Berkecz Balázs blogja

Lázár "Mekk Elek" János újra akcióban

2016. november 14. 10:34 - BerkeczBalazs

Újabb törvénymódosítással próbálja teljesen felborítani a hazai építésügyet Lázár János és a Miniszterelnökség. A mindent elszabó Mekk Elek szelleme Lázár János személyében látszik megtestesülni.

mekkelek.png(az eredeti fotók forrása: MTI)

Többször megemlékeztem már Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és csapata alacsony szakmai nívójáról, de most egy az építési törvény újabb módosításában és a nyáron elfogadott településképi törvény hónapok óta csúszó végrehajtási rendeletének hiányában összpontosul a Fidesz káderhiányából fakadó dilettantizmus.

A parlament előtt van a Lázár nevével fémjelzett T/12723. számú törvényjavaslat, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szól az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan.

Talán a nem csak az építész szakma emlékszik arra, hogy idén januárban nagy patália kerekedett abból, hogy a Miniszterelnökség úgy szabta át az egész hazai építésügyet, hogy a szakmai szervezetek javaslatait is semmibe vette. Januárban Magyar Építész Kamara után már a Magyar Mérnöki Kamara is közleményben jelezte: számára elfogadhatatlan az új építésügyi szabályozás, és azt javasolják, hogy a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vezényletével összehányt kormányrendeletet a kormány vizsgálja felül, és egészítse ki mert az építkezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárás egyszerűsítése nem járhat a minőségi előkészítés és biztonságos megvalósítás, valamint a hosszú távon is rendeltetésszerű használat kockáztatásával.

Ennek az intézkedésnek a része volt az is, hogy 2016. január 1-jétől nem kell építési engedélyt kérni a legfeljebb 300 négyzetméter alapterületű házak építésekor, sőt használatbavételi engedélyre se lesz szükség, az építési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettség ez esetben csak a bejelentésre korlátozódik.

Csakhogy ez így ebben a formában nem igaz: az építtetőnek és az általa megbízott építésznek jóval részletesebb, és kiviteli tervet is tartalmazó dokumentációt kell készítenie a bejelentési eljáráshoz, ráadásul emiatt költségesebbé is vált az engedély nélküli engedélyezés, hiszen az intézkedéseknek megfelelően kötelező felelősségbiztosítást is kell már kötnie az építészeknek, és - természetesen - ennek költségeit is a megrendelőikre tudják csak ráhárítani. Mindössze annyival egyszerűbb az építésügyi ügyintézés, hogy a szomszédok nem kapnak értesítést az építési tevékenység előkészületeiről (gondolom ez hasznos lehet akkor, ha XY fideszes képviselő nem akarja világgá kürtölni, hogy éppen egy 288 négyzetméteres villát épít a XII. kerületben).

Most az újabb szabályozás ezt kiterjesztené a "300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés" esetére is.

Azt nem állítanám, hogy az építésügy 2016 január 1-ig hatályos szabályozása teljesen rendben volt, de a rendszer tisztességgel működött még az ingatlanpiaci bumm időszakában is. És ami különösen fontos, mindenki érdekét szolgálta:

  • az építtetőét, hiszen a rendszer az esetek többségében kiszűrte a tervezési hibákat;
  • a tervezőét, mert ő függésben volt a megbízójától, és a szakmailag vállalhatatlan megrendelői igényeket el lehetett ütni a hatósági kontrollal, és egyúttal szakmai konzultációt, támogatást is jelenthetett a tervező számára az építéshatóság és a tervtanács is;
  • a szomszédokét, hiszen a hatóság értesítette őket arról, hogy elindult egy tervezési folyamat, és érintettként részt vehettek az engedélyezési eljárásban, fellebbezési jogukkal élve megakaszthatták az általuk jogtalannak, sérelmesnek tűnő engedélyezési folyamatot, a hatósági kontroll pedig az ő érdekeiket is érvényesítette általánosságban is;
  • a helyi közösség érdekét, hiszen nem épülhetett olyan épület, amely nem felelt meg a helyi szabályozásnak, a kialakult utcaképnek.

És itt jön az ellentmondás, mert Lázár János június 10-én Kaposváron tartott építészeknek fórumot, ahol többek között arról is beszélt, hogy meg kell óvni az embereket attól, hogy rossz házakat építsenek, ezért Lázár az önkormányzatok egyik legfontosabb feladatának nevezte a saját településeik utcaképének, a települések összképének javítását, amihez egy keretet adnak az azóta már elfogadott településképi törvénnyel, amely a helyi építési szabályzatot is kiváltja. 

Sőt, Lázár szó szerint úgy fogalmazott Kaposváron, hogy a helyi településképi rendelet fogja meghatározni, hogy mi a szép és a nem szép. Lázár szerint ennek a helyi településképi rendeletnek ízlésrendeletnek kell lennie. 

Az engedélyhez nem kötött lakóházépítés ügye viszont itt dől meg, ugyanis az építéssel érintett település polgármestere településképi bejelentési eljárást folytathat le ezekben az építési ügyekben is, amivel szerintem nincsen baj, sőt szakmai véleményem szerint is szükség van egy településképi szabályozásra (viszont nem ízlés alapon), de valljuk be: mégis kell majd engedély a lakóházépítésekre.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény ugyanis így fogalmaz:

10. § (1) Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le - a 8. § (3) bekezdése szerinti kormányrendelet keretei között, településképi rendeletben meghatározott esetekben és módon - hatósági engedélyhez vagy az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében.

(2) A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában a polgármesternél (főpolgármesternél) kezdeményezi. Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester (főpolgármester) a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

(3) A polgármester (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 11. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatók.

11. § (1) Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

Vagyis, településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni azoknak a lakóházaknak az építésénél is, amelyekre nem kell építési engedély, és ha nem tiltja meg 15 napon belül a polgármester ezen épületek megépítését, akkor lehet az építést megkezdeni. Ha gond van egy épülettel, akkor a polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

Fontos azt is megjegyezni, hogy az építész szakmában többen úgy látják, hogy a törvény szövegéből - miszerint az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez, az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében - az is következhet, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek nem tartoznak abba a körbe, ahol településképi bejelentési eljárást lehet lefolytatni.

Csakhogy szerintem ez pontosan azt jelenti, hogy nem engedélyköteles és nem bejelentésköteles ügyekben is le lehet folytatni a településképi bejelentési eljárást, ha pedig mégsem, akkor Lázár milyen módon védené a településképet, ha minden lakóház építést és átalakítást kivesz saját településképi törvényének hatálya alól?!

Mindehhez bónuszként módosították az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletet is, melynek újdonsült előírásai szerint a mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el az eddigi 3% illetve 5% helyett. Sőt, itt a különálló lakóépület beépítési magassága akár 7,5 m is lehet, ami kétszerese egy átlagos családi ház magasságának.

Ez azt is jelenti, hogy hatvanpusztaihoz hasonló karakterű mezőgazdasági területen egy 3000 négyzetméteres telken fel lehet húzni egy 299 négyzetméteres villát engedély nélkül, és ha a helyi polgármester fideszes ízlésű, akkor nem lesz gond a településképi előírásokkal sem. Ha más az ízlése a házat építeni szándékozónak, mint a polgármesternek, akkor persze könnyen keletkezhet egy településképi kötelezés átalakítására vagy elbontására is. (Itt most kicsit elbagatellizáltam a főépítészek és tervtanácsok szerepét, de várjuk meg, hogy az ő szerepüket miként szabja át a lázári jogszabályszabászat, mert a hírek szerint ez lesz az egyik következő intézkedés.) 

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt viszont idén júniusban, vagyis már 5 hónapja hirdették ki, de a végrehajtásához szükséges rendeletek még nem jelentek meg, így a települések rendezési tervei és helyi építési szabályzatait jelenleg módosítani sem lehet, hiszen idén július óta településképi követelményt csak a településképi rendeletben lehet meghatározni, vagyis egy helyi építési szabályzatról szóló helyi rendelet módosításakor már nem lehet szabályozni olyan kérdést, ami a településképről szól.

Felszólítom az építésügyet elpuskázó Lázár Jánost, hogy sürgősen tegyék rendbe ezt az elrontott szabályozást!

Valóban riasztó állapotban van az állam, nagyságát, mozgásképtelenségét és az elnehezültségét tekintve is. 

Mivel Lázárék Magyarország kifosztásán és tönkretételén kívül semmihez sem értenek, ezért az Együtt a kormányváltás után olyan józan építésügyi szabályozást fog alkotni, amely optimális az építtetők és a beruházások környezetében élők számára is, valóban megjeleníti a köz érdekét és érdemben járul hozzá az építőipar és a ingatlanpiac élénkítéséhez.

---------------------

Ha te is dolgoznál azért, hogy jobb hely legyen Magyarország, tegyük Együtt!

http://egyuttpart.hu/csatlakozz/

Vagy ha támogatnád a munkánkat.
http://egyuttpart.hu/tamogass/

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://berkeczbalazs.blog.hu/api/trackback/id/tr5411959323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.