Katolikus átnevelésre gyúr az egyház Szigetváron

2016. december 09. 08:09 - BerkeczBalazs

"Senkit sem megerőszakolva, saját akarata ellenére szeretne az egyház vezetni, mert az nem vezet semmire sem."

A katolikus egyház képviselői fórumot tartottak szigetvári szülőknek azért, hogy meggyőzzék őket arról, hogy a város két általános iskolájából a nagyobbat átvehessék. Az egyház képviselője elárulta azt is, hogy szerinte miért jobbak az egyházi iskolák, mint az államiak, és az is kiderült, hogy szentgyónás olyan, mint a hátraszaltó.

katolikus_atneveles.png(eredeti kép forrása: eduline.hu

Az egyháznak nem elég az állammal megegyeznie arról, hogy vinné az iskolát, muszáj a szülőket is meggyőzniük arról, hogy jobb lehet az egyházi iskola, mint az állami, mert ebben az ügyben a szülők támogatása nélkül nem lehet döntést hozni, ugyanis a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény is, amelynek 74. § (3) bekezdése szerint „akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja. Az állami intézményfenntartó központ akkor tehet javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, hogy az intézmény átadásával egyidejűleg kössön köznevelési szerződést a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést-oktatást folytató fenntartóval, ha az iskola állami tulajdonban van, vagy a tulajdonos települési önkormányzat az átadásról döntött, és a nevelést-oktatást, a szakképzést a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelést-oktatást igénylő tanulók számára változatlan színvonalon biztosítja.”

Miután szülőként én is érintett vagyok a kérdésben, ezért a feleségemmel együtt mentünk el december 8-án a közel 420 gyermeket oktató Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola fórumára, ahol közepesen gyér érdeklődés mutatkozott, legjobb szándékkal is 80 szülő jelent meg azért, hogy megtudja, mit is szándékozna tenni az egyház az iskola esetleges átvétele után.

Nem nevesítem az egyház munkatársait, mivel nem a megyéspüspök, hanem egy nem közszereplő, vezető beosztású alkalmazott és hitoktatóként dolgozó felesége érkezett a pécsi egyházmegye képviseletében azért, hogy a kérdéseinkre választ adjon.

Már a felvezetőből kiderült, hogy köznevelési szerződéssel kívánja az egyház átvenni az iskolát, de hamar megérkezett egy magát vallásosnak valló szülőtől az első fontos kérdés, hogy miért akar ma valaki egy olyan városban egyházi iskolát működtetni, ahol a Zrínyi Emlékév ünnepi hetén a megyéspüspök celebrálásában, Balog Zoltán miniszter részvételével tartott kegyeleti szentmisére a budapesti vendégekkel együtt is csak ötven ember volt kíváncsi.

A válasz két részből állt, az első felében elhangzott, hogy 50 kilométeres távolságon belül lehetővé kívánják tenni a katolikus híveknek, hogy legyen olyan óvoda és iskola, ahol katolikus nevelést kaphatnak a gyermekeik, de az egyházi alkalmazott ehhez az alábbiakat is megfogalmazta: 

"Nagyon fontos a mi rendszerünknek, a mi társadalmi életünknek az átgondolása, egyáltalán hova folytatódik tovább ez a rendszer, nem akarok uniós kérdéseket feszegetni, vagy a társadalomnak a morális képét elemezni, de az nagyon fontos, hogy akkor, amikor Magyarország társadalma egy kicsit átfordul egy érdektelenségbe, vagy érzelemnélküliségbe, nihilista vonalba, pont ebben az esetben nagy szükség van arra, hogy a gyerekeinknek adjuk meg azokat a lehetőségeket, hogy az érzelmi fűtöttség alapján a keresztény szemléletet megismerjék és megtanulják. Az a kérdés, hogy felnőtt korára az én gyerekem majd, ha nagy lesz, 18 éves, majd eldönti azt, hogy milyen irányba fog menni, mármint hívő lesz-e, vagy nem lesz hívő, de ha nem is ismerte meg még előtte a keresztény értékrendet, akkor hogyan, milyen alapon tudja ő választani azt, ami az életet is komolyan befolyásolhatja."

Ez volt az a pont, amikor én is szükségét láttam feltenni a saját kérdéseimet:

  • Mitől jobb egy egyházi iskola, mint egy állami?
  • Mit értenek az alatt, hogy ez egy elit iskola lesz? – hiszen ez hangzott el a szülői munkaközösség tagjai előtt.
  • Milyen alapon kívánnának szűrni egy esetleges működtetés esetén az ide jelentkező diákok között?
  • Ha a szülők többsége támogatná az átvételt, akkor mi lesz azokkal a már itt tanuló gyermekekkel, akiknek a szülei nem kívánják vallási/világnézeti szempontból elfogult oktatásban részesíteni az utódaikat?
  • Lesz-e kötelező mise, ájtatosság és egyéb iskolán kívüli kötelező vagy melegen ajánlott vallásos program a gyermekeknek, a szülőknek, és nem utolsó sorban a pedagógusoknak?

A konkrét válaszok nehezen jöttek, de az egyház képviselője szerint azért jobb az egyházi iskola, mint egy állami, mert "önálló gazdálkodó lesz" és "a pénz nagyon sok mindent meghatároz", a pedagógusok szabadon választhatnak tankönyvet, amiből taníthatnak, ami az elhagzott érvelés szerint kiegyensúlyozottabbá teszi az intézmény működését. Az egyház állítólag több lehetőséget biztosít a pedagógusok fejlődésére, mint az állam, de nem csak a humánerőforrásra költenek többet, de az épületeik karbantartására is nagyobb gondot fordítanak. (Mondjuk a Szigetváron lévő három katolikus templomon nem látszik az, hogy az egyház olyan jó gazdája lenne az ingatlanainak: az egyik ingatlanuk felújításának előkészítésén magam is dolgoztam, és hosszasan kellett győzködnöm a korábbi püspök emberét arról, hogy miért fontos a főtéri templom felújítása, de egy másik belvárosi templom legalább két évtizede vár arra, hogy a püspökség felújítsa, míg a turbéki templom két évtizede be van zárva a súlyos műszaki állapota miatt.)

Az elit iskolára vonatkozó kérdésemre nem kaptam egyértelmű választ, de elmondták, hogy milyen sok "cigányiskolában" folyik egyházi nevelés a környéken vagy az országban. A felvételi kritérium pedig a pedagógusok és a gyermekek irányában is az egyházhoz való lojalitás, vagyis az egyházhoz valós hűséget várják el azoktól, akik egy egyházi iskolába jelentkeznek. 

Az egyház képviselői egyértelműsítették, hogy abban az esetben, ha átvehetik az iskolát, akkor a már az átvétel idejében az iskolában tanuló diákoknak, és az ott dolgozó alkalmazottaknak nem lesz lehetősége kimaradni az egyházi kötelező körökből, de ha ezt nem tudják elfogadni, akkor mehetnek ahová akarnak.

A hitoktató hölgy az egyházi szertartásokon és rendezvényeken való részvétellel kapcsolatban így fogalmazott:

"Az egyházi iskoláknak az a célja, hogy egy olyan nevelésben részesüljenek a gyerekek, hogy ha úgy van, akkor családjukkal együtt kerüljenek lassan bevezetésre a keresztény vallásba, hiszen egyáltalán nem az a cél, hogy a templomok tele legyenek olyan emberekkel akik egyáltalán nem tudják, hogy ott mi történik. Hanem pontosan az lenne a cél, hogy a gyerekek lelkét megnyissuk abba az irányba, hogy azt tapasztalják, hogy az ahova ők belépnek, az a világ amiben ők benne vannak, az egy szeretetből teremtett világ, és ezt a világot ők ajándékba kapják. És ők ebbe a világba azért lettek teremtve, hogy ezt a világot teljessé tegyék, velük együtt válljon teljessé. (...) Amikor a nevelés során eljutunk odáig, hogy vágyott a misére járás, akkor abban segítünk, hogy ő megértse azt, hogy mit jelentenek a misének egyes elemei, hogy értse mi történik, mert akkor lesz otthon az egyházban. Az, hogy misefüzet van, az már egy hitoktatási folyamat része, de nem ezzel kell indítani, hanem a vágynak a felkeltésével." 

Elmondása szerint senkit nem köteleznek arra, hogy valaki például részt vegyen egy szentgyónáson, de nyitva áll a lehetőség, hogy valaki ilyenre elmenjen, de aki nem szeretne, annak nem muszáj, hiszen ez azt jelenti, hogy még nem tart ott az érési folyamatban. Ezért - természetesen - nem is néznek le senkit, aki nem tart a "lelki érés" ezen fokán mert ez "olyan, mint a testnevelésben, amikor valaki meg tudja csinálni a hátraszaltót, mert ügyes, mert tehetsége van hozzá, a másik meg, ha megesszük sem tudja megcsinálni". Vagyis, szó szerint idézem: "Senkit sem megerőszakolva, saját akarata ellenére szeretne az egyház vezetni, mert az nem vezet semmire sem."

Ha valóban nem akarnak senkit "megerőszakolni" vagy felpofozni, annak az elmúlt napok hírei tükrében külön örülök, de engem mindenesetre továbbra is aggaszt, hogy nihilistaként gondol az egyház képviselője azokra, akik nem a katolikus egyház keretein belül képzelik el az életet, hogy szerintük egyházi nevelés kell ahhoz, hogy valaki 18 éves korára eldönthesse, hogy akar-e vallásos szellemben élni, miközben úgy akarnak átvenni egy állami iskolát, hogy ott a korábban beiratkozott tanulóknak sincs kegyelem, mindenkitől lojalitást várnak, mindenkinek kötelező a hittan, és szentgyónásra való vágyakozást olyan képességnek tekintik, mint egy testnevelés órán egy mozgásgyakorlat elvégzésére való képességet.

Meggyőződésem szerint az egyház képviselői által elmondottaknak semmi köze a mindannyiunk számára hozzáférhető iskolához, amely életrevaló ismeretekkel, versenyképes tudással, digitális írásbeliséggel és használható angolnyelv-tudással vértezi fel a gyerekek új és újabb nemzedékeit - függetlenül attól, hova, milyen családba születtek.

Mindenestere a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolába járó gyermekek szülei ma kapnak egy előzetes nyilatkozat-nyomtatványt, amelyen kifejezhetik, hogy tetszik-e vagy nem a katolikus iskola gondolata, és amely nyomtatványt a jövő hét folyamán kell visszajuttatniuk az iskolába. A beérkezett visszajelzések alapján dönt a pécsi egyházmegye arról, hogy hivatalosan is megkezdik-e az iskola átvételére irányuló procedurát.

Szerintem a jó iskolák biztosítása egy normális országban az államnak nemcsak erkölcsi kötelessége, de gazdasági érdeke is. Egy valamire való kormányzat a jó minőségű, egyenlő hozzáférést nem az egyházon keresztül, hanem egy állami oktatási rendszeren keresztül tudja a leghatékonyabban támogatni a gyermekeket álmaik megvalósításában, felnőtt életük sikeres indításában és abban, hogy a szegény gyerekek ne szegény felnőttként folytassák életüket. 

Sajnos a magyar oktatási rendszer közel negyedszázaddal a rendszerváltoztatás után nem a társadalmi felemelkedést szolgálja, hanem az öröklött viszonyokat termeli újra, ráadásul fokozatos, de biztos lemaradásra kárhoztatja a magyar gazdaságot is – nem a jövőbe vezet, hanem a múltba. De nem az a megoldás, hogy a poszt-feudális egyház vallási átnevelő intézményeiben kapjanak jó fideszes alattvaló-képzést a gyermekeink.

Én tartom magam ahhoz, amit a HírTV-nek nyilatkoztam a minap: „A versenyképes tudásnak az alapja nem az egyházi műveltség alapvetően, hanem az, hogy jó minőségű állami iskolák legyenek. És én ilyen szempontból - saját gyerekem szempontjából is, aki szintén ebbe az iskolába jár - azt támogatom, hogy maradjon állami az iskola. Viszont ahelyett, hogy az egyházra nyomná a pénzt az állam, fordítson az állami iskolákra több pénzt, fizesse meg a pedagógusokat, és legyen tisztességes oktatási rendszer”.

 

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/ 
 

komment

Átvegye-e az egyház az állami iskolát és óvodát?

2016. december 05. 14:35 - BerkeczBalazs

Lázár János alig tíz napja ismerte el az állami oktatáspolitika kudarcát azzal, hogy kijelentette: a mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények. És tessék, máris van olyan város, ahol az a kérdés, hogy átvegye-e az egyház az állami iskolát és óvodát? 

elindult_az_egyhazi_nyomulas.png(eredeti kép forrása: eduline.hu

Orbán balkeze, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is kifejtette a minap, hogy a kormány meggyőződése szerint a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet az az, hogy "jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle"

Az egyházak kapva kapnak is ezen a felhíváson, Szigetváron például már meg is jelentek a katolikus egyház képviselői azért, hogy meggyőzzék a pedagógusokat és a szülőket arról, hogy a ma működő két általános iskolából a patinásabbat, és a három működő óvoda közül az ehhez a belvárosi iskolához legközelebbit átvehessék.

Azért muszáj erről a szülőket meggyőzni, mert ebben az ügyben a szülők támogatása nélkül nem lehet döntést hozni, ugyanis a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény is, amelynek 74. § (3) bekezdése szerint „akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja. Az állami intézményfenntartó központ akkor tehet javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, hogy az intézmény átadásával egyidejűleg kössön köznevelési szerződést a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést-oktatást folytató fenntartóval, ha az iskola állami tulajdonban van, vagy a tulajdonos települési önkormányzat az átadásról döntött, és a nevelést-oktatást, a szakképzést a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelést-oktatást igénylő tanulók számára változatlan színvonalon biztosítja.”

Ebből adódik az a kényszer is, hogy az önkormányzat sem megkürelhető, ugyanis az iskolai és óvodai ingatlanok a város tulajdonában vannak (így van ez az ország legtöbb településén is), így azok fenntartójának megváltoztatása csak a tulajdonos hozzájárulásával történhet.

Az egyház természetesen megjelent a polgármesternél is, de Szigetvár képviselőtestületében többségben levő Szigetvári Emberekért Egyesület képviselői már egy nyílt levélben korrekten jelezték előre, hogy az önkormányzati döntést a szülők véleményének kialakítása után, a többségi véleménynek megfelelően fogják kialakítani.

De mire jó ez a nagy állami hév az iskolák egyházi fenntartásba adására? És miért jó ez az egyháznak?

Nem szeretném megsérteni sem az egyházak képviselőit, sem vallásos honfitársaimat, de azért azt a tényt szögezzük le, hogy a világ legjobb közoktatással rendelkező országaiban, így Finnországban, Dél-Koreában és Japánban sem a vallási háttér jelenti a siker receptjét, sőt, nem is a retrográd, múltbarévedő, bigott, a polgárokat alattvalói szerepre nevelő állami oktatáspolitika.

A pécsi egyházmegyétől kiszivárgott információk szerint a katolikusok egy "elit óvodát és iskolát" szeretnének Szigetváron, amelyeket nem köznevelési szerződéssel működtetnének, mert így jobban érvényesülhetnek a sajátos vallási nevelési elvek, másrészt pályáztatás révén megszűrhetik az iskolába felvételre kerülő gyermekeket.

Ebben az esetben ez azt is jelentheti, hogy az állami fenntartásban maradó két óvoda és egy általános iskola néhány év alatt akár szegregálódhat is, és ez tovább fokozza majd a feszültséget Szigetváron, de nem csak a városban, hiszen a térség kistelepüléseinek iskoláiból szintén beindulhat majd a mozgás a nem felvételi körzettel operáló, hanem vallási és egyéb "sajátos" elvek mentén szelektáló oktatási intézménybe.

Egyházi informátorom szerint viszont a katolikusok nem vágnak bele egy ekkora projektbe, ha nem vihetik a gimnáziumot is, és akkor sem kockáztatnak, ha hangos ellenállás látszik a lakosság oldaláról.

A pedagógusok ellenállása már most is érezhető, az óvodapedagógusok már korábban jelezték a Szigetvári Emberekért Egyesület képviselőinek, hogy komoly fenntartásaik vannak az egyházi működtetéssel kapcsolatban, és a múlt héten tartott a püspükség képviselője egy-egy tájékoztatót a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola tanári karának és alkalmazotti közösségének valamint a szülői munkaközösségnek, ahol több hozzám eljutó jelzés szerint tapintható volt a feszültség. A Micimackó Óvodában pedig a napokban zajlik egy hasonló egyeztetés.

Természetesen egyetlen alkalmazottnak sem mindegy, hogy a kicsit több biztonságot nyújtó közalkalmazotti státusszal, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alatt kell-e a jövőben dolgozni, lesz a jubileumi jutalom a nyugdíj felé közeledő, tapasztaltabb tanároknak, és az sem lényegtelen, hogy kell-e kötelező ájtatosságokon, hétvégi miséken és ki tudja még milyen egyéb munkaidőn kívüli, kötelezően elvárt egyházi programon a pedagógusoknak részt venni. (És ezek a kötelezően ajánlott egyházi programok a szülőket sem kerülik el, a gyerekekről nem is beszélve.)

Ráadásul a pedagógusok közül sokan emlékeznek még Udvardy György pécsi megyéspüspök feudális jellegű akciójára is, amikor az áprilisi pedagógussztrájkkal kapcsolatban kitett igazgatói hirdetményen ezt lehetett olvasni az egyik egyházi fenntartású pécsi oktatási intézményben:

„Kedves Kollégák! Püspök úr a múlt pénteki értekezletünkön részt vett, egyebek mellett arról is szólt, hogy a pedagógus szakszervezetek megkeresték az egyházmegyét. Püspök úr állásfoglalása, kérése egyértelmű: a pedagógusoktól azt kéri, semmilyen munkabeszüntetés, sztrájk kezdeményezésben ne vegyenek részt, ellenkező esetben él eljárási jogával. Ez az állásfoglalás összhangban áll az általam korábban megfogalmazottakkal, kérem, tartsuk be Köszönöm.” 

Az akkor még nem Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó megyei napilap, a Dunántúli Napló megkereste emiatt a Pécsi Egyházmegyét, és azt kérték tőlük, hogy Udvardy György pécsi megyéspüspök nyilatkozzon nekik a fentebb idézett írásról, de az egyházmegye válaszul csak egy rövid közleményt jelentetett meg honlapján, amiben azt írták, hogy egyebet az ügyről nem kívánnak mondani, a nyilatkozatuk szerint „Pécsi Egyházmegye fenntartásában működő oktatási és nevelési intézmények, amint korábban sem vettek részt, úgy a jövőben sem vesznek részt demonstrációkon".

Be kell valljam, hogy a gyermekem révén magam is érintett vagyok ebben az ügyben, nem tudom, hogy a szigetvári szülők többsége milyen álláspontot képvisel az egyház által kiszemelt óvoda és iskola vonatkozásában, de én kifejezetten elutasítom azt a lázárjánosi megközelítést, miszerint a vallásnak bármilyen köze lenne ahhoz, hogy valaki jó ember-e, pláne, hogy jó magyar-e. Felteszem, ezt Lázár sem gondolja komolyan, de a fideszes vélekedés inkább az lehet, hogy az illiberális ideológiai átnevelés hatékonyabban megvalósítható egy múltba révedő egyházi iskolában, mint egy állami iskolában.

Mi az Együttben egy modern és versenyképes Magyarországban hiszünk, amely - Finnországhoz, Japánhoz vagy Dél-Koreához hasonlóan - támogatja a polgárait abban, hogy a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon zajló verseny győztesévé válhassanak.

Ennek első és legfontosabb eszköze az oktatás. Az állam által biztosított, mindannyiunk számára hozzáférhető iskola, amely életrevaló ismeretekkel, versenyképes tudással, digitális írásbeliséggel és használható angolnyelv-tudással vértezi fel a gyerekek új és újabb nemzedékeit - függetlenül attól, hova, milyen családba születtek.

Olyan Magyarországot teremtünk, amely nem bezárja, hanem megnyitja az iskolák kapuit a gyerekeink előtt, és aktívan segíti a hátránnyal indulókat a kisgyermekkortól a diplomáig. A jó kormányzás nem költségvetési, hanem nemzetstratégiai kérdésként tekint a nők támogatására, a gyermekszegénység felszámolására és az oktatásra.

A jó iskolák biztosítása egy normális országban az államnak nemcsak erkölcsi kötelessége, de gazdasági érdeke is. A kormányzat a jó minőségű, egyenlő hozzáférést biztosító oktatási rendszeren keresztül tudja a leghatékonyabban támogatni a gyermekeket álmaik megvalósításában, felnőtt életük sikeres indításában és abban, hogy a szegény gyerekek ne szegény felnőttként folytassák életüket. Ugyanakkor csak a képzett fiatalok tudására alapozható olyan modern, fenntartható és erőteljesen növekedő gazdaság, amely újra a lehetőségek országává teszi hazánkat. A magyar oktatási rendszer közel negyedszázaddal a rendszerváltoztatás után nem a társadalmi felemelkedést szolgálja, hanem az öröklött viszonyokat termeli újra, ráadásul fokozatos, de biztos lemaradásra kárhoztatja a magyar gazdaságot is – nem a jövőbe vezet, hanem a múltba.

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/ 

komment

Odavág a minimálbér-emelés az önkormányzati szférának

2016. december 03. 00:06 - BerkeczBalazs

Komoly problémák körvonalazódnak az önkormányzati szférában a minimálbér emelése kapcsán. Az önkormányzati köztisztviselőknél tovább erősödik a bérfeszültség, és alulfizetett szakemberek tömegei tervezik elhagyni a helyi közigazgatást, miközben leépítések körvonalazódnak az önkormányzati- és közműcégeknél. Ideje lenne a kormánynak rendezni a végletekig kifeszült helyzetet. 

onkorm_problema.png(képek forrása: Koszticsák Szilárd (MTI) / index.hu)

A kormány az elmúlt hetekben a versenyszférát érintő átfogó bérmegállapodást kötött. Ennek számos hatása, így a minimálbér emelése szintén érinti az önkormányzati szférát is, különösen az önkormányzati köztisztviselőket, akiknek bérhelyzete az évek óta elmaradó béremelések és az igazságtalan hatású egykulcsos adórendszer miatt rossz, és egyre romlik. 

Azért van pénze a jelenlegi kormánynak a szükségtelen presztízsberuházásokra, mert feléli saját alkalmazottainak - így az önkormányzati köztisztviselőknek is - a bérét. Minden megspórolt önkormányzati köztisztviselői forint egy-egy tégla egy újabb felesleges stadionban. A jelenleg hivatalban levő kormány annak árán pazarolja az adófizetők milliárdjait a budapesti olimpiai felkészülésre, üresen kongó stadionok építésére, hogy közben mások mellett elértékteleníti saját alkalmazottainak jövedelmét.

A jelenleg ismert tervek szerint a kormány sem 2017-ben, sem 2018-ban nem készül az önkormányzati köztisztviselők bérhelyzetének rendezésére. 2016 már a nyolcadik, 2017 pedig a kilencedik év, amikor a kormány nem emeli az önkormányzati köztisztviselők illetményalapját, pedig ezen elmúlt évek döntő többségében már a világgazdasági válság utániak, amikor Orbán Viktor volt a miniszterelnök.

A versenyszférával megkötött bérmegállapodás tovább torzítja az önkormányzati köztisztviselők jövedelmi viszonyait. A minimálbér emelésének következtében tömegével lesznek olyan képzett önkormányzati köztisztviselők, akik egyrészt azt láthatják majd, hogy saját önkormányzatuk minimálbéres munkavállalói szinte pont ugyanannyit keresnek, mint ők, miközben az ő illetményük az elmúlt években egyáltalán nem emelkedett. Teljesességgel torz, teljesítményellenes bérfeszültségeket teremt, ha a kormány a minimálbéremelés után is érintetlenül hagyja az önkormányzati köztisztviselők szinte évtizede változatlan bértábláját. Igazságtalanabb és nagyobb szegénységet hozó jövedelmi viszonyokat kíván így konzerválni 2017-re és 2018-ra a kormány.

Különösen hátrányos a helyzete az elmúlt években bérszínvonal-romlást elszenvedett, kritikus infrastruktúrát jelentő víziközmű-cégeknek, valamint a hulladék- avagy szennyvíz-kezelő, és közterületfenntartó cégeknek is. A jelenleg hozzáférhető információk szerint a kormánynak nincs terve ezen gazdasági társaság-típusok bérszínvonalának rendezésére. Félő, hogy többletforrás és kompenzáció nélkül vagy áremelésre kényszerülnek, vagy bércsökkentésre, vagy pedig létszámleépítésre. Az elmúlt években mind jövedelemcsökkentést, cafeteria-megvonást, mind pedig létszámleépítést elszenvedtek ezen társaságok. Ráadásul a romló reálbér-helyzetű állami vagy önkormányzati társaságokat kiemelten sújtja a munkaerőpiaci válság részeként a képzett és képzetlen munkaerő elvándorlása is.

Sajnos egyelőre semmi sem látszik abból, hogy a dilettantizmus kormánya tudatában volna annak, hogy a minimálbér-emelés milyen hatást gyakorol az önkormányzati szféra, valamint az önkormányzati- és közműcégek bérviszonyaira. Nem látszik, hogy a kiszámíthatóan és modellezhetően keletkező bérfeszültségekkel számolt-e hatástanulmányokban a kormány, vagy ezek elkészítése helyett is inkább egy újabb, felesleges stadion finanszírozásáról készít terveket.

Szégyen, hogy a jelenleg hatályos 2017. évi Költségvetési Törvény és a mindeddig megismert kormányzati tervek alapján a kormány nem kívánja kompenzálni önkormányzatokat. Ennek következtében azok vagy helyiadó-emeléssel kényszerülnek megteremteni a minimálbér-emelés fedezetét, vagy pedig újabb önkormányzati alkalmazottakat fognak úgy leépíteni, hogy utána őket a kormány az önkormányzatokkal közmunkásokként foglalkoztatja majd vissza.

A kormánynak - mint végső munkaadónak - kötelessége kompenzálni a megnövekedő munkáltatói költségeket az önkormányzati szférában és a közműcégeknél, mert esetükben ezeket a járulékcsökkentés nem kompenzálja.

A rendkívül aggasztó helyzet miatt az Együtt képviselői a napokban írásbeli választ igénylő kérdéseket fognak benyújtani Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez, és Pintér Sándor belügyminiszterhez.

 

(A fenti blogposzt Szigetvári Viktorral társszerzésben íródott.)

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/ 

komment

Mi lesz a tárnokiak bespájzolt csatornapénzével?

2016. november 30. 07:45 - BerkeczBalazs

Tárnok önkormányzata olyan jól jött ki a település Érddel és Diósddal közös csatornaberuházásából, hogy a nagyságrendileg 450 milliós lakossági hozzájárulást zsebrevágták. Többek szerint illene ezt a pénzt visszafizetni a lakosoknak, de az önkormányzat inkább hallgat és pereskedik.
tarnok.png
Az történt, hogy Érd, Tárnok és Diósd települések szennyvízhálózat fejlesztésre pályáztak 2008-ban, és nyertek is a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében meghirdetett pályázaton 2009-ben. A KEOP-1.2.0/2F-2009-0001 azonosító számú „Érd és térsége szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és bővítése és szennyvízelvezető rendszer fejlesztése” című nyertes projekt összköltsége nagyjából 31,5 milliárdra rúgott, ennek 78%-át, 24,6 milliárdot vállalt az EU és a magyar állam társfinanszírozásban. Ebből a keretből a település polgármestere szerint Tárnok  2,4 milliárdos támogatásban részesült. A pályázat 22%-os önerejét az önkormányzat akkoriban 500 millió forintos kötvénykibocsátással és bekötésenként 255 ezer forintos lakossági hozzájárulással tervezte biztosítani.

Tárnok polgármestere, Szolnoki Gábor arról tájékoztatta települése lakosait a Tárnokhír nevű helyi lapban, szórólapokon, helyi internetes oldalakon, hogy 2008-ban azért bocsájtottak ki kötvényt 1,5 milliárd Ft értékben, hogy a csatorna beruházás önerő kötelezettségéből 500 millió Ft-ot az önkormányzat vállaljon, csökkentve ezzel a lakosság terhein, viszont a települések által létrehozott Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Önkormányzati Társulás Munkaszervezete  is sikerrel pályázott az EU Önerő Alapjához, ahonnan szintén kaptak támogatást. Így a teljes önerő igény a tervezett 30 %-ról a Támogatási Szerződésben 22%-ra,a beruházás végére pedig 9%-ra csökkent.
tarnokhir.jpg
(részlet a Tárnokhír című újságból)
Végül a Tárnokra a tervezett 752 millióból mindössze 231 millió Ft önerő kötelezettség maradt, amelyet viszont kötvényből terveztek finanszírozni.  Tekintettel arra,hogy a kibocsátott 1,5 milliárdos kötvényügyletet 2013-ban az önkormányzati tartozások konszolidációjának keretében, két részletben átvállalta a Magyar Állam így  a maradék 9 % önerőt  is a Magyar Állam finanszírozta. Sőt, 2013-ban a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségű üggyé nyilvánításáról szóló 29/2013. (II. 12.) számú kormányrendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az állam a projektet.
Ha jól számolom, akkor a tárnoki képviselőtestület által felvett, majd az állam által kifizetett másfélmilliárdos kötvényből a csatornázási önrész kifizetésére elkülönített 500 millió forint bőven fedezte a 231 milliós önerőt, így végül nem volt szükség a lakosságtól bekötésenként 255 ezer forintjával begyűjtött kb. 450 millióra. Viszont azt máig nem tudni, hogy mi a sorsa ennek a sok pénznek.

Egy aktív és öntudatos tárnoki lakos, Mihályi Ferencné is azt szeretné évek óta megtudni, hogy mire használja a 450 milliót az önkormányzat, de konkrét válaszok helyett inkább beperelték jó hírnév megsértése miatt. A bíróság felmentette a tárnoki csatornázás ügyét aktívan és kitartóan vizsgáló hölgyet, de a mai napig nincs válasz arra, hogy mire költik a lakosság csatornázásra gyüjtött pénzét.
Mihályi Ferencné az Együtt érdi szervezetét is megkereste az üggyel, és Csornai Károllyal mi is átrágtuk magunkat a vastag iratanyagon, és arra jutottunk, hogy a tárnoki önkormányzat valóban nagyon kreatívan oldotta meg a csatornafejlesztési projektet, hiszen az uniós pályázattal, a hazai társfinanszírozással és önerő támogatással, a konszolidált kötvénykibocsátással valamint a lakosságtól beszerzett hozzájárulásokkal együtt kb. 450 milliós plusszal jött ki a fejlesztésből.
Ez a nagyközség 980 milliós éves költségvetéséhez képest nagyon jelentős összeg, főleg ha hozzávesszük, hogy Tárnok önkormányzata az "Érd és térsége szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és bővítése és szennyvízelvezető rendszer fejlesztése" elnevezésű projekten kívül csak mindösszesen 366 millió Ft uniós támogatást kapott az Egységes Monitoring és Információs Rendszer adatai szerint, ami azt jelenti, hogy kevesebb forrást tudott az önkormányzat pályázati úton szerezni, mint amennyit a lakosságtól beszedtek.

A kérdés továbbra is az Szolnoki Gábor tárnoki polgármesterhez és az önkormányzati képviselőkhöz, hogy hol van a pénz, és miért nem számolnak el vele, továbbá mi a tervük ezzel a hatalmas összeggel, illetve miért nem adják vissza azt a lakosságnak?
------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/ 
komment

Lázár elismerte az állami oktatáspolitika kudarcát

2016. november 26. 12:53 - BerkeczBalazs

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta pénteken Mezőtúron, hogy a mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények, vagyis ezzel elismerte az állami oktatáspolitika kudarcát. Ráadásul mindezt pontosan akkor teszi, amikor éppen újabb államosítási cunami söpör végig a hazai iskolákon. Félelmetesen idióta üzemmódba kapcsolt a magyar kormányzat.

oktatas.png(az eredeti kép forrása: index.hu)

Lázár János egy áprilisi kormányinfón jelentette be, hogy tiszta és egyértelmű viszonyokat kell teremteni a hazai köznevelésben, ezért kifejtette, hogy a kormány álláspontja szerint egy olyan rendszerre van szükség, amelyben egységesen az állam a fenntartó és a működtető, és 2018-tól legyen új nemzeti alaptantervet is bevezetnének.

Ezt követően merült fel az eduline.hu cikke szerint, hogy az áprilisban belengetett új kerettanterv alapján már nem térhetnek el a Waldorf és más alternatív iskolák a központilag meghatározottól, csak akkor, ha "pluszszolgáltatást" nyújtanak. Ezzel értelmüket veszítenék az alternatív iskolák, de a magán szakképző iskolák is a végüket járják.

Lázár mezőtúri látogatásán elmondottak alapján az Orbán-kormány ehhez az alapítványi iskolákat kivéreztető nevelési elvhez remél szövetségest a történelmi egyházakban, ennek rendeli alá az új alaptantervet és a magyar oktatáspolitika megszervezését is. Orbán balkeze az MTI tudosítása szerint azt is kifejtette, hogy a kormány meggyőződése szerint a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle.

Először is én nem hiszek abban, sőt, kifejezetten elutasítom azt a megközelítést, hogy a vallásnak bármilyen köze lenne ahhoz, hogy valaki jó ember-e, pláne, hogy jó magyar-e, de felteszem a kormányzati vélekedés az lehet, hogy a fideszes ideológiai átnevelés hatékonyabban megvalósítható egy múltba révedő egyházi iskolában, mint egy nyugatosan nyitott alapítványi iskolában.

Ráadásul, ha jól értem Lázár szavait, akkor a kabinet igazán csak az egyházi iskolákban bízik, hiszen úgy fogalmazott, hogy a nemzet jövője és a történelmi egyházak oktatási rendszere elválaszthatatlan egymástól. 

Nem szeretném megsérteni sem az egyházak képviselőit, sem vallásos honfitársaimat, de azért azt a tényt szögezzük le, hogy a világ legjobb közoktatással rendelkező országaiban, így Finnországban, Dél-Koreában és Japánban sem a vallási háttér jelenti a siker receptjét, sőt, nem is a retrográd, múltbarévedő, bigott, a polgárokat alattvalói szerepre nevelő állami oktatáspolitika.

Mi az Együttben egy modern és versenyképes Magyarországban hiszünk, amely - Finnországhoz vagy Dél-Koreához hasonlóan - támogatja őket abban, hogy a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon zajló verseny győztesévé válhassanak. Ennek első és legfontosabb eszköze az oktatás. Az állam által biztosított, mindannyiunk számára hozzáférhető iskola, amely életrevaló ismeretekkel, versenyképes tudással, digitális írásbeliséggel és használható angolnyelv-tudással vértezi fel a gyerekek új és újabb nemzedékeit - függetlenül attól, hova, milyen családba születtek.

Olyan Magyarországot teremtünk, amely nem bezárja, hanem megnyitja az iskolák kapuit a gyerekeink előtt, és aktívan segíti a hátránnyal indulókat a kisgyermekkortól a diplomáig. A jó kormányzás nem költségvetési, hanem nemzetstratégiai kérdésként tekint a nők támogatására, a gyermekszegénység felszámolására és az oktatásra.

A jó iskolák biztosítása egy normális országban az államnak nemcsak erkölcsi kötelessége, de gazdasági érdeke is. A kormányzat a jó minőségű, egyenlő hozzáférést biztosító oktatási rendszeren keresztül tudja a leghatékonyabban támogatni a gyermekeket álmaik megvalósításában, felnőtt életük sikeres indításában és abban, hogy a szegény gyerekek ne szegény felnőttként folytassák életüket. Ugyanakkor csak a képzett fiatalok tudására alapozható olyan modern, fenntartható és erőteljesen növekedő gazdaság, amely újra a lehetőségek országává teszi hazánkat. A magyar oktatási rendszer közel negyedszázaddal a rendszerváltoztatás után nem a társadalmi felemelkedést szolgálja, hanem az öröklött viszonyokat termeli újra, ráadásul fokozatos, de biztos lemaradásra kárhoztatja a magyar gazdaságot is – nem a jövőbe vezet, hanem a múltba.

Visszaadjuk a döntések jogát a szülőknek, a tanároknak és az iskoláknak:

  • Az iskolaválasztás és a rugalmas beiskolázás jogát a szülőnek.
  • A tanítás szabadságát a pedagógusnak.
  • A tantestület és az iskola szakmai irányítási jogát az igazgatónak.
  • Az igazgatókinevezés lehetőségét a helyi közösségeknek.

Megoldások az eredményes iskolarendszerért:

  • Visszaállítjuk a 18 éves korig szóló tankötelezettséget.
  • Az alapkészségek erősítésére fordítjuk a – feltételek biztosítása nélkül bevezetett – napi testnevelésórák számának csökkentéséből származó, valamint az erkölcstan- és hittanórák választhatóvá tételével felszabaduló óraszámot.
  • Helyreállítjuk a szabad tankönyv- és továbbképzési piacot.
  • Fejlesztjük a nyelvtanulás és a digitális alapkészségek megszerzésének feltételeit, a szaktanárok elérhetőségét – az a célunk, hogy a középfokú iskola végére minden gyerek egy idegen nyelvet legalább középfokon elsajátítson – függetlenül szülei anyagi helyzetétől.
  • Az esélyegyenlőség biztosítására kiterjesztjük a korai fejlesztési programokat, bevezetjük az "Erős kezdet programot", újra biztosítjuk a tanodaprogramok kiszámítható finanszírozását.
  • Növeljük az "Útravaló ösztöndíjprogram" és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását célzó ösztöndíjprogramok keretét.
  • A hátrányos helyzetű és különösen a roma gyerekek intézményes szegregációja ellen megerősítjük az Oktatási Hivatal ellenőrző szerepét és – a fenntartó jellegétől független – általános érvényű ellenőrzési joggal lépünk fel: a működés feltételévé teszszük a szegregációmentességet!

A pedagógusi pályát megbecsült hivatássá tesszük:

  • Megszüntetjük a kötelező pedagógus kart és a kényszernyugdíjazást.
  • Az egyéni többletteljesítményeket honoráló, fokozatos bérfelzárkóztatást vállalunk.
  • Célzott ösztöndíjakkal csökkentjük a szaktanárhiányt és vonzóbbá tesszük a tanári pályát.
  • Kiemelt ösztöndíjjal támogatjuk a hátrányos helyzetű térségekben való állásvállalást.

 

------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/ 

 

komment

Zsarol-e a kormány? - levél Lázárnak

2016. november 22. 00:24 - BerkeczBalazs

Hétfőn több tanú előtt közölte velem a szigetvári önkormányzat egyik vezetője, hogy a helyi fideszes potentátok azt tudatták vele, hogy én állok a Szigetvár felé áradó kormányzati jó szándék útjában, ezért a Nemzeti Együttműködés Rendszere nem működik együtt Szigetvárral, amíg én külsős főépítészi feladatokat is ellátok a városban. Valóban zsarol a kormány? Erre várok őszinte választ Lázár János miniszterelnökséget vezető minisztertől, aki épp a napokban kaszált el egy szigetvári önkormányzati kérést.

levelet_irtam_lazarnak.png(az eredeti kép forrása: index.hu)

Íme a ma megküldött levél:

"Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter részére

Tisztelt Miniszter Úr!

Szigetvár Város Önkormányzatához a minap érkezett egy levél az Ön aláírásával, amelyben egy az önkormányzatok konszolidációja alkalmával "beragadt" 280 milliós hitel ügyében kapott elutasító választ a város. Sajnálatos módon - meglátásom szerint - a 2014 októberében megválasztott civil többségű képviselőtestület tagjai eddig sem érezhették úgy, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere valóban együtt kíván velük működni, de nem vagyok hivatott az önkormányzat vezetése nevében nyilatkozni.

Viszont, tegnap több tanú előtt egy olyan konkrét információt közölt velem az önkormányzat egyik vezetője, miszerint a helyi fideszes potentátok tudatták vele, hogy én állok a kormányzati jó szándék útjában, ezért a Nemzeti Együttműködés Rendszere nem igazán működik együtt Szigetvárral, amíg én külsős főépítészi feladatokat is ellátok a városban.

Kérem nyugtasson meg - még mielőtt odáig ragadtatnám magam, hogy feljelentést tennék ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés gyanújával -, hogy Ön és kollégái minden látszat ellenére nem ilyen kicsinyesek, és az együttműködés egy hazai kisváros lakosságával, valamint az általuk demokratikusan és jelentős többséggel megválasztott vezetéssel nem olyan kicsinységeken múlik mint, hogy én ezen kisváros lakosaként, aktív ellenzéki politikusként és az Ön által vezetett tárcához tartozó szakpolitikákat kritikusan szemlélő szakemberként bírálom-e az Önök politikáját, illetve a szakmai döntéseiket.

Mindazonáltal tájékoztatásul jelzem, hogy - legnagyobb sajnálatomra - a Fidesz országgyűlési képviselőjét, Tiffán Zsolt kormánybiztost a szigetváriak többsége is támogatta a 2014-es országgyűlési választásokon, így politikailag sem értem, hogy miért áll az Önök érdekében bebizonyítani a szigetváriaknak azt, hogy maguk nem képesek érdemben úgy együttműködni velük, mint - példának okáért - egy székesfehérvári, hódmezővásárhelyi vagy felcsúti polgárral.

Szigetvár egy önhibáján kívül nehéz helyzetben lévő kisváros, amely az állami alulfinanszírozottság miatt jelenleg is komoly anyagi nehézségekkel küzd (emellett tetemes adósságot hagyott a városra a korábbi fideszes városvezetés is), emiatt a választott vezetők a közelmúltban rendkívüli önkormányzati támogatásra vonatkozó kérelmet kényszerültek a kormányhoz benyújtani.

Gondolom nem áll sem Önnek, sem pártjának szándékában local hero-t csinálni belőlem, de kérem egy világos válaszban jelezze, ha esetleg mégis szerény személyem állna a kormány és a város közötti tisztességes együttműködés útjában, mert nem szeretném, ha a Fidesz-kormány valóban miattam hozná még hátrányosabb helyzetbe a várost, ahol élek.

Őszinte válaszát várva, üdvözlettel,

Berkecz Balázs"

 

komment

Nemzetközi "siker": már Kínában is orbáni módszereket másolnak

2016. november 19. 08:55 - BerkeczBalazs

Biztosan sokan emlékeznek még arra a szégyenre, amikor cirka két tucat nagydarab kopasz állta el a Nemzeti Választási Iroda bejáratát, és emiatt nem tudta időben benyújtani Nyakó István a vasárnapi boltbezárós népszavazásról szóló kérdését. Valami hasonló játszódott most le Kínában. Méghogy nem működik a keleti nyitás...

Mint ismeretes, idén február 23-án történt a történelem egyik legjobban dokumentált választási csalása az NVI-nél, amikor egy osztag kopasz bunkó megakadályozta, hogy valaki a választási törvényben foglalt jogával éljen. Hiába van rengeteg jó minőségű fotó és videó rendőrség augusztus 17-én megszüntette a nyomozást a választási irodánál történt bűncselekmény kapcsán. 

Döbbenetes módon Kubatov Gábor és csapata ezt a súlyos gazságot is megúszta, mi pedig most már biztosak lehetünk abban, hogy nem lehet 2018-ban szabad és független választás, hacsak nem lesz addig forradalom. Emlékeztetőül érdemes megnézni az index.hu videóját a februári szégyenletes esetről.

És itt a BBC pénteki videója Kínából, ahol feltehetőleg civil ruhás rendőrök orbáni módszerekkel állták el a BBC stábjának az útját, akik egy - a kommunista Kínában szokatlan módon - függetlenként induló jelölttel szerettek volna interjút készíteni a házában. 

Elég nagy szégyen, hogy a demokrácia és az emberi jogok egyik mélypontját jelentő Kínában pörgő képsorokhoz hasonló megelevenedhetett Magyarországon is, de még nagyobb szégyen, hogy ennek ugyanúgy nincs következménye, ahogyan a kommunista Kínában sem lesz a BBC stábjával és a képviselő-jelölttel történt döbbenetes eseményeknek semmilyen következménye.

Orbánisztánban ugyanúgy nincs következménye Rogán belvárosi és keleti üzleteinek, mint ahogyan éppen elsikálják Tarsoly ügyét, ahogyan nem indul nyomozás a fideszes maffia egyetlen más ügyében sem, úgy és ahogyan maradt bőr Lázár János képén, miközben kitüntette a bunkó és xenofób Bayert.

Sajnos van még egy rossz hírem: soha nem tudhatjátok kedves "nempolitizálok", "hallgatniarany" és "mindegykilopkormányon" honfitársam, hogy ti mikor kerültök a Fidesz célkeresztjébe, de ne tévedjetek, addig lesz Magyarország helyett Orbánisztán, amíg ti nem külditek el őket. És ha nem külditek el őket, akkor nem csak Nyakót fogják megakadályozni a kubatovisták a joggyakorlásban, de a ti házatokhoz majd ugyanúgy kimehet a civil ruhás rendőr választások előtt, mint Kínában. 

Lehet szidni a töketlen ellenzéket, lehet várni az orbánváltó messiást, de semmi nem fog változni addig, amíg ti magatok nem tesztek érte, amíg meg lehet csinálni különösebb ellenállás nélkül magánnyugdíj lenyúlását és a nyugdíjrendszer szétverését, a közoktatás tönkretételét, a rendvédelmiseg kisemmizését, a rokkantak lenullázását, a Kubatov-listás választási csalásokat, a földrablást, a trafikbotrányt és még hosszan sorolhatnám.

De - Babits Mihállyal szólva - "böjt s jámborság néked mint a pélva, mert vétkesek közt cinkos aki néma."

Orbán és strómanjai, valamint a fideszes kiskirályok és helytartóik határtalan arcátlansággal és gátlástalansággal harácsoltak össze olyan média egyeduralmat és gazdasági háttérhatalmat, amelyet gyengébb banánköztársaságokban csak szemlesütve merne vállalni bárki, de a világon sehol sem tartanak örökké az ilyen monolit, hazug populista rendszerek, Orbán rendszere is bukni fog és az igazságtételt senki sem kerülheti el.

Mi az Együttben nem felejtjük el az Orbán-rezsim bűnöseit és bűneiket, és a rezsim bukása után jóvátételi adót kell fizettetni mindazokkal, akik az Orbán-rezsim kedvezményezettjeiként tisztességtelenül jutottak vagyonhoz, állami közbeszerzésekhez, uniós pályázatokhoz.

Mi az Együttben nem ülünk a fenekünkön, november 20-án vasárnap 16 órakor emléktáblát helyezünk el Budapesten, az Aulich utcában azon a helyen, ahol évek óta intézik az üzletet Rogán, Habony, és a többi Orbán-pribék. Ne légy néma, ne légy cinkos, gyere te is!

aulich.png

------------------------------

Gyere tüntetni!
https://www.facebook.com/events/1613026895669427/
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/
 

komment

Újabb államtitkár-közeli, mutyigyanús fejlesztés

2016. november 16. 09:40 - BerkeczBalazs

Rendkívül gyanús, hogy egy állítólag 11 hónapja 186 milliós uniós támogatásból elkészült Hatvanhoz közeli védett tórendszer és a hozzá kapcsolódó tanösvény nem látogatható, miközben a szomszédban telket vásárolt a fejlesztési tárca államtitkára, ráadásul a pályázatot bonyolító egyesületet az ő embere vezeti. Tó-fejlesztés uniós támogatásból, a pályázati feltételekkel szemben, nem a köz számára, hanem fideszes haverok kedvére?! Ismét az OLAF-hot fordultam, az Együtt kormányváltás után minden pénzt vissza fog venni a magyar adófizetőket megkárosító cégektől, egyesületektől és magánszemélyektől.

olaf_hatvan.png(eredeti kép forrása: atlatszo.hu)

Az ÖKO-PLAN Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület "A hatvani Cukorgyári-tó természetvédelmi fejlesztése" című KEOP-3.1.4/15-2015-0002 azonosító számú projekt rövid bemutatása szerint a hatvani Cukorgyári tóként védetté nyilvánított, helyi jelentőségű természetvédelmi terület egy három, közvetlenül egymás mellett elhelyezkedő víztestből álló tórendszer fejlesztésére nyert 186 805 156 Ft támogatást. A tórendszer értékes madárfajok számára biztosít fészkelő- és táplálkozóhelyet. A fejlesztés célja az volt, hogy - a terület zavartalanságának és vízpótlásának biztosítása mellett - az érdeklődők tanösvény révén, illetve madármegfigyelő tornyokból megismerhessék a tórendszer élővilágát.

Szabó Zsolt, az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára 2015-ben éppen a tóparthoz közel vásárolt szántót és tanyát magának. A tó a hatvani Aranyfácán Konzervgyár Kft. területén található, a cég ügyvezetője és közvetett tulajdonosa pedig a Szabó államtitkár rokonságába tartozó Stolczenberger Róbert.

Az MTI és a Magyar Idők közlése szerint 2015 decemberében befejezték a tórendszer fejlesztését és a hozzá kapcsolódó tanösvényt, ennek ellenére az index.hu, a hvg.hu valamint az Átlátszó cikkei és videói szerint a terület a pályázatban megfogalmazottakkal ellentétben mégsem látogatható, oda csak Stolczenberger engedélyével lehet bemenni.

A pályázatban egyértelműen kizárták horgásztavak kialakításának támogatását, ám az ÖKO-PLAN Egyesület székhelyén évek óta működik egy horgászegyesület is, amely a tó közkeletű nevét viseli. A Kincsem Horgászegyesület egyesületi tava a megyei szakszövetség 2016-os adatbázisa szerint éppen a Kincsem-tó, ami az egykori cukorgyár ülepítő tava, vagyis a pályázattal fejlesztett terület.

A fentiek alapján felmerül a gyanú, hogy a 186 805 156 Ft támogatást a pályázati feltételekkel szemben egy privátként használt, kvázi horgásztó létrehozására költötték, amely így nem a pályázati céloknak megfelelően, és nem a köz számára, hanem fideszes haverok kedvére készült.

Az Együtt politikusai számos feljelentést tettek korrupciós ügyekben, de sajnos a hazai ügyészség és nyomozó hatóságok jellemzően nem indítanak vizsgálatot, eljárást egyetlen Fideszhez köthető ügyben sem. A foglyul ejtett magyar állam hatóságai sajnos az igazság felderítése helyett a Fidesz korrupt kisurait szolgálják, ezért ebben az ügyben is az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordultam.

Az Együtt kormányváltás után minden pénzt vissza fog venni a magyar adófizetőket megkárosító cégektől, egyesületektől és magánszemélyektől. A fideszeseknek és oligarcháiknak pedig felelniük kell majd azért, hogy éveken keresztül szervezetten rabolták ki az országot és lopták el a magyar polgárok pénzét.

-----------------------------------
Gyere tüntetni!
https://www.facebook.com/events/1613026895669427/
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/

komment

Lázár "Mekk Elek" János újra akcióban

2016. november 14. 10:34 - BerkeczBalazs

Újabb törvénymódosítással próbálja teljesen felborítani a hazai építésügyet Lázár János és a Miniszterelnökség. A mindent elszabó Mekk Elek szelleme Lázár János személyében látszik megtestesülni.

mekkelek.png(az eredeti fotók forrása: MTI)

Többször megemlékeztem már Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és csapata alacsony szakmai nívójáról, de most egy az építési törvény újabb módosításában és a nyáron elfogadott településképi törvény hónapok óta csúszó végrehajtási rendeletének hiányában összpontosul a Fidesz káderhiányából fakadó dilettantizmus.

A parlament előtt van a Lázár nevével fémjelzett T/12723. számú törvényjavaslat, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szól az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan.

Talán a nem csak az építész szakma emlékszik arra, hogy idén januárban nagy patália kerekedett abból, hogy a Miniszterelnökség úgy szabta át az egész hazai építésügyet, hogy a szakmai szervezetek javaslatait is semmibe vette. Januárban Magyar Építész Kamara után már a Magyar Mérnöki Kamara is közleményben jelezte: számára elfogadhatatlan az új építésügyi szabályozás, és azt javasolják, hogy a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vezényletével összehányt kormányrendeletet a kormány vizsgálja felül, és egészítse ki mert az építkezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárás egyszerűsítése nem járhat a minőségi előkészítés és biztonságos megvalósítás, valamint a hosszú távon is rendeltetésszerű használat kockáztatásával.

Ennek az intézkedésnek a része volt az is, hogy 2016. január 1-jétől nem kell építési engedélyt kérni a legfeljebb 300 négyzetméter alapterületű házak építésekor, sőt használatbavételi engedélyre se lesz szükség, az építési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettség ez esetben csak a bejelentésre korlátozódik.

Csakhogy ez így ebben a formában nem igaz: az építtetőnek és az általa megbízott építésznek jóval részletesebb, és kiviteli tervet is tartalmazó dokumentációt kell készítenie a bejelentési eljáráshoz, ráadásul emiatt költségesebbé is vált az engedély nélküli engedélyezés, hiszen az intézkedéseknek megfelelően kötelező felelősségbiztosítást is kell már kötnie az építészeknek, és - természetesen - ennek költségeit is a megrendelőikre tudják csak ráhárítani. Mindössze annyival egyszerűbb az építésügyi ügyintézés, hogy a szomszédok nem kapnak értesítést az építési tevékenység előkészületeiről (gondolom ez hasznos lehet akkor, ha XY fideszes képviselő nem akarja világgá kürtölni, hogy éppen egy 288 négyzetméteres villát épít a XII. kerületben).

Most az újabb szabályozás ezt kiterjesztené a "300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés" esetére is.

Azt nem állítanám, hogy az építésügy 2016 január 1-ig hatályos szabályozása teljesen rendben volt, de a rendszer tisztességgel működött még az ingatlanpiaci bumm időszakában is. És ami különösen fontos, mindenki érdekét szolgálta:

  • az építtetőét, hiszen a rendszer az esetek többségében kiszűrte a tervezési hibákat;
  • a tervezőét, mert ő függésben volt a megbízójától, és a szakmailag vállalhatatlan megrendelői igényeket el lehetett ütni a hatósági kontrollal, és egyúttal szakmai konzultációt, támogatást is jelenthetett a tervező számára az építéshatóság és a tervtanács is;
  • a szomszédokét, hiszen a hatóság értesítette őket arról, hogy elindult egy tervezési folyamat, és érintettként részt vehettek az engedélyezési eljárásban, fellebbezési jogukkal élve megakaszthatták az általuk jogtalannak, sérelmesnek tűnő engedélyezési folyamatot, a hatósági kontroll pedig az ő érdekeiket is érvényesítette általánosságban is;
  • a helyi közösség érdekét, hiszen nem épülhetett olyan épület, amely nem felelt meg a helyi szabályozásnak, a kialakult utcaképnek.

És itt jön az ellentmondás, mert Lázár János június 10-én Kaposváron tartott építészeknek fórumot, ahol többek között arról is beszélt, hogy meg kell óvni az embereket attól, hogy rossz házakat építsenek, ezért Lázár az önkormányzatok egyik legfontosabb feladatának nevezte a saját településeik utcaképének, a települések összképének javítását, amihez egy keretet adnak az azóta már elfogadott településképi törvénnyel, amely a helyi építési szabályzatot is kiváltja. 

Sőt, Lázár szó szerint úgy fogalmazott Kaposváron, hogy a helyi településképi rendelet fogja meghatározni, hogy mi a szép és a nem szép. Lázár szerint ennek a helyi településképi rendeletnek ízlésrendeletnek kell lennie. 

Az engedélyhez nem kötött lakóházépítés ügye viszont itt dől meg, ugyanis az építéssel érintett település polgármestere településképi bejelentési eljárást folytathat le ezekben az építési ügyekben is, amivel szerintem nincsen baj, sőt szakmai véleményem szerint is szükség van egy településképi szabályozásra (viszont nem ízlés alapon), de valljuk be: mégis kell majd engedély a lakóházépítésekre.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény ugyanis így fogalmaz:

10. § (1) Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le - a 8. § (3) bekezdése szerinti kormányrendelet keretei között, településképi rendeletben meghatározott esetekben és módon - hatósági engedélyhez vagy az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében.

(2) A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában a polgármesternél (főpolgármesternél) kezdeményezi. Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester (főpolgármester) a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

(3) A polgármester (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 11. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatók.

11. § (1) Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

Vagyis, településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni azoknak a lakóházaknak az építésénél is, amelyekre nem kell építési engedély, és ha nem tiltja meg 15 napon belül a polgármester ezen épületek megépítését, akkor lehet az építést megkezdeni. Ha gond van egy épülettel, akkor a polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

Fontos azt is megjegyezni, hogy az építész szakmában többen úgy látják, hogy a törvény szövegéből - miszerint az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez, az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében - az is következhet, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek nem tartoznak abba a körbe, ahol településképi bejelentési eljárást lehet lefolytatni.

Csakhogy szerintem ez pontosan azt jelenti, hogy nem engedélyköteles és nem bejelentésköteles ügyekben is le lehet folytatni a településképi bejelentési eljárást, ha pedig mégsem, akkor Lázár milyen módon védené a településképet, ha minden lakóház építést és átalakítást kivesz saját településképi törvényének hatálya alól?!

Mindehhez bónuszként módosították az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletet is, melynek újdonsült előírásai szerint a mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el az eddigi 3% illetve 5% helyett. Sőt, itt a különálló lakóépület beépítési magassága akár 7,5 m is lehet, ami kétszerese egy átlagos családi ház magasságának.

Ez azt is jelenti, hogy hatvanpusztaihoz hasonló karakterű mezőgazdasági területen egy 3000 négyzetméteres telken fel lehet húzni egy 299 négyzetméteres villát engedély nélkül, és ha a helyi polgármester fideszes ízlésű, akkor nem lesz gond a településképi előírásokkal sem. Ha más az ízlése a házat építeni szándékozónak, mint a polgármesternek, akkor persze könnyen keletkezhet egy településképi kötelezés átalakítására vagy elbontására is. (Itt most kicsit elbagatellizáltam a főépítészek és tervtanácsok szerepét, de várjuk meg, hogy az ő szerepüket miként szabja át a lázári jogszabályszabászat, mert a hírek szerint ez lesz az egyik következő intézkedés.) 

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt viszont idén júniusban, vagyis már 5 hónapja hirdették ki, de a végrehajtásához szükséges rendeletek még nem jelentek meg, így a települések rendezési tervei és helyi építési szabályzatait jelenleg módosítani sem lehet, hiszen idén július óta településképi követelményt csak a településképi rendeletben lehet meghatározni, vagyis egy helyi építési szabályzatról szóló helyi rendelet módosításakor már nem lehet szabályozni olyan kérdést, ami a településképről szól.

Felszólítom az építésügyet elpuskázó Lázár Jánost, hogy sürgősen tegyék rendbe ezt az elrontott szabályozást!

Valóban riasztó állapotban van az állam, nagyságát, mozgásképtelenségét és az elnehezültségét tekintve is. 

Mivel Lázárék Magyarország kifosztásán és tönkretételén kívül semmihez sem értenek, ezért az Együtt a kormányváltás után olyan józan építésügyi szabályozást fog alkotni, amely optimális az építtetők és a beruházások környezetében élők számára is, valóban megjeleníti a köz érdekét és érdemben járul hozzá az építőipar és a ingatlanpiac élénkítéséhez.

---------------------

Ha te is dolgoznál azért, hogy jobb hely legyen Magyarország, tegyük Együtt!

http://egyuttpart.hu/csatlakozz/

Vagy ha támogatnád a munkánkat.
http://egyuttpart.hu/tamogass/

komment

Rogánék manipulálják a sajtóviszonyokat?!

2016. november 10. 19:22 - BerkeczBalazs

Rogán Antal propagandaminiszter legutóbbi interjúja után joggal merül fel a gyanú, hogy az általa irányított minisztérium nem ott hirdet, ahol a leghatékonyabban elérhetik az állampolgárokat, hanem politikai vagy gazdasági indokok alapján döntik el, hogy hol helyezzenek el állami hirdetést és hol nem. Ezzel Orbán kormánya a saját maga által összetákolt alaptörvényt is megsérti. 
rogan_elszolta_magat.png
(az eredeti kép forrása: index.hu)
Az utóbbi időben meglehetősen lepukkantnak tűnő luxus- és orbánzati propagandaminiszter a minap elcsattogott az ATV-be, és minden kellemetlen kérdésnél (nagyjából féltucatszor) belengette Kálmán Olgának a tényt, hogy nyert már néhány sajtópert. 

Rogán azonban nem csak a sajtóperek miatt emlegette a hazai sajtót, de a trükkösen kivégzett Népszabadság kapcsán Kálmán Olga által feltett kérdésre konkrétan így válaszolt (az ATV videóján 14:45 után):

"... én azt tudom mondani önnek, a magam nevében is, meg a miniszterelnök nevében is, ha van olyan baloldali médiacsoport, amelyik segítséget kér a kormánytól, ezt sose tette meg a Népszabadság egyébként, akkor mi hajlandók vagyunk erre. Tehát semmi kifogásunk nincs az ellen, hogy mondjuk hirdetéseket helyezzünk el a Népszavában, hogyha a Népszava új tulajdonosa, mert úgy látom, hogy ott valami új tulajdonos bukkan fel a láthatáron, ezt kérje. Ennek semmi akadálya nincs a részünkről. Mi minden további nélkül megtesszük..."

Mi az Együttben úgy gondoljuk, hogy Rogán Antal ezen kijelentése után joggal merül fel a gyanú, hogy az általa irányított minisztérium nem ott hirdet, ahol a leghatékonyabban elérhetik az állampolgárokat, hanem politikai vagy gazdasági indokok alapján döntik el, hogy hol helyezzenek el állami hirdetést és hol nem.  A kormánynak azonban nem azért állnak ezek az összegek a rendelkezésére, hogy médiumokat mentsenek meg belőle, hiszen akkor azok függetlensége is megkérdőjelezhetővé válik. Ezért ma Juhász Péter kérésére Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult Rogán Antalhoz, és az alábbi kérdésekre várnak választ a propagandaminisztertől:

  • Miután ön a következőt nyilatkozta az említett műsorban: „a Népszabadság fordulhatott volna a kormányhoz állami hirdetésért, hogy ne menjen tönkre.” Ezek után joggal feltételezhető, hogy volt már ilyen esetre példa. Ki döntött arról, hogy hirdetések formájában nyújtsanak támogatást nehéz gazdasági helyzetben lévő lapkiadóknak? Miért tartják ezt helyes eszköznek? Mit kértek az állami megrendelésekért cserébe? Mi volt a segítségnyújtás feltétele?
  • Nem tartanak-e attól, hogy a célzottan osztott hirdetéseknek piactorzító hatása van?
  • Önök szerint a szerkesztőségi függetlenség, a sajtószabadság miként őrizhető meg ezzel a gyakorlattal?
  • Melyik médium, lapkiadó fordult eddig a kormányzathoz támogatásért?
  • A megkeresések személyesen vagy írásban érkeztek?
  • Ki hozott döntést az egyes megkeresésekkel kapcsolatban? Maga Orbán Viktor miniszterelnök?
  • Milyen formában kapták meg ezek a médiumok a támogatásokat?
  • Milyen összegű hirdetési megrendelést, támogatást kaptak ezen médiumok, lapkiadók?

Rogán Antalnak november 25-ig kell válaszolnia Szabó Szabolcs kérdéseire.

Én viszont felteszek egy olyan kérdést is, amire biztosan mindenki tudja a választ (ezért nem kérdeztük Rogánt sem): a propagandaminiszter által vázolt kijárós mechanizmus milyen viszonyban van az Alaptörvény IX. cikkének (2) pontjával, miszerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit? 

Mi az Együttben egyetértünk Petőfivel: szabad sajtó nélkül nem lehet egy nemzetnek sem szabadsága! 

Ezért a kormányváltást követően olyan politikai intézményrendszert építünk fel, amely a hatalom önkényét fékezi, ellensúlyozza, annak korlátokat szab. Helyreállítjuk az alapvető jogok védelmét, a magántulajdon szentségét. Biztosítjuk az érintettek közügyekbe való beleszólását, a nyilvánosság és a szabad sajtó kontrollját a politika felett.

 

-----------------------------------
Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.
http://egyuttpart.hu/csatlakozz/
Vagy ha támogatnád a munkánkat!
http://egyuttpart.hu/tamogass/

komment