Berkecz Balázs blogja

Paks2-vel befellegezhet a paksi halászlének?

2015. május 05. 08:22 - BerkeczBalazs

Elérhetővé tette az MVM Paks II. környezeti hatástanulmányát és egy sor kisebb Paks környéki település után május 4-én lakossági fórumot tartott Pakson is. A rendezvény izgalmasnak ígérkezett, és egyébként is szerettem volna választ kapni néhány kérdésemre, ezért én is elmentem. Nem untatnék senkit hosszabb beszámolóval, de röviden összefoglalom az L. Simon László parlamenti államtitkár és Dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos által fémjelzett esemény főbb tanulságait.

paks_aszodi.jpegA paksiakat elsősorban a helyi sport- és civiltámogatások romló tendenciája érdekelte, számos kérdés érkezett is ez ügyben L. Simon államtitkárhoz, akit diszkréten, de ki is fütyültek egy ponton, amire kicsit ingerülten reagált is: "Hadd mondjam végig, ha ki akarnak fütyülni, akkor leülök és nem folytatom. Ha ez segíteni fog, hogy kifütyülnek, akkor szerintem nem fogunk tudni normálisan beszélgetni." Hoppácska. 

Azért voltak Paks városán túlterjeszkedő, országos szempontból is érdekesnek tűnő kérdések is, például kiderülhetett a jelen lévők számára is, hogy Paks2 egy "kulcsrakész erőmű" lesz, mivel egy orosz fővállalkozó készíti majd el az egész beruházást a tervezéstől a kivitelezésig, vagyis: nincs közbeszerzés, nem kell csámcsogni senkinek azon, hogy esetleg mely fideszes rokonok és haverok érdekeltségei dolgoznak majd Paks2 építésén alvállalkozóként (mert talán ki sem derül), és így már érthetőbb a 30 éves titkosítás is. Ugye?

De nem rejtették véka alá azt sem, hogy az elvi problémákon kívül lehetnek más jellegű nehézségek is, ugyanis - ahogy a környezeti hatástanulmány is fogalmaz - "a Duna ökológiai állapotára a felmelegedett hűtővíz kibocsátása jelenti a legjelentősebb környezeti hatást. Ez a hatás a 2030-2032 közötti időszakban lesz a legerősebb. Az alapállapoti értékelés során meghatározott három érintett taxonon (fitobenton, makrozoobenton, halak) kívül feltételezhetően ebben az időszakban sem kell számolni további közvetlen hatásviselő élőlénycsoporttal. A hőterhelés okozta hatás hosszú távú, erős és nagy jelentőségű." A hatástanulmány szerint a Duna paksi 11 kilométeres szakaszának hőmérséklete akár 8 °C-ot is emelkedhet, de úgy kell majd az atomerőművet üzemeltetni, hogy a maximális 30 °C hőterhelést ne lépjék túl. Ezt Aszódi professzor valahogy úgy kommentálta, hogy lesznek vízi élőlények, amelyek kedvelni fogják ezt a magasabb hőmérsékletet és lesznek olyan halak, amelyek majd máshol fognak úszkálni. Nekem meg valahogy ez úgy jött le, hogy Paks2 beüzemelése után el lehet felejteni a hagyományos paksi halászlét.

Viszont, ha már ott voltam, akkor kérdeztem is, először azt, hogy van-e az országban más lehetséges helyszín, ami szóba jöhet a Mecseken kívül? Aszódi azt mondta, hogy van, de nem mondta meg, hogy hol, de jelenleg mindegy is, mert nem kutatnak másutt, csak Boda környékén.

Természetesen feltettem azt a kérdést is - amit már számos fideszes politikustól megkérdeztem -, hogy mikor és milyen formában kapnak először tájékoztatást a bodaiak és a pécsiek a Mecsekbe tervezett nagy aktivitású hulladék-elhelyezési programról? Erre L. Simon államtitkár válaszolt, szó szerint így: "Én ugyan már egyszer hosszasan meghallgattam kormánybiztos úr szakmai állásfoglalását a hulladéktárolás problémáiról, és még ígéretét is vettem, hogy elvisz engem egy hulladék tárolóba, hogy megnézhessem, hogy hogyan működik, hogy lássam, kíváncsi vagyok egyszerűen erre, hogy ez hogyan is működik. Én személy szerint nem aggódom és négy gyermekes szülőként a gyerekeimet sem féltem, hogy problémánk lenne, de ugyanakkor igaza van önnek is és miniszterelnök úrnak is, hogy a pécsieket és a Pécs környékbelieket is tájékoztatni kell. Hogy ez mikor fog megtörténni azt nem tudom megmondani önnek, mert nem úgy készültünk, hogy itt négy évre előre egy naptárral jöttünk. Amikor majd a hulladéktárolónak a végleges helye eldőlt, akkor a hulladéktárolóval kapcsolatosan is meg kell tartani a közmeghallgatást is." Mivel a hatástanulmány egyértelműsíti, hogy 2030-ra szeretnék kijelölni a földalatti laboratórium pontos helyét, de csak a Nyugat-Mecsek térségében, a Bodai Aleurolit Formáció területén folynak kutatások, ezért egyáltalán nem értem, hogy miért kellene a pécsi és Pécs környéki egyeztetésekkel éveket, esetleg évtizedeket várni, hacsak L. Simon és főnökei nem csupán altatni akarják a Pécsett és környékén élőket. 

És végre kaptam választ egy régi kérdésemre is, miszerint: miért úgy állapodtak meg az oroszokkal, hogy a mi gondunk a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezése? Aszódi úgy fogalmazott, hogy "az orosz fél nem volt abban a helyzetben, hogy vállalja azt, hogy a kiégett üzemanyag, vagy annak a feldolgozásából származó hulladékok örökre ott maradjanak (mármint az oroszoknál). Ha ezt vállalta volna akkor ez benne lenne az államközi szerződésben, de mivel nem vállalta, ezért ez nem kerülhetett bele, ezért van az az opció, hogy ha akarjuk, mi kiszállíthatjuk átmeneti tárolásra és vagy feldolgozásra de ezt követően vissza kell, hogy fogadjuk ezeket az anyagokat." És még azt is hozzátette, hogy "Azt is látni kell, hogy az atomenergia gazdasági kérdés, akkor érdemes folytatni, hogy ha gazdaságos, hogy ha nem gazdaságos, akkor nem érdemes folytatni. Tehát ilyen értelemben a hulladékkezelési opciók is nem csak technológiai, megvalósíthatósági oldalról kezelendőek, vagy közelítendőek meg, hanem bizony gazdasági szempontokat is kell értékelni, mert ettől lesz a tevékenység gazdaságos vagy gazdaságtalan."

11180319_1103363803026791_2447463253915064117_n.jpg

Aztán, amikor megkérdeztem Aszódit, hogy a gazdaságosságnál kalkulálnak-e a hulladékkezelés költségeivel, akkor azt válaszolta, hogy szerinte kb. 600 milliárd forint a bodai beruházási költség. Aszódi szerint az áramárba beépített kilowattóránkénti 2 forintos költségelem fogja finanszírozni a leszerelés és a tárolás költségeit, ami jelenáron nagyságrendileg 34-35 milliárd forintot jelent évenként. Szerintem azonban kérdéses, hogy ez a hosszú évek alatt összespórolt cirka 1700 milliárd forint (már ha ezt az áramárba beépített évi 35 milliárdot következetesen félreteszi minden évben a mindenkori magyar kormány) elegendő lesz-e Paks 1-2 leszerelésére, az atomtemető kialakítására és 100 ezer évig (!) tartó üzemeltetésére. Nem vagyok közgazdász, de kötve hiszem, hiszen az Egyesült Államokban lévő Yucca-hegységben tervezett atomtemető projekt megalapozására 32 milliárd dollárt, vagyis mai árfolyamon három paksi bővítés árát, 9625 milliárd forintot különítettek el. Itt idézném ismét Aszódi professzort: "a hulladékkezelési opciók nem csak technológiai, megvalósíthatósági oldalról kezelendőek, vagy közelítendőek meg, hanem bizony gazdasági szempontokat is kell értékelni, mert ettől lesz a tevékenység gazdaságos vagy gazdaságtalan."

 

UPDATE: PUTYIN MEGFENYEGETTE MAGYARORSZÁGOT

"Az orosz Roszatom céggel való együttműködés elutasítása káros lenne a magyar gazdaságnak - többek között ezt jelentette ki egy mai moszkvai találkozó kapcsán a Reuters tudósítása alapján Vlagyimir Putyin orosz elnök."

Milyen "korrekt" üzleti partnerek... Megéri, mi?!

img_20150417_130925.jpg

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://berkeczbalazs.blog.hu/api/trackback/id/tr387431104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.