A Magyar Építész Kamara után már a Magyar Mérnöki Kamara is közleményben jelezte: számára elfogadhatatlan az új építésügyi szabályozás, és azt javasolják, hogy a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vezényletével összehányt kormányrendeletet a kormány vizsgálja felül, és egészítse ki mert az építkezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárás egyszerűsítése nem járhat a minőségi előkészítés és biztonságos megvalósítás, valamint a hosszú távon is rendeltetésszerű használat kockáztatásával.
(képek forrása: MTI)
Ahogy már többször írtam erről: Lázárék az építész és a mérnök kamarák asszisztálásával az elmúlt évben kiherélték a magyar építésügyet, és a lovak közé dobták a gyeplőt, ugyanis 2016. január 1-jétől nem kell építési engedélyt kérni a legfeljebb 300 négyzetméter alapterületű házak építésekor, sőt használatbavételi engedélyre se lesz szükség, az építési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettség ez esetben csak a bejelentésre korlátozódik. A Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöksége a múlt héten, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) pedig ezen a héten jelezte egy közleményben, hogy számukra sem elfogadható a közös munka eredményeként létrejött szabályozás.
Idézem az MMK Elnökségének a lakóépületek építésének egyszerűsítéséről szóló január 11-i állásfoglalását:
"Az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat kiemelt célként rögzítette a lakossági építkezések szabályainak és ügyintézésének egyszerűsítését. A Magyar Mérnöki Kamara támogatja egy olyan építési kultúra kialakítását, amely a hatósági bürokráciát csökkenti oly módon, hogy a felelősséget első körben a hatóság helyett az építtetőre, a tervezőre és a kivitelezőre helyezi.
A tervező azonban csak akkor tudja az építményért a felelősséget vállalni, ha a szabályok rögzítik, hogy munkáját az építtető érdekeit is szolgáló szakmai szabályoknak megfelelően végezze. Az új kormányrendeletből azonban hiányoznak ezek a szakmai-tervi garanciális elemek. Ez a Magyar Mérnöki Kamara számára elfogadhatatlan.
Különösen akkor, amikor cél a megújuló energiák bekapcsolásával megvalósuló energiatakarékos építkezés, az ehhez kapcsolódó új technológiák alkalmazásának szorgalmazása. Értéket teremtő, korszerű építmény csak a különböző szakterületeken dolgozó mérnökök összehangolt tervezési munkájának eredményeként jöhet létre.
A lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről szóló új szabályozás általában nem szünteti meg az építésügyi szabályozásban hatályos követelményeket, de pontatlan, hiányoznak az építkezés követelményrendszerének minőségi elemei, így jogbizonytalanságot teremt a tervezési – kivitelezési – használatbavételi folyamat egészében, és nem nyújt megfelelő alapot a hatósági ellenőrzés érvényesítésére sem. Az építtető a tervező és a kivitelező szinte korlátlan mozgásteréhez nem párosul felelősségük világos meghatározása. Megítélésünk szerint – támogatva a MÉK közleményében megfogalmazottakat - az építkezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárás egyszerűsítése nem járhat a minőségi előkészítés és biztonságos megvalósítás, valamint a hosszú távon is rendeltetésszerű használat kockáztatásával. Ez az építtetőnek sem érdeke, és az épületekben megtestesülő nemzeti vagyonnak sem válik javára.
Ezért elkerülhetetlen a szabályozás módosítása és megfelelő kiegészítése, valamint egy részletes – a szakmai kamarák bevonásával készített - útmutató kiadása, amely hátteret teremt a gyakorlati alkalmazáshoz, az építtetőnek sorvezetőként a tervezőnek szakmai követelményrendszerként szolgálhat. Ezt a Magyar Mérnöki Kamara elengedhetetlennek tartja, és felkérés esetén részt vesz a kidolgozásában.
Az új építési szabályozás és az új építési kultúra elterjedésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a tervező mérnök a megnövekedett felelősséget a gyakorlatban is biztonsággal vállalhassa. Ehhez a már leírtakon felül szükséges, hogy a tervező mérnök az új szabályozáshoz illeszkedő, megbízható felelősségbiztosítási rendszerre támaszkodhasson. Ennek előkészítéséhez a Magyar Mérnöki Kamara már megtette a megalapozó lépéseket. Továbbá hogy rendelkezésre álljon olyan szerződés mintatár, amely az új rendszerben, mind az építtető, mind a tervező, mind a kivitelező biztonságát elősegíti, és ezzel ösztönzi az új építési kultúra elterjedésében való érdekeltséget is.
A változásokkal együtt azonnal szükség van a megváltozott építési kultúra megismertetésére, elterjesztésére és befogadásának segítésére az építtetők, tervezők és kivitelezők, valamint a hatóságok körében. Az állam feladata továbbá, hogy a jogalkalmazó hatóságok, jegyzők valamennyi településen megfelelően tájékozottak és felkészültek legyenek az egységes joggyakorlat kialakításához. Ez eddig nem történt meg. Külön kiemeljük, hogy az új szabályozásban is fontos az ügyféljogok, a tulajdonosi jogok és a szomszédjogok érintettséggel arányos érvényesülése, amelyet szintén hiányolunk az új szabályozásban.
Javasoljuk, hogy a kormányrendelet felülvizsgálatra, illetve kiegészítésre kerüljön, valamint kormányrendelethez kapcsolódóan egységes információ, eljárásrend és útmutató jelenjen meg egy csomagban."
Most már csak az a kérdésem, hogy 2015 május 12-én miért kötött a MÉK és az MMK egy olyan együttműködési megállapodást a kormányzattal, amelyben amellett kötelezik el magukat a kamarák, hogy az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről szóló 1032/2015. (I. 30.) kormányhatározat végrehajtását szakmai javaslatokkal és koncepciókkal segítik, ha a végtermék még a MÉK és az MMK szerint is el van szabva?
Persze az is lehet - ismerve a hazai közállapotokat -, hogy Lázárék csak tessék-lássék alapon vonták be a kamarákat az építésügy átalakításába, de akkor miért nem állnak ki a kamarák és mondják el, hogy a kormányzat tisztességtelen módon járt el velük?
Felszólítom az építésügyet elpuskázó Lázár Jánost, hogy sürgősen tegyék rendbe ezt az elrontott szabályozást!
Mivel Lázárék Magyarország kifosztásán és tönkretételén kívül semmihez sem értenek, ezért az Együtt a kormányváltás után olyan józan építésügyi szabályozást fog alkotni, amely optimális az építtetők és a beruházások környezetében élők számára is, valóban megjeleníti a köz érdekét és érdemben járul hozzá az építőipar és a ingatlanpiac élénkítéséhez.
