Emlékszünk még arra a fiatalemberre, aki 1989-ben, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén azt mondta, hogy "mi értetlenül állunk az előtt, hogy a forradalmat, és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók ma váratlanul ráébrednek, hogy ők Nagy Imre reformpolitikájának folytatói"?
Majd 2006-ban azt is mondta ez az Orbán Viktor nevű fickó, hogy "Meg akartuk őrizni a hitet, hogy volt értelme küzdeni az orosz csapatok kivonásáért. Volt értelme küzdeni a szabad választásokért, volt értelme küzdeni a határon túl élő magyarokért, hogy volt értelme megőrizni az '56-os forradalom emlékét. Meg akartuk őrizni a hitet, hogy kell lennie a világban egy erkölcsi rendnek, amely végül mindent és mindenkit odahelyez, ahová való."
Aztán még 2007-ben is úgy látta a fülkeforradalmi előkészületeken dolgozó Fidesz-vezér, hogy "Kelet felől nézve mi vagyunk az utolsó olyan ország, ahol az állam lemondott a nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű közellátási rendszerek tulajdonáról. Tőlünk nyugatra ez nem lehetséges. Tegyük világossá: nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni!".
Ekkor még hasonlóan vélekedett a NER-haver, Bayer is: "Oroszoknak lefeküdni energiaügyben, Putyintól ájultan elalélni és félni: gyurcsányság. Utóbb Nyugaton az egészet letagadni, s azt mondani, amit a Nyugat akar hallani (mindezt persze szemrebbenés nélkül): gyurcsányság."
Amikor Oroszország 2008 nyarán egy katonai agressziót hajtott végre Grúziában Orbán így fogalmazott: "meggyőződésem, hogy nekünk egy olyan külpolitikai egységre volna szükségünk Közép-Európában és az Európai Unióban, amely világossá teszi, hogy a nemzetközi konfliktusoknak az a fajta elintézési módja, amely a nyers erőszakra épít, nem fogadható el a számunkra, és aki ilyen útra lép, annak számolnia kell a súlyos következményekkel. Persze azzal is számolnunk kell, nekünk magunknak is, hogyha a nyugati világ határozott választ ad mindarra, ami történt, az oroszoknak is lesznek válaszlépései. Természetesen ez így van, ne áltassuk egymást. Tehát érdemes átgondolnunk, hogy mit tesz és mit nem, de én azt szeretném mondani Önöknek, hogy minden orosz válaszlépés – olajár, benzinár, gázár – kérdéskörét is figyelembe véve nekünk itt és most alapvetően egy világos, erkölcsi alapállást érdemes elfoglalnunk (...) Meggyőződésem, hogy közép-európai népeknek kötelessége, amikor független országot ér katonai agresszió, egyértelműen és világosan beszélni. Szerintem bennünket, magyarokat 1956 miatt különösképpen terhel ez a kötelesség. Ezért amikor egy független államot az oroszok katonai agresszióval megtámadnak, akkor nekünk világosan, egyenesen és helyes erkölcsi alapállást elfoglalva érdemes megszólalni."
Ekkortájt Szijjártó Petike még tüntetést is szervezett és az általa aláírt demonstrációra szóló meghívóban ez a szöveg is szerepelt: „Mi, szabadságszerető magyar fiatalok a leghatározottabban elítéljük a független és demokratikus Grúziát ért orosz katonai és politikai agressziót. A hatalmi önkény ilyen nyílt és durva megnyilvánulását egyetlen demokratikus berendezkedésű állam, egyetlen, a hazájáért és a népek békés együttéléséért felelősséget érző politikus sem szemlélheti szótlanul és tétlenül!”.
2015-ben pedig már arról beszélt a Döbrögit egyre jobban formázó Orbán: minél előbb rendezni kell, mégpedig ésszerűen kell rendezni az Európai Unió és Oroszország közötti viszonyt. Szerinte Oroszország kirekesztése Európából nem ésszerű dolog. A térség biztonságát nem lehet Oroszország ellenében megteremteni – mondta, hozzátéve, hogy a rendezésnek jó kiindulópontja a minszki tűzszüneti megállapodás. A rendezés alapja – folytatta – a béke és az eurázsiai gazdasági együttműködés lehet.
Mindeközben az '56-os forradalom hőseinek újratemetésén országos hírnevet szerzett politikus asszisztált ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke tegnap egy olyan emlékműveket koszorúzott meg a Fiumei úti sírkertben, melyek „az 1956-os ellenforradalom” leverésében szerepet játszó szovjet katonáknak állít emléket.
Eközben kibontakozóban van a szomszédunkban egy orosz-ukrán háború, ahol - az elméletileg harmadik napja tartó tűzszünet ellenére - folyamatosan támadják a szakadárok a Luhanszkot Donyeckkel összekötő autópályán és vasútvonalon fekvő, stratégiai fontosságú Dubalceve várost. Orbán nem kritizálja az oroszokat, hanem örömmel nyugtázta az Orosz Föderációval és a Gazprommal kötött megállapodás kapcsán, hogy "amiben Putyin elnökkel megállapodtam, legyen gazdasági vagy energetikai kérdés, azt eddig Oroszország mindig hiánytalanul betartotta".
De nem csak Orbán Vitya cserélte le a western gitárt balalajkára, hanem Bayer elvtárs is, midőn ilyen fennkölt gondolatokat öntött lírába Vlagyimir Putyinnak írt levelében: "Ön nem hagyta Oroszországot. Erőssé tette. Orosszá szerette és megtartotta. Ennél többet, nagyobbat nem tehetett volna."
Csak halkan jelezném, hogy ilyen szintű pálfordulást gyengébb banánköztársaságokban is csak szemlesütve merne vállalni egy diktátor, de azt gondolom, hogy ez az egész becstelen tragikomédia - még egy gyerek számára is nyilvánvaló módon - minősíti azt az emberi, erkölcsi és politikai posványt, amelyből rendszert kívánnak Orbán és talpnyalói csinálni.
(kép forrása: Orbán Viktor Facebook oldala)
