A közmunka visszásságaitól kiborult gyöngyfai polgármester után újabb kistelepülési vezető mondott le a napokban: ezúttal Hoffmann Antal, Bezedek társadalmi megbízatású polgármestere döntött úgy, hogy lemond mandátumáról. Nem csoda, hiszen tavaly október óta "megalázó és sértő" összegért kell egy nagyon nehéz pályán minden ügyet megoldania a hazai kistelepülések vezetőinek.
De nézzük, hogy mennyi illetményt kap, vagyis mennyit is keres ma egy 500 fő alatti baranyai, somogyi vagy zalai aprófaluban egy társadalmi megbízatású polgármester. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint a helyettes államtitkár közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői illetménypótlékából álló illetményének 10 %-ára, vagyis bruttó 74.790 Ft illetményre jogosultak (ez kábé 51 ezer nettó), ami mellé még jár nekik „kemény” 7854 forint költségtérítés. Korábban a képviselő-testületek bizonyos határokon belül dönthettek a polgármesteri fizetésről, az új szabályozás szerint azonban már nem lehet variálni, a törvény esetleg azt engedi még meg, hogy ingyen is elláthatja a feladatát a társadalmi megbízatású polgi.
A szabályokat ilyen módon átíró fideszes többségű országgyűlés szerint egy közmunkásnak megfelelő bérrel a zsebükben kellene megoldania az aprófalvak polgármestereinek olyan végeláthatatlannak tűnő településmenedzsment feladatokat, mint a segélyekkel kapcsolatos kérdések megoldása, a közmunka program menedzselése, és – temérdek egyéb intézendő mellett - a falu kilátástalan helyzetének javítása érdekében valamilyen forrásért kalapolni. Miközben – ahogy azt a Pécsi Tudományegyetem Szociálpolitikai Tanszékének Kutatócsoportja is megállapította - az aprófalvak helyzete sok szempontból determinált. Az aprófalvas településszerkezet komoly szerepet játszik abban, hogy „egy adott térség hátrányos helyzetének egyéb összetevői is kialakulnak, fennmaradnak, felerősödnek: legyen szó a munkahelyek hiányáról, a közlekedés okozta nehézségekről, s így akár a munkahelyekhez, akár az oktatáshoz, akár az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémáiról, a településen különböző intézmények és szolgáltatások kiépítettségéről, az infrastruktúra hiányosságairól, az önkormányzatok lakosságszám arányosan kialakított támogatásának elégtelenségéről”. Vagyis, ezeket a településeket, illetve ezeket az aprófalvas térségeket támogatni kellene és nem ellehetleníteni.
De mi lehetett a célja a Fidesznek azzal, hogy anyagilag padlóra küldi a kistelepülési polgármestereket?
Orbánék egyik legnagyobb bázisa mindig is falun volt (a „leszerelt” bezedeki polgármester saját bevallása szerint is a Fidesszel szimpatizál). Vannak olyan falvak, ahol szinte kizárólag a Fideszre szavaztak tavaly tavasszal, az alig 100 fős lélekszámú somogyi Pálmajorban például mindenki rájuk szavazott. A nagy törvényhozási dömping közepette katatón módon dolgozó fülkeforradalmároknak vélhetően nem volt elég bátorsága ahhoz, hogy a járások feltámasztása után a közös községi tanácsokat is feltámasszák, ezért úgy gondolták, hogy előbb kivéreztetik a kistelepülési önkormányzatok vezetőit, és amikor már lasszóval sem lehet találni egy épkézláb polgármester-jelöltet, akkor előbb-utóbb valaki majd csak felveti, hogy mondjuk Bezedek és Lippó hozzon létre közös önkormányzatot, mert úgy már jobban megéri polgármesternek lenni. Ha pedig nem két aprófalu köti össze a sorsát, hanem három, négy vagy öt, akkor már egész más távlatok nyílnak meg közbeszerzésileg és minden olyan fronton, ahol közpénz van. Ugyebár.
Azt természetesen nem állítom, hogy ördögtől való lenne az aprófalvak önkormányzati integrációja, hiszen Finnországtól Nagy-Britanniáig számos helyen működnek sikerrel kistelepülések alkotta közös önkormányzatok, de ez a másodosztályú vízilabda meccseken alkalmazott víz alatti mogyorócsavarásra hasonlító alattomos kavarás nagyon messze van attól, amit a világ jobbik felén kormányok tenni szoktak az önkormányzatokkal.
(kép forrása: www.vicclap.hu)
