Az év elején még csak egy háttéranyag-jellegű dokumentum keringett a sajtóban, amelyben azt írták, hogy olyan informatikai rendszert tervez a kormányzat kiépíteni, aminek az a célja, hogy az önkormányzatok szoros kontroll alatt működjenek, és ebből rendszerből közvetlenül bármilyen adat kinyerhető legyen az önkormányzatok tudta és hozzájárulása nélkül. Most már itt a törvénytervezet is, amely kötelezővé tenné minden önkormányzat számára, hogy csatlakozzanak egy ASP-nek nevezett állami informatikai rendszerhez, ami mindezt lehetővé is tehetné. Az akció potom 23,5 milliárdba fájna, és Orbánék a sokat szidott EU-val fizettetnék ki az önkormányzatiságot kinyíró gigaprojekt költségét. Normális?
Még februárban került a birtokomba egy „Hatékony helyi közigazgatás” című, kormányzati háttéranyagnak kinéző 12 oldalas elemzés, amelynek forrása és szerzője nem ismert, de elég erős tartalommal bírt ahhoz, hogy még a TÖOSZ is nyílt választ fogalmazzon meg a nem publikus, nem jóváhagyott stratégiai elemzésre válaszul. Gondoltam érdemes arra odafigyelni, ha egy ilyen dokumentumon a TÖOSZ vezetője Schmidt Jenő, Tab város fideszes polgármestere is kiborul, mert feltételeztem, hogy egy fideszes városvezetőnek lehet némi fogalma arról, hogy mit jelent az, amikor valamilyen háttéranyag-jellegű dokumentumban azt írják, hogy olyan informatikai rendszert terveznek építeni, aminek az a célja, hogy az önkormányzatok szoros kontroll alatt működjenek, és ebből rendszerből közvetlenül bármilyen adat kinyerhető legyen az önkormányzatok tudta és hozzájárulása nélkül. És ha jogilag mégis kellene hozzájárulás, akkor bármikor hozható erre központi rendelet.
Ma már világos: a Fidesz egy újabb lépést tesz az önkormányzatiság teljes felszámolása irányában, hiszen azóta eljutott hozzám egy előterjesztés-tervezet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról, amelyben az előterjesztést jegyző Felkai László államtitkár és Pintér Sándor miniszter arra tesz javaslatot, hogy legyen kötelező minden önkormányzat számára az ASP központhoz való csatlakozás és az állam által működtetett ASP központon keresztül elérhető szoftverek alkalmazása. Erre Pintérék szerint az önkormányzati feladatellátás egységességének biztosítása, az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében van szükség.
Az év elején napvilágot látott elemzés szó szerint úgy fogalmaz, hogy "a központi ASP biztosítja, hogy az önkormányzatok szoros kontroll alatt működjenek".
Azt is előrevetítik, hogy utálni fogják az önkormányzatok ezt a rendszert, ezért "a cél elérése érdekében politikai nyomás szükséges az áttérés támogatásához."
Megjegyzik azt is, hogy "Fontos! Minden eszközzel tagadni kell azt a nyilvánvaló lehetőséget, hogy a közvetlen adatbázis lehetőséget biztosít a közvetlen kontrollra."
És felmerül az a lehetséges kimenet is, hogy elveszik az önkormányzatoktól a még meglévő közigazgatási feladataikat is, ezért az elemzés szerzői felhívjáka figyelmet arra, hogy "Fontos! Az ASP szerződések megkötése idején a polgármestereknek ne legyen tudomásuk a bevezetés következő fázisa, azaz a hivatal kiszervezési célokról."
Az elemzésből az is kiderül, hogy az ASP alkalmazásával csak a 20 ezer főnél nagyobb településeknél érhető el megtakarítás a jelenlegi rendszerekhez képest, a kisebb településeken akár meg is háromszorozódhat az informatikai költség az ASP miatt. Viszont a névtelen tanulmány szerint 5-10 ezer alkalmazottat lehetne elbocsátani az önkormányzatoktól, így jegyzők, középvezetők és ügyintézők is távozhatnának a rendszerből.
Mindeközben a Pintér-féle előterjesztés szerint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztésére és országos kiterjesztésére 15 milliárd Ft támogatási összeget biztosít a kormányzatnak, míg az önkormányzati oldalon 8,5 milliárd Ft támogatási összeg áll rendelkezésre, vagyis összesen 23,5 milliárd forintot költenének el 2016-ban erre a spiclirendszerrel kombinált egyértelmű központosításra és leépítés-előkészítésre.
A Pintér által jegyzett törvény-módosítás kötelezővé tenné - "az önkormányzati eladósodási folyamatok megindulásának felismerése és megakadályozása, a közpénzek önkormányzati felhasználása, a feladatfinanszírozás és a likviditási helyzet folyamatos nyomon követése céljából, a helyi önkormányzat gazdálkodási feladatainak támogatása és a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében - egy adattárház felállítását". Az adattárházzal kapcsolatos részlet szabályok megalkotására szintén a kormány kapna felhatalmazást, de itt már elég lenne kormányrendeleti szinten szabályozniuk a folyamatokat.
Orbán Viktor kormányzása alatt még nem láttam olyan intézkedést, amely az átláthatóságot szolgálta volna, sőt, a közérdekű adatok hozzáférhetőségének radikális csökkentését, a közpénzek felhasználása kapcsán pofátlan titkosítást és számtalan botrányos helyzetet kellett mindenkinek megélnie, akit valóban érdekel Magyarországon az, hogy mire költi el Orbán és bandája a közös pénzünket. Ebből arra kell következtessek, hogy ez az intézkedés sem a valós átláthatóságot szolgálja, hanem azt, hogy ezzel a mindent átszövő informatikai rendszerrel a fideszes bagázs még erősebb kontroll alatt tarthassa az önkormányzatokat, hogy néhány informatikában mozgó haveri cég újabb milliárdos megbízásokhoz juthasson és az önkormányzatoktól leépítve újabb tömegeket lehessen letaszítani a közmunka sötét és ragadós világába.
Szerintem az államosított és végletekig központosított egészségügy, a KLIK és az egyetemi kancellárok révén szintén államosított és végletekig központosított oktatásügy, az államosított és egyre jobban leélt közműszolgáltatás, a teljesen tönkrevágott hazai pályázati intézményrendszer és számtalan példa igazolja azt, hogy mennyi gaztettre képes az Orbán-kormány, és azt, hogy mennyire káros tud lenni a habonyizált kormány centralizációs, lenyúlós, leélős mozgása minden tekintetben.
Ahogy Baranyi Krisztina, az Együtt ferencvárosi önkormányzati képviselője is írta egy önkormányzati vezetőknek írt nyílt levelében: a Fidesz 2010 óta fokozatosan, de biztos léptekkel és kitérők nélkül halad azon az úton, amely a magyar önkormányzati rendszer kiüresítéséhez vezetett. Mára nagyjából célhoz is ért, a helyhatóságok gyakorlatilag csak dísznek vannak Magyarországon. Ha nem fordulunk vissza, a folyamat hatáskör nélküli látszat-önkormányzatokhoz, kádertemetőkhöz vezet.
Az Együtt a kormányváltás után megszünteti az esztelen központosítást és minden önkormányzatnak egyenlő lehetőségeket és megfelelő mozgásteret biztosít!
