Lázár János alkirály minap megfenyegette az urizálást kritizáló ősfideszes Pokorni Zoltánt és Kövér Lászlót: “Jól gondolja meg egy politikai veterán, akár személyes sértődöttségből, akár politikai megfontolásból, hogy bennünket milyen mértékben gyöngít meg, mert azzal saját magát gyöngíti vagy végzi ki.” Mintha csak egy Capo Bastone (alvezér) mondta volna...
És ha már egy maffia-alvezéri fenyegetés ugrott be Lázár kijelentéséről, akkor itt az elején idéznék röviden Magyar Bálint és szerzőtársai rövid idő alatt klasszikussá vált művéből, a Magyar Polipból: „A maffiaállamban - mivel akárcsak a hagyományos maffiánál a család szent - a próbatétel nem a családi kötelékek feláldozása a pártlojalitás oltárán – ellenkezőleg - a nem vérségi lojalitási kapcsolatok fogadott családdá szentesítése. A magyar polip esetében tehát - mint a trafikkoncessziók, a földbérletek vagy a pályázati ügyek láncolata is mutatja - ezek nem pusztán párt- és ideológiai alapú kötődések. A Fidesz a liberális demokráciákban szokásosnál szorosabb pártkötődésekkel rendelkező közösség, amelyben a tagok - a jövedelmi és vagyoni privilégiumok rendszerén keresztül - nemcsak személyükben, de gyakran rokonságukkal együtt vesznek részt.”
Hát, akárhogy is van ez, az biztos, hogy nem lehet manapság könnyű „szorosabb pártkötődésű” fideszesnek lenni... Hiszen mire számíthat az elszabadult hajóágyúként viselkedő főnökökkel szemben kritikusabb, nyűgös kis vidéki tag, ha a kormánypárt két meghatározó politikusa még egy cizelláltabb nyilvános beszólásért is ilyen durva fenyegetést kap az alvezértől?!
Nem csoda, hogy mindenki fogát összeszorítva tűr, harcol és látszólag teszi a dolgát: jobb helyzetben lévők intézni próbálják az ilyen-olyan támogatást a sajátjainak, hogy legalább ők érezzék a törődést, a szorultabb helyzetben lévők pedig átveszik az elszabadult hajóágyús mintát az urizáló főnököktől, és vérmérsékletüktől függő stílusban fenyegetőznek.
Legutóbb a Fidesz által elbukott Szigetváron állt ki Madaras Zoltán, a Baranya Megyei Közgyűlés fideszes tagja, aki egy testületi ülésen szót kérve mondta el – ezúttal civil köntösbe bújva -, hogy nem ilyen lovat akart(ak). Madaras valószínűleg tartott attól, hogy ezen mondandóját nem tudja majd kellő számú szimpatizáns jelenlétében előadni, ezért többször felhívta a Roma Nemzetiségi Önkormányzat közmunkaprogramjának egyik megbízott brigádvezetőjét azzal a kéréssel, hogy küldjön 7-8 embert az általa szervezett demonstrációra (fontos megjegyezni, hogy az RNÖ brigádvezetője mindahányszor lepattintotta a nyomuló képviselőt).
Miután egy közleményben ezt a legnagyobb közösségi oldalon szóvá tette az őszi választásokon többséget szerzett Szigetvári Emberekért Egyesület, Madaras válaszában így reagált: „Ha nem is tetszik Önöknek a közmunkásoknak ugyanúgy szerepük van a szigetvári közéletben mint önöknek és mindannyiunknak és ezúton is bíztatok mindenkit, pedagógust, orvost, nyugdíjast, munkaadót, munkavállalót, dolgozót, munkanélkülit és természetesen közmunkásokat is, és minden civilt, hogy vegyünk részt sorsunk alakításába akkor is ha ez az önök pillanatnyi anyagi érdekével ellentétes is!” Vagyis a fideszes megyei képviselő szerint nem baj, ha valaki egy brigádvezetőn keresztül vezényeltetne ki közmunkásokat demonstrálni valahová, hiszen nekik "ugyanúgy" szerepük van a közéletben. (Mondjuk Madaras előtt ott lebeghetett a közelmúltbéli példa, amikor az októberben megbukott kormánypárti polgármester vezényeltetett ki közmunkásokat tüntetni Bajnai Gordon ellen.)
A közleményen bedurcizott fideszes azonban még egy másik dolgot is fontosnak tartott megemlíteni a Szigetvári Emberekért Egyesületnek írt reakciójában: „tudomásul kell venni, hogy önöknek (az álcivil mozgalmuknak) nem lehet folyamatosan támadni és kritizálni a kormányzó erőt, akitől a megélhetésükhöz szükséges támogatást várják! Maguk minden nap oda piszkítanak ahonnét enni akarnak!”. Hoppá...! Vidéki, bátortalan kisfideszes megfogalmazásban kapjuk az ívet, de tartalmát tekintve nagyon hasonlít ez a fent idézett lázári mondáshoz.
De mit gondolhat ilyenkor Lázár vagy egy Madaras kaliberű vidéki fidesznyik? Azt gondolják, hogy a félelemkeltés mindig kifizetődő marad? Vagy azt gondolják, hogy van aki szerint szimpatikus még ez a gőgős, pártállami időket idéző hozzáállás?
És mit gondoljon egy még itthon maradt hazánkfia, amikor egy újságíró megkérdezi Lázártól, hogy mi lesz a központosított kormányzati szerkezettel, ha beköszönt a konszolidáció időszaka, akkor arra a sokat sejtető válasz a következő: „Ha ez egyáltalán beköszönt, és nem lesz háború a szomszédunkban. Mert akkor nem konszolidáció lesz, hanem válságkormányzás, ami háborús logika alapján működik.”
Ha így folytatják, akkor szerintem csúnya vége lesz ennek: a Fidesz vagy tényleg eltapos - az évek óta folytatott háborús logika szerint - minden renitenst, és felépít egy totális diktatúrát, vagy nagyon rövid időn belül menniük kell.
(kép forrása: NOL.hu)
