Az történt, hogy Érd, Tárnok és Diósd települések szennyvízhálózat fejlesztésre pályáztak 2008-ban, és nyertek is a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében meghirdetett pályázaton 2009-ben. A KEOP-1.2.0/2F-2009-0001 azonosító számú „Érd és térsége szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és bővítése és szennyvízelvezető rendszer fejlesztése” című nyertes projekt összköltsége nagyjából 31,5 milliárdra rúgott, ennek 78%-át, 24,6 milliárdot vállalt az EU és a magyar állam társfinanszírozásban. Ebből a keretből a település polgármestere szerint Tárnok  2,4 milliárdos támogatásban részesült. A pályázat 22%-os önerejét az önkormányzat akkoriban 500 millió forintos kötvénykibocsátással és bekötésenként 255 ezer forintos lakossági hozzájárulással tervezte biztosítani.

Tárnok polgármestere, Szolnoki Gábor arról tájékoztatta települése lakosait a Tárnokhír nevű helyi lapban, szórólapokon, helyi internetes oldalakon, hogy 2008-ban azért bocsájtottak ki kötvényt 1,5 milliárd Ft értékben, hogy a csatorna beruházás önerő kötelezettségéből 500 millió Ft-ot az önkormányzat vállaljon, csökkentve ezzel a lakosság terhein, viszont a települések által létrehozott Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Önkormányzati Társulás Munkaszervezete  is sikerrel pályázott az EU Önerő Alapjához, ahonnan szintén kaptak támogatást. Így a teljes önerő igény a tervezett 30 %-ról a Támogatási Szerződésben 22%-ra,a beruházás végére pedig 9%-ra csökkent.

Ha jól számolom, akkor a tárnoki képviselőtestület által felvett, majd az állam által kifizetett másfélmilliárdos kötvényből a csatornázási önrész kifizetésére elkülönített 500 millió forint bőven fedezte a 231 milliós önerőt, így végül nem volt szükség a lakosságtól bekötésenként 255 ezer forintjával begyűjtött kb. 450 millióra. Viszont azt máig nem tudni, hogy mi a sorsa ennek a sok pénznek.

Egy aktív és öntudatos tárnoki lakos, Mihályi Ferencné is azt szeretné évek óta megtudni, hogy mire használja a 450 milliót az önkormányzat, de konkrét válaszok helyett inkább beperelték jó hírnév megsértése miatt. A bíróság felmentette a tárnoki csatornázás ügyét aktívan és kitartóan vizsgáló hölgyet, de a mai napig nincs válasz arra, hogy mire költik a lakosság csatornázásra gyüjtött pénzét.

Mihályi Ferencné az Együtt érdi szervezetét is megkereste az üggyel, és Csornai Károllyal mi is átrágtuk magunkat a vastag iratanyagon, és arra jutottunk, hogy a tárnoki önkormányzat valóban nagyon kreatívan oldotta meg a csatornafejlesztési projektet, hiszen az uniós pályázattal, a hazai társfinanszírozással és önerő támogatással, a konszolidált kötvénykibocsátással valamint a lakosságtól beszerzett hozzájárulásokkal együtt kb. 450 milliós plusszal jött ki a fejlesztésből.