Lázár János október 1-én, a Portfolio konferenciáján jelentette be, hogy "Európai Uniós pénzből lakossági energia korszerűsítési program nem lesz", mondván Brüsszel nem engedi. Pedig engedi, hiszen szerepel az EU által jóváhagyott operatív programban, és most az EU intézményrendszere hivatalosan is megerősítette: lehetséges és egyben kiemelten fontos uniós forrásokból lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogatni. Vagyis Lázár erősen csúsztatott. De nézzük, miért is akarja a lakossági célok helyett másra költeni ezt a 88 milliárd forintot Lázár?

Lázár beszél (kép forrása: Botos Tamás / 444.hu)

A Magyar Energiahatékonysági Intézetnél (MEHI) és az Energiaklubnál is azonnal kivágta a biztosítékot Lázár bejelentése, akik már az október első napján elhangzott bejelentés után közvetlenül elkezdték kongatni a harangot jelezve, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter erősen ferdít, hiszen - ahogy a portfolio.hu fogalmazott - az állami mellett a lakosságnak szóló energetikai korszerűsítési kereteket is beleírtuk az Európai Bizottság által már elfogadott operatív programokba, illetve a közelmúltban a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is rögzítette ezen cél fontosságát, hiszen sokkal több energiát használnak el a lakóépületek, mint a közintézmények. 

Lázárék nem akarják, pedig hatalmas gazdasági potenciál van a lakások energetikai korszerűsítésének támogatásában.

A hazaihatekonysag.hu című szakmai oldalon lévő vezetői összefoglaló szerint a 2014-2020-as uniós támogatási források történelmi lehetőséget adnak a magyar Kormánynak arra, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, és - adóforintok felhasználása nélkül - egy csapásra megteremtse a lakossági, vállalati és középületi energiahatékonysági beruházások pénzügyi alapjait: létrehozzon egy olyan megoldást, amely minden jó beruházáshoz ad állami segítségét, és önrész nélküli hitelt. Ez hatékonyan egészíti ki a rezsicsökkentési programot, amely a háztartásoknak hosszú távon is alacsonyabb energia kiadásokat jelent, továbbá amely a vállalkozások számára mind a kül- mind a belpiacok felé egyszerre nyújt versenyképességi előnyöket. 

• A Hazai Hatékonyság főbb elemei: a KEHOP, a GINOP, a TOP és a VEKOP kereteiből a kormányzat döntése nyomán jusson évi 60 Mrd Ft uniós forrás az épületek energiahatékonyságára. Ez a teljes uniós finanszírozási keretnek mindössze a 6%-a.
• Ez a forrás megháromszorozódik banki források bevonása révén és így évente 180 Mrd Ft állna rendelkezésre az épületek energiahatékonysági beruházásaira.
• Ez a forrás a lakosság, a KKV-k és az önkormányzatok, költségvetési intézmények épületenergia-hatékonysági beruházásait finanszírozza.
• A beruházások a Hazai Hatékonysági Alap finanszírozásán keresztül valósulnának meg, amely hosszú évekre kiszámítható modellben és ütemezéssel biztosítana forrásokat: kisebb vissza nem térítendő támogatások mellett önrész nélküli hiteleket, és a projekt-előkészítést is segítené.

A Hazai Hatékonyság várható eredményei hazánk energiahatékonysága terén:

• Évente felújítanánk 40 ezer lakást (a lakásállomány 1%-a és kb. 100 000 ember otthona), 
• A kis- és középvállalatok beruházásaival évi 1-1,5 PJ primer-energiát takaríthatunk meg, amivel évi 3 Mrd Forinttal csökkenthetnénk a vállalatok rezsiköltségeit.
• A középületek összterületének évi mintegy 4%-a újulhatna meg.

A Hazai Hatékonyság nemzetgazdasági hatásai

• 40 ezer új munkahely jönne létre, és maradna fenn az Alap fennállása alatt.
• Évi 70 Mrd Ft költségvetési többlet-bevétel.
• Rezsicsökkenés: 2020-ra már évente közel 100 Mrd Ft-nyi energiaköltséget takarítana meg az ország.
• Az ország földgázimportja 4%-kal csökkenne.

A MEHI nem hagyta annyiban a dolgot, rákérdezett az EU-nál is.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet levélben érdeklődött az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságánál arról, hogy mi a helyzet a lakosság energetikai fejlesztéseinek támogatása ügyében és a DG REGIO vezetője, Walter Deffaa főigazgató megerősítette: nemcsak lehetséges, de egyben kiemelten fontos uniós forrásokból támogatni az épületek energiahatékonysági felújítását, beleértve a lakosságot is. 

Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa ennek nyomán tegnap egy sajtóközleményben jelezte:

„Érthetetlen és megdöbbentő, hogy a Miniszterelnökség miért akarja megfosztani a magyar otthonokat a rezsicsökkentő beruházások uniós támogatásától. Nemcsak van erre a célra elhatárolt vissza nem térítendő uniós forrás, hanem ennek más célra való felhasználása nem is szabályos. A lakossági energiahatékonysági támogatási programok elindítása körüli késlekedés a magyar családokat hozza lehetetlen helyzetbe. 2015 év végéhez közeledve a konkrét megvalósításra kellene minden erőnket koncentrálni végre, hogy elindulhasson az emberek és a szakma által is már nagyon várt nagyszabású energiahatékonysági lakásfelújítási hullám. Ez lehetne a következő évek gazdasági növekedésnek egyik motorja.”  

Lázár azonban a csütörtöki kormányinfón a Népszabadság kérdésére válaszolva kitartott amellett, hogy az unió nem ad vissza nem térítendő támogatást magánlakások energiatakarékossági felújítására. Brüsszel ezeknek a pénzeknek a szétosztását közvetítőkhöz kötné, de Lázár szerint ez oly bonyolulttá, megvalósíthatatlanná (sic!) tenné a folyósítást, hogy inkább hitelt és visszatérítendő támogatást adnának. Na, nem mintha ott ne lennének közvetítők. Sőt, Lázár azt is mondta, hogy szerinte "van tartalmi akadálya is" annak, hogy az uniós támogatást magántulajdonba, magáncélra lehessen használni, hiszen az "sokak kritikája által kifogásolt". 

A Népszabadság tudósítása szerint Lázár azt is elvárja, hogy mindenki saját zsebből csinosítsa lakását, az uniós ingyenpénzt így inkább kormányépületekre fordítják. A Fidesz-kormány ezzel a manőverrel az egész uniós támogatást kockáztatja, ugyanis az operatív programok az EU és a magyar kormány által közösen kitűzött célok mentén elfogadott tevékenységek végrehajtása a magyar kormány által irányított hatóságok felelőssége. Eltérni az operatív programokban meghatározott tevékenységektől és kitűzött céloktól csak egy hivatalos programmódosítás benyújtása - és annak Brüsszel általi elbírálása és jóváhagyása - után lehetséges, mely hosszú hónapokba telik, de eddig - tudomásom szerint - nem is lépett ez ügyben a kormány.

Nem elvitatva annak szükségességét, hogy Magyarországon bőven van feladat a középületek energetikai korszerűsítése terén (melyre eredetileg is szánt az unió és a kormány 139 milliárd vissza nem térítendő forintos támogatást), mégiscsak megpróbálnám rekonstruálni, hogy mire gondolhatott a nagyvezér, amikor kiötlötte és feladatba adta Lázárnak, hogy át kell csoportosítani a választóktól ezt a 88 milliárdot az intézményekre. Félek, hogy a mi kedves vezetőnk átszellemült tekintete előtt nem a kimaxolt homlokzatú, szupertakarékos középületek éteri víziója lebegett, hanem inkább az irányított közbeszerzéseken elinduló bratyicégek habonyos eleganciájú újsimicskái kopogtattak tömött vütton táskáikkal a kezükben mosolyogva egy stilizált bejárati ajtón. Józsi bácsi makói házának vagy Marika pölöskei vityillójának hőszigetelésére nem kell közbeszerzés, így onnan csak valamilyen kötelező tanúsítással és/vagy vaskos kötelező tanulmány beszereztetésével lehet a haveri kört helyzetbe hozni, az pedig olyan bonyolult, hogy szinte megvalósíthatatlan.

És ha a pályázati intézményrendszer szétverése után bonyolultnak, és szinte megvalósíthatatlannak tűnik valamit tisztességgel megszervezni, akkor mit nekünk 40 ezer új munkahely és évi 70 Mrd Ft költségvetési többlet-bevétel. Amúgy meg a Pasa parkban biztosan tellett jó hőszigetelésre és napkollektorra, és a lányos anyukák is tudják talán, hogy Hódmezővásárhelyen melyik ház van már frankón leszigetelve, a többi ház meg úgy is annyit ér, amennyit. Oszt jónapot.