Berkecz Balázs blogja

Lázár elkezdte annak megvalósítását, amit az "őszödi beszédében" ígért

2015. december 21. 02:24 - BerkeczBalazs

Lázár János az ő "őszödi beszédeként" elhíresült júniusi szekszárdi fórumán arról beszélt, hogy az építésügyben is vannak kivételes eljárási metódusok, amikor az illemtudó építéshatósági ügyintéző inkább egy kávéra hívja meg az engedélyezési tervet készítő építészt, és egy napon belül írja alá a terveket. Januártól minden családi házat tervező építész úgy érezheti, hogy meghívta Lázár egy kávéra, csak azért kell még imádkozniuk, hogy a szomszédok is ilyen kegyesek legyenek, különben nagyon sok per jöhet, és nagyon sok oda nem illő ház. 

lesz_mit_rendbe_tenni.png(eredeti Lázár-fotó: MTI)

Lázár Jánosnak sajátos képe van arról, hogy miként kellene működnie az építésügyi hatóságoknak, erről így fogalmazott Szekszárdon a Dél-dunántúli Építészeti Fórumon:

"Nyilván (...) tanár úrnak a tervéhez nem is szabad hozzányúlnia egy illemtudó, egyetemet végzett hallgatónak, aki próbálkozik az építésügyi hatóságon dolgozni, mert jobban teszi, hogy ha meghívja a professzor urat egy kávéra és nyomban aláírja a dokumentációt egy-huszonnégy órán belül. Jobban jár több oknál fogva is. Tehát vannak kivételes eljárási metódusok. Egyébként is, én az életből azt gondolom lokális szinten, hogy szerintem a helyi építészek pontosan ismerik a helyi hatóságokat. Minden hatósági ügyintéző pontosan tudja, hogy melyik építésznek mi a problémája, mi a rigolyája és mi a hibája, melyik slendrián vagy melyik okos, ezért egy jó hatósági ügyintéző az már megnézi a tervet, hogy ki tette rá a nevét, és azonnal tudja, hogy mi a helyzet a tervvel. Tudja, hogy rá kell nézni, vagy ki se kell nyitnia a dossziét. És ezekben a kapcsolatokban szerintem kell bízni." 

A szekszárdi fórum előzménye egyébként az volt, hogy 2015 május 12-én egy olyan együttműködési megállapodást írt alá Lázár János a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) és a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnökeivel, amelyben amellett kötelezik el magukat a kamarák, hogy az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről szóló 1032/2015. (I. 30.) kormányhatározat végrehajtását szakmai javaslatokkal és koncepciókkal segítik. Az ominózus kormányhatározat fogalmazta meg a most elvégzett feladatot is Lázárnak: 

"A Kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy átfogó felülvizsgálatot követően, a lakossági építkezések sajátosságait kiemelten szem előtt tartva tegyen javaslatot az ügyintézés egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére az építésügyi igazgatás területén."

Jöhetnek az ízléstelen, oda-nem-illő épületek és a szomszéd panorámáját kitakaró hupikék tetők?

Ennek a nagyívű megállapodásnak a részeként sikerült a 2015. évi CCXII. salátatörvénybe bújtatni azt a szabályozást, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításával heréli ki az építésügyet, és dobja a lovak közé a gyeplőt. Ennek révén ugyanis 2016. január 1-jétől nem kell építési engedélyt kérni a legfeljebb 300 négyzetméter alapterületű házak építésekor, sőt használatbavételi engedélyre se lesz szükség, az építési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettség ez esetben csak a bejelentésre korlátozódik. A bejelentést követő 15 nap elteltével meg lehet kezdeni. Sőt, ezeknek a lakóépületeknek a tervezése és építése során a helyi építési szabályzat előírásai közül csak a törvényben felsorolt előírásokat kell figyelembe venni, és miután a helyi rendezési terv ezen esetekben le van ejtve, ezért itt a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye, vagyis a helyi önkormányzat és annak tervtanácsa sem véleményezheti a terveket. És használatbavételi engedély sem kell majd, így még azt sem ellenőrzi a hatóság, hogy valójában mi készült el.

Jönnek majd a szomszéd-perek is...

Azt nem állítanám, hogy az építésügy eddigi hatályos szabályozása teljesen rendben volt, de a rendszer tisztességgel működött még az ingatlanpiaci bumm időszakában is. És ami különösen fontos, mindenki érdekét szolgálta:

  • az építtetőét, hiszen a rendszer az esetek többségében kiszűrte a tervezési hibákat;
  • a tervezőét, mert ő függésben volt a megbízójától, és a szakmailag vállalhatatlan megrendelői igényeket el lehetett ütni a hatósági kontrollal, és egyúttal szakmai konzultációt, támogatást is jelenthetett a tervező számára az építéshatóság és a tervtanács is;
  • a szomszédokét, hiszen a hatóság értesítette őket arról, hogy elindult egy tervezési folyamat, és érintettként részt vehettek az engedélyezési eljárásban, fellebbezési jogukkal élve megakaszthatták az általuk jogtalannak, sérelmesnek tűnő engedélyezési folyamatot, a hatósági kontroll pedig az ő érdekeiket is érvényesítette általánosságban is;
  • a helyi közösség érdekét, hiszen nem épülhetett olyan épület, amely nem felelt meg a helyi szabályozásnak, a kialakult utcaképnek.

Ennek most vége. Az építésügyi szabályozás szétverésével pedig perek sokasága fog keletkezni a szabálytalan telekbeépítések okán megromló szomszédsági viszonyok miatt, szép településeink utcaképére pedig évtizedekre fogja rányomni a bélyegét a fideszes felelőtlenség. 

Ezzel együtt megnő az építész kollégák felelőssége is, mondhatni korlátlan lesz, hiszen nem lehet az engedélyező hatóságra fogni semmit, minden hibáért ők lesznek felelősek. De ezt persze senki nem fogja megfizetni nekik. Sokan fogják ezért a Magyar Építész Kamara jelenlegi vezetőit kárhoztatni...

Nem jó ez a jelzáloghiteleseknek sem, hiszen betesz az új szabályozás a használt lakások piacának is.

Az erősen elszabott törvénymódosítás a hivatalos indoklás szerint "a nemzetgazdaság növekedésének érdekében, új lakások építésének elősegítése" miatt vált szükségessé, mert "az otthonteremtés kiemelt társadalom- és gazdaságpolitikai feladat". Ez szépen hangzik, de ettől még ez a szabályozás nem fogja fellendíteni a magyar gazdaságot, ugyanis nem azért nem építkeznek az emberek, mert bonyolult az ügyintézés, hanem azért, mert a Fidesz elbaltázott gazdaságpolitikája miatt nincs pénzük rá.

Ezen a helyzeten még az áfacsökkentés sem fog markánsan változtatni, hiszen az csak új lakások értékesítésénél érvényesíthető, miközben rengeteg üres lakás van a hazai ingatlanpiacon, ezek ára pedig ezzel az intézkedéssel esni, a probléma így súlyosbodni fog. 

Ahogy egy szakértő ismerősöm is kommentálta az ügyet a Facebookon: "Egy picit elindultak az ingatlanárak fölfelé. Sok családnak, amelyeknek nincs más vagyonuk, csak a lakás/ház, ahol ének, a piaci mozgás sokmillió forintban kifejezhető gazdagodást hozott, - ami már nagyon kellett, hiszen érthetetlen volt, hogy miként lehetnek alacsonyabb ingatlanárak Budapesten, mint Pozsonyban vagy Bukarestben. Na ezt most mind elveszik."

A kormányváltás után az Együtt olyan józan építésügyi szabályozást fog alkotni, amely optimális az építtetők és a beruházások környezetében élők számára is, valóban megjeleníti a köz érdekét és érdemben járul hozzá az építőipar és a ingatlanpiac élénkítéséhez.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://berkeczbalazs.blog.hu/api/trackback/id/tr48187522

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.