Orbánék irtózatos erővel költik el az általuk sokat szidott Európai Uniótól érkező ezermilliárdokat. A napokban írtam arról, hogy elég szűkmarkúak voltak, amikor az uniós pénzek valódi címzettjeinek, a leszakadt vidéki régióknak kellett volna támogatást adni, most pedig azokat a tételeket gyűjtöttem csokorba, amelyek jól mutatják, hogy a Fidesz uralta állam nem fukarkodik akkor, amikor saját magát kell megtámogatni. 

(Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Kezdjük egy kis bemelegítéssel. Nézzük meg, hogy a napokban záruló 2007-2013-as költségvetési ciklusban hogyan alakultak az ország legszegényebb és leggazdagabb térségeiben a támogatások az országos átlaghoz képest.

Az ország legszegényebb térsége, a Baktalórántházai járás az országos átlag 42%-át hozta a maga 21,9 milliárdos támogatási összegével. Majdnem forintra ugyanekkora támogatást tudott elhozni a GfK 2013 októberi vásárlóerő mérése szerint leggazdagabb vidéki járás, a budaörsi is. A leggazdagabb térségek - természetesen - a fővárosi kerületek, itt az országos átlag 464%-át sikerült megszereznie a pénzeknek, ami 2021 milliárd forintos forrást jelent. Sajnos nem lehet kerületre szűrni, az igazságosabb képet adna, de az arányokon feltehetőleg érdemben nem változtatna az sem, ha látnánk, hogy egyes fővárosi kerületek mekkora uniós támogatáshoz jutottak. Viszont Budapestet megyeként értelmezi az EMIR rendszer, ezért az a korrekt, ha egy másik megyével, mondjuk a legszegényebbel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével hasonlítjuk össze a fővárosi adatokat. 

Szabolcsban a kifizetett 512 milliárddal a megyei átlag-támogatás 118%-át tudták megszerezni, ami még mindig csak a negyede annak, amit az egyébként is legalább kétszer olyan jó vásárlóerővel rendelkező Budapestnek juttatott a kormányzat.

Egyébként nem a legszegényebb megye kapta arányosan a legkevesebb támogatást: a szintén nehéz társadalmi és gazdasági helyzetben lévő Tolna megye a hozzá eljutott 114 milliárdos támogatással csak a 26%-át hozta a megyei átlagnak, míg Nógrád megye ennél is rosszabbul teljesített, ide csak 111 milliárd forintnyi uniós pénz jutott, ami a mindössze a megyei átlag 25%-a. Ez azt is jelenti, hogy Budapestre tizennyolcszor annyi pénz jutott, mint Nógrád megyébe.

Ehhez képest az állam közel 58 milliárd forintot - vagyis a Nógrád megyére jutott források több, mint felének megfelelő összeget - költött el magára 2007 és 2015 között. Nézzünk néhány példát, mire verte el az állam a sokat szidott uniós pénzeket:

• 2,1 milliárd Ft-ot kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a kormányablakok munkatársainak képzésére 2012-ben. Szép kis összeg.
• 1,9 milliárd Ft-ot kapott a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal a kormányhivatalok szervezetfejlesztésére 2013-ban. Ez is szép összeg, főleg, hogy másik 2 milliárd már elszállt hasonló célra.
• 1,3 milliárd Ft-ot kapott a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal az új közszolgálati életpálya kidolgozásához 2013-ban (bármit is jelentsen ma a közszolgálati életpálya).
• 1,2 milliárd Ft-ot kapott a Türr István Képző és Kutató Intézet az "Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása" című programhoz 2012-ben. Mint ahogy az uniós pénzek elosztásából látszik, ez feltehetőleg egy fióknak készült projekt lehet.
• 1 milliárd Ft-ot kapott az Országos Roma Önkormányzat a "Roma felzárkózás módszertani támogatása" című programhoz 2012-ben (Hadházy Ákos ellenzéki kolléga komoly bajokat talált ezzel a programmal és talán már feljelentést is tett az ügyben). 
• 980 millió Ft-ot kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a "Tudásalapú közszolgálati előmenetel" című projekthez 2013-ban - félek, hogy ennek a projektnek az eredményei is a fióknak készültek, hacsak nem azt kutatták az egyetem tudósai, hogy miként kell fideszes káderként hatékonyan nyomulni a közszférában.
• 800 millió Ft-ot kapott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a talányos nevű, "A jó állam koncepció támogatottságának növelése az együttműködés speciális területeinek erősítéséve" című projekthez 2013-ban.
• 680 millió Ft-ot kapott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az Orbán-kormány által minden jel szerint figyelmen kívül hagyott "Korrupció megelőzése és a közigazgatás áttekintése" című projektre 2012-ben.
• 500 millió Ft-ot kapott az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hangzatos nevű "A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén" című projektre 2011-ben. Sajnos úgy fest, hogy ez a projekt sem hasznosult.
• 480 millió Ft-ot kapott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a stratégiai irányítás megújítására a központi közigazgatásban 2011-ben. Attól tartok, hogy ennek eredményeként írták Magyar Bálint és szerzőtársai a "Magyar Polip" könyv-sorozatot. 

A sort hosszan lehetne még folytatni kisebb-nagyobb számokkal, és a hozzájuk rendelt "hasznos" projektekkel, de több egyéb nehezen értelmezhető című projekt mellett egy nagyságrenddel kisebb összegekből álló csomagot is találtam, amely az "ÁROP 1.A.4-2012 Nyilvántartások adattisztítási és migrációs feladatainak ellátása" című nevet viseli. 

Itt 12 állami intézmény kapott elég jelentős összeget az adataik tisztítására és azok mozgatására: a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal 59 millió Ft-ot, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 100 millió Ft-ot, a Központi Statisztikai Hivatal 98 millió Ft-ot, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 99 millió Ft-ot, az Igazságügyi Minisztérium 198 millió Ft-ot, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 103 millió Ft-ot, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 120 millió Ft-ot, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 110 millió Ft-ot, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal 95 millió Ft-ot, a Magyar Nemzeti Levéltár 100 millió Ft-ot, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 100 millió Ft-ot és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is kapott 72 milliót.

Izgalmasan hangzik több, mint 1,1 milliárdot kifizetni irattározásért, ugye?

Mindeközben tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben a kormány 1989/2015 (XII. 28.). számú határozata, amelyben Orbánék az európai uniós programok likviditási hiányának további kezeléséről intézkedtek, és az európai uniós programok likviditási hiányának kezeléséről szóló 1780/2015. (X. 27.) Korm. határozat 1. pontjában meghatározott 200 milliárdos összegen felül további 50 milliárd forint összeggel történő túllépését engedélyezték.