Arról hazudozik a kormányzati propaganda, hogy mennyire erősödik Magyarország, pedig a nemzetközi adatok és a hazai közérzet sem támasztja ezt alá. Nem pörögnek az uniós pályázatok sem, ami különösen aggasztó, hiszen az Orbán kihasználatlan, de méregdrága stadionjain kívül szinte semmi nem épül hazai pénzből, csak a sokat szidott Európai Unió által adott támogatásból.

(az eredeti kép forrása: Vajda János / MTI)

De mégis mi történik az uniós pályázati rendszerrel? Ezt a kérdést tette fel javaslatomra február közepén Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője írásbeli választ igénylő kérdésként Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek. A levélre Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára válaszolt.

A válasz rendkívül tanulságos, ugyanis az államtitkár leírja, hogy a kormány az aktuális uniós fejlesztési ciklus megkezdése és Orbán újabb hatalomra kerülése után két évvel, 2016 tavaszán döntött úgy, hogy átalakítja a Széchenyi 2020 program keretében kiírt felhívásokra beérkezett támogatási kérelmek értékelését.

Pedig 2014 nyarán már alakították az uniós pályázati rendszert, akkor szüntették meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, és helyette a Lázár-féle Miniszterelnökség alá pakolták az intézményrendszert, az egyes fejlesztési programok irányító hatóságai pedig a szaktárcákhoz kerültek.

Rákossy szerint az újabb átalakítás célja az volt, hogy egy transzparens, piaci befolyástól mentes, felkészült, tapasztalt ás nagy létszámú értékelői bázison alapuló értékelői rendszer jöjjön létre. (Senki ne röhögjön, tényleg ezt bírta Rákossy leírni.)

Orbán először erről a rendszerről tavaly, a gazdasági kamara évnyitóján beszélt, és akkor az ígérte, hogy ez a bírálati a rendszer gyorsabb és átláthatóbb lesz. Most már látjuk, hogy ez sem jött be, hiszen vannak olyan pályázatok, amelyeket már több, mint egy éve nyújtottak be, de még nem sikerült őket elbírálni, így nem sikerült a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) kormányrendeletben rögzített - jellemzően 30 napos - határidőn, vagy a TOP-os felhívásokban gyakran szereplő 40 napos határidőn belül dönteni.

Mindeközben - ahogyan erről az index.hu és több más hazai portál is beszámolt - a héten publikálta az EU az uniós fejlesztési régiók versenyképességi statisztikáit, amelyekből részletesen látszik, hogyan teljesítenek az egyes országokon belüli kisebb gazdasági-földrajzi egységek. A statisztikákból kiderül, hogy Magyarország mind a hét régiója elég gyatrán áll az uniós rangsorban, és ami ennél is rosszabb: ez az állapot lényegében nem változott, maximum egy kicsit romlott az elmúlt három évben. Magyarország vidéki régiói a legszegényebb régiók között vannak, különösen igaz ez Kelet- és Dél-Magyarországra.

A napokban az országgyűlési képviselők is kézhezvehették a Miniszterelnökség 2016 utolós negyedévére vonatkozó jelentését is, amelyből - a tényeket nélkülözni átszó propagandisztikus túlzások mellett is kiderül -, hogy a jelenlegi pályázati rendszer sem a felzárkóztatást szolgálja, ugyanis a legszegényebb megyék között lévő Baranya megye, Békés megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye és Tolna megye is azon térségek között van, amelyek a legkevesebb egy főre jutó uniós forrást kapták, míg az ország legnépesebb és leggazdagabb településére, Budapestre, a relatíve prosperáló iparral rendelkező Fejér megyéhez, Vas megyéhez, valamint Győr-Moson-Sopron megyéhez dupla annyi egy főre eső támogatás érkezett. Így nehéz lesz felzárkózni országon belül is a hátrányosabb helyzetű térségeknek a fejlettebb régiókhoz.

(forrás: Miniszterelnökség)

Sajnos nagyon úgy fest, hogy Orbánék elsősorban egyéni politikai céljaik, saját hátországuk finanszírozására használták ezeket az uniós eszközöket, miközben megszüntették az uniós pénzek elosztása feletti minimális kontroll lehetőségét is, miközben Orbán kedvenc gázszerelője és más fideszes strómanok nyerik sorra az uniós pályázatokhoz kapcsolódó zsíros közbeszerzéseket. 

Elég volt ebből! Tegyük együtt újra a lehetőségek országává Magyarországot!

Az Együtt politikájának hősei a törekvő polgárok: azok, akik minden tőlük telhetőt elkövetnek azért, hogy az életben egyről a kettőre jussanak, vagy legalább a gyermekeik nemzedékének megteremtsék a felemelkedés esélyét. Világnézetünk szerint ugyanakkor azok sorsa sem bízható csupán embertársaik könyörületére és jótékonyságára, akik nem képesek kitörni nehéz helyzetükből: hiszünk abban, hogy az államnak egyszerre kötelessége és érdeke is az, hogy ezeket a polgárokat segítse életkörülményeik emberibbé tételében, és a számukra is új esélyt kínáljon.

Ehhez nyújtanak segítséget az Európai Unió által adott támogatások is, amelyeket a leszakadt térségek felzárkóztatására, a foglalkoztatás növelésére, és a technológiai fejlesztésre kell fordítani, hogy abból elsősorban honfitársaink és a fejlődő magyar vállalkozások profitálhassanak.

A kormányváltás után Magyarországot az állam megújításával, az iskolák fejlesztésével, az ország iránti bizalom visszaépítésével, a meglévő értékeink és az ide érkező támogatások ésszerű felhasználásával valamint a munkahelyteremtő vállalkozókat támogató gazdaságpolitikával újra a lehetőségek országává tesszük.

-----------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/