Berkecz Balázs blogja

És MostMi lesz?

2015. január 03. 09:51 - BerkeczBalazs

Mivel foglalkozzon a közös minimumot hozó rendszerváltó kerekasztal?

A minap azt írtam a január 2-i tüntetés kapcsán, hogy egyetértek Váradyék fő üzenetével, szerintem is valódi és érdemi tisztulásra van szükség a közéletben, amit korszakváltásnak kell követnie, de ezt egy fontos dolog még meg kell, hogy előzze: az elmúlt 100 év traumáinak értelmes, moderált kibeszélése. Muszáj új alapokra helyezni azt a közbizalmat, amit az elmúlt évtizedek lebontottak. Ezek az új alapok biztosíthatják azokat a közös értékeket, amelyek alapján nem kérdőjeleződhet meg az, hogy mit jelent a „szabadság” és a „szolidáris ország”. Azt javaslom, hogy ezeket a nyílt és őszinte beszélgetéseket kezdjük el mielőbb, hiszen „MostMi: Új országot építünk”! 

A bejegyzés linkjét Várady Zsoltnak is elküldtem, aki – nagyon elvszerűen és elegánsan - nem reagált rá, de örülök, hogy Takács Bori, a tüntetés egyik szervezője a rendezvényen elhangzott beszédében elmondta, hogy olyan kerekasztal beszélgetéseket indítanak, amelyek új alapot képezhetnek egy jobb rendszer létrehozásához.

Kíváncsi vagyok, hogy az a szervezet-rasszizmus, ami jellemzi a tüntetésszervezőket engedi-e majd, hogy egy "olyan valóságtól eltávolodott, saját világát építő politikus" is részt vehessen, mint például én... (A veszprémi Kész Zoltán szégyenletes távoltartásáról most nem is értekeznék.)

Mindenesetre gondolatébresztőnek ideidézem Hankiss Elemér Egy igazi társadalmi szerződés” című írásának egy részletét, amelyben a társadalomtudós számos megfontolandó kérdést fogalmaz meg a társadalmi kerekasztal összehívása kapcsán:

  • Valóban szükség van-e egy ilyen széleskörű társadalmi megállapodásra? - A sikeres fejlett országok példája egyértelműen azt bizonyítja, hogy szükség van rá.
  • Lehetséges-e  egy ilyen megállapodás megkötése Magyarországon, a következő években, évtizedben? – Nagyon nehéz, de nem megoldhatatlan feladat. S ha megoldható, akkor: 
    • Kik volnának a tárgyaló felek?
    • Milyen társadalmi érdekeket kellene figyelembe venni és egyeztetni?
    • Mi volna a formális kerete, intézményi háttere e tárgyalásoknak? 
    • Milyen „roadmap”-et kellene követni, vagyis milyen sorrendben kellene megtenni az egymást követő lépéseket?
    • Hogyan lehetne biztosítani a széleskörű, tartalmas társadalmi részvételt a folyamatban?
    • Mi volna a végtermék? Egy Szerződés, amelynek bizonyos elemei bekerülnének a megújuló alkotmányba? Vagy?
    • Hogyan épülhetne be ennek a megállapodásnak a szelleme és szabályrendszere a közgondolkodásba, a magyar társadalom  mindennapi magatartáskultúrájába?  

Szóval ez a társadalmi kerekasztalosdi nagyon fontos és komplex feladatnak ígérkezik, de ahogy Széchenyi mondta, a „Közintelligencia, egyedüli valóságos erő; ennél előbb utóbb nagyobb hatalom nincs; s azt a lehető legnagyobb magasságra fejteni, legszentebb hazafiúi kötelességünk; - mert annál nagyobb jót nem tehetünk hazánknak.”

És, ha már a hazánál tartunk, tisztában vagyok vele, hogy a pártok népszerűsége és társadalmi megbecsülése a bányász béka segge alatt van, de a tüntetésekre járó fogyatkozó tömegeket elnézve jelzem tisztelettel, hogy ideje lenne mielőbb leszállni a magas lóról és minden értelmes, hiteles, becsületes, hazájáért tenni akaró embert - akár pártlogót nem erőltető politikust is - engedni bekapcsolódni a civilek által indított folyamatokba. Egyrészt, mert ez a hőn áhított részvételi demokrácia része, másrészt azért, mert ha ez a fellángolás lassan kihuny a „párt-pártmentes” illetve a „melyik csapat melyik tüntit szervezi” ellenségeskedésen, akkor újra mindnyájan a Fidesz kottájából játszunk. 

P.S.: Várady Zsolt egy facebook üzenetben reagált, megértést és türelmet kért, továbbá jelezte, hogy olvasta az általa tanulságosnak nevezett írásaim. Én válaszomban jeleztem, hogy az Origón és egyéb helyeken megjelent torzításokkal ellentétben nem vagyok ellenséges a tüntetések szervezőivel, éppen ellenkezőleg, örülök a civilek sikereinek (én is onnan jövök). Egyúttal felajánlottam Várady Zsoltnak a segítségemet.

(Fotó: Berecz Valter, http://www.hir24.hu)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://berkeczbalazs.blog.hu/api/trackback/id/tr87034875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.