Berkecz Balázs blogja

Továbbra sincs válasz arra, hogy hány gimnázium szűnik meg

2015. június 30. 07:39 - BerkeczBalazs

Pedig júliustól az NGM-hez tartozik közel 80 gimi, amely akár meg is szűnhet

Május 21-én jelent meg az a kormányrendelet, amely alapján azt lehet feltételezni, hogy több mint 80 intézményben szűnik meg a gimnáziumi képzés, de ezek közül 31 olyan térségközpontban is, ahol ezzel elvész a helybeni gimnáziumi oktatás lehetősége is, lévén, hogy nincs másik gimnázium a térségben. Emiatt nagy ribillió lett több érintett térségben, így Szigetváron és Nagyatádon is. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyzetre reagálva június 8-án közleményben igyekezett megnyugtatni a gimnáziumi szakok tervezett megszüntetése miatt egyre paprikásabb közvéleményt. Az NGM a helyzetet máig nem tisztázta, holott július 1-től már az NGM fenntartásába kerül több, mint 80 olyan intézmény, ahol ma működik gimnázium, de nem tudni, hogy két hónap múlva, szeptemberben mi lesz ezekkel.

Láthatóan gondot okoz a kormánynak, hogy a gimnáziumok ügyéről világosan beszéljen (kép forrása: hetek.hu / Vörös Szilárd)

Az NGM nyilatkozatában többek között azt írják, hogy a fenntartásukba került "iskolák között valóban vannak olyanok is, melyekben egy intézményen belül folyik a szakmai és a gimnáziumi képzés, illetve 44 olyan is, amelyekben már korábban döntött a KLIK arról, hogy megszüntetik a gimnáziumot és csak szakképző osztályokat iskoláznak be. Az NGM fenntartásába kerülés ugyanakkor pusztán fenntartóváltást jelent: ebből nem következik sem a gimnáziumi képzések azonnali megszüntetése és az sem, hogy ezekben a vegyes profilú iskolákban jövő évtől minden esetben szükségszerűen fel kellene számolni a gimnáziumi képzést. A Köznevelési Törvény múlt héten megjelent módosítása ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a Szakképzési Centrumok gimnáziumi képzést - a sajtóban megjelentekkel ellentétben - ne csak kifutó rendszerben, hanem hosszú távon is folytassanak. Annál is kevésbé valósak a médiában megjelent hírek, mivel minden járásban meg kell teremteni a gimnáziumi képzés feltételeit".

Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő a ködösítés megszüntetése miatt az alábbi írásbeli kérdésekkel fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez. Képviselőnk nem minden kérdésére kapott választ, íme a kérdezz-felelek:

1.)  2015. július 1-jén az NGM fenntartásába kerülő iskolák számára és a fenntartó NGM számára hogyan lesz elegendő 2 hónap a megfelelő átállásra?  Mi a garanciája annak, hogy ez jobban fog működni, mint amikor a KLIK vette át az iskolák fenntartását – amelyet a KLIK-et átvilágító miniszteri biztos és az EMMI intézményfejlesztési főosztályvezetője is kritizált? Ez utóbbi esetben a KLIK-nek több ideje volt a felkészülésre.

A szakképző iskolai rendszer hatékony és eredményes működésének szükséges és elengedhetetlen feltétele, hogy az iskolák felelősséggel és motivációval járó önállóságot élvezzenek. Az új közös szakmai irányítói és fenntartói struktúra esetén nem jelentkezik az irányítás szétaprózódásának veszélye. A szakképzési centrumokba integrált tagintézmények a szakmai önállóságuk mellett meghatározott mértékig gazdálkodási önállóságot, a szervezeti egységként működő tagiskoláik pedig részleges gazdálkodási önállóságot kapnak.

2.)  A kormányrendelet 3. mellékletébe sorolt iskolák (speciális szakiskolai nevelés-oktatási feladatot is ellátó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények és többcélú köznevelési intézmények, amelyekben szakképzés kizárólag a speciális szakiskolai nevelés-oktatás keretében folyik) nem speciális szakiskolai nevelési-oktatási feladatainak fenntartója ki lesz 2016. július 1-jétől? Ha nem az NGM, akkor ezek az intézmények tartósan vegyes (KLIK-NGM) fenntartásúvá alakulnak?

Azon Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények és többcélú köznevelési intézmények, amelyek kizárólag speciális szakiskolai nevelés-oktatási feladatot látnak el, a Kiebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában maradnak . A speciális szakiskolai feladatellátást 2016: július 1-jétől veszi át a Nemzetgazdasági Minisztérium az érintett intézményekből.

3.)   A 4. mellékletben mit értenek az alatt, hogy megosztásra kerülnek az egyes iskolák, ha fenntartójuk továbbra is a KLIK lesz? Egyértelműen az NGM-et kívánják bevonni? Az NGM-et milyen funkcióban kívánják bevonni, és mikortól?

Nincs válasz.

4.) 
Milyen megfontolás alapján lesznek a 4. mellékletbe sorolt vegyes iskolák (gimnázium és szakiskola egyben) "megosztottak", míg több ugyanilyen vegyes iskola válik kizárólag NGM-fenntartásúvá az 1. melléklet szerint?

A fenntartóváltásban érintett többcélú intézmények esetében egyedileg megvizsgáltuk, hogy milyen képzési struktúra felel meg a munkaerő-piaci igényeknek. Mindezen tényezők figyelembevételével születtek döntések - a többféle alapfeladatot (általános iskolai, gimnáziumi, illetve szakképzést) ellátó intézmények jövőjét illetően, és kerültek bizonyos iskolák az NGM-hez (ahol az iskola fő profilja a szakképzés volt), máshol pedig maradtak a KLIK-nél (ahol nagyrészt nem szakképzés folyt). Amennyiben az adott többcélú intézmény alapfeladatait különálló épületekben el tudja látni, az intézmény fizikai szétválasztására sor fog kerülni. Ezek az intézmények tehát az eddigi gyakorlatnak megfelelően működnek tovább megosztott fenntartásban. Az érintett felek és az érintett önkormányzatok az elkövetkező hetekben írják alá a megállapodásokat, illetve a ma is élő szerződések módosításait.

5.)  Folytatódik-e tartósan a gimnáziumi képzés azokban a vegyes iskolákban, amelyek az NGM fenntartásába kerülnek (1. mellékletbe tartoznak)? Folytatódik-e tartósan gimnáziumi képzés azokban a vegyes iskolákban, amelyek speciális szakiskolai feladatai az NGM-hez kerülnek (3. melléklet), illetve amelyek megosztásra kerülnek (a 4. mellékletbe tartoznak)? 

A gimnáziumi képzésekkel kapcsolatban elmondható, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2015- június 4-én kihirdetett módosítása lehetőséget ad arra, hogy a szakképzési centrumok gimnáziumi képzést - a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben - ne csak kifutó rendszerben, hanem hosszú távon is folytassanak.

6.) Milyen intézkedésekkel kompenzálják, hogy egyes településeken, sőt térségekben a kormányrendelet nyomán legkésőbb néhány éven belül teljesen megszűnik a gimnáziumi képzés? Az ilyen településeken, illetve térségekben - mint például az Ormánságban - élő gyermekek számára hogyan garantálja a kormány a gimnáziumi hozzáférés szinten tartását?

Nincs válasz.

VAGYIS NINCS KONKRÉT ÉS EGYENES VÁLASZ AZ ALÁBBI KÉRDÉSEKRE:

- Az NGM fenntartásába kerülő iskolák számára és a fenntartó NGM számára hogyan lesz elegendő 2 hónap a megfelelő átállásra?

- Mi a garanciája annak, hogy ez jobban fog működni, mint amikor a KLIK vette át az iskolákat?

- Folytatódik-e tartósan a gimnáziumi képzés azokban a vegyes iskolákban, amelyek az NGM fenntartásába kerülnek?

- Folytatódik-e tartósan gimnáziumi képzés azokban a vegyes iskolákban, amelyek speciális szakiskolai feladatai az NGM-hez kerülnek, illetve amelyek megosztásra kerülnek?

- Milyen intézkedésekkel kompenzálják, hogy egyes településeken, sőt térségekben a kormányrendelet nyomán legkésőbb néhány éven belül teljesen megszűnik a gimnáziumi képzés?

- Az ilyen településeken, illetve térségekben - mint például az Ormánságban - élő gyermekek számára hogyan garantálja a kormány a gimnáziumi hozzáférés szinten tartását?

A fenti kérdések válasz nélkül hagyása azért is nyugtalanító, mert a mindent eldöntő főnökök főnöke, Orbán 2014 októberben még azt mondta a Kossuth rádiónak, hogy "A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő. (...) Most kell gyorsítanunk, most kell átállnunk a duális képzésre, az inas rendszerre, ha szabad így fogalmaznom, ami Németországban kiválóan működik, Ausztriában jó, és nekünk is volt egyébként a kommunista időkben egy elég jó hagyományunk e tekintetben, amit nem mondom, hogy hibátlan, de egy jó hagyományunk." Varga államtitkára, Czomba Sándor pedig ezt még megfejelte azzal is, hogy a kormány terveit ismertetve elmondta: "távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése, a gimnáziumi létszám korlátozása".

Szigetvári Viktor, Pápa Levente és Szabó Szabolcs kollégáim két hete nyílt levelet is írtak Orbán Viktornak is azért, hogy tájékoztasson minket a kormány terveiről:

  • Igaz-e, hogy egyes településeken, sőt térségekben a kormányrendelet nyomán legkésőbb néhány éven belül teljesen megszűnik a gimnáziumi képzés?
  • Igaz-e, hogy a vegyes iskolák (gimnázium és szakiskola egyben) egy része a jövőben az NGM fenntartásába kerül?
  • Folytatódik-e tartósan a gimnáziumi képzés azokban a vegyes iskolákban, amelyek az NGM fenntartásába kerülnek, illetve amelyek megosztásra kerülnek?
  • Igaz-e, hogy a kormány tovább fogja csökkenteni a fiatalok körében a felsőoktatásba bekerülők arányát?
  • Igaz-e, hogy a kormány tovább fogja csökkenteni a gimnáziumi képzésbe kerülő diákok arányát?
  • Igaz-e, hogy a kormány növelni kívánja a szakiskolai nevelésben részesülők arányát, szemben a versenyképes gazdaságszerkezet (növekvő szolgáltatószektor) és munkaerőkínálat (minél képzettebb és minél alkalmazkodóképesebb, tanulékonyabb munkaerő) szükségleteivel?
  • Igaz-e, hogy mindezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán kívül, a szakmai szervezetekkel való egyeztetés teljes hiányában teszi a kormány?
  • Milyen szempontok alapján tervezi a kormány eldönteni, hol maradhat meg a gimnáziumi képzés? Erről a döntésről mikor tájékoztatják az érintett települések lakóit, a szülőket és az iskolai dolgozókat?

ORBÁN NEM VÁLASZOLT, DE A LÉNYEGES KÉRDÉSEK NEM VÁLTOZTAK: MI LESZ A GIMNÁZIUMOKKAL? HÁNY GIMNÁZIUM SZŰNIK MEG ÉS HOL?

Az Együtt a köznevelési törvény módosításására nyújtott be javaslatot, amely szerint "az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhetőközépfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. Az érettségivel záruló középfokú nevelés-oktatást úgy kell megszervezni, hogy minden járásban legyen ilyen szolgáltatást nyújtó intézmény, valamint hogy az abban résztvev őtanulók adott évfolyamon belüli létszámaránya nem lehet alacsonyabb az adott tanévet megel őző tanév létszámarányánál.”

kepernyofoto_2015-06-30_7_42_50.png 

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://berkeczbalazs.blog.hu/api/trackback/id/tr267584474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.