Az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálpolitika tanszékének adjunktusa, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója Szikra Dorottya szerint az Orbán-kormánynak nincs egységes szociálpolitikája, a fősodort jelentő közmunkaprogram a gazdaságnak is rengeteget árt, a nyugdíjas-kérdés pedig időzített bombaként ketyeg. És miközben a kormány hihetetlen módon megszorít, bizonyos típusú családoknak két kézzel szórják a pénzt. Szikra szerint a kormányzati intézkedéseket nagyon nehéz kibogozni a hagyományos szociálpolitikai keretek között, végül arra jutott, hogy egy markáns irány létezik, ez pedig a szegények büntetése. Illetve az az Európában példátlan dolog, hogy semmiféle szociálpolitikai kísérlet nem történt a kormány részéről, hogy a válság hatását azoknál mérsékelje, akiket a leginkább sújtott.

Fontos tehát, hogy az Orbán-kormány leváltásán munkálkodók a szociálpolitika területén is életképes, a súlyos társadalmi problémákat érdemben mérsékelni képes alternatívát tudjanak felmutatni.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) egy olyan alapjövedelem ígéretével próbálja megkarcolni a közvéleménykutatások általi mérhetőség határait, amely minden tartósan itthon élő magyar állampolgárnak alanyi jogon jár, és biztosítja számukra az alapvető létbiztonságot. A hírek szerint Szabó Tímeáék egy félkész anyagot ismertettek a múlt heti taggyűlésüket követő sajtótájékoztatón, ezért valószínűsítem, hogy a koncepciójuk nem kiforrott (feltehetőleg azért sem, mert Zuglóban kicsit mást csinálnak).

A PM állítása szerint a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló javaslatuk „az élhető Magyarország” ígéretét jelenti. A gyermekek havi 25 ezer forintot, a felnőttek havi 50 ezer forintot, a kismamák havi 75 ezer forintot kaphatnának. Az alapjövedelem a jelenlegi szociális támogatások és adórendszer átalakításával járna: kisebb bürokráciát és nagyobb biztonságot jelentene. Az alapjövedelem mindenkinek járna, ugyanakkor a legmódosabb rétegeknek nem feltétlenül jelentene keresetnövekedést, hiszen javaslatuk része lesz a többkulcsos személyi jövedelemadó visszaállítása is. A PM szerint az intézkedésnek a vásárlóerő növelése révén gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatása lenne, sőt a szegénységi ráta is felére csökkenthető.

A feltétel nélküli alapjövedelem ötlete nem új, Európában és hazánkban is többen foglalkoztak már a bevezetésének a lehetőségével, de maradjunk a hazai "gyökereknél": a Wikipédia szerint 2011-ben tartották az első feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatos rendezvényt. Sőt, a hazai politika kaméleonja, Szili Katalin 2013. szeptember 3-án már határozati javaslatot is nyújtott be az Országgyűlésnek "A feltétel nélküli alapjövedelem magyarországi bevezetési lehetőségének vizsgálatáról" címmel. 2014. januárjában a Kossuth Klubban mutatták be a LÉT munkacsoport 98 oldalas tanulmányát, amelyet olyan neves közgazdászok és szociológusok, és olyan szakemberek is támogatják, mint Ferge Zsuzsa és Surányi György. 

A PM által felvázolt rendszer azonban két jelentős kockázatot biztosan rejt:

(1) Az alapjövedelem esetében semmi sem ösztönöz munkára. Ha e rossz ösztönzés miatt sokan vonulnak ki a legális munkaerőpiacról, az önmagában az alapjövedelem rendszer finanszírozásának összeomlásához vezethet.  

(2) Emellett az eddig felmerült alapjövedelem ötletek más szempontból is jelentős fiskális kockázatot rejtenek. Az elképzelések szerint a magasabb jövedelműek esetében a jövedelememelkedés járulékcsökkentés formájában jelentkezne. (Magas jövedelműeknél a nettó jövedelem valójában nem emelkedne olyan nagymértékben, mint a szegények esetében.)   A járulékcsökkentés olcsóbbá tenné a munkaerőt, így, a koncepció támogatói szerint, megugrana a foglalkoztatottság és így a járulékcsökkentés ellenére is megemelkednének az állam adó és járulékbevételei is. Elvileg ez teremtené meg az alapjövedelem fedezetét. Ha a járulékcsökkentés nyomán mégsem pörög fel a gazdaság, az katasztrofális költségvetési helyzetet teremthet.

Nem tartható ugyanakkor az, hogy Magyarországon az emberek 40 százaléka szegénységben él! 

A szegénységet csökkenteni kell, ezzel pedig nem szabad sokat várni, mert a magyar társadalom véglegesen széteshet. Az Együtt szerint ma Magyarországon a feltétel nélküli alapjövedelem költségvetésileg megvalósíthatatlan, és nem cél. Viszont, ahogy - még a PM-mel közös - választási programunkban is megfogalmaztuk:

(1) Égetően fontos és sürgős a közmunka mai rendszerének radikális átalakítása; érdemi munkalehetőségeket, képzést és mentorálást kínáló támogatott foglalkoztatást megvalósítása, ahol az elvégzett munkáért korrekt fizetés és munkavállalói jog is jár. 

(2) A pénzbeni együttműködési támogatás bevezetése, amely biztosítja, hogy a ma ellátás nélkül élők közül senki se maradjon az út szélén, mindenki kaphasson feltételekhez kötött, kis összegű támogatást. Ezzel mindenki számára biztosítva lesz a létfenntartáshoz szükséges minimális feltétel. Cserébe együttműködést kérünk, amely segítheti a munkaerőpiacra való visszatérést.

Karácsony Gergőék viszont egy új és jónak tűnő rendszert vezettek be Zuglóban, ahol azonban szó sincs feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséről. A zuglói modell egy olyan kezdeményezés, amely összhangban van az Együtt-PM korábbi választási programjában szereplő feltételekhez kötött minimumjövedelem (együttműködési támogatás) koncepciójával. Mi az Együttben drukkolunk Karácsony Gergely polgármesternek, és figyelemmel kísérjük a zuglói modellkísérletet.

A feltétel nélküli alapjövedelmet ugyanakkor épp a feltétel nélkülisége miatt, elvi okokból utasítjuk el, ugyanis a szegénység leküzdéséhez mindnyájunknak tenni kell. Szerintünk nem kérdés, hogy szegénység elleni küzdelemre a jelenleginél több forrást kell biztosítani, mégpedig a legmódosabb 10-20% terhére. A középosztály számára a gazdasági növekedés biztosítja a gyarapodás lehetőségét. Ennek megfelelő formája a munkahelyteremtés, a hatékony közmunkaprogram, és az azt segítő és kiegészítő ösztönzők, segélyek, transzferek.

(A fenti fotón Bogdán László, Cserdi polgármesterének irodájában látható installáció szerepel.)