Állítólag egy december 5-i kormányülésen megszületett az önkormányzatok rendkívüli támogatásai (lánykori nevén ÖNHIKI) ügyében a kormányzati döntés. Az alulfinanszírozott önkormányzatok vezetői közül többen kerültek szívinfarktus közeli állapotba csütörtökön, amikor az Államkincstár által üzemeltetett belső informatikai rendszerben megjelent a tájékoztatás a meglehetősen szerény összegekről. Még az év végéig kiderül, hogy csődbe visz-e felelősen gazdálkodó, de alulfinanszírozott települési önkormányzatokat a kormány.

A Magyar Államkincstár honlapján szereplő tájékoztatás szerint a települési önkormányzatok rendkívüli támogatást kivételes esetben, pályázat útján igényelhetnek működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében.

A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter - tárcaközi bizottság javaslata alapján - a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb 2016. december 20-áig együttesen dönt.

Politikusként és városfejlesztő szakemberként több település vezetőjével vagyok kapcsolatban, és úgy értesültem, hogy nagy összeomlásra készülnek többen is: az egyik dél-dunántúli megyeszékhely 1,4 milliárdos támogatásra számított, de csak alig 80 millió forintos támogatást ígértek nekik, az egyik baranyai járási székhely 261 milliót kért, de csak 20 millió juthat nekik, míg egy somogyi járási központ közel 75 milliót igényelt, de csak 10 milliót szán nekik a kormány. Nem kérdés, hogy ez csőd közeli helyzetet jelenthet ezeknek az alulfinanszírozott, helyi adókra csak jelképesen szert tevő önkormányzatoknak.

Mi lesz ennek a vége? Valóban csődbe viszi ezeket az önkormányzatokat az a hazug kormányzat, aki azzal dicsekedik, hogy dübörög a magyar gazdaság?

Tényleg jut pénz kihasználatlan és felesleges felcsúti kisvasútra, felesleges stadionokra, kvázi ingyen hitelre a hazug TV2 életbentartásához és a fideszes földesurak földvásárlásához, de a települési önkormányzatokat kivéreztetni szabad?

Ha újságíró volnék, akkor most szépen felkérdezném a Belügyminisztériumot arról, hogy miként állnak ezek az ügyek, és hány önkormányzat nem kapja meg idén még a felét sem annak, amire pályázott.

Az egyik fideszes potentát például privátban azt mondta nekem, hogy arra kér, üssem ezt a témát, mert ők nem tehetik, és így talán az ő ügyük is előrébb jut, mert eddig sem Pintér, sem Lázár nem volt fogékony a megkeresésükre (csak megjegyzem: fullfideszes megyeszékhelyről beszélünk).

Nos, én is őszinte kormányzati válaszra várok lassan már négy hete két kérdésben: 

• Valóban az én személyem miatt nem kapja meg Szigetvár városa a megfelelő kormányzati támogatást?
• A kormány együttműködése egy hazai kisváros lakosságával, az általuk demokratikusan megválasztott vezetéssel valóban azon múlhat-e, hogy valaki a kisváros lakosaként, szakemberként és aktív ellenzéki politikusként bírálja-e Orbánék politikáját, szakmai döntéseiket vagy sem?

Ha elnézem az Orbán-rezsim mozgását az önkormányzatok vonatkozásában, akkor felmerülnek még más fontos kérdések is: Visszajönnek a községi és városi tanácsok? Avagy lesznek-e kormányzati főispánok a közvetlenül választott önkormányzati vezetők helyett? Egyáltalán mi végre is vannak a hazai önkormányzatok?

Az Együtt az előbbi kérdések megválaszolásáraszervezett idén ősszel "Önkormányzat vagy prefektúra?" címmel egy konferenciát, ahol az érdeklődők kézhez vehették és elolvashatták az Együtt "ÚJRATERVEZÉS" című szakmai vitasorozatának részeként a magyar önkormányzati rendszer megújításához készült vitairatot is, amelyben az alábbi alapelveket fogalmaztuk meg:

Minden településnek lehessen választott vezetésű önkormányzata

A választott vezetésű települési önkormányzatoknak jelentős hagyománya van, és a közelség, a személyes kapcsolatok miatt jelentős bizalmat élveznek, ezért a magyarországi önkormányzati rendszernek lakosságszámtól függetlenül az alapvető elemét kell, hogy képezzék.

Szubszidiaritás

A társadalom életében adódó problémát lehetőség szerint annak helyén kell megoldani. Mindent azon a legalacsonyabb szinten kell megszervezni, ahol az még hatékonyan megtehető. A jelenlegi állapothoz képest a közszolgáltatások széles körét, oktatást, egészségügyet, közösségi közlekedést decentralizálni kell.

Nemzeti közösségvállalás

A legfontosabb közszolgáltatások, oktatás, egészségügy, közbiztonság, közösségi közlekedés minden magyarországi lakost azonos színvonalon illetnek meg. A gazdaságilag leszakadó, hátrányos helyzetű térségeknek a saját forrásteremtő képessége szükségszerűen elmarad a fejlettebb régiókétól, miközben az önkormányzatiság nem eredményezheti a nemzeti szolidaritás felmondását, nem jelentheti azt, hogy aki egy leszakadó térségben él, nem juthat tisztességes orvosi ellátáshoz, hogy a gyerekei nem járhatnak valós esélyeket biztosító iskolába. Ezért szükséges, hogy a legfontosabb közszolgáltatások forrását teljes mértékben központilag, nemzeti újraelosztás mellett biztosítsuk, másrészt felelős gazdaságpolitikával segítsük ezekben a leszakadó térségek gazdasági és társadalmi felzárkózását.

Teljes átláthatóság

A demokratikus helyi közéletnek, a közügyek szabad megvitatásának az alapja, hogy bárki hozzáférhet a helyi önkormányzatok működésével, tevékenységével kapcsolatos minden információhoz, aminek egyetlen korlátját a személyes adatok védelme jelentheti. Az adatigénylés lehetősége mellett valamennyi szerződésnek, képviselőtestületi és bizottsági előterjesztésnek, jegyzőkönyvnek automatikusan elérhetőnek kell lennie az interneten.

Szakmai szempontból és gazdaságilag hatékony működés

A széleskörű nemzeti újraelosztás mellett, a közpénzek hatékonyabb felhasználásának érdekében elvárható, hogy a közszolgáltatásokat gazdaságosan, megfelelő szakigazgatás, mérethatékonyság és szükség esetén települések közötti szoros együttműködéssel végezzék. 

Szabadon felhasználható források

Megfelelő településfejlesztési stratégia kialakításához és végrehajtásához hosszú távon kiszámítható diszkrecionális forrásokra van szükségük az önkormányzatoknak. Ezért újra kell gondolni a források, egyes adók elosztását a központi kormányzat és az önkormányzatok között, a költségvetési törvény elfogadását megelőzően pedig minden évben konzultálni kell az önkormányzatokkal. 

---------------------