Még márciusban hívtam fel a figyelmet arra, hogy a kormány 939 milliárd értékben vállalt be költségvetési fedezet nélkül uniós és hazai társfinanszírozású pályázatokat. Ma úgy látszik, hogy a helyzet ennél is rosszabb, mert összesen 9549 milliárd forint értékben szerződtek le projektgazdákkal, miközben az aktuális forint/euro árfolyamon számolva 8200 milliárd forintos lehet az a keret, ami a rendelkezésünkre áll. Mindez azt jelenti, hogy kb. 1350 milliárd forintot költségvetési fedezet hiányában vállalt be a kormány, és ebből néhány nappal a zárás előtt még 612 milliárd forintnyi támogatás sorsa kétséges. Nehéz napok jönnek rengeteg pályázónak.

Orbán Viktor és Lázár János embere, Csepreghy Nándor idén februárban azt nyilatkozta, hogy "a 2007-2013-as időszakban a kormány a 8200 milliárd forint keretösszeg helyett 9300 milliárd forintra vállalt pénzügyi kötelezettséget. A túlvállalás csökkentésének mértékével kapcsolatosan is döntés született, ez az elvek szintjén úgy szól, hogy Magyarországnak fel kell használnia minden európai fejlesztési forrást, és a lehető legkisebb költségvetési támogatást kelljen a túlvállalás miatt fizetni". 

Orbán Viktor nyújtózkodik (kép forrása: origo.hu)

Én akkoriban sem találtam az idei költségvetésben ennek a cirka 1100 operatív túlvállalásnak a fedezetét, továbbá a túlvállalással kapcsolatos Csepreghy és Orbán nyilatkozatok is abba az irányba mutattak, hogy a túlvállalással berántott projektekre nem akar áldozni a kormány. Csepreghy korábbi nyilatkozata szerint is olyan döntés született, ami alapján a "lehető legkisebb költségvetési támogatást kell a túlvállalás miatt fizetni"

Csepreghy a márciusi írásomra reagálva azt állította az ATV-ben, hogy van forrása az idei költségvetésben ezeknek, mondván Berkecz "nézze meg a költségvetés XIX. fejezetét". Nos, megnéztem újra, de most sem találom ezt az 1100 milliárd forintos forrást, ugyanis ebben a fejezetben mindössze 5 milliárd Ft tartalék és 100 millió Ft egyéb EU által nem térített kiadásokra félretett pénz szerepel. 

Ráadásul a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet 29/B. § (3) bekezdése szerint "a többletkötelezettség-vállalás mértékét a lemorzsolódó források aránya, valamint a prioritások kifizetett közkiadással nem érintett kerete alapján kell meghatározni" és a (13) bekezdése szerint sem lehet olyan nagyon elszaladni a túlvállalással, hiszen "a többletkötelezettség-vállaláson belül az európai uniós és a nemzeti társfinanszírozás arányát úgy kell meghatározni, hogy megvalósuljon a 100%-os abszorpció az Európai Bizottság által előírt hazai társfinanszírozás minimális szinten tartása mellett. Emellett törekedni kell arra, hogy a programozási időszak végére az Európai Bizottság által elvárt prioritásonkénti 85-15% arány teljesüljön". 

A költségvetés XIX. fejezetében egyébként összesen 2562 milliárd forint kiadás, 1724 milliárd forint uniós forrás (bevétel) és 838 milliárd forint hazai támogatási kiadás szerepel. Ha az Európai Bizottság által előírt hazai társfinanszírozási arányt vesszük, akkor 384 milliárd forint a 15%-os hazai társfinanszírozás minimális összege, amihez hozzá kell adnunk cirka 80 milliárd forintnyi EU által nem finanszírozott tételt (állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása, önerő alap, stb.), ekkor tartunk 464 milliárd forintnál. És van a rendszerben kábé 213 milliárdnyi forrás már a 2014-2020-as időszakra is tervezve, ami nyilvánvalóan nem a 2007-2013-as időszak túlvállalt projektjeit hivatott finanszírozni. Mindez azt jelenti, hogy a legjobb indulattal sincs az idei költségvetésben 161 milliárd forintnál több forrás a túltervezett projektekre, miközben a mai adatok szerint nem sikerült a túlvállalás mértékét csökkenteni, sőt, 1350 milliárdos túlvállalt keretre köteleződött el a kormány,  vagyis - a fenti szerény számításaim szerint - 1189 milliárd forint értékű projektnek nincs fedezete az idei költségvetésben. 

(forrás: szechenyi2020.hu)

A szechenyi2020.hu jelentéskészítő alkalmazásának adatai alapján 9549 milliárd forintos keretre szerződtek le projektgazdákkal, amiből 8937 milliárdot már ki is fizettek, vagyis az év végi zárásig - ami a 2007-2013-as uniós ciklus zárása is egyúttal - még 612 milliárd forintnyi támogatást kellene kifizetnie az intézményrendszernek.

A portfolio.hu szerint novemberben történelmi rekordot döntött azzal a hazai intézményrendszer, hogy 404 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a egy hónapon belül a pályázóknak, ha ezt a rekordot valamilyen csoda folytán hozzák az ünnepekkel teli decemberben is, akkor sem érik el a 612 milliárdot. 

Milyen meglepő: a zsíros közbeszerzések terepén, a KÖZOP-ban van a legnagyobb túlvállalás.

A portfolio.hu készített egy összesítést arról is, hogy miként állnak a kifizetések operatív programonként és százalékosan. Ebből az látszik, hogy közel 40%-os volt a túlvállalás a zsíros közbeszerzések terepét jelentő KÖZOP-ban, míg a vidéki városok környékének fejlesztéseit tartalmazó regionális operatív programok keretének csak a 93,4%-át sikerült lekötni, vagyis ezeknek a pénzeknek minimum a 6,6%-át biztosan nem sikerül lehívni. Viszont a KÖZOP-ban állnak a legrosszabbul a kifizetések, ez önmagában 427 milliárd még kifizetetlen támogatást jelent a még hátralévő leszerződött, de még kifizetetlen 612 milliárdos keretből.

És mit jelent mindez?

A kormány egy elég veszélyes hazárdjátékba kezdett az uniós pénzek lehívásának felpörgetése érdekében, ugyanis úgy kötött meg 1350 milliárd forintnyi keretre támogatási szerződéseket, hogy az mögött nem volt valós költségvetési fedezet és a jogszabályok sem tették volna lehetővé. Arra számított a kormányzat, hogy a túlvállalás mértéke megfelel majd a valamilyen hiba folytán kieső projekteknek és így a túlvállalás nem terheli meg a költségvetést, mert végeredményben majd az eredetileg rendelkezésre álló 8200 milliárdos keretet kell kifizetni a pályázóknak.  

Csakhogy ennél rutinosabbnak bizonyultak a pályázók, akik eddig le tudtak hívni 8937 milliárd forint támogatást, ami azt jelenti, hogy december 5-ig megtörtént kifizetésekkel 737 milliárddal lépte túl a valós keretét a kormány, ami még nem tudni, hogy milyen hatással lesz az államháztartási hiánycél teljesülésére.

Orbán és Lázár előre elosztogatná a 2014-2020 közötti időszak pénzeit.

A most induló pénzügyi időszakban ennél is nagyobb téttel hazardírozik a kormány, ugyanis idén augusztusban úgy döntöttek Orbánék, hogy 2017. június 30-ig kiírják a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát. Mindezt úgy, hogy teljesen szétverték átalakították a pályázati intézményrendszert, ami ráadásul teljesen átpolitizálódott.

Ráadásul az új rendszerben például nem lehetséges már a pályázóknak az igénybe vett szakértői segítség költségét elszámolni, csak akkor, ha a megyei önkormányzatok vagy megyei jogú városok önkormányzatainak "szakértő" segítségét veszik igénybe. A megyei önkormányzatok ez irányú felkészültségéről mindent elárul, hogy a baranyai települési önkormányzatoknak tartott területfejlesztési tájékoztatón Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke máris türelmet kért a hozzájuk érkező kérdések és kérések kapcsán is, hiszen - ahogy mondta - Pécsen kívül 300 település van és 13 város, de igyekeznek válaszolni. Milyen szép lesz majd, amikor mondjuk 100 projekt menedzsmentjét kell szimultán megoldani féltucat közszférában szocializálódott kollégával...

A címben megfogalmazott kérdés sajnos továbbra is jogos: MEDDIG TART A HAZÁRDJÁTÉK AZ UNIÓS PÉNZEKKEL?