Berkecz Balázs blogja

Ezt olvasd el, mielőtt lakóházat építenél Magyarországon

2019. február 17. 10:11 - BerkeczBalazs

Többször kongattam meg már az építésügy elszabása miatt a vészharangot, de minden igyekezetem ellenére sikerült ezt a területet (is) szétvernie a harmadik ciklusát töltő rezsimnek. Azt írtam már két éve is, hogy idegesek a frissen épülő házak szomszédságában élők, rosszak az engedély nélkül, egyszerű bejelentés alapján készült tervek, érnek a perek. Sajnos mára már sok félkészen álló ház tulajdonosa várja, hogy peres úton derüljön ki: mi lesz a sorsa a tervekbe és építőanyagba fektetett súlyos millióinak. Mindenki ideges: az építtetők, a tervezők, a hatósági emberek és a szomszédok is.

"Én elszabtam, te elszabtad, ő elszabta, mi elszabtuk; ha elszabtuk, hát elszabtuk, utólag már szabhatjuk..." - talán sokan emlékeznek még Hofi Géza híres versikéjére, amely nagyon jól jellemzi egyrészt az építési jog területén kialakult helyzetet, és azt, ami az egyszerű bejelentéssel indult lakóház építéseknél szép számban kialakult.

architect-architecture-body-33343.jpg

Ahogyan arról már korábban is írtam: látszólag csökkent a bürokrácia 2017 január 1-től, és lakóépületek 300 négyzetmétert meg nem haladó méretűre történő bővítése és átalakítása sem építési engedély köteles már, elég lesz "csak" egy bejelentés. Ha valaki azt hiszi, hogy ettől egyszerűbb lesz építkezni, az nagyot téved, sőt olcsóbb sem lesz. 

Talán nem csak az építész szakma emlékszik arra, hogy 2016 januárban nagy patália kerekedett abból, hogy a Miniszterelnökség úgy szabta át az egész hazai építésügyet, hogy a szakmai szervezetek javaslatait is semmibe vette. Akkor a Magyar Építész Kamara után már a Magyar Mérnöki Kamara is közleményben jelezte: számára elfogadhatatlan az új építésügyi szabályozás, és azt javasolják, hogy a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vezényletével összehányt kormányrendeletet a kormány vizsgálja felül, és egészítse ki mert az építkezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárás egyszerűsítése nem járhat a minőségi előkészítés és biztonságos megvalósítás, valamint a hosszú távon is rendeltetésszerű használat kockáztatásával.

Ennek az intézkedésnek a része volt az is, hogy 2017. január 1-jétől nem kell építési engedélyt kérni bármekkora egylakásos, saját célra készülő lakóház építésekor, sőt használatbavételi engedélyre se lesz szükség, az építési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettség ez esetben csak a bejelentésre korlátozódik.

De nem kell építési engedély - műemlék kivételével - a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítésére, és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület átalakítására és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezésre, támfalépítésre sem. 

Az építtetők helyzete viszont csak látszólag lett könnyebb, ugyanis nekik és az általuk megbízott építészeknek jóval részletesebb tervdokumentációt kell készítenie a bejelentési eljáráshoz, ugyanis a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) kormányrendelet szerint az alábbi kiviteli szintű terveket kell a bejelentéshez elkészíttetni, és az alábbi munkarészeket kell az elektronikus építési napló mellé feltölteni:

  1. aláírólap tervjegyzékkel
  2. helyszínrajz
  3. kitűzési helyszínrajz
  4. utcakép
  5. eltérő szintek alaprajzai
  6. metszetek
  7. homlokzatok
  8. tartószerkezeti tervek
  9. épület műszaki berendezéseinek rendszerterve
  10. műszaki leírás
  11. tervezői költségvetési kiírás

Ráadásul költségesebbé is vált a "bürokráciacsökkentett" építkezés, hiszen az intézkedéseknek megfelelően kötelező felelősségbiztosítást is kell már kötnie az építészeknek, és - természetesen - ennek költségeit is a megrendelőikre tudják csak ráhárítani, plusz kötelező a tervezői művezetés is

Mindössze annyival lett egyszerűbb az építésügyi ügyintézés, hogy a szomszédok nem kapnak értesítést az építési tevékenység előkészületeiről, de jelentősen növekszik az a rizikófaktor, hogy akkor fog egy szomszéd pereskedni a neki nem tetsző építkezés miatt, amikor már jelentős összeget fordított az épülő házára a kivitelezés alatt az építtető.

Az építésügyi szabályozás szétverésével ma már ott tartunk, hogy perek sokasága van előkészületben a szabálytalan építkezések miatt, és szép településeink utcaképére évtizedekre fogja rányomni a bélyegét a jogalkotói felelőtlenség. Ezzel együtt viszont az építész kollégák felelőssége megnőtt, mondhatni korlátlan lett, hiszen nem lehet az engedélyező hatóságra fogni semmit, minden hibáért ők a felelősek, és talán a kötelező felelősségbiztosítás anyagilag helyt áll az esetek egy részében helyettük.

Pedig az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzésére minden esetben számítani kell, ellenőrzik, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e. Ha nem, akkor a hatóság rendesen bírságol, vagy elbontat. Viszont kapaszkodjanak: az építésfelügyelet a településképi előírások betartását nem ellenőrizheti, mert ezt a szétmódosított, elszabott építési törvény nem teszi lehetővé.

Szegény építésfelügyeleti kollégák viszont nem tehetnek róla, hogy ilyen elszabott a rendszer, ezért jó esetben, ha idejük engedi, akkor telefonon szólnak az építtetőnek, hogy valami nincs rendben a benyújtott engedélyezési tervekkel. Ilyenkor nem érdemes felkapni a vizet, hanem le kell ülni az épületet tervező építésszel, és átbeszélni, hogy mi lehet elszabva a terveken, majd kijavítani azokat. Ellenkező esetben elképzelhető, hogy már a tető ácsolásánál kap az építtető egy levelet az építésfelügyelettől, amiből kiderül, hogy az épületet odébb kellene tolni 2 méterrel, vagy 1 méterrel alacsonyabbnak kellene, lenni, vagy még rosszabb esetben mindkettő. Sajnos ma ez a valóság, országszerte tucatszám állnak ilyen és hasonló problémák miatt hatóságilag leállított építkezések, ahol az építtető - feltehetőleg - jóhiszeműen öntött milliókat az alapozásba, a falazásba és az összes többi munkálatba, és azt várja, hogy legalább a bíróság döntse el mi lesz az épület sorsa. 

És akkor lehet visszasírni azt a rendszert, amikor az önkormányzatnál az építésügyi ügyintézővel kellett megvívni a harcot az engedély megszerzéséért, de legalább a végén volt egy jogerős pecsét a terveken, amelyeket biztosan meg lehetett legálisan építeni, és nem lógott Damoklész kardjaként a fejünk fölött az a lehetőség, hogy súlyos milliókat bukhatunk, ha hibázott az építész.

Tudom, hogy feleslegesen javaslom fideszéknek, de ideje lenne posztlázári időkben nem mekkeleki módon felülvizsgálni az építésügyi jogszabályokat, és végre olyan szabályozást alkotni, ami megfelelő biztonságot nyújt az építtetőknek és a szakma képviselőinek is. Gyakorló főépítészként és tervezőként az elmúlt pár hétben két építészkamarai rendezvényen is jártam, amelyek alapján nyugodtan állíthatom: az építész szakma is ezt szeretné.

komment
Címkék: építésügy

A bejegyzés trackback címe:

https://berkeczbalazs.blog.hu/api/trackback/id/tr4314631654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.