Berkecz Balázs blogja

Mi lesz a tárnokiak bespájzolt csatornapénzével?

2016. november 30. 07:45 - BerkeczBalazs

Tárnok önkormányzata olyan jól jött ki a település Érddel és Diósddal közös csatornaberuházásából, hogy a nagyságrendileg 450 milliós lakossági hozzájárulást zsebrevágták. Többek szerint illene ezt a pénzt visszafizetni a lakosoknak, de az önkormányzat inkább hallgat és pereskedik.
tarnok.png
Az történt, hogy Érd, Tárnok és Diósd települések szennyvízhálózat fejlesztésre pályáztak 2008-ban, és nyertek is a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében meghirdetett pályázaton 2009-ben. A KEOP-1.2.0/2F-2009-0001 azonosító számú „Érd és térsége szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és bővítése és szennyvízelvezető rendszer fejlesztése” című nyertes projekt összköltsége nagyjából 31,5 milliárdra rúgott, ennek 78%-át, 24,6 milliárdot vállalt az EU és a magyar állam társfinanszírozásban. Ebből a keretből a település polgármestere szerint Tárnok  2,4 milliárdos támogatásban részesült. A pályázat 22%-os önerejét az önkormányzat akkoriban 500 millió forintos kötvénykibocsátással és bekötésenként 255 ezer forintos lakossági hozzájárulással tervezte biztosítani.

Tárnok polgármestere, Szolnoki Gábor arról tájékoztatta települése lakosait a Tárnokhír nevű helyi lapban, szórólapokon, helyi internetes oldalakon, hogy 2008-ban azért bocsájtottak ki kötvényt 1,5 milliárd Ft értékben, hogy a csatorna beruházás önerő kötelezettségéből 500 millió Ft-ot az önkormányzat vállaljon, csökkentve ezzel a lakosság terhein, viszont a települések által létrehozott Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Önkormányzati Társulás Munkaszervezete  is sikerrel pályázott az EU Önerő Alapjához, ahonnan szintén kaptak támogatást. Így a teljes önerő igény a tervezett 30 %-ról a Támogatási Szerződésben 22%-ra,a beruházás végére pedig 9%-ra csökkent.
tarnokhir.jpg
(részlet a Tárnokhír című újságból)
Végül a Tárnokra a tervezett 752 millióból mindössze 231 millió Ft önerő kötelezettség maradt, amelyet viszont kötvényből terveztek finanszírozni.  Tekintettel arra,hogy a kibocsátott 1,5 milliárdos kötvényügyletet 2013-ban az önkormányzati tartozások konszolidációjának keretében, két részletben átvállalta a Magyar Állam így  a maradék 9 % önerőt  is a Magyar Állam finanszírozta. Sőt, 2013-ban a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségű üggyé nyilvánításáról szóló 29/2013. (II. 12.) számú kormányrendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az állam a projektet.
Ha jól számolom, akkor a tárnoki képviselőtestület által felvett, majd az állam által kifizetett másfélmilliárdos kötvényből a csatornázási önrész kifizetésére elkülönített 500 millió forint bőven fedezte a 231 milliós önerőt, így végül nem volt szükség a lakosságtól bekötésenként 255 ezer forintjával begyűjtött kb. 450 millióra. Viszont azt máig nem tudni, hogy mi a sorsa ennek a sok pénznek.

Egy aktív és öntudatos tárnoki lakos, Mihályi Ferencné is azt szeretné évek óta megtudni, hogy mire használja a 450 milliót az önkormányzat, de konkrét válaszok helyett inkább beperelték jó hírnév megsértése miatt. A bíróság felmentette a tárnoki csatornázás ügyét aktívan és kitartóan vizsgáló hölgyet, de a mai napig nincs válasz arra, hogy mire költik a lakosság csatornázásra gyüjtött pénzét.
Mihályi Ferencné az Együtt érdi szervezetét is megkereste az üggyel, és Csornai Károllyal mi is átrágtuk magunkat a vastag iratanyagon, és arra jutottunk, hogy a tárnoki önkormányzat valóban nagyon kreatívan oldotta meg a csatornafejlesztési projektet, hiszen az uniós pályázattal, a hazai társfinanszírozással és önerő támogatással, a konszolidált kötvénykibocsátással valamint a lakosságtól beszerzett hozzájárulásokkal együtt kb. 450 milliós plusszal jött ki a fejlesztésből.
Ez a nagyközség 980 milliós éves költségvetéséhez képest nagyon jelentős összeg, főleg ha hozzávesszük, hogy Tárnok önkormányzata az "Érd és térsége szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és bővítése és szennyvízelvezető rendszer fejlesztése" elnevezésű projekten kívül csak mindösszesen 366 millió Ft uniós támogatást kapott az Egységes Monitoring és Információs Rendszer adatai szerint, ami azt jelenti, hogy kevesebb forrást tudott az önkormányzat pályázati úton szerezni, mint amennyit a lakosságtól beszedtek.

A kérdés továbbra is az Szolnoki Gábor tárnoki polgármesterhez és az önkormányzati képviselőkhöz, hogy hol van a pénz, és miért nem számolnak el vele, továbbá mi a tervük ezzel a hatalmas összeggel, illetve miért nem adják vissza azt a lakosságnak?
------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/ 
komment

A bejegyzés trackback címe:

https://berkeczbalazs.blog.hu/api/trackback/id/tr1912007974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.