Úgy tűnik gőzerővel nyomja azt a Liget-projektet az Orbán-kormány, amely nem több egy átgondolatlan, pazarló luxusberuházásnál. Sőt, Orbán beleszeretett a Gyurcsány-kormány azon ötletébe is, miszerint a Nyugati pályaudvar mögé valami grandiózusat kellene építeni. Agyrém, de megalapozatlan blődliként készül Orbán "szobra".

(kép forrása: kozpontiujsag.hu)

A nem az opportunizmusáról híres Magyar Urbanisztikai Társaság már 2013-ban megfogalmazott egy kemény állásfoglalást, amelyben rögzítik, hogy nem látják "biztosítottnak a város területén előkészítés alatt álló nagy állami beruházások összehangoltságát, és" nem látják "alátámasztottnak azt, hogy a százmilliárdos nagyságrendű múzeumfejlesztések valóban érdemi hozzájárulást jelentenének a gazdasági prosperitás megteremtéséhez, továbbá azt sem, hogy az ilyen fejlesztéseket a Városligethez csatlakozva lenne a legelőnyösebb megvalósítani. Megítélésük szerint – ha valóban új múzeumok szükségesek az ország számára – azokat a város elhanyagolt területeinek értéknövelésére célszerű felhasználni, lehetőleg funkcióvesztett objektumok újrahasznosításával (mint ahogy az történt például a Millenáris Park esetében). Európa építészetének java már túljutott az ikonikus épületek hajszolásán, s a legújabb múzeumok több esetben is egészen egyszerű épületben valósulnak meg: átadva a „szerepet” a belső tartalomnak, a kiállítási tárgyaknak, műveknek. Nem tekinthetünk el attól sem, hogy a gazdasági fellendülést célzó európai uniós forrásokat valóban a legnagyobb eredményt hozó, lehetőleg más területekre is minél nagyobb továbbgyűrűző hatást kiváltó módon fektessék be, széles körű szakmai-társadalmi egyeztetés nyomán.
Feltétlenül szükségesnek látunk ezért legalább egy olyan stratégiai tervet, amely gazdasági szempontokat is számba véve a kormányzati hatáskörben lévő legfontosabb igazgatási és kulturális épületek, területek jövőbeli hasznosításáról, azok legjobb kialakításáról intézkedik, továbbá egy, az országos múzeumhálózat korszerűsítésére, annak területi szempontjaival együtt kidolgozott koncepciót, amely megalapozhatja a fejlesztési források optimális elköltését."

Tavaly a Magyar Narancs készített egy interjút a múzeumi negyed fejlesztését irányító Baán Lászlóval, aki szerint számos formában zajlott és zajlik diskurzus a szakmai szervezetekkel, habár Baán szerint Magyarországon alapvetően senki nem lelkesedik semmiért, de szerinte a múzeumi szakma alapvetően üdvözölte a grandiózus kormányzati terveket. A civilek bojkottfelhívására és a Magyar Urbanisztikai Társaság tiltakozására pedig a következő választ adta: "Ezek jó része mesterséges fantomokkal küzd. Persze megértem, hogy csak úgy lehet önmagunkat és másokat mozgósítani, ha kellően naggyá növelünk, sőt, szélsőségesen démonizálunk egy veszélyt - ha tábort akar gyűjteni, így dolgozik a politika és bizony tőle tanulva a civilek is. Ezért tiltakoznak a 'Liget tönkretétele' ellen, holott a Városliget a 150 milliárdos megújítását követően minden elemében - a zöldfelület nagyságában és minőségében is - többet és jobbat fog nyújtani mindenkinek. Nem azt mondom, hogy csak itt lehet múzeumokat építeni Budapesten, de a Városliget - hagyományai okán - urbanisztikai szempontból is érvényes döntés, érvényes helyszín."

A baj csak az, hogy a Ligetre nem született érvényes szakmai döntés, vagyis nem érvényes helyszín, hiszen Budapest 2013 februárjában elfogadott hosszú távú fejlesztési stratégiája nem alapoz meg egy ilyen hatalmas múzeumfejlesztési beruházást, ehelyett a Tarlós vezette főváros által készíttetett és elfogadott dokumentumban ilyeneket írtak: 

• A fővárosban jelenleg 127 múzeum, kiállítótér található. A múlt emlékeit gyűjtő̋, feldolgozó, rendszerező̋ és bemutató múzeumok többnyire értékes épületek vagy épületegyüttesek, amelyek jellemzően a város legfrekventáltabb idegenforgalmi területei. 

• Budapest múzeumi kínálata világviszonylatban is gazdag. A nagyobb gyűjteményeket befogadó épületek többnyire megjelenésükben is impozáns, értékes létesítmények.

• A meglévő múzeumi intézmények látogatottsági szintje az épületek korszerűsítésével, megközelíthetőségének javításával, új eszközökkel, magas szintű̋ kiállítás‐ szervezéssel tartható fent. 

És Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata sem teszi jelenleg lehetővé a Liget-projekt megvalósítását. 

Vagyis megalapozatlan blődli az egész Liget-projekt. 

Már az Orbán-kormány hozta azt a 314/2012. (XI. 8.) számú kormányendeletet, amely a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szól. Ennek a rendeletnek az értelmében is teljesen fordítva ül Orbán ezen a képzeletbeli, életlen baltával faragott lovasszobron.

Miközben Orbánék a nemzeti konzultációról hazudoznak, épphogy visszacsöpögő visszajelzésekből vonnak le messzemenő következtetéseket, addig érdemi kérdésekben nagy ívben tesznek önkormányzatokra, szakmai és civil szervezetekre, és dölyfös tekintetesúrként visznek végig mindent, amit a kedves vezető megálmodott.

Mi az Együttben úgy gondoljuk, hogy a jó kormányzás gyakorlata az állam és a civil világ közötti együttműködésen, az érdekképviseletekkel való egyeztetésen – a közép- és hosszú távú társadalmi szerződések megkötésén és betartásán alapul.

Az Együtt ezért helyreállítja az együttműködés fórumait, azoknak érdemi szerepet, valódi befolyást biztosít Magyarország jövőjének formálására.