A K-Monitor felmérése szerint 2014-ben is Csányi Sándor, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, valamint Leisztinger Tamás érdekeltségei kapták a legtöbb agrártámogatást. Csányi és Simicska érdekeltségei különböző jogcímeken közel 6-6 milliárd forintnyi agrártámogatásban részesültek, míg Leisztinger érdekeltségei 3,8 millirád forintnyi agrártámogatással gazdagodtak.
Nem új keletű ez a rangsor, Ángyán József az Orbán-kormány ex-államtitkára még 2013 szeptemberében nyilatkozta a következőket a Magyar Narancsnak: "A Fidesz-közeli Csányi és Nyerges után az MSZP-közeli Leisztinger következik a sorban. Ők hárman a közös kasszából egyetlen év alatt több mint tízszer annyi támogatást (10,4 milliárd forintot) kaptak, mint amennyi nagy küzdelmek árán a tanyán élő 300 ezer honfitársunknak a tanyás területek fejlesztésére jutott. Ebben a rendszerben az egyes politikai pártok elbukhatják a választásokat, de a nagy tőkeérdekeltségek összefüggő hálózata, a maffia nem veszíthet. Ha nem sikerül a politikáról, az államról leválasztani vagy legalábbis alkura kényszeríteni ezt a mohó, zsákmányszerző háttérhálózatot, akkor elkerülhetetlen a dél-amerikanizálódás."
Az azóta az LMP környékén szorványosan feltűnő Ángyán számomra érthető módon meglőtte a szocikat is, de a Fidesz elitépítési gyakorlatában nem az a jellemző, hogy a baloldali hátterű gazdaságokat építenék Orbánék. Itt van például Dr. Vass Péter Szigetvár független (DK és MSZP támogatással indult) polgármestere is, aki az érdekeltségébe tartozó Sziget-Hús Kft-vel a második legnagyobb foglalkoztatónak számít a szigetvári kistérségben, de ennek a cégnek esélye sem volt az idén lejáró az állami földbérletet megújítani. Márpedig az államtól bérelt 3100 hektár állami föld őszi visszavétele után maradó saját és magánszemélyektől bérelt földterület nem lesz elég a gazdaságukban tartott 500 tehénnek, 1000 anyakocának és ezek szaporulatának eltartására. A NOL.hu értesülései szerint így - a földmutyiként elhíresült nemzetárulás eredményeként - kényszerül idén 60-70 dolgozójától megválni a Szigetvár környékén jelenleg 147 embernek munkát adó cég.
Ezzel szemben az orbáni focializmus kebelén feltáplált haverok látható módon nem szűkölködnek
A néhány hónapja kegyvesztetté vált Simicska-Nyerges agrárbirodalom (Mezort Rt. és a Ceglédi Mérnők Zrt. alá tartozó cégek) például a K-Monitor felmérése szerint a Velencei-tó méretének több, mint nyolcszorosát lefedő területen, vagyis 24768 hektáron gazdálkodó oligarcha-érdekeltségek 5,949 milliárd forint támogatáshoz jutottak, ami 750 millió forinttal több mint a megelőző évben.
Az Orbánnal különböző focimeccseken időnként együtt szotyizó Csányi Sándor és az érdekeltségeibe tartozó cégek, illetve családtagjai a K-Monitor felmérése szerint a Balaton felületének felét lefedő 28290 hektáros területen "szűkölködnek" és ezen földek alapján 2014-ben összesen 5,944 milliárd forint agrártámogatásban részesültek (2013-ban 4,997 milliárd Ft-ban).
De hogyan szerzeztek a világűrből is látható méretű földterületet az orbáni focializmus oligarchái?
Ángyán 2013 szeptemberében így vélekedett a jelenségről a Magyar Narancsnak adott interjúban: »A "sikerdíjas" vagy a "Nokia-dobozos" módszert valóban felváltani látszik az a "fejlettebb" megoldás, hogy az adott gazdasági érdekkör a saját emberét döntéshozó pozícióba teszi. Ahol nagyobb pénzek vannak, oda összekötő is kerül, akit az egyszerűség kedvéért "tartótisztnek" nevezhetünk. Nem állítom, hogy ezt a helyzetet jelzi, ám Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter például nekem úgy mutatta be Nyerges Zsolt öccsét, Nyerges Attila állatorvost, hogy "a segítőm", bár hivatalosan soha sem volt a minisztérium alkalmazottja. Ugyanez a fiatalember lett a politikai főtanácsadója később Németh Lászlónénak, amikor Fellegi Tamás helyére került a fejlesztési minisztérium élére. Némethné egyébként korábban köztudottan Simicska Lajos közvetlen munkatársa volt.«
A konkrét technikát Ángyán József a „Város és vidék közös sorsa (gondolatok az ország állapotáról, földügyekről, magán-és közérdekekről, hatalmi manipulációról és felelősségről)" című előadásában fogalmazta meg, amely a Magyar Népfőiskolai Társaság "Művelődés – Népfőiskola – Társadalom" című kiadványában jelent meg: "A lejárt bérleti szerződésű állami földek pályáztatás nélküli, „megbízási szerződéses” – a nyilvánosságot megkerülő – bérbe adásának egyik módszereként az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) meghirdeti ugyan az adott, lejárt szerződésű földrészletre a bérleti pályázatot, ám azt utólag érvényteleníti, és – a föld megművelésé- nek kötelezettségére hivatkozva – a nyilvánosság teljes kizárásával, megbízási szerződéssel az előre kiszemelt „nyertesnek” adja bérbe. Az utóbbi időben ennek egyre több példájával találkozunk, amelyek közül talán a somogyi Bábonymegyer gazdáinak esete kapta a legnagyobb sajtónyilvánosságot. Itt az állami földbérlet-pályázaton mintegy ezer hektár területet hirdettek meg, végül azonban a pályázatot sikertelennek minősítették, nem hirdettek eredményt. Ehelyett az összes földet megbízási szerződéssel egyéves használatra egy önkormányzati képviselő nagygazdának, valamint egy lajoskomáromi tejfeldolgozó üzemnek adták, és a helyi gazdák még azt a kis területet sem tudták megtartani, amelyen az állataikat húsz éve legeltették. A másik – tán még kiterjedtebben alkalmazott – módszer szerint a lejárt bérleti szerződésű területekre az NFA különböző indokokkal nem is hirdet földbérleti pályázatot. A meg nem hirdetett területek használói – helyben általában köztudottan – abból a tőkés társasági nagybirtokos körből kerülnek ki, akikkel úgymond „a vidék békéje” érdekében és jegyében a kormányzat már 2011. elején megállapodott. És valóban, az NFA 2013 őszén sok esetben immár negyedszer is meghosszabbította ezeket a nyilvánosság elől elzárt megbízási szerződéseket. Ebbe a körbe tartozik pl. Fejér megyében a lepsényi földek esete. Itt a korábbi földhasználóval – a Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd és Simicska Lajos „kormány közeli” nagyvállalkozók érdekeltségi körébe tartozó Mezort Zrt. leányvállalatával, a Dél-Balaton Agro Kft-vel – kötött immár sokadszor megbízási szerződést az NFA. Pedig a felszabaduló több száz hektár földre évek óta váró, a birtokpolitika hivatalosan meghirdetett irányelveinek minden tekintetben megfelelő, helyi, gazdálkodó családok 2010 óta folyamatosan kérik, hogy a saját településük határában lévő állami földterületeket bérbe vehessék."
Végezetül idézek egy másik klasszikust is, Magyar Bálintot, aki így ír a fent taglalt káros jelenségről "A magyar polip – a posztkommunista maffiaállam" című írásában: "Különösen célravezető módszere a vagyonok újraelosztásának a bérleti, koncessziós jogok újrapályáztatása. Ennek egyik példáját az állami földbérletek esetében láttuk, amikor a mezőgazdasággal hivatásszerűen foglalkozó gazdálkodók sokaságát fosztották meg jövőbeni remélt tulajdonuktól, olyan személyeknek juttatva azt, akik döntően még csak nem is az adott mikrokörnyezet és foglalkozási ág reprezentánsai voltak, és akikről tudni lehet, hogy csak járadékoltatni fogják a kapott földet, és így nyernek belőle – szellemi és anyagi befektetés nélkül – jövedelmet."
Hát így megy ez, amíg a legtöbb magyar állampolgár rá nem ébred, hogy nem elég az ellenzéki pártoktól várni a sült galambot, hanem magának is tennie kell azért, hogy változás legyen ebben az országban. Április 19-én civilek és pártok tüntetnek a korrupció ellen számos helyen az országban, itt az ideje csatlakozni!
(Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
