Visszajönnek a községi és városi tanácsok? Avagy lesznek-e kormányzati főispánok a közvetlenül választott önkormányzati vezetők helyett? Egyáltalán mi végre is vannak a hazai önkormányzatok? - Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az LMP, a Jobbik, a Fidesz, az MSZP és az Együtt politikusai valamint az MTA, a TÖOSZ, a PTE és a Faluszövetség szakértői az Együtt és a Váradi András Alapítvány önkormányzati konferenciáján.

A magyar önkormányzati rendszer végveszélyben van. Az 1990-ben kialakított, és a következő két évtizedben kisebb mértékben alakítgatott struktúra a kezdetektől benne lévő ellentmondások miatt 2010-re már súlyos válságtüneteket mutatott. Ezt a második Orbán-kormány – mint számos más területen – jól ismerte fel, majd a kétharmados többségével élve a lehető legrosszabb választ adta.  Az önkormányzatokat kiüresítették, intézményeiket, hatásköreiket, vagyonukat elvették. Ez a folyamat nem állt meg, és nyilvánvalóan csak hatalmi megfontolás kérdése, hogy eljuthat-e az önkormányzatiság megszüntetéséhez.

Az önkormányzatok mozgásterének folyamatos és határozott lekorlátozása, és túlszabályozása zajlik. Így történhet meg, hogy a Magyar Államkincstár munkatársai az önkormányzati pénzügyeseket több helyen informálisan már arról tájékoztatták, hogy 2017 január 1-től átkerül az önkormányzatok számlavezetése is az államkincstárhoz, miközben az önkormányzati szférában egyfajta állami spiclirendszerként is funkcionáló ASP rendszert kötelezően bevezető törvénymódosítás is átment a közelmúltban a parlamenten.

Mindez azt jelenti, hogy az önkormányzatok bankszámlái elkerülnek a kereskedelmi bankoktól, feltehetőleg egy rakás önkormányzati hitel azonnali visszafizetési kötelezettsége élesedik, hiszen a hitel egyik feltétele gyakran a hitelező banknál történő számlavezetés, ezzel együtt megszűnik az éven belüli folyószámla hitel igénybevételének lehetősége is, és ezzel nagyon sok alulfinanszírozott és vagy alacsony adóbevétellel rendelkező önkormányzat kerül lehetetlenül kiszolgáltatott helyzetbe.

Az is egy fontos kérdés, hogy mi történik azzal a kevéske jobb helyzetben lévő önkormányzattal, akiknek jelentős megtakarítása van, hiszen a kereskedelmi bankszektorból az államiba való átrántással ezeket a pénzeket is elnyeli majd a Magyar Államkincstár (felteszem, ezért történik az egész banki lenyúlás). 

Ahogy Baranyi Krisztina, az Együtt ferencvárosi önkormányzati képviselője is elmondta a konferencián: a Fidesz 2010 óta fokozatosan, de biztos léptekkel és kitérők nélkül halad azon az úton, amely a magyar önkormányzati rendszer kiüresítéséhez vezetett. Mára nagyjából célhoz is ért, a helyhatóságok gyakorlatilag csak dísznek vannak Magyarországon. Ha nem fordulunk vissza, a folyamat hatáskör nélküli látszat-önkormányzatokhoz, kádertemetőkhöz vezet.

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke úgy fogalmazott a konferencián, hogy miközben az önkormányzati rendszer igényelte a reformot, az Orbán-kormánynak sikerült a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenie. A helyi önállóság pusztán politikai célú megőrzése csak látszateredmény, hiszen közben a helyi önkormányzati rendszer kiüresedett, az önkormányzatok közfunkciókban betöltött szerepe, költségvetésből való részesedése és mérete, szervezeti kapacitásai teljesen leépültek.

Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere szerint kiherélték az önkormányzatiságot, és teljesen úgy érzi, hogy az önkormányzatok csak egy kavicsok a kormány a cipőjében. A helyiek legtöbb problémájukkal hozzá, mint polgármesterhez fordulnak az ózdiak, de a legtöbb kérdésben ma már az önkormányzat nem tud segíteni, az állam pedig elérhetetlen.

Gertsmár Ferenc, az LMP veszprémi önkormányzati képviselője szerint már nehéz Magyarországon klasszikus önkormányzatiságról beszélni, mert az önkormányzatok önállóságát és forrásait is jelentősen megnyirbálta a Fidesz-kormány. 

Csige Tamás, Hajdúdorog MSZP-s polgármestere pedig azt a kérdést tette fel, hogy "jóságos vagy álságos manó-e az állam"? Szerinte nagyon rossz irány az államosítás, amihez a szemétszállítás problematikáját és a KLIK-et hozta példának. A pedagógus végzettségű városvezető keserű cinizmussal azt is megjegyezte, hogy a Fidesz oktatáspolitikája révén az iskolákban megvalósult az egységesítés, ugyanis a a jó iskolákat is sikerült lezüllesztenie a gyengébbek szintjére.

Ughy Attila, a XVIII. kerület fideszes polgármestere szerint 2010 előtt, ha az állam nem tudott egy közszolgáltatást megoldani, akkor átadta az önkormányzatoknak, de többnyire forrás nélkül. Szerinte az Orbán-kormány már 1998 és 2002 között is tett lépéseket arra, hogy ez másképp legyen, és az akkori koncepcióját folytatva halad a mai útján, amely irány álláspontja szerint alapvetően jó.

Áldozó Tamás, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke, Pápa fideszes polgármestere viszont meglepődött az államosítást és az önkormányzatiság átszabását látva, de szerinte sem rossz az az irány, amely felé Orbánék elindultak. Áldozó a prefektúra rémével való fenyegetés kapcsán elmondta, hogy nem lát problémát azzal, ha történelmi elnevezések és funkciók visszajönnek. Szerinte most is lehetnének szolgabírók, főispánok és prefektusok, ahogy néhány régi funkció - mint például a jegyzőké - vissza is jött a rendszerváltás után.

Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője szerint sincs baj ezekkel a történelmi elnevezésekkel. Szerinte az önkormányzatiság nem érdekli az embereket, meg is szűntek a kapcsolódási pontok az önkormányzati vezetők és a lakosság között - utalva ezzel arra, hogy az önkormányzatok megérdemlik a sorsukat. A jogi szakértő szerint viszont a '71-es tanácstörvény, a '90-es önkormányzati törvény és a 2012-ben született önkormányzati törvény több, mint 90%-os átfedést mutat, ráadásul szerinte nem beszélhetünk az önkormányzati rendszer átalakításáról sem, hiszen a rendszer lényegében és az önkormányzatok számát tekintve változatlan.

Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere, az Együtt Országos Politikai Tanácsának tagja úgy reagált Fábián Adrián szavaira, hogy friss kutatások szerint az ember és a gorilla genomja 98 százalékban egyezik, mégis jelentős a különbség az ember és a főemlősök között, így az a néhány százaléknyi tartalmi eltérés is rengeteget számít az 1990-es és a mostani önkormányzati szabályozás között. Egy szegedi villamossal kapcsolatos minapi esettel cáfolta azt az állítást is, hogy ne lenne kapcsolat az önkormányzati vezetők és az emberek között. Szerinte nagyon is érzi a lakosság, hogy mire jó az önkormányzat, de érdemes megnézni azt a tanácstalanságot is, amely az iskolák államosítása után kialakult, hiszen ott a szülőknek és a pedagógusoknak valóban nincs kihez fordulni, mert az állam elérhetetlen.

Pálné dr. Kovács Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete igazgatója szerint egy térben vak kormányzás zajlik ma Magyarországon. Az állami központokból hiányzik a helyi tudás, míg az önkormányzat a település egészében gondolkodik. A központosítás meg fogja bosszulni magát. Fábián Adrián mondandójára reagálva elmondta, hogy a struktúraváltás még valóban nem következett be, de jönni fog. Látszólag válságkezelést folytatott az Orbán-kormány 2010-től az önkormányzatoknál is, miközben az önkormányzatok nem voltak válságban. A kormány egy új, hatalomtechnikailag koncentrált modellt vezetett be, amely nem is biztos, hogy megfelel a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának. Sőt, szerinte ez a modell hosszabb távon nem is működőképes, így nem is fenntartható. Az akadémikus úgy vélte, hogy a jelenlegi rendszer ismeretében már most érdemes feltenni a kérdést: 2019-ben valódi mozgástér nélkül mit tudnak ígérni a helyi politikusok? Mit tudnak önmaguk megvalósítani? Egyáltalán mi végre is vannak az önkormányzatok? 

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere is csalódottságának adott hangot. 1990 óta polgármester, és azt mondta, hogy legutóbb a rendszerváltáskor érzett olyan izgalmat, mint a 2010-es választások után, de ma már úgy gondolja, hogy ez a mai rendszer csak más, de nem különb az "elmúlt nyolc évnél". Ebben a rendszerben polgármesterként már nem érzi magát olyan hasznosnak, mint korábban. Szerinte többre hivatottak az önkormányzatok. A központosítás kapcsán elmesélte, hogy 2013-ban, amikor még lehetett valaki polgármester és önkormányzati képviselő is egyben, egy ilyen polgármester honatya dicsekedett baráti körben azzal, hogy megmentette települése iskoláját azzal, hogy egyházi fenntartásba adta, miközben ez a fideszes képviselő is megszavazta azt az államosítást, ami elől menekítette városa iskoláját az egyházhoz.

Sértő-Radics István, Uszka polgármestere, az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke, a szakmai vita moderátora elmondta, hogy az Együtt és közpolitikai alapítványa, a Váradi András Alapítvány az elmúlt két évben számos szakmailag megalapozott, tényeken és a legjobb európai gyakorlatokon alapuló közpolitikai beavatkozásra tett javaslatot. 

A rendezvényen az érdeklődők elolvashatták az Együtt "ÚJRATERVEZÉS" című szakmai vitasorozatának részeként a magyar önkormányzati rendszer megújításához készült vitairatot is, amelyben az alábbi alapelveket fogalmaztuk meg:

Minden településnek lehessen választott vezetésű önkormányzata

A választott vezetésű települési önkormányzatoknak jelentős hagyománya van, és a közelség, a személyes kapcsolatok miatt jelentős bizalmat élveznek, ezért a magyarországi önkormányzati rendszernek lakosságszámtól függetlenül az alapvető elemét kell, hogy képezzék.

Szubszidiaritás

A társadalom életében adódó problémát lehetőség szerint annak helyén kell megoldani. Mindent azon a legalacsonyabb szinten kell megszervezni, ahol az még hatékonyan megtehető. A jelenlegi állapothoz képest a közszolgáltatások széles körét, oktatást, egészségügyet, közösségi közlekedést decentralizálni kell.

Nemzeti közösségvállalás

A legfontosabb közszolgáltatások, oktatás, egészségügy, közbiztonság, közösségi közlekedés minden magyarországi lakost azonos színvonalon illetnek meg. A gazdaságilag leszakadó, hátrányos helyzetű térségeknek a saját forrásteremtő képessége szükségszerűen elmarad a fejlettebb régiókétól, miközben az önkormányzatiság nem eredményezheti a nemzeti szolidaritás felmondását, nem jelentheti azt, hogy aki egy leszakadó térségben él, nem juthat tisztességes orvosi ellátáshoz, hogy a gyerekei nem járhatnak valós esélyeket biztosító iskolába. Ezért szükséges, hogy a legfontosabb közszolgáltatások forrását teljes mértékben központilag, nemzeti újraelosztás mellett biztosítsuk, másrészt felelős gazdaságpolitikával segítsük ezekben a leszakadó térségek gazdasági és társadalmi felzárkózását.

Teljes átláthatóság

A demokratikus helyi közéletnek, a közügyek szabad megvitatásának az alapja, hogy bárki hozzáférhet a helyi önkormányzatok működésével, tevékenységével kapcsolatos minden információhoz, aminek egyetlen korlátját a személyes adatok védelme jelentheti. Az adatigénylés lehetősége mellett valamennyi szerződésnek, képviselőtestületi és bizottsági előterjesztésnek, jegyzőkönyvnek automatikusan elérhetőnek kell lennie az interneten.

Szakmai szempontból és gazdaságilag hatékony működés

A széleskörű nemzeti újraelosztás mellett, a közpénzek hatékonyabb felhasználásának érdekében elvárható, hogy a közszolgáltatásokat gazdaságosan, megfelelő szakigazgatás, mérethatékonyság és szükség esetén települések közötti szoros együttműködéssel végezzék. 

Szabadon felhasználható források

Megfelelő településfejlesztési stratégia kialakításához és végrehajtásához hosszú távon kiszámítható diszkrecionális forrásokra van szükségük az önkormányzatoknak. Ezért újra kell gondolni a források, egyes adók elosztását a központi kormányzat és az önkormányzatok között, a költségvetési törvény elfogadását megelőzően pedig minden évben konzultálni kell az önkormányzatokkal. 

---------------------