Az idei év végén zárul a 2007-2013-as uniós pályázati ciklusban kiosztott pályázati pénzek felhasználásnak időszaka. Elég sok a probléma, a kormány kapkod, betart és az EU-ra mutogat, miközben a téma kormányzati felelőse, Lázár János miniszter Brüsszelben kilincsel annak érdekében, hogy az Európai Bizottság folyósítsa újra a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) felfüggesztett 700 milliárd forint támogatást.
Orbán Viktor miniszterelnök és Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár is arról beszélt idén februárban, hogy "a 2007-2013-as időszakban a kormány a 8200 milliárd forint keretösszeg helyett 9300 milliárd forintra vállalt pénzügyi kötelezettséget. A túlvállalás csökkentésének mértékével kapcsolatosan is döntés született, ez az elvek szintjén úgy szól, hogy Magyarországnak fel kell használnia minden európai fejlesztési forrást, és a lehető legkisebb költségvetési támogatást kelljen a túlvállalás miatt fizetni".
Orbánék közel két évet tököltek el 2010-től azzal, hogy átgyúrják leánykori nevén Új Magyarország Fejlesztési Tervet és a saját szájízükre kevert Új Széchenyi Tervvel előrukkoljanak, ami azt is jelentette, hogy a 22,4 milliárd eurós (állami kiegészítéssel 26,2 milliárd eurós) összeg felhasználásának lehetőségével késésbe került az ország. Erre jött válaszul a 25/2012. (II.29.) kormányrendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet módosításáról, amiben lehetőséget biztosítottak az intézményrendszernek a többlet-kötelezettségvállalásra. A kormány tizenkilencre lapot húzott azzal, hogy arra adott felhatalmazást a pályázati intézményrendszernek, hogy rántson be egy csomó projektgazdát nyertes pályázattal azért, hogy gyorsan és tutira le lehessen fedni az uniós keretet, miközben Orbánék arra számítottak, hogy a pályázók biztosan ügyetlenek lesznek és a túlvállalás mértékéig majd sokan maguktól bebuknak, a túlvállalt összeg pedig a kasszában marad.
Fedezetlen kormányzati csekk
Végül úgy tűnik, hogy nem jött be a kormány számítása, és a pályázók rutinosabbá válása miatt sem dőlt be annyi projekt, mint várták, ezért a túlvállat keretre leszerződött projektek nem fedezhetőek az uniós 8200 milliárdból, vagyis így már tisztán a hazai költségvetést terhelnék. Ám az idei költségvetésben a legjobb indulattal sincs több 161 milliárd forintnál a túltervezett projektekre, miközben Csepreghy korábbi állítása szerint 1100 milliárdos túlvállalt keretre köteleződött el a kormány, vagyis - szerény számításaim szerint - 939 milliárd forint értékű projektnek nincs fedezete az idei költségvetésben.
Ez alapján világos, hogy "fedezetlen csekket" adott a kormány rengeteg pályázónak, akiknek a projektjei a költségvetés alapján nem valósulhatnak meg, és ha komolyan lehet venni Csepreghy korábbi nyilatkozatait, akkor ezeknek a fedezetlen projekteknek a többségét a spórolás érdekében le fogja vadászni az intézményrendszer - vélhetően emiatt pécéztek ki 1715 „késedelmes” projektet.
A szivatós műsor elindult
Több jel utal arra, hogy a kormány elkezdte a túlvállalás ledolgozását; ahogy az a Figyelő április 23-i számában olvasható "Hétköznapi eset" című cikkben is megjelent: "Először a véletlen számlájára írták, hogy bár élő szerződéssel rendelkeznek arról, megkezdhetik fejlesztéseiket, a közreműködő szervezetek újabb és újabb hiányosságokra, hibákra hivatkozva kérnek tőlük igazolásokat, módosításokat. Mintegy másfél éve megy a hadakozás a hivatalokkal, olyan dolgokat kifogásolnak, amelyek korábban nemhogy átmentek a szűrőn, de egyenesen elvárások voltak – fogalmazott a Figyelőnek egy jogi szakértő, aki több tucat uniós projektet menedzselt sikeresen, s soha semmilyen szabálytalansági eljárás nem indult egyik miatt sem. Alig pár hónap van arra, hogy a fejlesztést befejezzék, hiszen itt van 2015 vége, s még mindig a közbeszerzési eljárásnál tartanak. Esetükben a Közbeszerzési Döntőbizottság mindent rendben talált, a közreműködő szervezet azonban nem adott zöld utat."
Csepreghy most elismerte a Figyelőnek, hogy valóban blokkol az állam bizonyos uniós projekteket, mégpedig azokat, amelyek túlságosan leszűkítik a rendszert, azaz, ha egy cégre írták ki a kivitelezést. Elismerte azt is, hogy szigorúbban kezelik a pályázatokat, nem engedélyezik a támogatási szerződések módosítását, szemben a korábbi, megengedőbb gyakorlattal. Azt is mondta, hogy figyelik "az irányított közbeszerzéseket, ezeket a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya nem engedi át, ez a Miniszterelnökség kifejezett utasítása".
(Mindenki döntse el maga, hogy a milliárdos gázszerelőkkel és lámpagyújtogató vőgyerekekkel terhelt közbeszerzések országában látja-e ezt a fene nagy az igyekezet az irányított közbeszerzések levadászására.)
Csepreghy a Figyelőnek cáfolta azt is, hogy a költségvetésben nincs meg a fedezete a 8200 milliárdos kereten felül szerződött projekteknek, mondván: „A költségvetés XIX. Fejezetében lévő 161 milliárd forint nem egy statikus tétel, hanem felülről nyitott. Azaz átfolyó tétel, amelyet folyamatosan visszatöltenek a Brüsszellel való elszámolás függvényében".
Ez egy jól hangzó bullshit, de nézzük meg, hogy itt valójában miről is van szó: A 2007-2013-as időszakban a hazánknak járó teljes uniós támogatási keret 8200 milliárd Ft, ennél több pénzt nem várhatunk Brüsszeltől, épp ellenkezőleg, csak kevesebb jöhet a megállapított szabálytalanságok miatt esetleg bekövetkező forráselvonásokból kifolyólag. Áprilisban ebből a 8200 milliárdból a GOP-nál észlelt anomáliák miatt már 700 milliárdot felfüggesztett az EU, és ha vannak is még egyéb, korábban elköltött, de azóta vitatottá vált pénzek, akkor azok növelni nem, de rosszabb esetben csökkenteni fogják az ominózus 8200 milliárdos keretet. Ebből az következik, hogy a már állítólagosan elígért és leszerződött 9300 milliárd és az uniótól valójában ideérkező összeg közötti rés szűkülni nem, csak nyílni tud, amiből értelemszerűen az is levezethető, hogy a hazai költségvetésben a túlvállalás fedezeteként szereplő 161 milliárdos tételhez nem fog plusz forrás hozzáíródni, vagyis ez a költségvetési tétel nem felülről nyitott, nem adódik hozzá külső többletforrás, és ebből kifolyólag a költségvetés XIX. Fejezete nem is tud fedezni egy 1100 milliárdos túlvállalást.
Mindez azt a szomorú feltételezést erősíti, hogy a kipécézett pályázók kálváriája még néhány hétig folytatódni fog. Minden szívatott pályázó iránt tanúsított részvétemmel együtt arra is kíváncsi vagyok, hogy ki lesz az első projektgazda, aki névvel is vállalja majd, hogy milyen tortúrákon kellett átmennie, mire végül elbukott a projektje; mert az Orbán-rezsim természetéből fakad, hogy minden projektgazda okkal tartva a retorziótól és a biztos bukástól - diszkrét panaszkodás és esetleges kormányzati kapcsolat aktív zaklatása mellett - a fogát összeszorítva tűr, amíg biztosan be nem bizonyosodik, hogy az eddig is több milliós előkészítési költséget és temérdek energiát felemésztett projektjét Lázárék végleg kidobták.
A visszamenőleges hatályú jogalkotás és számtalan egyéb rosszindulatú, sunyi fideszes kormányzati intézkedés után újra felmerül a költői kérdés: Orbánék meddig és milyen mélységben folytatják azt a gyakorlatot, hogy ha valamiben valakivel a mindenkori kormány már megegyezett (jelen esetben egy pályázat uniós és hazai forrásból való megvalósításának támogatásában), akkor azt ők később, szemrebbenés nélkül felrúghatják?!
(kép forrása: 444.hu)
