Bayer Zsolt karácsonykor sem pihen, és mint egy jó kommunista tollnok, úgy harcol elvtársaiért, még ha azok hibái szerinte is nyilvánvalóak. Most éppen a tüntetőknek esett neki. Azoknak a „felesleges kaparékoknak” üzent hadat, akiket szerinte „Amerikából suttognak, vezényelnek, pénzelnek”. Bayer ezzel az irománnyal ismét sikeresen idézte meg a rákosista „újságírás” szellemét. 

Az álcivilben CÖF-szervezőként is ténykedő Bayer a Magyar Hírlap hasábjain sarokba szorított veszett kutyaként hörög és nyálát fröcskölve ugatja, hogy „Úristen ne adja meg, hogy egyszer nektek kelljen félnetek. Mert a mi türelmünk majdnem végtelen, de ha egyszer megindulunk, akkor nem állunk majd meg.”

Bayer kiosztja a sajátjait is: „És a jobboldali értelmiség (van ilyen?) is felfoghatná már egyszer, nem az a dolga, hogy a miniszterelnöki évértékelőn ott tolongjon a Millenárison, hanem hogy üvöltsön, amikor méltánytalanság éri ezt a kormányt és a polgári közönséget, amikor amerikai ügyvivők lépnek ki a szerepükből és játsszák itten a helytartót, amikor a nyilvánosság legócskább gazemberei hazudoznak összevissza mindent. Nem a sarzsiért és a pozícióért kell csak sorba állni, de ha kitör a háború a Soros pénzén, akkor ki kell állni az első sorba.” Végül álszent módon a Jelenések könyvéből idéz, karácsony előestéjén Jézust használva a gyűlölködéshez…

Bayer nyilvánvalóan betojt. Látja, hogy a harag egyre jobban elnyomja a hatalom retorziójától való félelmet, miközben az övéi látványosan szétcsúsztak, nyilvánosan egymásnak estek és már maga is megkérdőjelezi a létét annak a korábban ünnepelt jobboldali értelmiségnek, akinek most vele együtt kellene fába szorult féregként üvölteni Fideszék igazát olyan hangosan, hogy túlharsogják a „Che Guevara-zászlók alatt, a Lenin-fiúnak öltözött felesleges kaparékokat”.

Mivel minden Magyarországon élő ember tudja és érzi, hogy nettó hazugság és félelemből született uszítás Bayer Zsolt irománya, ezért nem is fecsérelek időt arra, hogy a rosszindulatú ostobaságokat ragozzam vagy cáfolni próbáljam.

Ehelyett - karácsony lévén - a fideszes vezetők, Bayer Zsolt és a CÖF még létező közönsége számára gondolatébresztőként idéznék egy a témába vágó Bibliatanulmányt:  › A bűntudat hatására az ember automatikusan mást kezd okolni, vagy vitatkozik, hogy viselkedését igazolja. Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja ezt a jelenséget nevezte kivetítésnek. Szerinte az ember azért vetíti ki bűntudatát másokra vagy a körülményekre, hogy csökkentse magában annak nyomását. Az ilyen kivetítést védekező mechanizmusnak tekinti. Mások hibáztatása viszont egyáltalán nem válik a kapcsolatok javára, és gátat képez Isten megbocsátása előtt is. Az igazi megoldást az jelenti, ha az ember teljes felelősséget vállal tetteiért, és Istenhez fordul, aki egyedül képes megszabadítani a bűntehertől. „Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak” ‹

(Kép forrása: 168 Óra)