és Bogdán Lászlóra gondolni.
Persze ettől még a folyamat zajlik. Ahogy Baranyi Krisztina, az Együtt ferencvárosi önkormányzati képviselője is írta egy önkormányzati vezetőknek írt nyílt levelében: a Fidesz 2010 óta fokozatosan, de biztos léptekkel és kitérők nélkül halad azon az úton, amely a magyar önkormányzati rendszer kiüresítéséhez vezetett. Mára nagyjából célhoz is ért, a helyhatóságok gyakorlatilag csak dísznek vannak Magyarországon. Ha nem fordulunk vissza, a folyamat hatáskör nélküli látszat-önkormányzatokhoz, kádertemetőkhöz vezet.
Ez így nem mehet tovább! Kezdődjék el egy egyeztetés arról, milyen jogokat követeljenek vissza a helyhatóságok az államtól! Fogalmazzuk meg közösen, hogyan fogjuk visszaállítani a valódi önkormányzatiságot, amely a magyar rendszerváltás fontos és értékes vívmánya volt. Találjuk ki együtt, hogyan adjuk vissza a helyi demokráciát, a helyi közösségek szabadságát és függetlenségét!
Állítsuk vissza hazánkban a többszintű kormányzás Európában elfogadott kultúráját!
