Mára nagy valószínűséggel nincs olyan közügyek iránt érdeklődő hazánkfia, aki ne tudná, hogy Simicska Lajos, a Fidesz egykori pénzembere, az adóhatóság ex-elnöke, a jobboldali médiabirodalom feje a minap több interjúban is kifakadt, legecizte Orbánt, Bayert és a volt elvtársakat, majd ország-világ tudtára adta, hogy ezek itten diktatúrát építenek, és azt is el tudja képzelni, hogy mindezért (illetve azért, mert háborút hirdetett a volt haverok ellen) az életével kell fizetnie: "engem is le lehet lőni. Na, ezt hozza le nyugodtan, a viszont látásra, de mennem kell (...)" és elment "szánkózni".
Na, most tessék mondani, mi lett volna, ha egy ilyen hangzik el anno a baloldalon?! Nem akarnám bagatellizálni az öszödi beszédet, de az a Simicska által elmondottakhoz képest valóban smafu volt, hiszen "csak" arról volt abban szó, hogy Gyurcsányék hazudtak reggel, délben, este. Emlékszünk a következményekre: MTV székház ostroma, szemkilövetésig fajuló utcai tüntetések, Fidesz kétharmad, stb. Mindez persze nem történik meg, ha Gyurcsány időben elhúz a miniszterelnöki pástról, és talán minden másként alakult volna 2014-ben is, ha vissza sem somfordál. De Gyurcsány nem olyan, nem tud leállni, ahogyan a másik volt KISZ-titkár, Orbán sem.
Csakhogy Orbánról és csapatáról a hazudozásnál jóval súlyosabb dolgokat állít korábbi kollégiumi szobatársa, politikai harcostársa és gazdasági partnere:
1. Orbán Viktor egy "geci" (a szleng szótár szerint: "idegesítő, gerinctelen, bunkó hímnemű személy, akitől nehéz megszabadulni, akit nehéz levakarni"),
2. Orbán és a Fidesz diktatúrát épít,
3. Simicska azt is el tudja képzelni volt barátairól, hogy a kinyílt konfliktusuk miatt elteszik őt láb alól.
Nyílván a Simicska Lajos által elmondottak nem minden eleme hatott a közéletben az újdonság erejével, de a maga komplexitásában és nyersségében azért ezt eddig így még nem hallhattuk/olvashattuk a hazai médiában (leszámítva Magyar Bálint szerkesztésében megjelent "A magyar polip – a posztkommunista maffiaállam" című könyvben foglaltakat és az erre hivatkozó írásokat/megszólalásokat).
Viszont, ha már így feltámadt a háborgó demokrata Simicskában, és igazi "dzsungelharcosként" akar háborút nyerni, akkor az Orbán fanok kirúgásánál nem szabadna megállnia. Már csak azért sem, mert a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 263. § (1) bekezdése szerin "aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés, kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
Ha Simicska valóban úgy érzi - ahogy a Magyar Narancsnak adott interjúban állítja -, hogy tartozik a hazájának, a családjának és magának annyival, hogy csak olyat cselekszik, amit helyesnek tart, és tényleg elkötelezett demokratának vallja magát, akinek egyáltalán nem tetszik az, "ahogy és amilyen módszerekkel ezek a fiúk intézik a dolgaikat ebben az országban", akkor a szánkózás végeztével azonnal meghirdet egy sajtótájékoztatót és élő egyenes adásban tálal ki részletesen azokról az ügyekről, amelyekről tud, amelyekben már ő sem akar partner lenni. Ez a minimum.
Orbán pedig tanulhatna az általa olyan sokszor emlegetett történelemből, hiszen a hozzá hasonló karakterek (Rákosi, Ceaușescu, stb.) előbb vagy utóbb, de mindig elnyerték méltó büntetésüket. De ha csak a közelmúltból és Gyurcsány kollégája hibáiból tanulna, akkor is tudhatná, hogy a legjobbat az országnak, a pártjának és magának akkor cselekedné, ha még most bocsánatot kérne mindnyájunktól és haladéktalanul lemondana. (Nem vagyok naív, nem fog lemondani.)
(kép forrása: hvg.hu / Túry Gergely)
