Berkecz Balázs blogja

Fontos-e itthon a kreatív ipar?

2016. december 27. 13:19 - BerkeczBalazs

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Magyarország a közmunka és az összeszerelő üzemek világa, pedig ez - szerencsére, még - nincs teljesen így. Talán elsőre nem hinnénk el, de a kreatív ipar hazánkban az egyik legfontosabb ágazat, és nem csak menő budapesti technológiai parkokban, vagy dizájnos belvárosi coworking irodákban virágzik ez a szektor, de olyan leszakadóban lévő vidéki városokban is, mint Pécs.

vaa_blog.png

Éppen ezért rendezett a Váradi András Alapítvány “Fontos-e Pécsett a kreatív ipar?” címmel kerekasztal-beszélgetést Pécs kreatív iparáról, és az abban rejlő lehetőségekről december 13-án Pécsett a Trafikban. A beszélgetésre meghívott szakértők között volt Bazsali Gábor, a PICKform Kft. alapítója, építészmérnök, 3D nyomtatás technológiai szakember, vezető mérnök, Keresnyei János, a Kreatív Ipari Klaszter elnöke, Laborci Gergely, a 365 Media Kft alapítója, a gamer365.hu tulajdonosa, szoftver achitect, designer, illetve óraadó oktató a PTE Műszaki és Infomatikai Karán és Rabb Szabolcs – a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára.

A meghívott szakértők elmondták, hogy természetesen vannak jó és rossz tapasztalataik, de a beszélgetés elején rögzítették, hogy nem fognak nyavalyogni. Pécsett több, mint 800 kreatív iparban dolgozó cég van. Nem kérdés, hogy Pécsett fontos a kreatív ipar, de hogy az önkormányzatnak fontos-e az más kérdés, de az biztos, hogy ez egy olyan szektor, amit nem lehet felülről irányítani, hiszen ennek alapvetően önszerveződően kell működni; fontos, hogy Pécsett egy kreatív ipari klaszter is működik. 

Rabb Szabolcs szerint brutális centralizáció működik Magyarországon, ami a kreatív iparra is erősen rányomja a bélyegét, minden uniós és hazai forrás budapesti cégekre fordítódik, és jellemzően nem kerül támogatás vidéki cégekhez. Sajnos a Design Termináltól kezdve minden lényegesebb kreatív ipari támogató szervezet Budapesten koncentrálódik, de példa volt erre az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) is, ahol a 95%-át a feladatoknak fővárosi cégek vitték el.

Keresnyei János úgy vélte, Pécsett kész szerencse, hogy az EKF-et túlélték azok a kulturális intézmények amelyek nélkül nem lehetett volna kulturális főváros Pécs, de ma már szerencsére sok olyan magánkezdeményezés van a Kreatív Ipari Klaszteren kívül is, amelyek segítik a helyi kreatív kezdeményezéseket, ilyen például az ASzPIK, a Monokrom, a Csinos, a Létra és Szabadkikötő is.

Magyarországon kb. 5%-ot hasít ki a kreatív ipar a GDP-ből, ez azt jelenti, hogy megelőzi az építőipart, és az egyik legfontosabb exportcikkek a kreatív iparban termelődnek.

Pécsett is nagyon fontos terület ez, itt dolgozik egy világhírű orgona-építő cég, az Angster, ami most második legnagyobb manufaktúrája a világon, és itt vannak a világhírű pécsi kesztyű-készítő manufaktúrák is. De ide tartoznak az építészettől, a az írókon, újságírokon át a színházon és zeneművészeken keresztül a különböző szoftvercégek, és természetesen a Zsolnay is.

Az Angster esetében alig 500 milliós befektetés vagy kormányzati támogatás hiányozna ahhoz, hogy a világ legnagyobb orgonaépítő cége legyen árbevételben, kibocsátásban és alkalmazotti létszámban, miközben gyakran sokmilliárdot fordít a kormány arra, hogy különböző külföldi cégeket hozzon ide, Nagykőrösön például egy japán cég autóipari beszállító cég tervez 380 főt fog foglalkoztatni, kaptak is azonnal 6 milliárd állami támogatást.

Keresnyei János szerint azért az is jó hír, hogy Pécsre települtek olyan komoly nemzetközi kreatív ipari cégek, mint az Amalgam, amely luxus modellautókat gyárt, vagy a HARMAN, amely prémium minőségű hang- és fénytechnikai eszközöket gyárt olyan márkanevek alatt, mint az AKG, a Harman Kardon, az Infinity, vagy a JBL.

Laborci Gergely szerint egy fontos fegyvertény az, hogy a programozáshoz nem kell infrastruktúra, csak egy asztal, szék és számítógép kell hozzá, viszont az IT könnyen támogatható iparág, könnyű piacra vinni és jól lehet vele keresni még Pécsett is, ráadásul a városban vannak szép számmal nagyon klassz design-műhelyek is, akik jellemzően exportra dolgoznak.

Rabb Szabolcs arról is beszélt, hogy Pécsett vannak olyan fiatal szakemberek, akik amerikai vagy ázsiai cégeknek dolgoznak napi nyolc órában világszinten is versenyképes fizetésért, van aki otthon, és vannak akik ott ülnek egy coworking irodában.

Bazsali Gábor elmondta, hogy a 3D nyomtatás szintén egyre fontosabb technológiává válik Pécsett is, volt már példa arra, hogy egy szívműtéthez nyomtatták ki a beteg szívének másolatát, hogy előre lehessen modellezni a műtétet, de az élet szinte minden területén hasznosítható ez a kreatív ipari technológia. A probléma inkább az, hogy ezen a területen a hatalmas fejlődési tempó miatt kicsit nehezen működik a hagyományos képzési rendszer.

Rabb Szabolcs szerint sajnos a kreatív iparban dolgozók önazonossága nincsen meg, egy építész vagy egy településmérnök öndefiníciója a saját szűkebb szakmája lesz, egy informatikus azt fogja mondani, hogy én az ICT-ben dolgozom, a 3D-sek azt fogják mondani, hogy ők 3D-sek, pedig mennyivel jobban pozícionálható lenne az egész kreatív terület, ha a szereplők tudatában lennének annak, hogy egy fontos ipari ágazatnak a részesei.

Keresnyei János szerint a kreatív ipar egyik leglényegesebb tulajdonsága éppen az, hogy értékláncokat alkotnak az abban dolgozó szereplők. Jó példa erre a filmes szakma. Egy nemzetközi szempontból low budget 300 milliós hazai filmhez létrejön egy olyan csapat, aminek a tagjai nem dolgoztak eddig együtt, de mindenki tudja a dolgát, és megcsinálják a produkciót, és ettől ipar. Jó példa erre a Karlovy Vary Filmfesztiválon sikerrel bemutatott „Utóélet” című film, amelyet Pécsett forgattak. A forgatás 30 napja alatt a városban hagytak legalább 30 millió forintot, 1200 vendégéjszakát produkáltak, a taxisoknak nagyon jó forgalma volt és 47 pécsi vállalkozás kapott munkát a produkcióban. Ezért lehetnek fontosak a városi filmalapok, amelyeknek a támogatásait számlával igazoltan a városban kell elkölteni, sajnos Pécsett nincs ilyen.

Pedig a baranyai megyeszékhely unikális helyszín, hiszen megannyi művészeti csoport működik a városban, ami hatalmas lehetőségeket rejt egy-egy filmprojekt számára. Ehhez kellene speciális szabályozás is a közterületeken való forgatások rugalmasabb engedélyezéséhez is, sajnos példa erre a Cadbury Glow reklámfilm is, amit a rugalmatlanság miatt nem lehetett Pécsett forgatni, viszont a szomszédos város, Szigetvár befogadta a produkciót, és a kisvárosban szintén legalább 30 milliót költött el a stáb, megtöltöttek két komplett szállodát, és 100 szigetvári kapott egy hétig esténként 6000 forintot fejenként azért, hogy statisztaként közreműködtek a forgatáson.

A beszélgetésen vita volt arról, hogy jó ötlet-e az a korábbi pécsi gyakorlat, hogy üres belvárosi üzleteket ingyen vagy nagyon kedvező áron adjanak használatba kreatív ipari szereplőknek. Ezzel összefüggésben hangzott el, hogy a város sajnos nem híres arról, hogy Pécs egy kreatív város, és azok az ingyen koncertek, amivel Pécs elhiteti magáról, hogy a kultúra fővárosa, azok ölik meg éppen a kulturális ipart, hiszen az ilyen események mögött működő kreatív iparnak ezekből az eseményekből is profitálnia kellene, vagyis nem működhet ingyen.

A beszélgetésen az is elhangzott, hogy Pécs nehéz gazdasági és társadalmi helyzetének ismeretében nem biztos, hogy a legszerencsésebb lépés volt a Zsolnayt aktív önkormányzati közreműködéssel megpróbálni szétverni, és városi cégalapítással megpróbálni felépíteni a porcelángyár konkurenciáját.

Az a legnagyobb baj, hogy sokan nem tudják még mindig elképzelni, hogy Pécsett sikeresek lehetnek, hogy hiányzik a város kommunikációjából és imázsából az a vízió, hogy miként lehet újra sikeres. A siker és a jó érzés ígérete hiányzik a városból, de az alapok megvannak Pécsett és a jelenlegi nem reménytelen helyzeten egy jó stratégiával lehet segíteni.

A beszélgetés itt tekinthető meg teljes egészében:

 

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/ 
 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://berkeczbalazs.blog.hu/api/trackback/id/tr1712075923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.